Az Enercon E-126 a szélerőmű rekorder Tiszta Jövő *
2012.01.12
32 hozzászólás
Az Enercon E-126-ot eredetileg 6 megawattosnak sorolták be, de később 7, majd 7,5 megawatt maximális teljesítményű példányokat is gyártottak.
H i r d e t é s
»A 198 méter magas, 126 méter átmérőjű E-126-ot először a németországi Emdenben telepítették, 2011 szeptemberében pedig már összesen 35 darab működött belőle: tizenkilenc Némtországban, tizenegy Belgiumban, kettő Ausztriában, szintén kettő Svédországban és egy Hollandiában.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2012.01.16, 14:44
Teljesen jogos nagyon jó felvetés, amit több hozzászólásban láttam lentebb, ez a rácstorony gondolatát. Lakatlan helyen nem számít az esztétika, sőt lehetne kör vagy henger rács is. (A távvezeték oszlop szélturbina is hasonló )Horganyozással vagy galvanikusan védhető korróziótól. A rozsdamentes nem jó gondolat az ár miatt. A víz sodrást és hullámzást is jobban tűri.
A Spanyoloknál egyébként vannak ilyen rács szerkezetek.
Talán kismadarak miatt nem jó annyira amik befészkelnek ? Egyébként az Eiffel forma vagy hasonló elég stabil szerkezet lenne, mert támaszkodnak a lábai. A fáknak is vastagabb a tövénél a törzse.
Beledi Róbert
2012.01.15, 14:28
Badinka András inkább "beletrafált" a valós helyzetbe.
turidani
2012.01.15, 12:16
Mondom, kizárólag esztétikai okokból részesítik előnyben a csőtornyot.
A szélerőművek piacán jelenleg áruhiány van, tehát a szélerőműgyártó olyan kérdésekben is dönthet, amiben egyébként nem ő volna az illetékes.
Így például nem kérheted tőle hogy nagy toronyra kis szélkereket rakjon.
Pedig ez neked kimutathatóan gazdaságosabb volna, mint a nagy tornyon nagy szélkerék.
De hiába van az összes torony és összes szélkerék ugyanarra a szélsebességre bevizsgálva, egyszerűen nem fog neked ilyet szállítani.
Mert megteheti, hiszen sorban állnak nála a vevők.
Tehát egyáltalán nem biztos, hogy a szélerőműgyártók által jelenleg alkalmazott műszaki megoldások optimálisak, vagy akárcsak ésszerűek.
Badinka András
2012.01.15, 02:01
Az tényleg elgondolkodtató, ha a rácstorony olcsóbb, akkor a tengeren miért nem használják? Hiszen ott esztétikai szempontok (lakossági tiltakozás) nem játszanak szerepet.
De attól tartok, hogy nem ilyen egyszerű. Egy tengeri szélpark nem csekély összegbe kerül, és az esetek többségében többen dobják össze a pénzt , és így mindenki mindenféle elvárásoknak meg akar felelni, akár valós, akár vélt az az elvárás.
Biztosan vannak valós üzemeltetési adatok és tapasztalatok a rácstoronyra is, de el tudom képzelni, hogy a befektetők többsége nem nagyon akar újítani, mert nem látja sok helyen a rácstornyot. Az emberek legtöbbször azt csinálják, amit sokszor látnak.
ez szebb, mint a "légkörfizikusi" papíruszom :DD
helló jó éjt
gzm
2012.01.15, 00:01
igen lehet, hogy a legmagasabb tornyokhoz,sőt lehet, hogy majd egyszer a kisebbekhez is.
Nyilván közben megoldották már ezt a problémát.
Én nem ismerem annyira a megoldásukat, mint Te.
De, azok az indokok, amiket felsoroltam az (ismereteimre emlékezve, ugyanis beleestem ilyen helyzetbe)értehető, hogy megalapozottan hivatkoztam rá. Lásd a gyémántfokozatú kitüntetést:)Gondolatban már éjzsakára kitűztem a pizsamámra is.
Elismerésem, hogy Neked néhány évtizeddel ezelőtt már farmerben is zsebedben volt a megoldás :)
Akkor már csak egy oka lehet, hogy a világon sok tízezret így gyártottak le, hogy szegényeknek nem jutott eszükbe, hogy az öltöny helyett, farmert húzzanak magukra :O)
Szerinted mikorra váltják le a ma elterjedt 150 m alattiakat rácsosra?
turidani
2012.01.14, 22:28
Kedves GZM,
brilliáns okfejtéseddel csupán egy apró gond adódik.
Mégpedig az, hogy a szélerőműgyártók már most is ajánlják a rácsszerkezetes tornyokat.
Ráadásul pont a legmagasabb tornyok esetében ajánlják a rácsos tornyokat.
Vagyis pont ott, ahol a legnagyobb igénybevételek és a legdurvább rezgések adódhatnak.
Sőt, ott már kizárólag CSAK a rácsos tornyokat ajánlják.
- - - -
Trükkös dolog a lengéstan, de elárulom, hogy én már annak idején is 5-ösre vizsgáztam belőle.
Méghozzá trikóban és farmerben, akkor, amikor az összes többi beszari nyuszi hallgató öltönyben-nyakkendőben jött vizsgázni :-D
Persze a vitánkhoz ennek semmi köze, de jólesett leírni :-)
Beledi Róbert
2012.01.14, 22:09
Kedves gzm!
Ha annyira akarod,tárgyalhatunk az aktuális napi időjárásról.Ha meg figyelsz,esetleg észreveszed,hogy a veled való egyetértéssel talán másvalakinek is üzenek.Amúgy nem kell tragikusan felfogni,hiszen itt nézőpontokat,nézeteket kell ütköztetni,nem pedig óvodásként kellene veszekedni.Sajnálatos módon valahogy alkalmazkodnom kell,kinek hogy tetszik.
gzm
2012.01.14, 21:57
"nagyfeszültségű távvezetékekhez miért rácsszerkezetű tornyokat használnak."
A vill. távvezetékek tartóoszlopait legikább statikus terhelésekre kell méretezni, minimális dinamikus terhelés(szél okozta lengésekből)
A szélturbináknál a tartóoszlopokat sokkal nagyobb igénybevétel éri a forgó gép(generátor ) és a főleg a lapátok keltette statikus és főleg dinamikus rezgések jóvoltából.
A fémszerkezetek ( általában a mechanikai szerkezetek) a rezgés keltette különböző frekvenciákon más –más merevséget produkálnak. Meghatározott frekvenciákon, amelyeken kisebb a szerkezet rezgések iránti merevsége(= nagy a rezgési képessége) már NAGYON KICSI erők is képesek nagyon erős rezgésbe hozni. Ez a frekvenciájuk az un. rezonanciafrekvencia. Ilyen hullámhossz egy szerkezetben TÖBB is van!
Mivel a fémek csillapítása rossz, az egyszeri gerjesztés is lassan cseng le (pl.harang)
Ezért a rezgéseket csillapítani kell. Nyilván a mérnöki lelemény minden esetben megoldja előbb, vagy néhány kellemetlen kudarc után.
.. de , árkon kívüli gyepmesterként is adódik, hogy az egyik megoldás a tömeg növelése.Ezért nem csökkentheted a betonalapot az elképzelésed szerint. Nagyon sok német szélturbina(több száz?) betonalapja, egy –két év után egyszerűen összetöredezett.Utólag nem győzték megerősíteni,injektálni.Tehát a feltevés a rácsszerkezet alapjára szerintem már ezek alapján is téves.
A forgógépek okozta rezonanciafrekvencia (dani biztosan jobban tudja , mint én) az erőművi ágazatban különösen ismert probléma.
Itt minden generátornak, turbinának(mint minden ipari forgógépnek) van egy, vagy TÖBB rezonanciája. Ez az anyagtól, gép(tartó)szerkezettől, fordulatszámtól, tömegtől stb. is függ. A krach akkor üthet be, amikor a rezonanciafrekvenciák (akár egy a sok közül) egybeesnek a gép FORGÁSfrekvenciájával, vagy annak többszörösével.Ilyenkor elszáll a turbinalapát, vagy esetleg a csapágy száll el, rosszabb, ha generátor leszakad, vagy az alap törik össze.Úgy emlékezem volt rá eset a magyar "ipartörténelemben" is.
A VÁLTOZÓ (vagy változtatható) fordulatszámú forgógépek(pl a frekvenciaváltós aszinkron motoroknál is) pontosan abból adódhat a probléma minél szélesebb az üzemi fordulatszám-tartomány , annál biztosabb, hogy rezonanciafrekvencián, vagy annak valamelyik TÖBBSZÖRÖSÉN fog üzemelni a masina.
A probléma megoldható szerkezeti változtatással is(mással is, de ez itt nem érdekes) gondolom, a széltorony –gyártók mindezzel nemcsak elméleti alapszinten vannak tisztában , hanem kissé mélyebben és a gyakorlatból ismerik a problémát és nem véletlenül döntöttek a csőtorony mellett.
A fellépő erők érzékeltetésére : egy 1-2 kW-os szélkerék(nagyjából 1-2 m átmérőjű lapáttal) a házfalra /tetőre szerelve, képes néhány perc alatt képes rombadönteni egy betonkoszorúval ellátott emeletes ház tűzfalát is.
Ezzel távolról sem az a szándékom, hogy megkérdőjelezzem a rácsos szerkezet esetleges alkalmazhatóságát,hanem azt valószínűsíteném, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a csőtartók mellet.
Ha előnyösebb, lukratívabb lenne, bármilyen szempontból,akár mechanikai/statikai stb., akkor legalább a tengeren, szemtől eldugott helyeken alkalmazhattak volna rácsos tartóoszlopokat.
turidani
2012.01.14, 21:56
Nos, az Eiffel tornyot évente festik, és 10 tonna festéket használnak fel ehhez.
Ha a festés ára 1eFt/kg, és az áramátvételi ár 30Ft/kWh, akkor 20%-os teljesítménykihasználás esetén egy 0,2MW-os szélerőműteljesítmény tudja megtermelni a korrózióvédelmet.
Márpedig mi -a 300m-es Eiffel-torony esetében, az E-126 rotorját és generátorát hasznosítva - egy kb. 20MW-os szélerőműről beszélünk.
Amúgy én nem biliacélból, hanem ún. időjárásálló acélból (2,5% Cr + 2,5% Ni) készíteném a tornyot, mert az nem igényel évenkénti festést.
És galvanikus korrózióvédelmet alkalmaznék hozzá :-)
gzm
2012.01.14, 21:37
kedves Róbert, azért vagyunk itt, hogy a vitatható kitételeket tárgyaljuk és ne "monokultúrás" bólogató jánosokká váljunk. Miért fogja fel mindenki tragikusan, ha valamiben nem értenek vele egyet.
Vagy most kötelezően soroljam fel, hogy pl. karbantartásban, festésben stb. egyet értünk?:)Tárgyaljuk meg inkább ezt?
Beledi Róbert
2012.01.14, 20:14
Kedves gzm!
Ha csak részeket ragadsz ki egy relatív egész hozzászólásból,hatalmas hibákba eshetsz.Amúgy legyen,csak ilyenkor közbeszól az emberi tényező:Jajj mert csúnyán néz ki,elrontja az összképet,műemlék stb.Ez hasonló a rendőr sajátos eljárásához:megbüntetem,ha nincs rajta bukósisak.ha van,akkor azért.Amúgy lehetne meglévő tornyokhoz kisméretű áttétel nélküli generátorokat csatlakoztatni,relatív kis tömege és 2.5 kW maximális teljesítményéhez képest.Itt a link,meg lehet nézni: www.windtronics.com.
Kedves turidani!
Az,hogy sok mindent miért nem a legcélravezetőbb módon építenek,egyszerű a válasz:emberi tényező.Kinek mi az érdeke.Az egész történelem erről szól,egyes emberek érdekeinek az összecsapásáról.
turidani
2012.01.14, 18:18
Kedves GZM,
a rácstornyokat maguk a szélerőműgártók ajánlják, mint kisebb tömegű és olcsóbb megoldást, amivel magasabbmagasabb tornyokat lehet építeni.
Nem értem, mit tudsz ezen vitatkozni.
- - - - -
Egyébként pedig az Eiffel-torony valóban pont olyan formájú, mint amilyen a szélerőművek számára ideális volna.
A jelenlegi szélerőműtornyok a kis alapterületük miatt hatalmas anyagpocsékolást eredményeznek az optimális megoldáshoz képest.
Például a fenti cikkben szereplő 7,5MW-os Enercon szélerőmű 135m magas tornya alapozással együtt 5300 tonna tömegű.
Ehhez képest a 300m magas Eiffel-torony mindössze 10100 tonna tömegű.
gzm
2012.01.14, 16:17
kedves Róbert!
"Vagy legyen akár holt hülye a statikához"
maradjunk ennél a megállapításánál, így tervezhetünk az Eiffel torony tetejére is szélkereket
Beledi Róbert
2012.01.14, 16:05
Akkor ellenpéldaként nézzünk egy rácstornyot.Eiffel torony.Hányszor kezelték eddig rozsdásodás ellen?Előnye a jóval kisebb tömege,tömeg miatt kisebb alap szükségeltetik,ellenben rozsdamentes ötvözetből is lehet készíteni....azonban kérdéses a jogi szabályozás is egy ekkora építménynél,mert biztosan meg kell adni egy élettartamot is,ami után viszont következik a bontás.Egy jobbfajta "háztáji" szélkeréknél meg ha 15 év élettartamot adnak meg gyárilag,25 év gond nélküli működés után nem is gondolkodsz a bontáson.
turidani
2012.01.14, 16:01
:-)
gzm
2012.01.14, 15:42
biztos voltam benen, hogy ezt fogod első helyen felhozni
pl. a statikus és dinamikus rezgések miatt
turidani
2012.01.14, 15:33
Kedves GZM,
én is tanultam statikát, és költséget is tudok kalkulálni, ezért pontosan tudom, hogy miért sokkal olcsóbb a rácstorony a csőtoronynál.
De ennek a triviális következtetésnek a levonásához már az is bőven elég, ha valaki eltűnődik azon, hogy a köztudottan hosszú élettartamra és minimális költségre optimalizált nagyfeszültségű távvezetékekhez miért rácsszerkezetű tornyokat használnak.
Vagy egyszerűen csak utána kérdez, hogy a szélerőműgyártók a gyönyörű csőtornyok mellett miért kínálnak ronda rácstornyokat is.
- - - -
Bejegyzésed viszont azt sugallja, hogy te a fenti szellemi tevékenységek egyikét sem végezted el :-)
Beledi Róbert
2012.01.14, 14:35
Kedves gzm!
Vagy legyen akár holt hülye a statikához,inkább a statisztika a szakterülete,és költségekben tud gondolkodni,nem csak a beruházási,hanem a később jelentkező üzemeltetési költségekben is.
gzm
2012.01.14, 13:58
"rosszul felfogott esztétikai megfontolásból mégis a csőtornyot választja."
..vagy másik eshetőség:tanult statikát és tud költséget is kalkulálni :)
Beledi Róbert
2012.01.14, 13:44
Kérdéses magának a szélgenerátornak a valós ára,ami nem hasonlítható össze a maximum pár kW-os "játékszerekével".Itt nem csak az előállítási költség jelentkezik,hanem maga a know-how is,ami ekkora méretekben egyedi tervezést és építést jelent.(ez az enerconra nem annyira érvényes a "sorozatgyártás" miatt)Egy alap megterveztetése is már magánszemélyre levetítve horribilis,nem beszélve magáról a kezdetekről:engedélyeztetés,papírmunka! Itt nincs meg az,hogy fogom,elkérem a szomszéd zsigáját,a másik utánfutóját,aztán hozom,kell maga a logisztikai útvonal is a nagy méretek és tömegek miatt.Itt már megkérdőjelezhető,hogy nem biztos,hogy az a jobb,ami nagyobb.Mindkettőnek van előnye és hátránya,ami viszont ütközik egymással.El lehet dönteni,hogy az adott körülmények között mi a jobb.
turidani
2012.01.14, 12:26
András:
A rácstorony már most is benne van több szélerőműgyártó kínálatában.
Sajnos, a vevők többsége valamiféle rosszul felfogott esztétikai megfontolásból mégis a csőtornyot választja.
A torony és az alapozás még egy 120m-es torony esetében is csak a teljes ár kb. 30%-át teszi ki.
Rácstoronynál ez még ennél is kisebb lehet. A rácstorony nagyobb terpesztése miatt ugyanis nemcsak a torony, hanem az alapozás is sokkal kisebb tömegű lehet.
Egy gazdaságos szélerőmű toronynak valahogy úgy kéne kinéznie, mint az Eiffel-toronynak (csak persze jóval kevesebb anyag felhasználásával).
Tehát egy legalább 300m magas rácsszerkezet, viszonylag nagy terpesztéssel, rövid elemekből összeszerelve.
A "földre helyezett" generátor nemcsak megdrágítaná és karbantartásigényesebbé tenné a berendezést, hanem ráadásul a torony lengéseit is előnytelen irányban befolyásolná.
A generátor nagy tömege ugyanis a rövid idejű széllökéseket hatásosan tompítja, és ezzel jelentős mértékben tehermentesíti a tornyot.
Beledi Róbert
2012.01.14, 08:44
Amit szakemberek is szajkóznak,minél nagyobb szélkereket telepítesz,wattra lebontva annál kedvezőbb az ára.Amikor megkérdeztem,mi van magával a telepítés költségével,mert egy ilyen nagy szélkereket(200 m magasság)valami tőkesúly is kell,nehogy a legkisebb széltől elboruljon,és akkor ott van a torony is,ami 200 m magasságnál(hossznál) többe fog kerülni,mint maga a szélkerék.Ugyanez kicsiben is így van,ahol szélkereket árulnak,ott a csöveket "elfelejtik" hozzáadni az árhoz,mert a még magasabb ár elrettentené a gondolkodó vásárlókat."Ugyanez" pici méretben:adott egy maximum 3 kW teljesítményű szélkerék,simán házak tetejére lehet rakni különösebb erősítés nélkül(feltéve,hogy a tető tényleg olyan)csak itt az alapozás a beruházás értékéhez képest szinte elhanyagolható spórolást jelent.Vagy nézzük a következő lehetséges esetet:van 1 6 MW-os szélkerék,és beüt valami...vagy van 2000 3 kW-os és egynél ugyanez....kicsit különbség
Badinka András
2012.01.14, 03:31
És vannak már kezdeményezések rácstorony építésére, mármint szélerőműveknél?
A generátort meg nem tudnák lerakni a földre, és valami mechanikai erőátvitellel (pl. függőleges tengely) megoldani a generátor pörgetését?
turidani
2012.01.13, 11:01
Persze hogy lesznek.
Az igazán hatékony szélerőművek 300 méteres tengelymagasság felett kezdődnének.
Csak ott már mindenképpen fel kéne hagyni a drága csőtoronnyal, és a sokkal olcsóbb és összehasonlíthatatlanul könnyebben felállítható rácstornyot kellene használni.
A szélkerékátmérőt nem kéne növelni, mert bőven elég volna a nagyobb átlagos szélsebesség révén elérhető teljesítménynövekedés.
Badinka András
2012.01.13, 02:12
A lapátok vége van a legjobban igénybe véve. Elkezd esni az ónoseső: mintha söréttel lőnéd. :)
Ki mire szavaz: lesznek ezek 300m magasak is?
tengerre velük
2012.01.12, 21:26
Belgiumban Estinnes környékén telepítettek ilyeneket, a Google Earth-ön is látszanak. 700 m-re vannak a lakóházaktól, prüszkölnek is tőlük rendesen:
Beledi Róbert
2012.01.12, 14:48
Aztán az élettartam lejárásával mit kell csinálni?Mint az elsősegély csomagokkal,amikor a fel nem bontott(és hermetikusan lezárt)csomagot vagy lecseréled,vagy gyógyszertárban pecséttel hitelesítteted.....mert öröknek semmi se örök,csak hát a sokáig az meddig tart ugyebár
turidani
2012.01.12, 13:27
Tulajdonképpen tökmindegy, hogy mit terveznek benne rövid élettartamúra.
A lényeg, hogy az engedélyekben csak 20-30 éves maradó élettartam szerepel.
Pedig simán lehetne akár 50-100 éves élettartamú szélerőműveket is készíteni.
Amúgy tudomásom szerint a lapátok a legrövidebb (kb. 10 éves) élettartamúak.
Beledi Róbert
2012.01.12, 12:24
Mi az,ami tönkremegy,mert "alacsony" élettartamúra tervezik?Netán az alap,az oszlop,a lapátok,vagy maga a generátor?Ahol meg nem csak relatív állandó a széljárás(lásd északi tenger)ott nem is kérdéses,mi éri meg jobban.
turidani
2012.01.12, 10:26
A földközeli turbulencia miatt a magasabb szélerőművek sokkal gazdaságosabbak tudnak lenni, mint az alaconyabbak.
A jelenlegi szélerőművek gazdaságosságát két dolog korlátozza:
1. nem elég magas a torony, amin elhelyezik őket (jelenleg a tengelymagasság kb. megegyezik az átmérővel)
2. nem elég hosszú élettartamú a szerkezet (jelenleg 20-30 éves élettartammal számolna)
Ha ezeken jelentősen javítani lehetne, akkor a szélerőművel termelt áram költsége olyan alacsony lehetne, ami mellett már az energiatárolás költségei is megfizethetőkké válnának.
Beledi Róbert
2012.01.12, 09:32
Ugyan az a hátulütője,mint az atomerőműnek:jöjjön egy emberi hiba,egy szabotázsakció,egy természeti csapás,és a baj nagy tud lenni a mérete miatt.
