Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget,
amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe
(pl. egy valódi üvegházba, vagy a Föld légkörébe), de
a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut
ki belőle, mert a külső határoló fal (üvegház esetén az
üveg, a Föld esetén a légkörben megtalálható üvegházhatású
gázok) nem engedi ki.
Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a
visszaverődés során az energia jellege megváltozik:
fényből hőenergia lesz. A hőenergia egy része pedig benntreked,
ezért a belső tér felmelegszik.
Az üvegházhatás
nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb
lenne az átlaghőmérséklet.
Jelenleg azonban az a probléma, hogy a légkör legfontosabb
üvegházhatású gázának, a
széndioxidnak a koncentrációja a fosszilis energiahordozók
elégetése miatt nagy ütemben növekszik, ezért a
légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik.
Az üvegházhatás következménye a
globális felmelegedés,
ami pedig klímaváltozáshoz vezet. A klímaváltozás egyes
földrajzi helyeken, mint például Európa vagy Észak-Amerika,
akár lehűlést is jelenthet.