Ez a cikk több mint 7 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.

Nem tudta eddig, hogy mit jelent a kibocsátás-kereskedelem? Miről szól a Kitói Jegyzőkönyv? Mi az együttes vállalás vagy a tiszta fejlesztési mechanizmus? Ebből a cikkből mindent megtudhat.

H i r d e t é s

Az 1992-ben származó és 1994-ben életbe lépő éghajlatvédelmi keretegyezmény, az 1997-ből származó ehhez kapcsolódó Kiotói Jegyzökönyv (KJ) valamint a Marrakesh Accords (2001) képzik a globális éghajlatvédelm nemzetközi kereteit, s mutatják be ennek nem is olyan távoli jövőbeli eszközeit.

A Kiotói Jegyzökönyvben megfogalmazott elsődleges cél az, hogy az ipari fejlett országok az 1990-es kibocsátások alapján átlagosan 5,2%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) világviszonylatú emisszióját. Az első kötelezettségi periódus 2008 és 2012 közé esik. Üvegházhatású gázok közé tartozik a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a freonok.

Az Európai Unió 2002 májusában ratifikálta a Jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyv életbe lépésének feltétele az, hogy azt legalább 55 olyan ipari ország szignálja, melyeknek összes ÜHG kibocsátása 1990-ben a világkibocsátás legalább 55 %-át jelentette.

Ez a mai napig az Egyesült Államok illetve Oroszország tartózkodása miatt még nem történt meg.

Elsőként egy svéd kémikus - Svante Arrhenius - hívta fel több mint 100 évvel ezelőtt a CO₂ kibocsátás által előidézett légköri felmelegedésre a figyelmet. Mivel az éghajlatváltozásért felelőssé tett ÜHG esetében egy globális problémáról van szó, első lépésként egy, a rend-szerre vonatkozó legfelső határ kerül meghatározásra. Ez a felső határ vagy kibocsátási plafon - ú.n. Cap - képzi az első kiotói mechanizmus alapját. A Cap mennyiségét az ökológiai szükségesség és az ökonómiai elvárások tükrében kell meghatározni.

Az ebből adódó károsanyagkibocsátási jogok számát egy második lépésben határozzák meg és osztják szét a kibocsátók között. A jogok szétosztásának kétféle módja van. Egyrészt lehetőség van egy első, ingyenes szétosztásra - Grandfatheringnek is nevezik - másrészt szóba jöhet az aukciós eljárás (Auctioning). Az emisszios jogok "büdzséje" az 1990-es év károsanyag kibocsátás mértékén alapszik, levonva ebből az országonként vállalt redukciós célokat. A károsanyag kibocsátási jogok kereskedelmi rendszerében az abban résztvevő tagok csak olyan mennyiségű károsanyagot (tonnányi CO₂ ekvivalensben kifejezve) adhatnak le a környezetbe, amennyit az általuk birtokolt emissziós jogok megengednek.

A tényleges kibocsátáscsökkentés ellenőrzése egy kidolgozott monitoring rendszer valamint egy független szakértő által végzett ellenőrzés (verifikáció) által történik. Ha a károsanyag kibocsátás alacsonyabb a megengedett szintnél, felesleg keletkezik, mely felesleg értékesítésre kerülhet. A vevők köréhez tartozhatnak államok, vállalatok, melyek saját intézkedéseik alapján vagy országos vagy vállalati szinten nem tudták teljesíteni redukciós célkitüzéseiket, így emissziós kibocsátásuk túllépi a megengedett szintet. Az emisszió kerekedelem célja az üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legalacsonyabb költségek melletti csökkentése.

A Kiotói Jegyzőköny 17. paragrafusa a károsanyagkibocsátási jogok kereskedelmével foglalkozik.

Az emissziós jogok kereskedelménél a kötelezett államok ú.n. kibocsátási jogokhoz Amount Units (AAU) jutnak a vállalt kötelezettségüknek megfelelően. A résztvevő országok nemzeti szinten dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az egyes ágazatoknak a kereskedelemben való részvételt, vagy pedig adó- ill. igazgatáspolitikai reformokkal teljesítik az emissziócsökkentés elvárásait.

Függetlenül a nemzetközi szinten zajló eseményektől, 2003. június 2-án megszületett az Európai Közösség károsanyag kibocsátási jogok Európai Unión belüli kereskedelmének kereteit szabályozó rendelet (87/2003/EK). Ezáltal 2005 januárjától elkezdődhet a közösségen belüli kereskedelem kísérleti fázisa, akkor is ha Oroszország és az Egyesült Államok a KJ ratifikálását elutasítja. Ellentétben a Kiotói Jegyzőkönyvvel, itt nem az aláíró államok közötti kereskedelemről, hanem csupán a Közösségen belüli kereskedelemről lesz szó a kiválasztott kategóriákba eső vállalatok és berendezés üzemeltetők között.

A kibocsátás kereskedelem az első fázisban csakis bizonyos szektorokban keletkező széndioxid kibocsátására vonatkozik mint pl. az energetika területén a 20 MW feletti kapacitású tüzelőberendezésekre. Az összes ÜHG-ra kiterjedő rendszer még kidolgozásra szorul.

Károsanyag kibocsátásának csökkentése a nemzeti szinten hozott intézkedések valamint az emissziós jogok adás-vétele mellett, kül- ill. belföldön megvalósított projekt alapú intézkedésekkel is elérhető. A Kiotói Jegyzkönyv, csakúgy mint az EU-irányelv, két további eszközt támogat.

• Joint Implementation, azaz az együttes vállalás (EV)
• Clean Development Mechanism, azaz a tiszta fejlesztés mechanizmusa (TFM)

Joint Implementation - együttes vállalás (EV)

Az EV olyan projekthez kötött intézkedéseket foglal magába, melyeknél egy ipari ország emissziós jogokhoz juthat egy másik ipari országban. Egy emissziócsökkentésre kötelezett A állam vagy A állambeli vállalat egy másik emissziócsökkentésre kötelezett B országban egy emissziócsökkentő projektet valósít meg.

A csökkentett kibocsátásért az A állam a csökkentés hatásfokától függően emissziós redukciós egységeket (EV kredit) kap B államtól.

1. ábra: A kiotói mechanizmusok leegyszersített vázlata

Az EV-projekt megvalósításának feltétele az addicionalitás, tehát annak a bebizonyítása, hogy a beruházás saját erőből nem jött volna létre.

A jóváírt EV krediteket fel lehet használni a saját kötelezettségek eléréséhez de a piacon való kereskedés eszközévé is válhatnak. A 2000 után megvalósult projektek már bevonhatóak ezen rendszerbe, az EV-kreditek generálása viszont csak 2008-tól lehetséges, csakúgy mint elszámolásuk is.

Clean Development Mechanism - tiszta fejlesztési mechanizmus (TFM)

A TFM ipari országoknak nyújt lehetőséget arra, hogy különbözö fejlődő országokban megvalósított emissziócsökkentő projektjeik után emissziós jogokra tegyenek szert. Csakúgy mint az EV-nél itt is egy A ipari ország (vagy az A ország valamely vállalata) ruházhat be egy károsanyagkibocsátás csökkentéssel járó projektbe egy B államban, mely állam a fejlődő országok csoportjába tartozik, és így ellenőrzött károsanyagkibocsátásra a KJ alapján nem kötelezett. Az emissziós jogokat ebben az esetben CER-nek "certified emissions reductions" vagy TFM-kreditnek nevezik. A TFM projektből generált jogok 2000 óta jóváírhatóak, és a 2008-ban kezdődő első periódusban elszámolhatók lesznek.

A projekt alapú beruházások (EV és TFM) ellentétben a károsanyagkibocsátás kereskedelemmel nem az emissziós jogok szétosztásán alapszanak, hanem a már megvalósult projektekből számolják az emissziócsökkentés mértékét. Ebből adódóan az emissziós jogok száma a baseline (azaz a viszonyítási alap) valamint a tényleges kibocsátás értékének különbségéből adódik. A baseline emissziós érték megállapításánál a károsanyagkibocsátást csökkentő projekt hatását nem veszik figyelembe.

A német és az európai faipar

Ilyen például a vállalaton belüli tüzelőanyagváltás vagy a megújuló energiaforrások hasznosítása. A vállalati szintű projektekből generált jogok más elbírálás alá kerülnek, és csak bizonyos feltételek mellet számítanak a 2005-től a Kiotói Jegyzőkönyv ill. az EU irány-elvnek megfelelően generált károsanyagkibocsátási jogokkal egyenértékűnek. Eredettől függően különböző minőségű jogok keletkeznek, így nem egységes, hanem eltérő árakkal lehet számolni.

Projektalapú intézkedések lebonyolítási rendje

Függetlenül attól, hogy a jogok a Kyotói Jegyzőkönyv rendszere alapján vagy Off-Kyotó-jogként jöttek létre, a projekt menete szigorú szabályok mentén ellenőrzött, komplex, mégis zökkenőmentes lebonyolítása érdekében egy egymásra épülő ellenőrző rendszer megvalósítása a cél. A projekttervezés után első lépéseként egy akkreditált szakértő ellenőrzi a projekt adatait, ami az alapkritériumok, a baseline és a monitoringterv átvizsgálását jelenti.

A projektalapú intézkedések megvalósításánál szükség van ezen kívül a résztvevő vendégállam hivatalos hozzájárulására is, ami a jogok kölcsönös elismerését biztosítja.

A projekttervezők kötelesek egy monitoring beszámolót készíteni, mely tartalmazza a megvalósítás valószínűségére, a baselinera valamint az emissziócsökkentés módszerére vonatkozó adatokat ill. megállapításokat. Az ezt követő verifikáció az emisszió csökkentés egy független szakértő társaság általi ellenőrzését és jóváhagyását jelenti. A verifikáció eredménye egy tanúsítvány formájában tartják számon, ez tulajdonképpen a létrehozott emissziós jog, és továbbítják a tulajdonosnak. A verifikáció stádiuma évente rendszeresen megismételendő az érvényességi idő végéig, amennyiben fennáll a jogok generálására az igény.

2. ábra: Projektalapú mechanizmusok lebonyolítása. Forrás: Michael Rumberg, Gerling Cert Umweltgutachter GmbH: Zertifizierung von Klimaschutzprojekten. Unternehmen und Umwelt, 1/02. alapján

Milyen esélyeik vannak a vállalatoknak?

Kisebb vállalatok számára az Off-Kyoto-piac kínál lehetőséget ahhoz, hogy a belföldön generált emissziós jogokkal kereskedjenek. A következő lehetőségekkel lehet számolni:

• Intern: fuel switch, vagyis fosszilis tüzelőanyag biotüzelőanyaggal való helyettesítése, vagy magas széntartalmú energiaforrás (pl. olaj) alacsonyabb széntatrtalmúra való átállítása (pl. szén). Ez a közvetlen avagy direkt károsanyagcsökkentést jelent.
• Extern: Megújuló energiahordozóból származó enrergia eladását jelenti egy harmadik személy számára, például hő vagy hulladékhő/gőz formájában. Ha ezáltal a fosszilis tüzelőanyagot nem használjuk fel, úgy indirekt, vagyis közvetett emissziócsökkentésről beszélünk. A közvetett károsanyagcsökkentésnél érdemes arra figyelni, hogy a szállító egy az emissziós jogokról szóló rendelkezési nyilatkozatot szerezzen be.
  

A projekt leírása: Egy fatüzelésű tüzelőberendezés felállítása az alaphőigény fedezéséhez.
A fakazán teljesítménye: 750 kW
A fűtőolaj mennyiségée 70%-kal csökken, 2.250 MWh/év-re, ez 190 t/év fűtőolajnak felel meg.
Mivel a fa megújuló energiaforrás, így az elégetésekor keletkező károsanyag-kibocsátás nullának vehető.

3. ábra: Az emissziócsökkenés ábrázolása a baseline és a projektemisszió különbségeként.

Tényleges projektemisszió: A csökkentett fűtőolajfogyasztás mellet (2.250 MWh/év) évente 600 tonnányi CO₂ kerül a környezetbe. A generált emissziós jogok mennyisége a viszonyítási alap és a tényleges projektemisszió károsanyagkibocsátási különbségéből származik. Egy tíz éves periódusra nézve 13.980 t CO₂-ekvivalens érték generálható ebben a példaprojektben.

A vállalat pozíciója

Arra a kérdésre, hogy mikor érdemes egy vállalatnak saját, belső intézkedéseiken keresztül emissziócsökkentést elérni, illetve a kereskedelmi piacon kínált kibocsátási jogok után nyúlni, az intézkedés, ill. a jogok után felszámolt költségek mérlegelés után lehet válaszolni.

Az emissziós jogok generálási költségekeit előrejelző becslés a következő tételekből tevődik össze:

• intern költségek, mint az ellenőrzés és dokumentáció,
• extern költségek mint a validálás, engedélyezés és generálás,
• az emissziókereskedelem egyéb költségei,

Az extern költségek (a Baseline megállapítása és értékelése) lehetőleg alacsonyan tartása érdekében a vállalatnál szétszórtan fellelhető adatok összaállítására van szükség. Kisebb volumenű generálásnál értékesítési nehézségek léphetnek fel, éppen a magas tranzakciós költségekből adódóan. Segítséget jelenthet egy professzionális projektmenedzsment, amely által a hasonló tulajdonságú és nagyságú projekteket már a generálási szakasz elején együtt kezeli. Az együttes elbírálás a későbbi generálási folyamatoknál is jelentős költségcsökkentő hatással bír.

A Seeger Engineering AG egy független generáló társasággal (Gerling Cert Umweltgutachter GmbH, Németország) közösen egy modellen dolgozik, mely a fenti folyamatot hivatott standardizálni, és ezáltal a költségeit csökkenteni.

A cikket írta:
Dipl.-Ing. Ch. Gebele
a SEEGER Engineering AG munkatársa

Navigáció:

• Klímaváltozás rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

tevekar
2009.04.05, 21:14
Végülis igaz. Ma nagyon meleg volt, biztos a nyár miatt. Ja? Aha... még csak tavasz van...
Egyébként meg tényleg nem érv hogy egészséges a vega kaja a hústól meg rákos lehetsz, meg az sem érv, hány liter vízre van szükség a marhaszeletek elkészítéséhez és mennyi a zöldségéhez,
és piszkosul sokat szenvednek miatta az állatok.
Dehát' nem baj, ha jó nektek így is, csak nem lesz olyan hosszú az élet ezen a bolygón. Nem akartam rosszat vagy erőszakoskodni elnézést.
Érvelni???????!!!!!!!! Azt meg aztán pláne nem. Sok szépet minden jót nektek.

Chiovini György
2009.03.09, 16:41
Pákó javíthatatlan. Érveket használ. Bízik az ész hatalmában. Persze a hatalom eszében nem bízhat....

Pákó
2009.03.09, 11:22
Nem tevekar-nak (remélem ez nem egy gépelési hiba!) mondom, mert őt nyilván nem lehet meggyőzni, mert neki van egy barátja, és lehet hogy kürtje is volt, inkább azoknak, akik esetleg elgondolkoznak a dolgon. Az ember által tenyésztett állatok azt a szenet bocsátják ki, amit előzőleg a növények a fotoszintézis során a légkör széndioxidjából előállítanak, és az azt megevő állatok valamint az ember, mint abszolút csúcsragadozó ezt a szenet bocsátják ki. Sőt. Ha az ember sok növény termeszt, és állatot tart az éppen a biomasszában lévő szén – igaz csk átmenetileg, mint egy pufferben - nem a légkörben tartózkodik. Ez hasonló, mit a biomassza energetikai felhasználása. A másik kérdés a metán. A klímakatasztrofálisok nem ismerik a szén többkörös körforgását a Földön. A legkevésbé ismerik a metán körforgását, pedig ennek is van egy fosszilis mellékköre. A metán a legpesszimistább vélemények szerint t
kb 20-szor nagyobb elnyeléssel rendelkezik, mit a széndioxid. Ezen kívül a metán mennyisége, a természetes metánfejlődés és az a mellet elhanyagolható antropogén metán termelés ellenére nem nő. A metán a légkörben gyors fotokémiai reakcióban széndioxiddá alakul, így legfeljebb a molárisan azonos mennyiségű széndioxidal kell számolni…. ,már ha nem vesszük mészre,hogy a széndioxid sem a hőmérséklet befolyásoló faktora.

tevekar
2009.03.09, 10:53
Nem küzdök én semmi ellen csak egyszerűen a mezőgazdaságban érdekeltek nem akarják tudomásul venni,az állattenyésztés és a globális felmelegedés közti összefüggéseket. Minden embernek joga van tudni mit okoz a húsfogyasztásával. Nem azt mondom, hogy a co2 nem veszélyes, csak annyi hogy a metán kibocsátás pl.: a szarvasmarhából sokkal veszélyesebb. Nem többszörösen, hanem több százszorosan jobban melegíti a föld légkörét mint a co2. Az előző hozzászólásomban utaltam egy honlapra csak nem akarom mégegyszer ideírni. Látogass el oda és minden kérdésedre választ találsz. Ja és az egyik ismerősöm szerkeszti mielőtt kontársággal vádolna valaki ő egy kutató biológus. Még valami: vegetáriánusok vagyunk én 7 ő körülbelül olyan 10 éve lehet az, a barátainkkal együtt. Köszönjük nem mondunk le semmi finomról nem eszünk sok szóját sem tojást sem halat mégis egészségesebbek vagyunk mint egy átlag húsevő ember. Ja még valami. Ha vega leszel hálás leszel magadnak az egészségedért, a bolygó pedig neked hogy fennmaradhatott ugyanis jelenleg a túlélésért küzd. KAPASZKODJ!!! NINCS MÁR 5 ÉVE A BOLYGÓDNAK HA NEM VÁLTOZTAT AZ EMBERISÉG AZ ÉLETVITELÉN ÉLÉN A VEGETÁRIÁNUSSÁGGAL!!! + a közlekedés meg a többi környezetbarát technológia de az első az, hogy LÉGY VEGA!!! Látogasd meg a honlapunklat és további sok sikert. Szia! /Tevekar

Pákó
2009.03.02, 12:10
Tevekartól is megkérdezem. Hogyan alakult a Föld átlaghőmérséklete az elmúlt 8 – 10 évben? Mi az ami ellen küzdeni akar??

tevekar
2009.03.02, 09:15
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
által készített jelentés alátámasztja a tényt,
az állattenyésztés több üvegházhatást keltő
gázt termel, mint a közlekedés.


Néhány adat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentéséből:

"Az állattartás hosszú árnyéka"

* Az állattenyésztés több üvegházhatáskeltő gázt termel, mint a szállító ipar, ha az általuk termelt CO2 mennyiségét hasonlítjuk össze. (18% - 13,5%)
* Az emberi tevékenységből származó CO2 9%-áért felelős.
* Az emberi tevékenységhez kapcsolódó nitrogén-oxid 65%-át az állattenyésztés termeli. A nitrogén-oxid globális felmelegedési potenciálja (GWP) 296-szorosa a CO2-nak. (A nitrogén-oxid többsége a trágyából származik. Csak gondoljuk meg, 56 milliárd állat "megy WC-re" minden nap!)
* Az emberi tevékenységből keletkező metán 37%-áért felelős az állattenyésztés. A metán felmelegedés keltő hatása 23-szor akkora, mint a CO2-é. (Főleg a kérődzők emésztőrendszere termel metánt.)
* Az állattenyésztés jelenleg a Föld teljes felületének 30%-át használja, főleg legelőnek, de 33%-án állati takarmányt termelnek.
* Mivel erdőket irtanak ki, hogy új legelőkhöz jussanak, az erdők fogyatkozásának is ez az egyik fő oka. Az amazoni erdők mindegy 70%-át alakították át legelővé. (Ha egy fát kivágnak, az összes CO2, amit a fa elnyelt, felszabadul, és visszakerül a légkörbe.)

Az emberi természet szomorú megnyilvánulása, hogy a 400 oldalas jelentésben sehol se említik a legegyszerűbb megoldást: csökkentse, vagy hagyja abba a hús és tejtermékfogyasztást. 1600%-kal hatékonyabb növényi táplálékkal ellátni az embereket, mint állatokat etetni a gabonával. A jelentés összefoglalója alább olvasható.



Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.



Róma, 2006. november 29. – Henning Steinfeld, a FAO Állatállomány Információs és Politikai Osztályának vezetője, és a jelentés fő szerzője szerint: „Az állatállomány az egyik legjelentősebb okozója napjaink legsúlyosabb környezetvédelmi problémáinak. Sürgős tettekre van szükség a helyzet orvoslásához.”

A megnövekedett jólétben az emberek minden évben egyre több húst és tejterméket fogyasztanak. Az előrejelzés szerint a globális húsfogyasztás 2050-re több mint duplájára nő, az 1999/2001-es 229 millió tonnáról 465 millió tonnára, míg a tejtermelés várhatóan 580-ról 1043 millió tonnára emelkedik.



Hosszú árnyék

A világméretű állattartó ágazat bármelyik egyéb mezőgazdasági ágazatnál gyorsabban nő. Nagyjából 1,3 milliárd embernek nyújt megélhetést, és kb. 40 %-kal járul hozzá a világ mezőgazdasági termeléséhez. A fejlődő országokban sok szegény gazda számára az állatállomány a megújuló energia forrása is, és fontos forrása a veteményeikhez használt szervestrágyának.

De a FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka – Környezetvédelmi kérdések és lehetőségek) egy ilyen gyors növekedés meredeken emelkedő környezeti költséggel jár. „Az állattartás egységnyi termelésének környezeti költségét felére kell csökkenteni csupán ahhoz, hogy elkerüljük a kár mértékének fokozódását a jelenlegi szinten túl” – figyelmeztet a jelentés.

Amikor a földhasználatból, és a földhasználat változásából adódó kibocsátásokat figyelembe vesszük, az állattartó ágazat felelős az ember tevékenységéből származó CO2 9 %-áért, de sokkal nagyobb arányban termel még veszélyesebb üvegházgázokat. Ez állítja elő az ember-okozta dinitrogén-oxid 65 %-át, aminek a globális melegítő képessége (GWP) a CO2-énak 296-szorosa. Legtöbb a trágyából származik.

És ez felelős az összes ember által termelt metán 37 %-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), ami főleg a kérődzők emésztőrendszerében jön létre, továbbá az ammónia 64 %-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz.

Most az állatállomány használja a Föld teljes szárazföldi felszínének 30%-át, többnyire állandó legelőként, de szintén magában foglalja a teljes művelhető földterület 33%-át, amit az állatoknak szánt takarmány termelésére használnak, jegyzi meg a jelentés. Ez az erdőirtás fő hajtóereje, amint új legelők létrehozása miatt eltüntetik az erdőket, különösen Dél-Amerikában, ahol például az Amazonas erdőinek kb. 70%-át alakították át legeltetésre.



Föld és víz

Ugyanakkor a csordák széles körben járnak a föld leromlásával; a legelők nagyjából 20%-át tekintik leromlottnak a túllegeltetés, összetömörödés, és erózió miatt. Ez a szám még magasabb a száraz területeken, ahol a nem megfelelő intézkedések, és az állatállomány nem kielégítő kezelése hozzájárul a sivatag gyorsuló terjedéséhez.

Az állattartás az egyik legveszélyesebb ágazat a Föld egyre szűkösebb víztartalékaira nézve, többek közt hozzájárul a vízszennyezéshez, eutrofizálódáshoz, és a korallzátonyok pusztulásához. A legfőbb szennyező tényezők az állati hulladék, antibiotikumok és hormonok, a bőrgyárakban használt vegyszerek, és a takarmánynövényekre kijuttatott műtrágyák és peszticidek. A széleskörű túllegeltetés megzavarja a víz körforgását, csökkentve a talaj feletti és alatti vízkészletek újratöltődését. Jelentős mennyiség vonódik ki a takarmánytermeléshez.

Becslések szerint a Dél-kínai tenger szárazföldi foszfor és nitrogén szennyezésének fő forrása az állatállomány, hozzájárulva a tengeri ökoszisztémák biodiverzitásának csökkenéséhez.

A húsért és tejért tartott állatok jelentik most a teljes szárazföldi állati biomassza 20%-át. Az állatállomány jelenléte hatalmas területeken, valamint takarmányigénye a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárul; a 24 jelentős ökoszisztéma rendszerből 15-t tekintenek hanyatlónak, és egy beazonosított tettes az állatállomány.



Gyógymódok

A jelentés, ami a sok intézményre kiterjedő Állatállomány, Környezet, és Fejlődés (LEAD) kezdeményezés támogatásával készült, kimondottan javasolja ezeknek a környezeti költségeknek a figyelembe vételét, és több módot ajánl a helyzet orvoslására, többek közt:

Föld leromlás – a közös legelőkön a hozzáférés ellenőrzése, és a mobilitást gátló akadályok eltávolítása. Talaj megőrző módszerek és a ligetes legeltetés használata, az érzékeny területekről az állatállomány ellenőrzött kizárásával; fizetési sémák az állattartás-alapú földhasználatban a környezeti szolgáltatásokért, így segítve a talaj leromlás csökkenését, és visszafordítását.

Légkör és éghajlat – az állattartás és a takarmánytermesztés hatékonyságának fokozása. Az állatok étrendjének javítása az emésztőrendszerben zajló erjedés, és az azt követő metán kibocsátás csökkentésére; biogázüzem kezdeményezések felállítása a trágya újrahasznosítására.

Víz – az öntözőrendszerek hatékonyságának fokozása. A víz teljes költségű árazásának bevezetése, adókkal, hogy akadályozza az állattartás nagymérvű koncentrálódását a városok közelében.

Ezek, és ehhez kapcsolódó kérdések alkotják Bangkokban ezen a héten a globális konzultációk fő gerincét a FAO és partnerei közti megbeszéléseken, hogy kijelöljék az állattartás számára követendő utat. Ezek a megbeszélések a jelentős közegészségügyi kockázatokat is felölelik, hiszen az állati betegségek egyre inkább kihatnak az emberre; az állattartó ágazat gyors növekedése a növekvő piacokról a kistermelők kiszorulásához is vezethet.

Az eredeti jelentés az ENSZ honlapján (angolul): www.fao.org/newsroom/en...2006/1000448/index.html


www.globalisfelmelegedes.info
További hasonló témájú cikkeink:

Tíz fő ok arra, miért "zöld" a vegetáriánusság

Az élelmiszerválság és a klímaváltozás személyes ügy

A tehén egy klímabomba - A hús hozzájárulása a globális felmelegedéshez

Éden a Földön a Vegetáriánusság Által - 1. rész

A vegetáriánus az új Prius



Légy Vega, Légy Zöld, Mentsd Meg a Bolygót!
További információ: http://www.suprememastertv.com/hu/