Megújuló energia a vízfelszíni és a mélyebb rétegek hőmérsékletkülönbségéből Tiszta Jövő * 2012.01.31 6 hozzászólás

Az Óceáni Termikus Energia Átalakító az óceán felszíne és mélye közti hőmérsékletkülönbséget használja ki megújuló energia termelésére. A Lockheed Martin egy 10 megawattos erőművet tervez építeni Hawaii-n 2015-ig.

H i r d e t é s

"Az eljárás a következő: egy alacsony forrásponttal rendelékező anyag, mint például az ammónia, egy párologtatóban a 25˚C-os tengervíztől elpárolog. A termelődő gáz elég magas nyomáson van ahhoz, hogy meghajtsa gőzturbinát, amely így áramot termel. A gázt később lehűtik az egy kilométer mélyről felszivattyúzott hideg, kb. 5˚C-os vízzel, majd a folyékony ammóniát újra fel lehet melegíteni, és a folyamat kezdődhet elölről. Elméletileg egy OTEC erőművet bárhol fel lehet építeni, ahol a víz felszíni hőmérséklete 25˚C-os, és egy kilométer mély a víz alatta."

Teljes cikk >>>

Navigáció:

• Megújuló energiaforrások rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

nakaroly
2012.02.07, 13:22
Persze akkor nem kell jeget gyártani, ha elegendő vizet átkeringetünk egy ilyen rendszeren ez is egy megoldás. Viszont egy édes vizű tónál inkább ezt javasolnám, mert kivesszük, a 4C fokos vizet nagy mennyiségben akkor azzal kihatunk az élővilágra.
1 tonna jég képződése 340MJ energiát adna, itt levegő-víz hő különbségét kellene kihasználni, amit kb. kétszeres hatásfokkal, használhatnánk ki. (én többet is remélnék tőle!) Az ammónia turbina elmélete egyszerű hasonló, mint a víz turbináé csak más a munkaközeg. Ha azt vesszük, 0C fokon 5 bar körül van az NH3 gőznyomása és -33C fokon 1 bar, akkor én hasonlónak képzelem el egy ilyen rendszer hatásfokát nagy hidegben, mint egy +150C fokos vízgőz turbináét. Persze ez így nem igaz, mert az NH3 gőznyomása nem esik vissza annyira, mint a vízé.
Tehát egy tonna jég 340MJ -ből szerény becsléssel 10% hatásfokkal 10KWh -t kapnánk elméletileg. Persze a levegő hőmérséklet is változik. Ezen kívül komoly technikai probléma a jég elszállítása. finnországi tavak, kanadai folyók, balti tenger vagy észak európai folyók lennének ideális helyek ilyen tervekhez vagy kísérletekhez. Ha, ezek tervek nagyobb méretben megvalósulnának akkor Mt mennyiségben kellene jeget gyártani ez folyókban tengerekben nem lenne jelentős. Ha nincs part közelébe telepítve egy ilyen rendszer. Kellene hozzá egy biztonságos szánkó tutaj amire lenne telepítve turbina, ami tudna helyet változtatni és ott hagyná a maga hatalmas jégkupacait, amik a tavaszi széltől elolvadnának. Ezt olvadási sebességet már említettem elég gyors 100Kg/nap /m2. meg kell oldani azt hogy néhány méter mélyről, felhozzák a folyékony vizet. Vagy folyok, esetén nagyobb távolságból ahová jól vissza kell juttatni és azok elszállítják, vagyis nem kerülhet partra nagy tömeg egy helyre.
(itt talán meg kell ismételnem az ember nem, tud olyan mennyiségben gyártani jeget, ami természetben képződő tömegekhez összehasonlítható lenne.)
Ha ugyanezt jéggyártást megoldanánk másfajta munkaközeggel, akkor még jobb hatásfokot remélhetünk.
Azon kívül az NH3 és szabályozott hőmérsékletű szuperkritikus CO2, egy nemzeti kutatási program is lehetne hazai erőműveink és termálvizeink számára is. Egyébként az előző szerintem jól számolt köszönet neki.

Seherezáde
2012.02.06, 16:53

Adva van 1 köbméter, (1027 kg) 25 fokos tengervíz.
Fajhő 4,2 kJ/kg*Cfok
20 Cfokot hűlve lead 83,66 MJ hőenergiát.
Egy adiabatikus hőerőgépnél, ha
munkaközeg rámenő hőfoka 25 Cfok
eljövő 5 Cfok
Akkor: Carnot féle termikus hatásfok 6,7%
5,6 MJ (1,55kWh) mechanikai energia keletkezik.
Elméletben 100% hatásfok esetén.

Megjegyezném technikailag 30% hatásfok remélhető.
Az-az óránként 1 köbméter vízzel 0,5 kW-os gép működtethető.
10 MW-teljesítményhez 20 ezer köbméter víz szükséges óránként.

Klímakutatók szerint a ciklonok kialakulásának vezető fő oka a felszín (tenger felszínének) túlmelegedése.
A cikkben szereplő erőmű termikus hatásfok által mechanikai munkává nem alakuló rész (93,3%) hűti a felszínt. Ciklonabortáló hatása lehet.

nakaroly
2012.02.05, 14:13
Ui. ez hő különbség kb. kétszer nagyobb sőt jobb hőtartományban az NH3 rendszer számára!
re.:-2
A nem elég meleg vizű termálokra is egyedi turbinák kellenének szuperkritikus CO2 vagy (CO2-CH4 a metán csak néhány %) keverék külső hőmérséklettől vagy hűtőközegtől 10C fok különbséggel magasabbra beállított kritikus hőfokkal.

nakaroly
2012.02.05, 14:04
A tengeri energia na erre sok megoldásom van :
pl. írtam az ammónia turbinát és írtam azt hogy ez lehetne azt technikát hideg tengeren is úgy, hogy vastag jég alól vizet hozni fel. Na már most elméleti problémám volt az, hogy egy NH3 turbinában lejegesednének a csövek. Ezenkívül írtam egy jéggyártó gép megoldású hőszivattyú elméletet. Na már most, ha jéggyártó gépnél meg tudják oldani , hogy ne jegesedjen le akkor ugyan azzal vagy hasonló technikával meg lehetne oldani, hogy egy hideg tengeri NH3 turbina sem jegesedne le. (Hallottam olyan bizonytalan információkat ahol azt írták , hogy Jegestengerben vannak kisebb területek ahol van meleg víz. Nem tudom igaz lehet e . Ez egy másik technológia elmélet lenne, de itt lehetne alkalmazkodni technológiával a nagyobb hő különbséghez. -sőt akár hőerőműveknek is kellene alkalmazkodniuk az évszakokhoz már nálunk is hulladékhővel-) Amivel tulajdonképpen egy kissé hűtenénk a tengert és energiát vennék el belőle, ami emberi energia igényekkel nem össze hasonlítható mennyiségben van mindenhol. Ha egy ilyen rendszer épülne egy zátonyra akkor jég darabokat vissza kellene juttatni. Ez a technológia az északi országoknak lenne erre egy megoldásuk.

zaja istván
2012.02.04, 13:04
Nálunk a 120-150 C-os geotermikus víz energetikai hasznosítása sem gazdaságos.
:-(

TibikA
2012.02.02, 08:52
...aztán az 1Km mélyről felszivattyúzott, 5 fokos vizet sorsára hagyják a felszín közelében. A vízzel felhozott élőlények elpusztulnak a magasabb hőmérséklet miatt, a fenti meleg vízhez szokott jószágok meg a hideg víz miatt. Az erőmű környezetében vagy "elnéptelenedik" a víz vagy pedig átalakul, majd mik lakják. Persze ez a partról nem látszik, az erőmű szuper környezetbarát lesz.