Az energiára és a széndioxid-kibocsátásra kivetett adók sokkal előnyösebbek a gazdaság számára, mint a munkabéren lévő adóterhek – egy most megjelent tanulmány alapján erre hívta fel az uniós pénzügyminiszterek figyelmét több neves politikus.
A kormány honlapján megjelent rendelettervezet szerint több terület mellett a megújuló energiaipar szereplői is kedvezményezettjei lehetnek egyedi beruházási támogatásnak, feltéve, hogy a támogatandó beruházás értéke legalább 10 millió euró. A vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a 70%-ot is.
Erősen kérdéses, hogy teljesülhet-e a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében tett azon vállalása, mely szerint 2020-ra az energiafelhasználásban a megújulók részaránya 14,65 százalékra emelkedik.
A német környezetvédelmi minisztérium által készített tanulmány szerint a megújuló energiaforrásokon megtermelt áram ára 2030-ban már kedvezőbb lesz, mint a fosszilis energiahordozókon megtermelteké, amennyiben Németország képes elérni a 2030-ra megfogalmazott energetikai célkitűzéseit.
Az Európai Bíróság elé kerülhetnek azok az uniós tagországok, amelyek nem teljesítik a 2020-as energetikai direktívákat a kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentéséről, és a megújuló energiák növeléséről.
Németországban forradalmi ütemben bővülhet a zöld energiaforrások felhasználása az atomenergia elutasítása nyomán, ami alááshatja a hagyományos módon, például a gázerőművekben folyó energiatermelés gazdaságosságát.
Megújuló energia szervezetek és a német Zöld párt is támadja a Merkel-kabinet azon tervét, hogy a jelentős mértékben csökkentsék a napenergia-támogatásokat, illetve hogy a jövőben a parlament megkerülésével lehessen változtatni a szolárenergia-termelés után járó átvételi árakat.
A szervezet a miniszterelnöknek írt levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több szakpolitikus távozott szinte egyidejűleg kormányból, és hogy Magyarország nem tudja kiaknázni a megújuló energiaforrások elterjedése és az ezt ösztönző uniós támogatások adta lehetőségeket.
November végén egyértelművé vált, hogy a kormányzat 2012-ben nem kívánja útjára indítani az új kötelező átvételi rendszert, a METÁR-t. A csúszást hol az előkészítetlenséggel, hol a brüsszeli jóváhagyás hosszabb átfutási idejével magyarázták. Azonban a késlekedésnek ennél sokkal prózaibb oka van, mégpedig a nyilvánvaló forráshiány.
A miniszterelnök a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára 2011. december 1-jei hatállyal Pőcze Orsolyát nevezte ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fenntartható energiagazdálkodásért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárának.
Jó irányúnak ítélte a magyar energiastratégiát a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekben illetékes helyettes államtitkára az IEA World Energy Outlook 2011 kiadványának budapesti bemutatója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
Miközben a parlamentben az energetikai törvényekről vitáztak a honatyák, addig a Figyelő és a Heti Válasz közös energetikai konferenciáján olyan kérdésekre keresték a válaszokat a meghívott előadók, hogy mi lesz a jövő energiaforrása, és mi fogja meghajtani a járműveinket száz év múlva.
A nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a kormányfő felmentette tisztségéből Olajos Pétert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárát november 15-i hatállyal és Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárt.
Az operatív programok fel nem használt kereteiből 160 milliárd forintot csoportosítanak át épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítésekre - jelentette be Bencsik János Hajdúszoboszlón.
Meglehetősen borúsan vázolja az OECD és az IEA által csütörtökön közzétett „World Energy Outlook 2011" az elkövetkező húsz évet az energetika szempontjából. A két szervezet elemzése alapján 2035-ig a globális energiafelhasználás jelentősen nőni fog ami együtt jár az energiahordozók árának drasztikus emelkedésével és növekvő szén-dioxid kibocsátással. A klímaváltozás immár feltartóztathatatlan.
A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv elsődleges célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával.
A román kormány a napokban elfogadta azt a támogatási rendszert, mely a megújuló energiaforrások arányát növeli a villamos áram termelésben. A hivatalos kalkulációk szerint a háztartások villanyszámláinál 2,5 százalékos áremeléssel kell számolniuk emiatt.
Kiszámítható jogszabályi környezet, stabil támogatási rendszer és megtérülést garantáló árak nélkül nem indulnak el a jövőben a megújuló alapú energetikai fejlesztések - mondta Rudolf Péter, a Biomassza Erőművek Egyesülése főtitkára egy sajtóbeszélgetésen.
A délkelet-európai térségben az energetikai hálózatába 2020-ig több mint 240 milliárd euró beruházás várható, s ez az összeg a 300 milliárd eurót is eléri, ha figyelembe vesszük az energiahatékonysági projekteket is - hangzott el a térség energiaellátásának jövőjéről szóló kétnapos belgrádi konferencián október 18-án.
Találós kérdés: Nincs napirenden, de Brüsszelnek 15 oldalon taglaljuk, hogy milyen lesz, amikor 2020-ra megépül– mi az? A válasz: szivattyús-tározós erőmű!
Angela Merkel kancellár a németországi napenergia-termelés támogatásának további csökkentését helyezte kilátásba. Szerinte sokkal inkább megérné Görögországból napenergiát importálni, ahol sokkal több a napfény.
A villamos energia bázisárával és különböző bónuszárakkal támogatnák a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-termelést - derül ki a kormány számára készült előterjesztés tervezetéből.
A jelenlegi megújuló-energetikai intézmény- és eszközrendszer bonyolultsága és kiszámíthatatlansága miatt a hazai befektetők többsége már inkább a román, bolgár és nyugat-balkáni régiók felé kacsingat.
A parlament felsőházában elfogadott jogszabály az atomkutatásokat továbbra is előírja, és szorgalmazza a megújuló energia termelését és az energiafelhasználás hatékonyságának a növelését.
Megszüntetné a naperőművekből származó elektromos energia garantált átvételi árát és kötelező betáplálását a Német Szövetségi Versenyhivatal. Ehelyett kvótarendszert vezetnének be.
Történelmi döntés olvasható ki egy nehezen megszületett jogszabálymódosításból; kikerültek az oda nem való erőművek a zöldenergia ártámogatási rendszeréből. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a támogatás valóban kizárólag a megújuló energiával áramot termelőkhöz jusson. A kiszorított erőművek viszont nehéz helyzetbe kerültek, és ez hatással lehet a távhőszolgáltatás mellett az áramellátásra is.
Javítani kell az Európai Unión belüli koordinációt energiaügyekben annak érdekében, hogy az EU egységesebben lépjen fel az ágazatban a külső partnerekkel folytatott tárgyalásokon.
Az LMP bízik abban, hogy az Orbán-kormány is belátja, hogy a paksi atomerőmű két új blokkal tervezett bővítésére fordítandó pénzt sokkal inkább a megújuló energiák támogatására és az energiahatékonysági lehetőségek kiaknázására kellene fordítani, nem pedig egy drága és kockázatos technológia mesterséges életben tartására.
Hivatalos eljárást kezdeményezett a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) az Európai Unió Kanadával szemben, mert az európai álláspont szerint az észak-amerikai ország Ontario tartományában bevezetett megújuló energia támogatási rendszer előnyben részesíti a kanadai gyártmányokat alkalmazó projekteket.
A parlament előtt lévő Nemzeti Energiastratégia a villamos energia szempontjából az "atom-szén-zöld" forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak, és 6.749-7.773 milliárd forint beruházással számol 2050-ig.
Németország 2022-ig kiszáll az atomenergiából, és addig is fokozza az energiapolitikai irányváltásért tett befektetéseit. Németország ezzel még jobban felgyorsítja lépéseit a fenntartható energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrásokból származó országos energiaellátás irányába. (A cikket a német külügyminiszter írta.)
A Deloitte Touche Tohmatsu Limited (DTTL) globális energiaipari jelentése szerint a fukusimai atomerőmű összeomlását okozó, nemrégiben bekövetkezett természeti katasztrófák kihatnak a biztonságra, a szigorítások miatt az öregebb atomerőművek bezárhatnak.
A hitelintézeti szektor aktív részvétele nélkül nem lehet sikeres a nemzeti megújulóenergia-program. Számítások szerint 2020-ig másfél milliárd euró hitelre lesz szükség a lefektetett célok eléréséhez. A kis, közepes és nagy finanszírozási méretű projektek egyensúlya alapvető fontosságú, a nyugati példák ugyanis azt mutatják: ha a kisméretű fejlesztések dominálnak, a bankok nehezen tudnak a finanszírozásba bekapcsolódni.
A Biomassza Erőművek Egyesülése szakértői szerint az erdészeti faanyag kontrollált és fenntartható energetikai felhasználása egyáltalán nem káros sem környezetvédelmi, sem erdőgazdálkodási szempontból, sőt felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Banknak (EIB) az uniós Duna-stratégiában való szerepvállalásáról szóló egyetértési nyilatkozatot írt alá Philippe Maystadttal, az EIB elnökével.
Önálló, a megújuló energiaforrások elterjedését szolgáló törvényjavaslat kidolgozását kezdi meg 2011 második felében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az energiastratégia egészüljön ki az energiastratégia és a gazdaságfejlesztési stratégia kölcsönhatásának bemutatásával - javasolja az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülése (Ipenerg).
Csökkenteni kellene a földgáz támogatását, és inkább a megújuló energiaforrások, így hőenergia felhasználást kellene előnyben részesíteni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kassai Ákos, az E-Star Alternatív Nyrt. vezérigazgatója.
Kína tovább növelte előnyét az Egyesült Államokkal szemben a megújuló energiaprojektek legvonzóbb országainak listáján. A tavaly augusztus óta a rangsor élén álló Peking jelentős mértékű állami támogatással segíti a zöld energia szektort, amivel versenytársainak felháborodását váltja ki a nemzetközi piacon.
A diverzifikált, megújuló energiaforrásokra alapuló energiatermelő rendszerek sokkal nagyobb technológiai lehetőségeket mutatnak, mint amit a szakértők eddig gondoltak - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) május 23-án nyilvánosságra hozott, "A Megújulók különbözőségének kihasználása: Útmutató a kiegyenlítési kihíváshoz" tanulmánykötetéből.
A Karlsruhei Technológiai Intézet tanulmánya szerint a megújuló energiaforrások kifejlesztése, a szükséges elosztóhálózat kiépítése, valamint a nap- és szélenergia-termelés szubvencionálása növeli a költségeket, és tetemesen megdrágítja a villamos energiát.
A University of Cambridge Programme for Sustainablity Leadership vezetésével készült tanulmány Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Romániában vizsgálja a megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségeket.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a megújuló energia alapú áramtermelési rendszerekben bevezetésük után súlyos, akár visszamenőleges hatályú korrekciókra kényszerültek az országok, ami Magyarország számára is figyelmeztetést jelenthet.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a karbon-szegény gazdaságra történő átállást tárgyaló Energia Útiterv 2050 (Energy Roadmap 2050) nevű dokumentumát. Az Útiterv több különböző forgatókönyvet mutat be, amelyekkel elérhetők a 2050-re kitűzött környezetvédelmi célok, de kérdéses, hogy mennyiben segíti az energiapiac szereplőit az előttük álló beruházási döntések meghozatalában.
A jövőben a technológia fejlődésével és az okos hálózatok térnyerésével párhuzamosan a háztartási méretű megoldások jelentősen hozzájárulhatnak majd az energetikai rendszerek bővítéséhez. A lakosság emocionális indíttatásból beszerzett háztartási méretű kiserőművei, tetőre telepített napelemes rendszerei és például a villanyautók által biztosított tárolási kapacitások jelentős beruházásokat is kiválthatnak.
Jövő januárban módosul a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet. A változás érinti a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket is, ezek használatával ugyanis közművesítettnek minősülhet egy áram, víz- és szennyvízhálózathoz nem csatlakozó terület is.
A növekvő kereslet kielégítésére Kína a hagyományos és megújuló energiaforrások termelőkapacitásait is növelné, a fogyasztás szabályozására egy központi rendszert hoznak létre.
Mártha Imre, az ELMIB Zrt. vezérigazgatója szerint sürgető a megújulóenergia-termelés hosszú távú támogatásának mielőbbi rendezése, új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez.
Megújuló energiára márpedig szükség van – a nyugaton mára axiómává érett felismerés Magyarországon is mind jobban előtérbe kerül, bár sok még a félreértés. Ami tény: a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelés szükségét a kormányzat is felismerte, igaz, a megvalósítás csúszik. Borúlátásra ennek ellenére nincs ok, a megújulósztori hazánkban is sikerre van ítélve.
Nagy hangsúlyt kíván fektetni a kormány a megújuló energiák hasznosítására. Átalakul a támogatási rendszer, a középpontba a decentralizáció, a hatékonyság és a fenntarthatóság kerül. Befektetők állítólag lennének, a szabályozási környezet még alakul.
Lemond Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára. A hírt maga Bencsik János erősítette meg egy Facebook-bejegyzésben péntek kora este, miután az Indexen megjelent a lemondásáról szóló hír.
A kínai vállalatok piaci versenyképességét korlátozó kormányzati politikát, támogatást sejt a kínai kereskedelmi minisztérium a megújuló energia ágazatban, az Egyesült Államokban, s ezért vizsgálatot indít.
2011. november 3-án került sor az Energetikai Szakkollégium Jedlik Ányos emlékfélévének egyik kiemelt rendezvényére, melynek keretében Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár előadásában ismerkedhetett meg a nagyszámú nézőközönség a 2011. október 3-án, a Magyar Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiával.
A megújuló energia kérdésköre még a tudományra és környezetvédelemre legkevésbé fogékonyak szerint is fontos: a jövőnk függ tőle, ráadásul ha csak fél füllel hallgatjuk a híradásokat, úgy tűnhet, hogy ha az állatok kihalása és az óceánok szennyezése nem is marad abba, legalább az áram megtermelése jó irányba halad. Pedig még vagy negyven évig biztosan rá leszünk utalva a fosszilis tüzelőanyagokra.
A Greenpeace és az Európai Megújuló Energia
Tanács (EREC) tudományos műhelyei másodszorra számították ki, hogy milyen
lehetőségek állnak hazánk előtt egy teljesen fenntartható, megújulókon
alapuló energiarendszer kiépítésére. A november 16-án bemutatott Progresszív
Energia[Forradalom] című tanulmány két zöld forgatókönyvet is
felvázol, hogy miként lehet Magyarország energiaellátását 2050-re szinte teljes mértékben megújuló energiával kielégíteni.
Közép-Kelet Európa erősen függ a többnyire egy forrásból érkező energiaimporttól, ezért a fosszilis tüzelőanyagok használatának és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is kulcskérdés. A régió államainak közösen kell felelősséget vállalniuk a klímaváltozás elleni harcban.
A napokban elfogadott javaslat értelmében a hullám- és árapály-erőművek, melyek a vízszint változásából képesek energiát előállítani, többször annyi támogatásban részesülnek majd 2016-ig, mint más technológiák.
Egy viszonylag nagy, 600-700 megawattos (MW) úgynevezett szivattyús vízerőművet építtetne a kormány az állami Magyar Villamos Művekkel (MVM) – derül ki az Európai Uniónak küldött, lényegében uniós támogatásért folyamodó dokumentumból.
Az Új Széchenyi Tervben (USZT) hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére.
A következő húsz évben folyamatosan emelkedő áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekvő megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésből - számol be a Financial Times.
Kombinált hő- és villamosenergia támogatást valósít meg a megújuló- és alternatív energiatermelés új kötelező átvételi rendszere az egyoldalú áramátvételi támogatás helyett - közölte Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiáért is felelős államtitkára a Green Energy Investment Forum című, Budapesten kedden megtartott konferencián.
A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek - jelentette be Bencsik János, a Nemzetfejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
A kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelveivel az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés egyetért. Ugyanakkor álláspontjuk szerint a koncepció néhány részterülete finomítható, a biomassza szabályozási elképzeléseket pedig javasolják az erdészetek, a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával ismételten végiggondolni.
2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Energiastratégia elfogadása után szemléletformálási cselekvési tervet készít az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelésére - jelentette be a klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gömörszőlős információs központjának átadásán.
Az újrahasznosítandó hulladék arányát, a környezetvédelemben dolgozók számát, és a megújuló energiák hasznosítását is tartalmazza a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia.
Jelentősen emelkedhet a japán energiaellátásban a megújuló energiaforrások szerepe azt követően, hogy a japán országgyűlés felsőháza is megszavazta az alternatív energiatermelésre vonatkozó kötelező átvételi rendszer bevezetését. Ezzel az atomkatasztrófa sújtotta ország lehet a következő nagy sztori a globális megújuló piacon.
Gregor MacDonald amerikai energiakutató és üzletember évek óta foglalkozik a világ energiafelhasználásának átalakulásával. Véleménye szerint a megújuló energiák a nukleáris energia helyébe lépnek, és ránk köszönhet egy második szénkorszak is.
Benyújtotta az energiapolitikát 2030-ig meghatározó Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot Fellegi Tamás nemzeti fejlesztés miniszter a parlamentnek.
Versenyképes energiaárak és az energiahatékonyság ösztönzése viheti sikerre a nemzeti energiastratégiát az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) szerint.
A kormány szerdai ülésén elfogadta, és az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja.
A legbőkezűbben a napelemes áramtermelést támogatná az a Napi Gazdaság birtokába került javaslat, amelyet a magyarországi megújuló alapon termelt áram kötelező átvételi rendszerének 2011−2012-es évi átalakításáról a Pylon Kft. készített a Magyar Energia Hivatal megbízásából.
A megújuló energia hasznosítására épülő iparág területén is szükség van a rendteremtésre, hogy az európai unió és az állam ne támogasson hosszú távon fenntarthatatlan beruházásokat – jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Törökszentmiklóson.
A Nemzeti Energia Stratégia megvalósításához szükséges eszközök között első helyen az energiahatékonyság és takarékosság, a második helyen pedig a megújuló energiák használatának az elterjesztése szerepel - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatón június 17-én Körösladányban.
A korábbi politikusokból, továbbá tudósokból és egyházi személyiségekből álló, úgynevezett Bölcsek Tanácsa előzetes értesülések szerint azt tanácsolja a kancellárnak, hogy Németország legkésőbb 2021 végéig zárja be atomerőműveit. A testület szerint tíz év alatt végrehajtható a szükséges energiapolitikai fordulat, mindenekelőtt a megújuló energiaforrások hasznosítására való áttérés.
2010-ben a KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége 7 190 GWh volt, amely 5,4%-kal több a 2009. évi mennyiségnél. A támogatási összeg kétharmada a kapcsoltan termelt
villamos energiához volt köthető, egyharmada a megújuló bázisú termelőkhöz került.
Két héten belül elkészülhet a megújuló alapon termelt áram kötelező átvételi rendszerének új koncepciója, emellett még idén a parlament elé kerülhet a zöld beruházások engedélyezési eljárását egyszerűsítő koncepció is. A szélenergia-támogatási rendszerek több európai országban bekövetkezett kudarcát az NFM el kívánja kerülni.
