Energy Globe-győztes egy kanadai napkollektoros hőtároló rendszer Zöldtech *
2011.12.16
23 hozzászólás
A kanadai Okotoks város közelében lévő Drake Landing Solar Community nyerte el a 2011-es Energy Globe nemzetközi díjat egy szellemes föld alatti energiatároló rendszer létrehozásáért.
H i r d e t é s
"E technológia érdekessége az a módszer, ahogyan a hőtárolást végzik. A hőhordozó folyadék, miután a napkollektorok felmelegítették, átfut a földalatti csöveken a hőközpontig, ahol egy rövid időre a tároló tartályokban halmozzák fel, készen arra, hogy továbbítsák a szerkezet alatt elhelyezett 144 csőhálózatba, amelyek 37 méter mélyen fekszenek, 35 méteres átmérővel. Hála ennek a geotermikus rendszernek, a hőhordozó folyadékból származó meleget a földbe vezetik, amely nyár végére eléri a 80 C fokot. A központ különleges hőszigetelésével a felhalmozott hőt egészen a következő télig megőrzi legalább 40-50 C fokon, hogy felhűtse a lakóépületeket."
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
a földalatti víztartály fala rugalmas, vízzáró réteget is tartalmazhat. A tartály körül ne áramoljon a talajvíz (ez lehűtené). A környező kb 500 köbméter sódernek a hőt átadhatja, hőkivonáskor ezt úgyis vissza lehet nyerni.
Én nem ezzel a vízzel akarok fűteni. A hőszivattyú kevesebbet fogyaszt, ha 30 - 50 fokos vízből nyeri a hőt, mintha 4 fokosból.
Vannak helyek, ahol pl a talajvíz nem áramlik, nem vándorol. Ott pl felszivattyúzzák a talajvizet, ezzel hűtik nyáron a parkolót meg akármit, majd visszaengedik a talajba a 80 fokos vizet, ami felmelegíti a talajt. Télen meg ugyanilyen rendszerben fűtik a parkolót, és az irodaházakat, de azokat hőszivattyú segítségével.
Badinka András
2012.02.22, 03:53
Na szóval aki bonyolítani akarja a dolgot, annak:
Na2SO4 * 10 H2O (Glaubersó) 32 fokon olvad
Na2S2O3 * 5 H2O (nátrium-tioszulfát) 42 fokon olvad, túlhűthető, kristályosodáskor további hőt ad le
Na3PO4 * 12 H2O (Trisó) 73 fokon olvad
T.
2012.02.21, 15:20
Függőleges henger alakú.
Vastagsága 200 mm
Magassága (mélysége) 2000 méter.
Térfogata 314 köbméter.
Hőhordozó anyagnak víz jó lenne.
(olcsó, és jó a fajhője)
Elképzelhető hogy a napkollektor nem szükséges.
erbe
2012.02.21, 14:40
Sóolvadékos hőtárolás ügyben keressétek Telkes Mária nevét és a róla szóló írásokat. Az a projekt sem élt sokáig.
Földalatti víztartályban nem célszerű "kőműves" szemlélettel gondolkozni. Függőleges-vízszintes, sarkos-négyszögletes...
Átmérő~=magasság henger, vagy alul-felül csonkakúppal lezárt henger formájú tároló. Ha már az az istenadta kőműves nem hajlandó gömböt falazni! Térfogat/felület arány!!!
Nem beszélve arról, hogy az élek mindig problémásak víztárolás esetén. "És mégis mozog a föld!" Még a föld alatt is.
Badinka András
2012.02.21, 01:21
a.d.
"Nem ismerek 30-95 Cfok közötti olvadáspontú eutektikus sókeveréket. Ha tudna valaki megörvendeztethetne vele.
Érdekelne az összetétele, olvadáspont, olvadáshő, fajhő szilárd fázisban, fajhő olvadék fázisban."
Halványan emlékszek kristályvízes szulfátokra, amelyek megolvadnak a kristályvizükben, azt hiszem a Na2SO4 * 10 H2O, meg a Na-tioszulfát. Holnapra megnézem, melyik mit tud.
Badinka András
2012.02.21, 01:13
Én egy 200 köbméteres földalatti víztartályban gondolkodok, + hőszivattyú. A hőszivattyút földgáz üzemanyagú aggregátorról is tudom üzemeltetni.
10 m x 5 m x 4 m = 200 köbméter
De lehet, hogy nem is kell ekkora méretű víztartály.
hódvédő
2012.02.08, 11:39
Kedves a.d.!
2011.12.24, 11:58
A víz hőjének a tárolását a konvekció akadályozza. A kanadai példában a hőtároló közeg 50%-a víz, 32%-a kőzetliszt és 9-9% két fajta cement. Felteszem ebben a mesterséges kőzetben már nincs konvekció. Ezért lehet sikeres a hőtárolás.
3. bejegyzés előtted.
a.d.
2012.02.08, 11:14
Ha hőt szeretnénk tárolni, fontos hogy a használt tartományban nagy legyen a fajhője, ne legyen nagy gőznyomása, ne legyen korroziv, vegyileg legyen stabil. Fázisváltó anyag esetén az olvadáspont a használt tartományban legyen, nagy legyen az olvadáshője, szilárd állapotban is jól vezesse a hőt, stb….
Készítsünk egy egy köbméter térfogatú tárolót.
Benne csőkígyót a hőt hozó közegnek.
A napkollektorról jövő felmelegedett fagyálló folyadéknak.
Egy másik csővezetéket a fogyasztói felmelegítendő víznek.
Használjuk 40 – 80 Celsius fokos tartományban.
A tartályba beletölthetünk pl. 1 köbméter, (1000kg) vizet.
fajhő 4,2 kJ/kg*k
Így tárolhatunk benne 168 MJ (47kWh)hőmennyiséget
Tölthetünk 1 köbméter, (800kg) parafint is.
fajhő 2,1 kJ/kg*k,
olvadáspont 60 Cfok, olvadáshő 210 kJ/kg
Fajhőből származó hőmennyiség 67,2 MJ
Olvadáshőből származó hőmennyiség 168 MJ
Összesen 235 MJ, (65 kWh)
De lehetne 50-50% nátriumnitrát, káliumnitrát összetételű eutektikus sóoldatból 1 köbmétert (2100kg)
fajhő 0,95 kJ/kg*K
olvadáspont sajnos 218 Cfok, kiesik a használt hőfoktartományból, így olvadáshővel nem számolhatunk.
Tárolhatunk benne 80,18 MJ, (22 kWh) hőmennyiséget.
Nem ismerek 30-95 Cfok közötti olvadáspontú eutektikus sókeveréket. Ha tudna valaki megörvendeztethetne vele.
Érdekelne az összetétele, olvadáspont, olvadáshő, fajhő szilárd fázisban, fajhő olvadék fázisban.
Tölthetünk 1 köbméter, (890kg) káliumot is.
fajhő 0,74 kJ/kg*k,
olvadáspont 63 Cfok, olvadáshő 61 kJ/kg
Fajhőből származó hőmennyiség 26,3 MJ
Olvadáshőből származó hőmennyiség 54,3 MJ
Összesen 80,6 MJ, (22 kWh)
Mivel a tartály anyaga pl beton is beletartozhat a rendszerbe
1 köbméter beton súly 2200 – 2600 kg, fajhő 0,88 kJ/kg*K
Tárolt hőmennyiság 77,4 MJ, (21,5kWh)
hódvédő
2011.12.24, 19:56
"és ezért piszok nehéz belevinni és kivenni a hőt" Így igaz.
Ezért töltik fél évig és "sütik ki" fél évig. És ezért illan el a betárolt hőből aránylag kevés.
erbe
2011.12.24, 18:48
"ebben a mesterséges kőzetben már nincs konvekció. Ezért lehet sikeres a hőtárolás."
...és ezért piszok nehéz belevinni és kivenni a hőt. :-(
hódvédő
2011.12.24, 11:58
A víz hőjének a tárolását a konvekció akadályozza. A kanadai példában a hőtároló közeg 50%-a víz, 32%-a kőzetliszt és 9-9% két fajta cement. Felteszem ebben a mesterséges kőzetben már nincs konvekció. Ezért lehet sikeres a hőtárolás.
Panglos
2011.12.24, 07:13
Kedves Névtelen.
Olvastad az eredeti cikket?
A 80 Cfok, ami télire még mindig 40-50.
Az szerepelt az eredeti cikkben.
Amit számoltam mindössze egy merre hány méter.
Mindenki tudja hogy nem lehet 100% hatásfokkal megtartani a hőt.
De azt is sokan tudják hogy egy passzívháznak tizedannyi fűtési hőigénye van mint a példabeli háznak.
Lehet több is, kevesebb is. Akinek van mivel, majd eldönti.
Kedves névtelen!
Ön hisz a sóolvadékosban.
Bemagyarázna nekem néhány paramétert.
Ugyan is nem hinni, hanem tudni szeretném.
Olvadás/dermedéspont, olvadáshő/fagyáshő, fajhő.
Esetleg összetétel, az anyag viselkedése a munkahőmérsékleten.
Előre is köszönettel.
Névtelen olvasó
2011.12.23, 18:32
Sóolvadékosat igen, elhiszem, be lehet magyarázni, de édesvizet? Uram bocsá!
turidani
2011.12.23, 18:29
"Mit, mivel és mért szigeteljük le az a nyári 80 Celsius fokos vizet télire"
Kedves Névtelen,
Panglos bejegyzésének további soraiból világosan kiderül, hogy egy hőszigetelt tartályra gondolt, amiben a felhevített vizet minimális hőveszteséggel hosszú ideig lehet tárolni.
Ilyen megoldások már 40 évvel ezelőtt is készültek, tehát se elvi, se gyakorlati akadálya nincs annak, hogy a nyáron felhevített vizet akár a következő nyárig is melegen tartsuk.
És nemcsak forró vizet, hanem akár 560 fokos sóolvadékot is akár hónapokig is jelentős hőveszteség nélkül lehet tárolni.
Az energiatárolós naphőerőművek is így működnek.
Névtelen olvasó
2011.12.23, 18:20
Mit, mivel és mért szigeteljük le az a nyári 80 Celsius fokos vizet télire, kedves turidani!
A butaság csimborasszója, aki a fentit írta a nyárvégi megvárással!
turidani
2011.12.23, 18:11
Kedves Névtelen,
légy szíves, ne legyél ennyire bunkó.
Ha nem értesz valakivel egyet, akkor ne az illető sértegetésével foglalkozz, hanem ellenérveket mondj.
Mert egyelőre csak a te szinted alacsonysága az, ami látszik.
Névtelen olvasó
2011.12.23, 17:59
Nyáron napkollektorral felmelegítjük a vizet 80 Celsius fokra.
Ügyesen leszigeteljük, hogy ebből télire semmi se menjen veszendőbe.
-.............
Aki ezt írja, az dilettáns és nagyon alacsony szinten mozog a tudással.
Panglos
2011.12.23, 16:46
A példa kedvéért legyen egy ház 120 négyzetméter.
Fűtésre használjanak fel évente 2000 köbméter földgázt.
A gáz fűtőértéke 34 MJ köbméterenként.
Az az felhasználunk fűtésre évente 68000MJ hőenergiát.
Vagy próbáljuk ki a cikkben szereplő ötletet.
Nyáron napkollektorral felmelegítjük a vizet 80 Celsius fokra.
Ügyesen leszigeteljük, hogy ebből télire semmi se menjen veszendőbe.
Télen radiátorba be 80 Cfok,….ki 30 Cfok. (delta T 50 Cfok)
Víz fajhője 4,2 kJkg/fok
Ha ilyen körülmények között 68000MJ hőenergiát akarunk tárolni, akkor 324 köbméteres jól szigetelt víztároló szükséges.
Sajna a 80 C fokos hőfokot nem könnyű elérni.
Kb 50-70 négyzetméter napkollektor szükséges.
Tudjuk, hogy a 324 köbméteres tartályok 100 év alatt nem szoktak meghibásodni. A napkollektorok sem. Így teljesen logikus az a feltételezés hogy egyszeri megépítés után 100 évig ingyenfűtés.
TD
2011.12.23, 09:54
A szabálynál írt ököl, nem ökör?
Mindent elhiszek, DE
2011.12.22, 20:48
December van, mégis áprilisi tréfát kell olvasnom!?
turidani
2011.12.17, 11:35
A szezonális hőtárolós napkollektor pont azért gazdaságos, amiért a völgyzáró gátas vízierőmű.
Mert ha már egyszer felépítetted, akkor utána akár száz évig is "ingyen energiát" kapsz belőle.
De ahogy a vízierőmű sem néhány éven belül megtérülő beruházás, ugyanúgy a szezonális hőtárolós rendszerek sem azok.
Ökölszabályként talán azt mondhatnánk, hogy legalább olyan nagy térfogatú hőtárolóra van szükség, mint maga a ház.
Tehát egyáltalán nem irreális méretű beruházás.
De igazán akkor lehet gazdaságos, ha a házzal együtt tervezik meg és építik fel.
nakaroly
2011.12.17, 11:05
Ez kollektor gyártóknak lesz nagyon jó üzlet.
Ez egy henger alakú nagy víztartály. (kb. azonos átmérővel és magassággal) csak ez nagyméretűen gazdaságos a kisebb fajlagos felület miatt, amit hő szigetelni kell. A jól értelmezem ez egy sok ezer m3-es tartály. Voltak nekem is ilyen számításaim, hogy 100 mázsa fát akartam átszámítani vizes hőtárolásra, családi házra. Ott úgy láttam abszolút gazdaságtalan. Nagy mértben nem tudom, gondolom, vasbeton tartályt kellene jól hő szigetelni.
Attól félek ez idealisztikusnak tűnő megoldás drága. Másrészről kell hozzá hőszivattyú is szerintem, amikor hűlni kezd a víz. Akár jeget gyártani tartályba tél végén tavasszal. Így talán csökkenthető tartály méret. Tiszta víz (pl. hólé) kellene a tartályba nem olyan, ami tele lesz fél év alatt lerakodással.
Így már bonyolultabb. Az hogy mi földrajzi szélességünkön használjuk, sem teszi egyszerűvé problémát, mert ugyan kisebb tartály kell viszonylag. Viszont nagyobb a nyári felesleg hő. A viszonylagos árról sincsenek adatok.
Ez a városi (tömbház) létformának kedvez, vagyis az sok ilyen zöld megoldás, ha egyszer megoldódnak. Viszont kell a vidéki élet is ez bonyolult helyi kérdés is, mert nem csak természettől szakadtunk el hanem vidéki kulturális gyökereinktől a modernizáció miatt. (…)
(vagy legalább ritkább parkosabb, elviselhetőbb városszerkezet. Ezt írtam már másképpen)
Ezen kívül, ha nem oldódnak meg a környezetvédelmi kérdések, akkor azokból lesznek problémák. Nekem ennyi véleményem erről csodát tőlem is hiába várnak.
Pl. karácsonyra lassan mindenhol kikel gabona, mert voltak jó esők. Jó örüljünk ennek is, viszont ez így nincs rendjén.
turidani
2011.12.16, 10:49
Na, végre egy teljes értékű napkollektor rendszer.
Napkollektoros fűtésrendszer céljára csak ilyeneket volna szabad csinálni.
Ezek ugyanis valóban lehetővé teszik a hagyományos fűtőrendszer teljes kiváltását.
Sajnos, a nagyméretű napkollektor és hőtároló miatt a meglevő épületek fűtéskorszerűsítésére ez a megoldás elég nehezen használható fel... ...de persze nem lehetetlen a dolog :-)
