Sürgős lépésekre lenne szükség az energetikai szektorban Zöldtech *
2012.01.09
5 hozzászólás
Mártha Imre, az ELMIB Zrt. vezérigazgatója szerint sürgető a megújulóenergia-termelés hosszú távú támogatásának mielőbbi rendezése, új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez.
H i r d e t é s
A nemzeti energiastratégia "szép és jó", csak meg kellene valósítani - fogalmazott. Mártha Imre egy hasonlattal jellemezte a helyzetet: olyan, mintha "egy Michelin csillagos étterem sztárséfje csak a receptet vinné ki az éhes vendégnek".
Az energetikai ágazat "hibernált" állapotban van: nincsenek nagy erőműberuházások, a Mavir lényegében befejezte az átviteli hálózat fejlesztését, és a korábbi évek intenzív beruházásaihoz képest új elemek nem nagyon épülnek.
Hiányoznak a feltételek a megújulóenergia-termelő beruházásokhoz is, pedig ezek elengedhetetlenül fontosak lennének az európai uniós vállalások teljesítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez.
Ez utóbbi példájára Mártha Imre elmondta, hogy az ELMIB-nél három biomassza erőmű-beruházást terveznek, de úgy tűnik, hogy ebben a kormányzati ciklusban itthon már nem kerül sor egyetlen nagyméretű megújulótermelő berendezés avatására sem a bizonytalan szabályozási környezet miatt. Az új támogatási rendszert, a METÁR-t a legutóbbi információk szerint csak 2013-ban vezetnék be. Ezek a beruházások éveket vesznek igénybe, és csak biztos jogszabályi környezetben finanszírozhatók. Az ELMIB három, már előkészített biomassza projektje a megújuló energiatermelés támogatásának új rendszerére, a METÁR bevezetésére vá. Salgótarjánban, Kaposvárott és Mányban egyenként 10 megawatt villamos energia- és egyenként 17-20 megawatt hőkapacitást építenének ki, de a végső döntéshez biztosat kellene tudniuk a támogatásokról, mert a beruházás legalább két-három évet vesz igénybe.A tervezett három kiserőmű közvetlenül hatvan, közvetve 200-250 embernek adna munkát.
Jelenleg lényegében egyetlen erőműprojekt van a kormány "radarján", az új paksi blokkok építése. Ennél viszont már mutatkozik a "Bős-Nagymaros" szindróma. A gigaberuházás energetikai szempontból indokolt, de az információk hiánya miatt mára megosztottá vált a politika, s a jelek szerint egyre csökken az atomenergia társadalmi támogatottsága Magyarországon is. Új alapokra helyezett társadalmi párbeszédre lenne szükség: mindenki értse, hogy miért szükséges az atomerőmű, és mennyire biztonságosak az új technológiák, máskülönben a projekt Bős-Nagymaros sorsára jut. A szakember hangsúlyozta, hogy a japán fukusimai erőmű katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bővítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését.
A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések már a következő 3-5 évben fizikailag észlelhető problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erőművi üzemzavarok, az áramkimaradások, vagy a szünetelő gázszolgáltatás - vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nő az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerűsítések elmaradása miatt. A szakértő szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére "átszivárog" a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják "lenyelni" a többletköltségeiket.
Mártha Imre felhívta a figyelmet arra, hogy igen rövid az idő a Gazprom orosz céggel az új hosszú távú gázszerződés megkötésére. Egy ilyen szerződés tető alá hozása bonyolult és évekig tart, s nem szabad megfeledkezni arról, hogy az érvényben lévő néhány éven belül lejár. Magyarázatként hozzáfűzte: minél rövidebb idő alatt próbál valaki egy ilyen szerződést megkötni, annál drágábban juthat a termékhez, ez esetben a földgázhoz. A szakember hozzáfűzte: a megállapodás megkötését nem segíti a belföldi gázpiacon is tapasztalható bizonytalanság, illetve a régi és új szereplők "bénultsága". (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Mártha Imrének
2012.01.15, 17:48
Javasolom fontolóra venni,
az ELMIB Zrt. égisze alatt, még ez év közepéig, civil szakértői tanácskozást tartsanak a GAZPROM szerződés kötés előkészítésének módszertani-tartalmi kérdéseiről.
Dr BGY
Névtelen olvasó
2012.01.15, 11:04
Hiteles szakszerűséggel fogalmazott véleményével teljes mértékben egyetértek.
Úgy látszik, kezd kialakulni egy közel hasonló alapállású, szakmai "Fórum platform"
Köszönöm.
BGY.
Michael
2012.01.15, 10:13
Igen, szükséges Paks, de nem a +2blokkos kibövítés!
Máshol sem akasszák le a meglévö és viszonylag modern atomerömüveket (nem Indiáról és Kínáról beszélek, ahol még épülnek továbbra is ilyenek).
Tudjuk, hogy ezeket lehet szabályozni; így össze tudják hangolni a ME-k (szél- és napenergia) által hálózatra termelt csúcsteljesítményeket a mindenkori fogyasztói teljesítmények igényeivel.
Különösen jól tervezhetö elöre a fotovoltaikus erömüvek által naponta megtermelhetö villamos energia (Energy & Meteo Systems és a DWD). Aminek egy napra elöre kiszámított értékével az EEX-en, az árampiac tözsdéjén (Ausztria, Svájc és Németország)kereskednek és pl. a nem megújuló áramtermelök ahhoz alakítják erömüvük másnapi leterhelését.
Érdekes módon ez fajta szabályzás ebben a 3 országban jól müködik, mert ott az eddigi fosszilis és nem fosszilis áramtermelö óriások is belátták a megújuló energia feltarthatatlan elterjedésének tempóját és jogos létét a XXI. században.
Az, hogy Németország egy külön gázvezetéket épített az északi tengerben maga felé, az csak annak a jele, hogy egyszer valóban kiszáll az atomenergiából és ez + a megújuló energia (itt a másodlagosan megújulóknak is szerepe)lesz a további energiaigény 100%-os lefedésére.
BGY
2012.01.15, 09:41
Maradjunk ennyiben.
A meglévő, paksi kapacitás fenntartása azonban, nélkülözhetetlen.