A történelem azt bizonyítja, hogy nem kell évszázadokon át tartania egy klímaváltozásnak ahhoz, hogy felbomlasszon egy közösséget vagy egy dinasztiát - elég akár néhány év is.
Egy új NASA-tanulmány hangsúlyozottan kiemeli, hogy az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok a globális felmelegedés elsődleges okozói, nem pedig a naptevékenység változásai.
Az Európai Bizottság közzétette munkaanyagát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalék feletti mérséklésére irányuló lehetőségekről. A végkövetkeztetés szerint a vállalások emelése minden tagállamnak komoly pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyöket jelentene.
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az éghajlatváltozás globális probléma, amelynek kezelésére minden ország együttes fellépésére van szükség, és ehhez nem elegendőek a decemberi durbani klímakonferencián elért eredmények.
Az Európai Unió tagállamainak repülőtereit használó légitársaságokat január elsejétől vonták be az emisszió kereskedelembe, az ingyenes kvóta kiosztásakor a Malév 2012-re az éves kibocsátása 85 százalékát kapta meg.
A gyors ütemű európai felmelegedés egyik következménye, hogy egyes pillangó- és madárfajok késve költöznek hűvösebb élőhelyre, a hegyvidéki növényfajok pedig kiszorulóban vannak.
Amerikai kutatók új, minden eddiginél hatékonyabb módját találták a széndioxid, az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére.
A Point Carbon karbonpiaci portál értesülése szerint Magyarország elsőként adott el a Kiotói Jegyzőkönyv újfajta szén-dioxid-kvóta termékéből, amely a szén-dioxid-lekötési kapacitások, például az erdőterület növekedését ismeri el.
A konferencián közös ígéretet tettek a jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására, valamint egy jogi kötőerővel bíró megállapodás kidolgozására az évtized végéig. A megállapodás ugyanakkor csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz.
A káros anyagok kibocsátásának több mint 80 százalékos csökkentését szeretné elérni 2050-re az Európai Bizottság, ehhez azonban a testület szerint arra van szükség, hogy az energiatermelést csaknem teljes egészében mentesítsék a széndioxid-kibocsátástól.
A kanadai környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy országa számára Kiotó a múlt, és szerinte a klímaváltozás elleni küzdelemben nem ez a megfelelő út Kanadának.
Először 2010-ben érte el a 10 milliárd tonnát egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása, ezzel veszélybe kerül az a cél, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen magasabb 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest. Az új üvegházgáz-rekordot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja mérte.
A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.
Új éghajlatvédelmi technológiát dolgoztak ki Angliában a széndioxid és más üvegházgázok eltüntetésére légkörünkből. Eddig főleg a gyárkéményeken kiokádott füst földalatti üregekben való tárolásán (carbon capture) fáradoztak a mérnökök világszerte. Az air capture azonban új távlatok nyithat a klímavédelemben.
Kétes a durbani konferencia végkimenete, pedig a tét nagy: a holnap globális felmelegedésének már ma is megfizetjük az árát. A nemzetközi érdekellentétek, az egységes felelősségelhárítás, a megzsarolt miniállamok és a konferencia körüli emailbotrány miatt a helyzet elkeserítőnek tűnhet.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – a nemzetközi Föld Barátai zöldhálózat magyar tagja - aggasztónak látja az USA és más fejlett országok álláspontját a november 28. és december 9. között zajló durbani ENSZ klímacsúcson. A zöldhálózat szorgalmazza, hogy a csúcs ne engedje a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának megtorpedózását.
Átfogó akciótervet állított össze Kína a klímaváltozás elleni harc 2011-2015 közti időszakára. Az ország célja az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a nem-szénalapú energiafelhasználás arányának növelése.
Az Európai Unió úgy tűnik lendületbe jött a klímaváltozás elleni harc frontján. Az új széndioxid elleni csodafegyver neve CCS (carbon capture and storage), azaz többek között a villamosenergia-termelés során is megtermelt CO2 föld alatti tárolókba száműzése.
A szén-dioxid kvóta érzékeny ügy, ezért zárt ülésen hallgatta meg hétfőn Bencsik Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímavédelemért is felelős államtitkárát az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága.
Egyre biztosabb a második kiotói vállalási időszak jövője, ami jó hír a CO2 kibocsátás csökkentése terén jól teljesítő Magyarország számára - közölte Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki részt vett az év végi durbani klímacsúcsot előkészítő kétnapos dél-afrikai tárgyaláson.
Magyarország számára a klímavédelemben mintegy 3,9 millió, a kiotói klímavédelmi megállapodás alapján 2008-ra keletkeztetett úgynevezett Removal Units (RMU) állhat rendelkezésre, amit értékesíthet.
Elfogadták az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei hétfői luxembourgi találkozójukon az EU pozícióját a dél-afrikai Durbanben december elején tartandó nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozóra.
Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak az átmeneti derogációs kérelmet, amelynek jóváhagyása esetén átmeneti időre bizonyos mennyiségű szén-dioxid kvótát ingyenesen kaphatnak meg magyarországi áramtermelő létesítmények.
Magyarország és Svédország egyetért abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel azt követően, hogy Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével.
Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár a héten Ausztráliába látogatott, ahol a Sydney-i Egyetemen tartott beszédében ismételten felhívta az egész világ figyelmét a klímaváltozás létező és megoldásra váró problémájára. Ban Ki-mun felszólította az idei, a dél-afrikai Durbanban tartott klímacsúcs résztvevőit eddigi erőfeszítéseik megduplázására, és a még fennálló idő vészesen közeledő lejártára.
Készül a kormány számára az előterjesztés a 2013-2020 közötti időszakra szóló szén-dioxid-kvóta kiosztás kedvezményezettjeiről, s ha a kormány a derogáció mellett dönt, akkor azt az előírt határidőig, 2011. szeptember 30-ig megküldik az Európai Bizottságnak.
2011. szeptember 30-ig nyújthatja be a kormány az Európai Bizottságnak az ingyenes széndioxid-kibocsátási kvóták kiosztását 2013-tól is lehetővé tevő könnyítés iránti kérelmet.
Az államnak idén a piaci árak alakulásának függvényében 6-8 milliárd forintos bevétele származhat a szén-dioxid kvóta értékesítéséből, az előkészületek a végéhez közelednek - közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszban.
Elbukott az Európai Parlamentben az a javaslat, miszerint az Európai Unió ne húsz, hanem harminc százalékkal csökkentse szén-dioxid kibocsátását 2020-ig.
A Greenpeace-es klímamenekültek a soros uniós elnökség utolsó előtti napján arra hívták fel a figyelmet, hogy az Unió és Magyarország még mindig késlekedik a magasabb klímavédelmi célok támogatásával, holott gazdaságilag
is ez lenne a legracionálisabb választás.
Egy globális klímavédelmi rendszert közelebb hozó intézkedéscsomag előkészítése volt fő cél az ENSZ keretegyezményének égisze alatt Bonnban tartott nemzetközi klímatárgyalásokon, amelyeken Magyarország Európai Bizottság mellett soros elnöki minőségében az Európai Uniót képviselte.
A magyarországi vállalati vezetők is kulcsszerepet vállalnak a klímaváltozás elleni harcban, ezért alakult meg a magyar "Vállalati Vezetők Éghajlat Változás Csoportja" (CLG - Corporate Leaders Group) május 30-án Budapesten.
Az Európai Unió 27 tagállamából csak tizenhat teljesíti a Kiotói Egyezményben rögzített 2012-re előirányzott szén-dioxid kibocsátási célokat. Magyarország az előkelő, hatodik helyen áll a ranglistán, olyan országokat előzve meg, mint Ausztria, vagy Szlovénia.
A recesszió miatt rekord mértékben csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Európában 2009-ben - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán publikált adataiból. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy az Európai Unió az ígérthez képest előbbre van a káros gázok kibocsátásának csökkentésében.
A Magyar Tudományos Akadémia havonta megjelenő folyóiratának áprilisi számában számos cikket szentel a szén-dioxid összegyűjtése és visszasajtolása témájának.
Az ipari és mezőgazdasági termelés bővülésével, a technika fejlődésével, a népesség gyarapodásával párhuzamosan rohamosan nő a természeti erőforrások kiaknázása, az intenzív termelés és fogyasztás következtében a természeti környezet szennyezése.
A 2020-ig felvázolt klímapolitikai célok eléréséhez szükséges tőkének csupán mintegy 20 százaléka áll rendelkezésre uniós vagy magyar állami forrásból.
A kibocsátási engedélyek értékesítésének rendszere felviszi ugyan a fosszilis energiák árát, de a logikája az, hogy ezzel üzemanyag-takarékos járművek vásárlására készteti a polgárokat és a cégeket, energiatakarékos égők és eszközök beszerzésére a lakosságot. A szénégetés megsarcolása pedig arra kényszeríti az energiacégeket, hogy földgáz vagy szélenergia használatára térjenek át.
Az EU-Bizottság jövőre a több éves átlaghoz képest három százalékos szennyezőanyag kibocsátás csökkentésre kényszeríti az EU repülőtereit használó légitársaságokat.
Egy új elemzés szerint a világ trópusi területein élő növényzet nagyjából 229 milliárd tonna szén-dioxidot tárol, 21%-kal többet, mint azt korábbi tanulmányok alapján gondolták.
Masszív vulkánkitörések indíthatták be a kis jégkorszakot, a lehűlést pedig a növekvő sarki jégtakaró "tartósította" - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Geophysical Research Letters című folyóiratban tette közzé.
Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén - figyelmeztetnek a University College London és a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ szakemberei.
Rendkívül súlyos környezeti és gazdasági hatásai lesznek a klímaváltozásnak Kínában, élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár az országra a következő évtizedekben - állítja egy hivatalos kínai tanulmány.
A Maldív-szigetek lehet az első ország, amelyet elnyelhet az óceán. Az emelkedő vízszint már most veszélyezteti az ország partjait, és már csak idő kérdése, hogy a szigetek belsőbb részei is lakhatatlanok lesznek.
Az afrikai trópusi erdők úgy tűnik, jobban alkalmazkodnak a jövőbeni éghajlatváltozáshoz, mint az Amazonas, vagy más vidékek esőerdei, derült ki egy nemzetközi tudományos konferencián.
A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.
Princetoni kutatók elsőként végeztek olyan klímamodell-kísérletet, mely az időjárás napi változásait veszi alapul. Vizsgálataikból mellékesen az is kiderült, hogy a napi időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá és szélsőségesebbé vált az utóbbi évtizedekben. A napsütéses és esős napok fluktuációja a Föld több mint egyharmadán növekedett.
Elenyésző annak esélye, hogy 2015 előtt érdemi beruházások induljanak meg a szén-dioxid föld alatti tárolásával kapcsolatban - állapítja meg az Energiaklub tanulmánya.
Az olcsó energia korszaka véget ért, a fosszilis energiaimport-függőséget mérsékelni kell - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Szerinte az éghajlatváltozás megfékezése érdekében mielőbb konkrét intézkedésekre van szükség.
Jacob Zuma dél-afrikai elnök a röviden értékelte a durbani csúcs eddigi eseményeit. Úgy látja, habár a delegációk álláspontja igen eltérő, abban általános egyetértés alakult ki, hogy meg kell egyezni a Kiotói Jegyzőkönyv második fordulójáról, mivel az 2012 végén lejár.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által megjelentetett átfogó tanulmány alapján műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhető az a kibocsátáscsökkentés, amellyel a globális hőmérséklet növekedését 2 Celsius fok alatt lehet tartani a 21. században - közölte a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU).
Az Energiaklub legújabb tanulmánya szerint nem megalapozott a szén-dioxid földalatti tárolásának szánt szerep a klímaváltozás elleni küzdelemben. A geológiai tárolás lehetősége annak ellenére kap egyre nagyobb figyelmet a nemzetközi tárgyalásokban, hogy a módszer körül sok a bizonytalanság.
Megkezdődtek a soron következő klímavédelmi konferencia tárgyalásai a dél-afrikai Durban városában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) égisze alatt immáron húsz éve életre hívott párbeszéd újabb állomása – szám szerint a 17. – sorsfordító lehet, mondják a szakértők. Ha itt sem születik előrelépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú és globális csökkentéséről, akkor bajban vagyunk.
Az EU lépésekre és határidőkre lebontott globális kibocsátás-csökkentési keret elfogadásától teszi függővé a Durbanban kezdődő miniszteri szintű klímakonferencián részvételét egy második kiotói kötelezettségvállalási időszakban.
Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy jelentősen javuljon az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése.
Energiatudatossági kampányt indított a GreenDependent Egyesület 'Kislábnyom' címmel. A program célja, hogy növelje a családok, háztartások energiahatékonyságát, és népszerűsítse a klímabarát, szén-szegény életmódot. A kampány keretében indított versennyel a szervezők arra próbálnak rámutatni: csupán viselkedésünk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát és pénzt tudunk megtakarítani.
Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata - állítja egy kanadai oknyomozó újságíró. A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek.
Egy független kutatócsoport is megerősítette a globális felmelegedés valóságát, remélve, hogy a nyers eredmények nyilvánosságra hozatalával a klímaszkeptikusokat is sikerül meggyőzni az adatok érvényességéről.
Az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) által elkészített legújabb jelentés szerint 2010-ben az EU-27 átlagában 2,4 százalékkal növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A következő három évtizedben a felére csökkenhet az Egyesült Államok egyik legnagyobb borvidékének számító Napa-völgy prémium bortermése. A Stanford Egyetemen készült tanulmány szerint az ok a klímaváltozás, amelynek következtében a pinot noir, a chardonnay és a cabernet sauvignon termőterülete a felére zsugorodhat.
A mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre a vidéki térségekben - áll abban a véleményben, amelyet az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában fogadtak el a kibocsátás 2050-ig szóló európai ütemtervére vonatkozóan.
A cancúni klímakonferencián a felek elfogadták, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedése nem haladhatja meg +2 °C-nál jobban az iparosodást megelőző időszakét. Mindez azt jelenti, hogy az 1990-es évhez viszonyítva 2050-re 75-80 százalékkal mérsékelni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását bolygónkon. A kötelező vállalásokat tartalmazó Kiotói Jegyzőkönyv 2012 végén lejár, az új megállapodás pedig még várat magára.
A klímaváltozás várható hatásait hozza kézzel fogható közelségbe egy készülő novelláskötet, amelyben olyan neves szerzők írásait olvashatja majd a közönség, mint a kanadai Margaret Atwood vagy a brit David Mitchell.
A Nyugat-magyarországi Egyetem az utóbbi években infrastrukturális hátterét, kutatási és oktatási tevékenységét is továbbfejleszthette több, európai uniós projekt támogatásával. Olyan, napjainkban jelentős témákban mélyedhetnek el az egyetem munkatársai, mint amelyet Az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás címet viselő projekt is képvisel.
Az emberek 69 százaléka aggódik a globális felmelegedés miatt világszerte, a két legnagyobb széndioxid-kibocsátónak számító Kínában és Egyesült Államokban idén azonban kevesebbeket nyugtalanít a klímaváltozás - derült ki a Nielsen nemzetközi piackutató vállalat frissen közzétett felméréséből.
Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog - a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottságnak a szén-dioxid-kibocsátási kvóták 2013 utáni csökkentésére vonatkozó döntése ellen.
Az Egy tonna élet elnevezésű klímabarát ’valóság show’ véget ért. A svéd Lindell család fél év alatt évi átlag másfél tonnára tudta leszorítani fejenkénti szén-dioxid kibocsátását, mellyel fél tonna híján elérte a kitűzött célt.
A környezettudatos üzleti szféra megnyerése kulcsfontosságú egy klímatörvény elfogadásához - hangsúlyozták angol és skót környezetpolitikai szakértők a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kétnapos budapesti konferenciáján.
Június 6-ától újabb ülésszakkal folytatódnak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fókuszba helyező egyeztetések az ENSZ keretegyezményének égisze alatt Bonnban.
Történelminek mondott klímaváltozási programról állapodott meg a brit kormány. Ennek értelmében radikálisan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami komoly változásokat hozhat a britek mindennapjaiba.
Szerdától újra teljes körűen működik Magyarország regisztrációs rendszere az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (ETS) - jelentette be az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben.
Az EU tagállamai szerint a Cancúni Megállapodás végrehajtása mellett számos kérdés vár még tisztázásra, mint például a hajózásban és a légi közlekedésben használt üzemanyagok és a mezőgazdaság, valamint az éghajlatváltozás közötti kapcsolat.
Az Európai Unióban akár 6 millió új munkahely is létrejöhet 2020-ig, ha az unió 20 százalékról 30 százalékra változtatja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célját - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek vezetői Budapesten mutatták be a német külügyminisztérium megbízásából végzett vizsgálat eredményeit.
Az EU környezetvédelmi miniszterei március 26-án tárgyalnak a környezetvédelmi tanács informális ülésén az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósítását célzó uniós ütemtervről, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.
Megerősítette az Európai Bizottság kedden azt a tervet, hogy az Európai Unió 2050-re az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását.
A szén-dioxid a globális felmelegedés elleni harc fő célpontja, pedig egy nemzetközi kutatás szerint két másik szennyezőanyag - metán és korom - kordában tartása is lelassíthatja a folyamatot: további 0,5 Celsius-fokkal lenne csökkenthető a felmelegedés mértéke 2070-ig ahhoz képest, mintha csupán a szén-dioxidra figyelne a világ.
