A biogázok elterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben Zöldtech *
2011.12.06
* Szerző: Dr. Csete Jenő, Dr. Szunyog István
46 hozzászólás
Dr. Csete Jenő ny. egyetemi docens és Dr. Szunyog István egyetemi adjunktus, a Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézetének oktatói által készített tanulmány.
H i r d e t é s
»Jelen publikáció szerzői tanulmányozták az Nemzeti Cselekvési Terv biogázra vonatkozó részeit, összevetették
az NCsT-ben leírtakat szakmai ismereteikkel, és ezek után megkísérelték mélyebben feltárni a teljes biogáz vertikum összefüggéseit, a „biogáz-lánc” pénzügyi és szabályozási
vonatkozásait a termeléstől a felhasználásig, meghatározni a különböző biogáz források sajátosságait, karakteresen szétválasztani a biogáz és a biometán problémáját, és végül
téziseket fogalmaztak meg a biogáz hazai elterjedésének korlátairól és akadályairól.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.30, 16:27
Károly, ezt a szállítási költség összetevőket felejtsd el már, a lényeg nem ez. Hogy jön ide a szintkülönbség? A pontból B pontig ugyanannyi lefele van, mint felfele, nem? főleg 15-25 km-es sugarú körön belül. Na, ezért ezzel, hogy szintkülönbség, még 1500 km-re sem kalkulálnak, érted?
nakaroly
2012.01.30, 12:31
Mo.n akadály kicsi farmok nagy száma, amire megoldás lehetne olyan biogáz telepek építése, ami banki vagy állami tulajdonban van. Itt hídmérlegen lemérve le kellene adni oda trágyát, úgy hogy tisztességes átvételi árat kapnának érte cserébe a farmerek.
Rögtön csere kész terméket adni, lehet (ez a farmerek is jobb lenne pl. baromfi trágya sok foszfort tartalmaz.)
Ez a gazdaságos szállítási távolság a helyi terepviszonyoktól, úthálózattól vagy akár szintkülönbségtől is függ szerintem.
Névtelen olvasó
2012.01.25, 14:22
A biogáz nyersanyag mérleg kérdései között itt, már ismertették, hogy a nyersanyagok (istállótrágya, növénytermesztési,-élelmiszer ipari hulladékok, szennyvíz iszap stb.)a keletkezés helyén, súlyos környezeti terhet jelentenek.
Ezek hárítása jelentős költség ráfordításokat igényel.Ez azonban elmarad, ha e nyersanyagokat biogáz gyártására hasznosítják.Ez valójában hozzáadott érték képzést jelent, aminek számba vétele, a szállító-vevő partnerek között kalkulációs alku tárgya.
A zagy kiszórása, ezeknél a megállapodásoknál, rendszerint nagy árengedményekhez, ill. gyakran ingyenes zagy felhasználáshoz vezetnek.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.25, 10:12
GZM a levegőbe lövöldözget, miközben komoly munkát fektet bele, hogy a hozzászólásaimból kiszemezgessen kifejezeseket, és akként rakja össze, hogy a végén ajóisten se tudja, mit akar igazolni, vagy mi a célja, éertelme.
Közben pedig óhatatlanul elárulja, hogy fogalma nincsen alapdolgokról.
Írja: "itthon is el kell majd végezni, mégpedig minden egyes erjesztési ciklus után." mármint a szubsztrátum maradék analizálását (vagy akkreditálást?...el kellene döntenie, mire,mkor, milyen kifejezést használ). Érdekelne, ha folyamatos erjesztésű rendszereken ezt hogyan képzeli el?
Ismeri-e a folyamatos biogázfermentáció belső monitoring rendszerét?
Azt mondja, hogy tele van nehézfémmel a német vizsgálati anyag szerint a kierjesztett maradék anyag.
Hát, amennyiben olyan termőföldről hozzák be az erjeszteni valót, akkor lesz benne. Abban azért nem kell vitázni, hogy ezt nem a biogázfejlesztés "hozza létre"?
A probléma az, hogy miképpen került ki az élelmiszert, takarmányt termelő területre az ominózus nehézfém, és miért csak az erjesztés után derül, ki, hogy van?
Ha például a kecskeméti új biogázüzemben a konzervgyári csemegekukorica csuhéjából kierjesztés után nehézfémeket mutatnak ki netán, akkor a nagyobbik baj a boltokban levő csemegekukorica lesz, mert abból te is eszel.
A pöcsölés a nitrogénre vonatkozott egy egész más szövegkörnyezetben, pont energia tárolására utalt aki említette, mint NH3-at mint mint üzemanyagot. (nem jó üzemanyagnak, mert NOX is keletkezik! ezúton is üzenem), egyébként a biogázhoz meg köze nincsen.
Igen, amikor értelmezési gondjaim vannak, valóban szoktam szakértőhöz fordulni, de azok közül senki sem hasonlít hozzád...
Bár, szívesen tenném, ha látnám értelmét. Ha csak arra megy ki a szándékod, hogy összekavarja mindent, és belém szuggeráld, hogy félig nagyon hülye vagyok, ne fáradj, megvannak azok a szakértőim is, akitől el szoktam fogadni, hogy félig nem vagyok nagyon hülye...:-)
gzm
2012.01.25, 08:12
Megszokott magas műveltségi szintű arroganciája, nem lepett meg. Inkább az, hogy az újévi fogadalma 3 hetet sem bírt ki.
A 49. §. "d" és "g" pontban említett 2 kivételével bármit, amit Z. J. szeretne kivinni a termőföldre, akár a háztáji legelőjére is, még a belterületi mez.gazd. művelés alatt álló földjére is, hatósági engedélyezési eljárás köteles.
Amennyiben Zuba Jánosnak jogszabály értelmezési gondjai vannak, akkor forduljon egy ügyvédbojtárhoz, mert itt már csak a tehenészeti biogázalapanyag outputot fűrészeli a porjáért:)
Nem értem, miért tiltakozik olyan kétségbeesetten egy törvényi előírás elvégzéséért, akkor amikor:
"nem pöcsölős, teljes értékű "műtrágyakihelyettesítő" izéje van, amely: "erjesztési maradékanyag azonos értéket képvisel, mint az áram-, és a hő"???
Ameddig nincs hivatalosan vizsgálati eredmény, és nincsenek meg a garanciák, biztosítékok arra, hogy ez az összetétel jan.1-től, dec. 31 –ig és 2o éven át azonos, addig csak „izéről” beszélhetünk.
A műtrágyahelyettesítő „izéjéért” nyilván fizetni kell majd. Mennyit? Még eggyel több ok a hiteles vizsgálatra. Sőt standardizálni is kellene majd. Teljesen más összetételt fog adni a bevitt anyagtól függően.
Nem ez a vizsgálat fogja megakadályozni a mosolyfakasztó Gazprom eltakarítási terveit.
Miért az indulat?
Végre kell hajtani a törvényi előírást és ámen.
Zuba úr meg végre elégedetten hátradőlhet.
Itthon is el kell majd végezni, mégpedig minden egyes erjesztési ciklus után. A törvény világosan értésére adja, még az olvasási nehézségekkel küzdők számára is kötelezően.
Osz't majd meglátjuk, hogy kell-e rendszeres vizsgálatot végezni avagy sem.
A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal által,tavaly márciusban, 97 biogázüzemben elvégeztetett vizsgálati eredmény (87 folyékony, 10 szilárd minta)alapján egyértelmű, hogy igen:
17.-29.o.-ig a beszédes grafikonokról azok is megérthetik, hogy miről van szó, akik nem értenek németül.
17.oldalon mindjárt kiderül, hogy jelentősen negatív a humusz-szaldója. Silókukorica esetén 560 kg a humuszképző anyagok kivonása és 360 –at tudnak az iszappal visszavinni . 200 kg-ot pedig majd pótolni kell.(gazprom mindjárt elsírja magát ..örömében) A sárga oszlopok a folyékony erjesztési maradékanyaghoz tartozó értékek, a kék a szilárdhoz, a piros a komposzthoz. Nachteile, azt jelenti magyarul= hátrányok.
Számos olyan rendkívül veszélyes anyagot, szermaradványt is találtak, amely elvileg nem lehetne benne, ezért itthon is el kell végezni az ellenőrző vizsgálatokat.
A minták magas nehézfémtartalmat mutattak,(főleg Cu, Cd,Cr,Zn) továbbá valószínűleg tisztítószerekből származó detergenseket,(nonylfenolt), alkánszulfonátot, ftalátot,növényvédő szerekből származtatható organikus cink-kötéseket, poliklórozott bifenilt, policiklikus aromás szénhidrogéneket.
Általában a folyékony minták kritikusabb értékeket produkáltak, mint a szilárdak.
..és hát a humusz-szaldó sem fényes, a „nem pöcsölős teljes értékű „izé” visszahordása ellenére.
Mindez jórészt megoldható, orvosolható, csak nem söpörhető Zuba J kedve szerint a szőnyeg alá, és..hát pénzbe is fog kerülni. Meg tovább rontja az amúgy sem biztató fenntarthatósági kritériumokat. Nem beszélve, hogy folyamatos közpénzemésztő lesz és még évtizedekig nem lehet versenyképes. Egyelőre nem engedhetnénk meg magunknak.
Továbbra is csak az állati, élelmiszer-ipari veszélyes hulladékok, melléktermékek eltakarítása ésszerű és célszerű a biogáz-berendezésekkel. Sokkal körültekintőbb hatásvizsgálatokat igényel, mint ZJ hebehurgya ötleteléseivel szeretne itt sugallni.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.24, 21:09
a hintalovad:
"49.§
g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat. "
Feltételezem, hogy a "mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladékokból kapásból egyet sem tudsz felsorolni, bevallom, utána kell olvasnom, mert ilyet mi nem szoktunk kihordani (talán a náthás traktoros használt papír zsebkendőjére gondolt a jogalkotó?).
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.24, 20:59
ne haragudj GZM, de valami mással kellene foglalkoznod, mert ha azt nem érted, hogy a termő földről bevitt anyagok erjesztés is ugyanazt tartalmazzák, mint amit bevittünk (szén, és hidrogén amivel kevesebb), különösen az ásványi anyagok, ami a növénnyel kerültek be. Ezek nem vesznek részt semmilyen vegyi folyamatban.
Igen,a biogázüzem engedélyezési eljárása során kell dokumentálni a szubsztrátum összetételét, a vízfelhasználást is, és a mennyiséget.
10 ezer tonna alapanyag alatt nem kell hatástanulmány sem a Hatóságnak, meg ilyesmi, az elvi engedély alapján megkezdheted építeni. Hát az is természetes, hogy ellenőrzik, hogy valóban olyat csináltál.
Nem értem, mit akarsz belőlem kicsikarni?
Olvassál arról is, hogy miért fontos, hogy az erjesztésből visszamaradt anyag visszakerüljön a földre, ahol termett:
Először is azért, mert azt a növény 100%-bn újra be tudja építeni növekedése során.Tehát nem méreg.
A műtrágya (pl.a pétisó, magasról leszarja a te törvény mantrádat) csak 30%-ban hasznosul, amit kiszórnak,30%-a lebomlik alkotóira, 30%-a pedig beoldódik a talajvízbe.
na ezen rágódjál , ne a kukorica szenázson,
azt csak a jószágok szokják mifelénk.
gzm
2012.01.24, 19:44
"Sokkal könnyebb úgy jogszabályt értelmezni, ha ismerjük ténylegesen azt, amire alkalmazni kívánjuk." ZJ
Eggyel több ok, hogy megtudjuk mit is rejthet a "nem pöcsölős, teljes értékű "műtrágyakihelyettesítő" izéje, amely: "erjesztési maradékanyag azonos értéket képvisel, mint az áram-, és a hő"???
Pl: sertéstrágyából, pl. baromfitrágyából, pl. marhatrágyából, vagy kukoricából, rozsból, cukorcirokból stb.
A többi, amit írt az egyelőre felesleges félrebeszélési kísérlet.
Ez az egyértelműen mérvadó:
49.§
g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.
Idézhetnénk az EU-ból keményebb kitételeket is, de ráér, majd ,ha tetszenek próbálkozni egy laborvizsgálati eredménnyel.
Érthetetlen a további mismásolás az összetételét illetően.
Sajnos nem mehet ki, és nem is fog akreditált laborvizsgálati eredmény nélkül visszamenni a termőföldre.
Minden megoldható, csak hozzá kell majd kalkulálni a költségeket
amit eddig el tetszettek felejteni.
Bizony el tetszett találni, minden egyes ciklus erjesztési maradványát külön-külön be kell majd vizsgáltatni.
..és lesz meglepő(=kijózanító) eredmény is :(
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.24, 18:31
LPG az is földgázzal jön ki, de azt leválasszák a hálózatba eresztés előtt (a propán és bután részt). A biogáz csak tiszta metánt tartalmaz. Azt nem érdemes cseppfolyósítani. Magyarázni sem kell ezt nekem.
Mindennek ára van, mire gondol?
Ha a szállításra gondol,az anyagoknál csak összegben nagyobb, fajlagosan ugyanaz (vagy egy kissé degresszív). Ha mérlegkezelő munkabérét nézzük, akkor egyértelmű, hogy a kicsi üzemeknél nincs állandó ilyen beosztás,mert az nem fér bele.
nakaroly
2012.01.24, 17:51
Ez a 20km szállítási kérdéshez volt lentebb folytatás.
nakaroly
2012.01.24, 17:49
Pontosan ez legnagyobb akadály , hogy az emberek nem értik meg és nem becsülik egymást illetve elve rossz hiszeműek. Ön táblázatot küldött amit nem lehetett megosztani.
Nem leszólni kellene hanem belátni , hogy nagyszerű dolgot kérdeztem amiben Ön tudott segíteni. Ha ez így igaz akkor banki tőkével sok biogáz üzem épülhetne Mo.-n amiknek nagy lenne a kihasználtsága és több állat tartó farmot el tudnának látni egyszerre-nagyban fajlagosan olcsóbb-, Sőt méréssel oda- vissza szállíthatnának trágyát illetve cserébe gáztalanított trágyát.
Sőt itt kellene használni azt megoldást hogy adó mentesítéssel olcsóbbá kellene tenni őket.
Ez lentebbi kérdésemhez folytatás és válasz Zuba Úrnak kérem ne haragudjon semmiségért, hanem építsük egymást és zöld biogázfarmokat elsőnek gondolatban elvi hiba mentesen. Pl. az ár/ MW hogyan változik nagyobbaknál ? Mennyi ebből gázmotorok aránya mennyire érné meg az LBG vagyis cseppfolyós biogáz a motorok helyett?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.24, 13:06
A föld védelmére vonatkozó törvényt nem a biogázüzemek miatt találták ki.
Azt is jeleztem, hogy biogázüzembe nem engednek be kommunális szennyvizet, a leírt bio-technlógiai érzékenység miatt sem.
Az f. pontot tipikusan nem biogázüzemek erjesztési maradékaira alkalmazzák. Mint mondtam, a szennyvízkezelés során alkalmazott biogáz kierjesztés maradékanyagait,annak felhasználási lehetőségeit nem ismerem, nem területem. valószínű, ha annyira feldúsítják mezőgazdasági biomassza szubsztátummal erjesztés lőtt, akkor vizsgálat után vagy lehet talajra kiszórni, kipermetezni, vagy nem. Egyértelmű, hogy a szennyvíz szárazanyagtartalma bármit tartalmazhat, amit termőföldre nm ajánlatos kiszórni.
Aki ezzel foglalkozik, annak kötelessége is ezt ismerni.
Én csak a mezőgazdasági területről származó alapanyagokról, és azok maradékairól beszélek,azt ismerem, azzal foglalkozom.
A tehénszart sem kell analizálni, egyértelmű, g hogy csakfriss, almos trágyát használunk fel. A az egyéb trágyaféléket is frissen érdemes.
Megint csak nem a talajvédelem a fő oka ennek, hanem ami már komposztálódott (tehát aerob körülmények között kierjedt, és lebomlott azt nincs értelme átfuttatni fermentorokon, azt direkt ki lehet vinni a földre.
Megint a személyemre fókuszálsz jobban, ami hízelgő is lehet(ne), ha úgy tekintem.
Nyugodj meg, azzal amivel foglalkozom, az arra vonatkozó, és arra cogens szabályokat, ha kell, még tervezgetés előtt értésig áttanulmányozzuk, de ami értelemszerűen nem ránk vonatkozik, azt nem "mantrázzuk csak azért, hogy jó nagynak látsszon a fejünk.
Sokkal könnyeb úgy jogszabályt értelmezni, ha ismerjük ténylegesen azt, amire alkalmazni kívánjuk.
gzm
2012.01.24, 09:52
Miért kellene nekem ezt indokolni?
..miért tetszik mellébeszélni a d ponttal, azon kívül, hogy egyértelmű?
azért f és g is, mert hátha akad olyan lelkes félművelt városi(vidékire gondolni sem merek) értelmiségi biogázszerelmes, aki azzal az ötlettel jönne elő, hogy a g nem vonatkozhat rá, mert már nem nevezhető mezőgazdasági eredetűnek, ugyanis már átment egy ipari jellegű, történetesen gáztermelési eljáráson.Ekkor viszont életbe léphet az f.
Ha már itt tartunk, egyébként a tehénszart is analizálni kellene(=érdemes) , mielőtt neki tetszik állni befuvarozni, mert lehet, hogy ablakon kidobott pénz volt bevinni a biogáztelepére, nemhogy az erjesztésével még kisérletezni is.
"Mérgező anyag gyakorlatilag, és elméletileg sem lehetséges" -Zuba János
ezt egyelőre jegeljük, mert láthatóan nincsen képben. Nem kicsit, nagyon.
Egy kis lépés megvolna előre, a 3.-kal sikeresen megismerkedtünk, most már kipipálhatjuk ?
1./Úgy tűnik még mindig titok?
2./ egyelőre Zuba János nem ismeri még?
3./ vagy a termőtalaj védelméről szóló törvényt(sem) ismeri?
4./ fütyül az egészre, mert kihirdette, hogy....
Kezdhetjük előlről?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.24, 00:23
Ha indokolnád, miért nem mezőgazdasági eredetű a kukoricaszár kierjesztés után?
én a helyedben a d. pontba akadtm volna meg, de az sem áll: a hígtrágya kierjesztés után kerül ki, ugyanúgy, mint a kivételt képező állattartás során keletkező szerves trágya.
Az miért is kivétel?
gzm
2012.01.23, 23:56
itt megtalálható, hogy miért nem kell a tehénszart, és az is hogy miért kellene az erjesztési maradékot
2007. évi CXXIX. törvény
a termőföld védelméről
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.
(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.
Talajvédelmi HATÓSÁGI eljáráshoz KÖTÖTT tevékenységek
49. § (1) A talajvédelmi hatóság ENGEDÉLYE szükséges:
a) talajjavításhoz,
b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.
tehát szerintem az f és g alapján is
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.23, 23:09
Bocs javítok:
"Ha minden biogáz fejlődés-kimenetet "akkreditálni" kellene, akkor meg kellene minden tehénszart is analizálni, még mielőtt lepottyan a földre (annak védelmében..:-)"
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.23, 23:06
Ügyes. Nem ugrok be.
A termőtalaj védelmével egy standard növényalapú biogázüzem nem ütközik.
meg is található benne az, ami ezt igazolja.
Az EU-ból nem kilépni kell emiatt, Hanem átmenni a határon, oszt megnézni, hogy EU szabály szerint permetezik széjjel a legelőn a hígfolyós maradék szubsztrátumot.
Semmi sem titok, mert nincs titok benne.
Igen, nem ismerem a szennyvízkezelés biogáztecnológiai oldalát közrlről, csak elvben. nemsokára Békésen (tőlem három kilométerre tán) majd nézegethetem, mert lesz, meg Békéscsabán hamarabb (az is tőlem 6 km).
Ha minden biogáz cfejlődé-skimenett "akkreditálni " kellene, akkor meg kellene minden tehénszart is analizálni, még mielőtt lepottyan a földre (annak védelmében..:-)
Ne égessük már magunkat ilyen egyszerű dolgokon való tudálékoskodáson.
A folyamat végén...ne tegyél úhgy mintha nem éertenéd. ha kierjesztem a biogázt a kukorica- ,vagy a cukorcirok szárból, mi az amit akkreditálni kell rajta, másár ami marad belőle? Ami baktérium marad benne, annyi benned is van (ettél már babgulyást?).
Tehát a mindenáron való tudományoskolás e téren értelmezhetetlen, ugyanúgy,mint a tehénlepényé.
Legyél olyan jó, menj el a kecskeméti biogázüzembe, mondjad, hogy én küldtelek, megmutatják.Megyek én is gyakran.
gzm
2012.01.23, 21:52
1./Úgy tűnik még mindig titok?
2./ egyelőre Zuba János nem ismeri még?
3./ vagy a termőtalaj védelméről szóló törvényt(sem) ismeri?
4./ fütyül az egészre, mert kihirdette:
Végeredményben a folyamat végén a maradékanyag "akreditálása" okafogyott, és értelmezhetetlen.
..és egy értelmezhetetlen maradékanyaggal már azt csinálok amit akarok.
ki tetszettek már lépni az EU-ból is?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.23, 20:34
Nem kell akkreditálni az erjesztési maradékot, mert a bemeneti anyagot sem kell. A cukorciroksilót, meg a glicerint, meg a növényfeldolgozási maradékokat (pl csemegekukorica csuhé)nem kell akkreditálni, mint nyersanyagot.
A folyamat, ami lezajlik a fermentorokba, az természetes folyamat, nem fertőző baktériumok végzik levegőtől teljesen lezárt módon.
Mérgező anyag gyakorlatilag, és elméletileg sem lehetséges, ugyanis a folyamat baktériumtörzsei vegyszerekre, antibiotikum maradványokra kipurcannak, és akkor vége, nincs kimenet, leáll az egész.
Ezért, ha valamit figyelni kell, és kezelni (pl, az állatfeldolgozási maradványokat, azt már a bevitel előtt kell megtenni, mert megint csak fennállhat a veszélye a folyamatleállásnak.
Végeredményben a folyamat végén a maradékanyag "akreditálása" okafogyott, és értelmezhetetlen.
A szennyvíztelepi biogázkinyerés fokozása megint csak növényi anyagokkal (újabban magas keményítő-, és cukortatalmú pépesített szubsztrátumot készítenek.
A kimeneti erjesztési maradékanyagból a szárazanyagot kiszeparálják lapátolható állagúra (60% körüli vizes). A a tisztított szennyvízre pedig a szennyízkezelés előírásai az érvényesek.
Ez utóbbi terület nem a klasszikus biogáz terület, részleteiben nem ismerem, amit elmondtam az megismerhető szintén.
gzm
2012.01.23, 17:28
"Nincs itt titok. A zagy összetételéről közel azonos mérési adatokat tartalmazó tájékoztatás kapható, bármely biogáz üzem híradójából."
nem "zuhanyhíradóra" gondoltam.
AKKREDITÁLT LABOREREDMÉNYRE
Hallott már ilyenről?
de, T. Bérci doktor úr, ha gondolja ismertethet egy "kapható üzemi híradót" is. Üthetjük ezt a vasat is.
"Az egész idézet reál tartalmát, lényegében, a tápanyag utánpótlási készség hangsúlya képezi."
értette ezt valaki?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.23, 16:39
Nem kellene szavakon lovagolni. Az erjesztés szót a szakirodalom is használja, szövegkörnyezetben mindenki értelmezni tudja:
"A kierjesztett anyagok az utótárolóba kerülnek. Abban az esetben, ha az utótároló fedett és fűtött, utóerjesztőről beszélünk. A még képződő biogáz felfogásra kerül, és az energiatermelés folyamatában vesz részt. Ennek előnye, hogy a még lebontható maradék szerves anyagok egy része hasznosításra kerül, hátránya, hogy a tároló fűtését meg kell oldani. Az utótároló méretét úgy kell kialakítani, hogy az a legalább 4 hónap alatt keletkező erjesztési maradék mennyiségét képes legyen befogadni (49/2001. Kormányrendelet).
Abban az esetben, ha a biogázerőműben állati eredetű hulladék is ártalmatlanításra kerül, akkor a 71/2003 (VI. 27.) FVM rendeletnek megfelelően azt kezelni kell."
www.bitesz.hu/dokumentu.../mindent-a.../view.html
Nem akarok vitázni triviális dolgokról, akkora irodalma van, hogy olvasson más is, vagy ha lehetősége van, nézze meg, van már 14-15 működő üzem. Graz környéki csoportost meg megszervezem, ha igény van.
Állati eredetű hulladék: 70 fokon legalább egy óráig hevíteni, aztán visszahűteni keveréssel 37-re, ennyi. előtárolni nem lehet.
Zuba Jánosnak
2012.01.23, 12:59
Kedves János!
Egy bekezdés lemaradt, ahol a legutolsó "Névtelent" olvasod,ezért nem olvashatod ott nevemet.Elnézést kérek miatta.Én hibáztam.
Remélem viszont, a tartalomban egyetértünk.Pl. az erjedés más kategória stb.
Magam, a bioetanol cefre és a biogáz zagy gazdasági jelentőségét nagyon nagyra értékelem, táperő és nyersanyag forrás ereje miatt.
Sok időt, izzadságot szántam a talajerő utánpótlás kevéssé tisztázott, elméleti-gyakorlati kérdéseinek feltárására, s hazai gyártó kapacitásának növelésére.
Vallom,-hosszabb távon-, nincs nagy hozam, tartósan nagy talajerő , ill. annak pótlása nélkül.
Üssük ezt a vasat!
Dr Bérci Gyula
Névtelen olvasó
2012.01.23, 11:36
Tisztelt gzm!
Nincs itt titok. A zagy összetételéről közel azonos mérési adatokat tartalmazó tájékoztatás kapható, bármely biogáz üzem híradójából.Lehet, hogy János, az Ön idézetében, kicsit színezte a összetétel jelentőségét. Véleményének tartalma azonban kiegészítéssel helytálló.
Az idézet első mondata szerintem, mivel nem igazolható,s az "erjesztési" fogalom sincs helyén, nyugodtan elhagyható, - természetesen, ha János hozzájárul.A második mondat elejét, a zárójelig, hasonlóan kezelném.Az egész idézet reál tartalmát, lényegében, a tápanyag utánpótlási készség hangsúlya képezi.
Az itt mondottakat, a biogáz gyártás input és output oldalán, néhány megjegyzéssel kiegészítem:
1.) input:
Az első generációs biogáz termelés
nyersanyagainak jelentős hányada,- kb.40-45 %-a -, vagyis pl. az istállótrágyák,- szennyvíz iszap,- növénytermesztési-és élelmiszer ipari hulladékok,- melléktermékek stb. szinte kivétel nélkül, az adott helyen (biogáz célra történő felhasználás nélkül) a szállító számára: környezetvédelmi terhet jelentenek.Ennek elhárítása szükségszerű költségráfordítással járna, ha a tulajdonos e terhét, nem tudná felhasználtatni a biogáz üzemben.Az ilyen nyersanyag eredeti tulajdonosának,járulékos (virtuális) hozamként, e költség ráfordítás ugyanis megtérül, (valójában fel sem merül), mert a nyersanyag feldolgozásával, azt a biogáz üzem automatikusan kiváltja. Ellenkező esetben tulajdonosa környezetvédelmi terhétől, költségesen szabadulna.
E kölcsönhatás ráadásul, a szóban forgó nyersanyagok szállításának hosszú távú biztonságát jelenti.
Ugyan ide tartózik, hogy nálunk is intenzív K+F munkák folynak a második generációs biogáz nyersanyag használati technológiák alkalmazására.
Ilyenek: ultrahangos-,továbbá, sejtrobbantásos nyersanyag elő-feltárás. Ezekkel pl. német üzemek már helyenként, 25-30% s ráfordítás hatékonyság javulást elértek, amivel terméküket a földgáz árához versenyképessé tették.
2.)output:
A biogáz termelés zagy- maradvány, tápanyag és szerves anyag összetétele szerint valóban alkalmas talajerő pótlásra. ZJ-k igazat adok amikor állás foglal a zagynak talaj- táperő forrásként( vagyis műtrágyaként) történő kezelésért.
A biogáz üzem azonban, mindaddig, amíg a keletkező zagyot minimális/szállítás-kiszórás) költséggel nem távolítja el telephelyéről,az számára is éppen olyan környezeti teher,mint az ö szállítója számára saját szennyvíz iszap , vagy istállótrágya.
A biogáz üzem ezért legtöbbször, az istállótrágyát tároló üzemmel képes megállapodni a zagy ingyenes, vagy költségtérítéses szállítására.
E kapcsolat a vevő és a szállító együttműködésének kölcsönhatását erősíti. Gyakran a biogázüzem termelésében keletkező zagy maradványt ugyanis, a nyersanyagokat szállító üzemek hasznosítják, talajerő pótlás céljára.
gzm
2012.01.22, 19:41
"Az erjesztési maradékanyag azonos értéket képvisel, mint az áram-, és a hő. Teljes értékű műtrágya kihelyettesítő (ezért nem kell a N és vegyületeivel pöcsölni, mert ugyanazt visszük vissza, amit a növényekből nyertünk."
félő, hogy megint cirkuszba fulladunk, de azért bízva az újévi fogadalmában, hogy még kitart pár napig:)(nyugi, csak vicc vóna)
szóval 2-3 -szor voltam olyan bátor, vagy inkább balga, megkérdezni mi az akkreditált összetétele egy ilyen: "nem pöcsölős, teljes értékű "műtrágyakihelyettesítő" izének.
Pl: sertéstrágyából, pl. baromfitrágyából, pl. marhatrágyából, vagy kukoricából, rozsból, cukorcirokból stb.
Amíg ez "titok", addig ezt szerencsésebb jegelni:
"Azt pedig vissza akár vizesen is a földekre, ahonnan az alapanyag jött.
Ez meg, nem egészen világos:
"Az erjesztési maradékanyag azonos értéket képvisel, mint az áram-, és a hő"
lehetne jobban megvilágítani?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2012.01.22, 15:09
Ez így nem teljesen igaz: a biogázüzemet kell a folyós alapanyagokhoz legközelebb építeni (mellé pl.), és a sűrűbb, és magas energiatartalmú nyersanyagot, és azt sem 25 km-nél kell messzebbről szállítani, mert elég mennyiség termelhető a már termelt élelmiszer alapanyagok mellett is.
Mint mondtam is, a biogázüzem gazdaságosságát nem a szállítás energiaigénye befolyásolja, felesleges ezen agyalni.
Releváns, hogy 1-4 MW áram+1 MW hő teljesítménnyel jellemezhetőket kell építeni.
Ezeket 25 km-es körből akkor is el lehet látni, ha több település is van a körön belül (értsd. a források tagoltak e körön belül, mert amúgy ez az életszerű)kimenti energiák közül az áram mehet hálózatra, és/vagy helyi használatra, a hő jellemzően maximum 2-5 km-es hálózaton jut el a fogyasztói végpontokig (teljes vezeték-érhálózatot kell 2-5 km-en érteni).
Az erjesztési maradékanyag azonos értéket képvisel, mint az áram-, és a hő. Teljes értékű műtrágya kihelyettesítő (ezért nem kell a N és vegyületeivel pöcsölni, mert ugyanazt visszük vissza, amit a növényekből nyertünk.
Azt pedig vissza akár vizesen is a földekre, ahonnan az alapanyag jött.
Az meg fentiek szerint nincs messzebb 25 km-nél.
Megkérem Nagy Károly Urat, ha idéz tőlem, tegye szó-szerint másolással,teljes szövegkörnyezettel.
Egyébként félreértések elkerülésére, töröltetni fogom a rám hivatkozásokat.
nakaroly
2012.01.22, 13:12
Zuba Úr szerint a távolság elhanyagolható energia igényű kb.1.1% a gázhoz képest nagy víz tartalmú anyagoknál. 20Km-nél oda- vissza szállításnál. Híg trágyáknál viszont nem éri meg.
Ez a válasza a lenti kérdésemre. Ennek a tudatában épülhetne olyan biogáz telepek amik átvennék trágyát tömeg alapján és visszaadnák gáz kinyerés után.
(re-17) vagyis
nakaroly
2011.12.12, 16:17
(Szerintem csökkenthető víz tartalom és növelhető a szállítás távolság.még emelkedő energia árak mellett is.)
nakaroly
2011.12.30, 17:22
Volt egy névtelen beíró, aki magas világpiaci árról beszélt. 575 $/1000m3.(kb. ?) Szerintem ilyen ár kedvezne a metán visszavásárlásnak amit csak indokolt esetben szabadna elégetni erőművekben.
Ez csökkentené a biogáz rendszer árát is, mert nem lenne helyi gázmotor.
Ezt írtam már csöveken kellene visszaszállítani(vagy oldatokban gázkeverékekben) és egy törvény kell a vissza vásárlásra. (egy kormányrendelet hasonlóan az áram visszavásárláshoz)
Vagy helyben átalakítani üzemanyagokká.
Névtelen olvasó
2011.12.23, 09:47
Zuga János kirohant, mint Zrinyi Miklós.
Egy hibával,csomóban, nem lógtak rajta aranyak.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.12.20, 21:37
Bocsánatot kérek mindenkitől a kirohanásaimért.
Mindemellett a lényegi véleményem továbbra is fenntartom.
Hogyan képzelem én del a megújuló energatika ezen kicsi szegmensét, és célját:
A megújuló-, és megújítható energetika világa maga a természet, és forrásai.
Elvárható kellő alázattal hozzáálni a Dr.-nak is...főleg, ha tanítanak is fiatal embereket.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.12.19, 10:33
majd szólok az Uraknak az egyetemre, hogy jöhetnek oszálykirándulásra Bééscsabára, mert lásd csodát nyers biogáz minimális tisztítássak motorokat fognak működtetni, és a szennyvíztelep fl is használja az ármot, hőt egyaránt. Még nem átallanak némi szervesszárazanyagtartalmú dolgokat i beletenni, hogy mégtöbb energiát tudjanak felhasználni szigetüzemben.
Ilyenek ezek a viharsarkiak: nem hülyeségeket olvasnak, hanem ha engedik, dolgoznak, kitalálják, hogy lehet valamit csinálni, nem azon "talulmányírnak", hogy nem lehet. oszt jól van.
Kezdőlapon a cikk a békéscsabai projektről, miskolci hallgatknak jószívvel ajánlom, és ne hagyják megrontani magukat......
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.12.18, 21:05
Ne haragudjon Bérczi Úr, Ön elismerően írt az Urakról, tisztelem a lojalitását, és ne vegy érintettnek magát, amikor lefikázom az Urakat.
Továbbra is azt ajánlom, hogy aki biogázról akar hiteles dolgokat udni, akkor ne ilyen szemetet olvasson (annyit nem ér, mint az áram, amit a pc-jük felhasznált írásközben),
hanem menjeneki Graz környékére (nincs messze. Nézzenek meg vagy 3-4 -et, és rájönnek, a hazugságokra, amivel hülyítik a nagyérdeműt.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.12.18, 20:59
A nyers növényi alapú biogáz:
metán+co2+vízpára. Mire a gázmotorkhoz ér a 60-65% metántartalmú NYERS BIOGÁZ, ki szokják cdsapatn ia lehűlt kondenzvizet egy szifonba, osz jól van.
Tehát ex-katedra azt állítani, hogy a nyers biogáz közvetlenül nem használható fel, egyszerűen hazudság. "neves oktatóktól" egyenesen bűn ezt állítani.
Csak képzeljék el, mit és hogyan tanítanak egy ilyen egyetemen.
Hihetetlen, de igaz: a legtöbb biogázüzem nyers biogázzal megy. Még a szarvasi 4 MW-os is, annyi különbséggl, hogy nem csak a vízpárát csapatják ki , hanem a kénhidrogént is, és kész.
meg sem említik a z Urak egy nagyon lényeges szakszót, és tartalmát : koszubsztrátum.
Jelentése egyszerű. Ha túl gyenge, és koszos a biogázod, adjál be jó keményítőt olajos dolgokat, magas cukros szenázst, és láss csodát: vagy 1500 db műkszik így, köszönik jól vannak.
Ennyire be vannak sz..va egyesk, hogy neves egyetemi "méltóságokat" is felbérelnek a biogázosok ellen?
Ezért halódik ez az ország. Egy tál lencséért, harminc ezüstért bárkit meg lehet venni.
Ha úgy tetszik az Uraknak, pereljenek be, még ügyvédet sem kérek magam mellé.
Amíg Kendtek ilyesmiket írkálnak (pízért, vagy önként), addig nem javaslom az Önök egyetemét jó érzésű szülőnek.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.12.18, 20:42
Az egész "tanulmánynak" egy célja volt:
"A biogáz elterjedésével foglalkozó elemzésünk végén a következő összefoglaló
megállapításokat tesszük:"
És innen felsorol több mint egy tucat okot, amivel tökéletesen el lehet venni a kedvét mindenkinek.
Amit itt összeírkáltak, már a fele 20 éve ismert, avítt, destruktív, nem is cél az anyagban, hogy a nyereséges lokális felhasználásról beszéljen, pedig csak 5000 példa van rá Európában.
Lovagolnak a hálózatra táplálásról. Azért nem szoktunk eről filózni, mert hülyeség, ők meg ezen lovagolnak. Eszébe sem jut komolyan a jelen biogázosoknak (nm a papírhuszárokra gondolok)a hálózatra termelés, ergo a problematikája.
A szerzők is csak aért jöttek elő vele, mert ez jó mumus az amúgy is naív politikai döntéshozóknak a biogáz ellen.
Uraim, Önök nem kompetensek ebben a témában. Nem azért, mert buták (sajna nem azok), hanem rosszabb: mert elfogultak, tudatosan megértés rombolók, ez volt "megrendelve".
Ha a házasságkötők is így esketnének, annyi NEM hangzana el, hogy 50 év múlva kihalna az ország..
Az egész egy nagy nulla.
turidani-nak
2011.12.17, 18:01
Helyeslem magam is az Ön szakállás pontját.
Valóban, nem Országos Biogáz üzem( nagy bio erőmű)építése ésszerű.(2011.12.12. 19,31 bejegyzés)
Egyre többen,- pl. Zuba János is- vallják, hogy logisztikai-gazdaságossági-technikai stb. tényezők figyelembe vételével, a kisebb mérető, általában 10 MW alatti kapacitások telepítése célszerű.
BGY
turidanihoz
2011.12.15, 15:30
Turidaninak, okfejtésében szerintem is, igazat adhatunk!
A biogáz termelés járulékos hozama ugyanis, hogy nyersanyagainak felhasználásával, környezeti terhek csökkentésére egyidejűen alkalmas.
E képletes, hozzáadott érték képzést mai elszámolási rendszerünk azonban nem honorálja. Csak képzelt helyet kapott értékmérő felfogásunkban is.
+++
A biogáz termelés nyers anyag használatában az un. második generációs technológiák alkalmazása,azonban új helyzetet teremt a biogáznak földgázhoz viszonyított verseny képességénél.
A felhasznált cellulóz származékok előkezelésénél alkalmazott, un. sejt robbantásos-, s ultrahangos technológiák alkalmazásával ugyanis, a biogáz termelés költségráfordításai, -a gázképzés folyamat idejének jelentős csökkentésével,valamint a gázkihozatal mennyiségének nagyarányú növelésével- csökkenthetők, ami hozzájárul a versenyképesség javulásához..
E potenciális kilátást erősítené, ha a biogáz üzem működését helyi, környezetre eleve terhet jelentő nyers anyagok bázisára (istállótrágya, szennyvíz iszap, növényi-élelmiszer ipari hulladékra) építjük.A termelt energiát (hulladékhőt is)pedig, komplex módon feldolgozzuk.
E folyamatot erősíti továbbá, ha az üzemet nem kizárólag villamos,- s hőenergia termelésre szakosítjuk.
A termelt biogázból ugyanis, bioüzemanyag is előállítható, sőt azt tisztítás után, földgáz hálózatra is táplálhatják.
A következő években,bizonyára, helyére kerül nagy lehetőségünk, a bioenergetika , azon belül is hangsúlyosan a biogáz ipar fejlesztés, amely a hazai agrár ágazatok és egész nemzetgazdaságunk kitörési pontja lehet.
BGY
AISZ
2011.12.13, 12:34
1.)Dr Csete Jenő és Dr Szunyog István kitűnő dolgozata friss és hiteles képet alkot a biogáz piac jelenlegi helyzetéről.
Érdemes a teljes dolgozat tartalmát megismerni.
Forrás hely:
Magyar Energetika 2011/ 5 októberi száma
(p. 39-44.)
BIOGÁZ www.e-met,hu
2.) A Szerkesztőség valószínű, hogy alább tett javaslatot napirenden tartja, s remélhetjük, hogy a Zöldtech FÓRUM gyarapodik a biogáz rovattal.
BGY
turidani
2011.12.13, 11:06
Mondom, a veszélyes szerves hulladék (trágya, élelmiszeripari hulladék) biogáztermelésre való felhasználása egyértelműen nyereséges.
Tehát erre nem is kell támogatást adni.
Ha pedig se a létesítésre, se a termelt gáz vagy elektromos energia átvételére nem adunk támogatást, akkor a piac úgyis csak a nyereséges megoldásokat fogja alkalmazni.
Vagyis nem kell sötétzöld elméleteket gyártani, hanem nyugodtan rábízhatjuk a beruházóra annak eldöntését, hogy miből és milyen távolról szállítva éri meg biogázt termelni.
szükséges
2011.12.13, 08:44
Ott is ráfizetéses, ellenben társadalmilag, környezetileg hasznos. Ezért valóban szükséges, de korlátozottan, a legszükségesebb mértékben és méretekben.
Névtelen olvasó
2011.12.13, 07:22
Éppen ezért, az ilyen rendszer csak is kicsiben és decentralizálva (farmok, és húskombinátok közelében, max 50 km) gazdaságos.
turidani
2011.12.12, 20:14
Ez így nem igaz.
A növényi biomassza hulladék - és még inkább a gabona - biogáztermelésre való hasznosítása valóban ráfizetéses, ezért kerülendő.
Az emberi vagy állati trágya, valamit a húsipari hulladékok biogáz (vagy egyéb bioerőmű) céljára való hasznosítása viszont egyértelműen nyereséges, mivel ezzel veszélyes hulladékot ártalmatlanít, és az ezért járó jelentős összegű díj a technológiát már nyereségessé teszi.
meddig?
2011.12.12, 19:41
semeddig,ugyanis a tanulmány szerint:
„A biogáz (és egyéb megújuló energiafajták) szélesebb körű elterjedéséhez tehát ma csak a másik út járható: a megújuló energia (így a biogáz) piaci árának versenyképessé tétele érdekében különböző típusú és mértékű pénzügyi támogatásokra van szükség az energetika teljes vertikumában a termeléstől a felhasználásig.
Pénzügyi támogatásra van igény új biogáz létesítmények beruházásához, építéséhez,függetlenül a biogáz alapanyag fajtájától… Ugyancsak pénzügyi támogatásra van szükség a kiépített biogáz rendszer folyamatos
üzemeltetéséhez.”
akkor meg minek?
turidani
2011.12.12, 19:31
Ökölszabálynak talán szögezzük le azt, hogy ha Paks helyén csinálnánk egy irdatlan nagy Országos Biogázüzemet (vagy bioerőművet :-D), akkor az ország bármely részéből bőven megérné oda biomasszát szállítani.
De persze ha egy mód van rá, akkor mindenképpen a Zuba úr által javasolt helyi, komplex, integrált hasznosítás a célszerű.
Vagyis az, amikor a teljes anyagforgalom egy gazdaságon belül marad.
Névtelen olvasó
2011.12.12, 18:32
Nem hány kilométerig, hanem hány méterig lenne a megfelelö kérdés.
nakaroly
2011.12.12, 16:17
Egy kérdésem lenne itt : mekkora távolságra lenne gazdaságos biomasszát szállítani ? Tehát ha én élek egy kis város közelében, akkor hány km -ig csökkentem a légköri metánt és CO2 ? A cégek szállítani akarnak ez biztos minél többet. Csakhogy hol van az optimum a környezet számára? Nem lehetne gazdaságosan több farm számára közös biogáz telepet építeni, ami még városi biomasszát is meg kapná? Persze ezt szállítási költséget úgy értem , hogy pluszban utána föld területre is kikerülne a trágya.
Ezt a szempontot figyelembe véve nem lehetne több ilyen biogáz üzemet építeni ?
(Vannak olyan cikkek ami szerint ez farmereket ledegradálja és ilyen biomassza beszállítókká válnak. Nem hiszem, nem igaz. Szerintem segítene inkább nekik biztos átvevő piacú termékkel.) http://www.bitesz.hu/bi...tjak-a-parasztokat.html
Erről lehetne vitatkozni. Csak ez módja szerintem mezőgazdasági túltermelés felhasználásának.
AISZ
2011.12.07, 12:16
Dr Csete Jenő és Dr Szunyogh István, M-l Egyetem kutatói által " A biogázok elterjedése előtt álló ..." c.-l készített dolgozat közreadásáért, a Zöldtech Szerkesztőséget elismerés és köszönet illeti.
Nagyon sok, s a szakma iránt érdeklődő olvasó, valamint az NGM számára egyaránt, hasznosítható ismereteket közöltek.
Köszönjük!
Itt, egyúttal, felvetem régóta érlelődő javaslatomat.
Kérem fontolóra venni, a Rovatok szerkezetének módosítását.Indokoltnak tartom ugyanis, önálló biogáz rovat létesítését.
Ezt a megoldást, a biogáz termelésével-használatával kapcsolatos itthoni és külföldi szakmai témák iránt, az olvasók körében növekvő érdeklődés indokolja.
DrBGY
gzm
2011.12.07, 10:40
„A „nyers biogáz” alatt bármelyik, korábban tárgyalt alapanyagból keletkezett, illetve termelt
kezeletlen biogáz értendő. A nyers biogáz eredeti állapotában gyakorlatilag nem
hasznosítható, a legegyszerűbb felhasználási technológiához is a nyers biogázt legalább
bizonyos szennyező, káros komponensektől meg kell tisztítani, mint például a vízgőz, vagy a
kénhidrogén.”
Ez nem probléma, Zuba úrnak van két zseniális megoldása,. biztos van a z a pénz amiért közkinccsé téteti
„a biogáz elterjesztéséhez külső beavatkozásra van
szükség a versenypiaci folyamatokba pénzügyi, szabályozási és egyéb vonatkozásokban. A
versenypiaci folyamatokba való beavatkozás lehet EU szintű, illetve nemzeti – állami szintű.”
… versenypiaci folyamatokba való beavatkozás”
Hol tetszenek élni, a létező szocializmus, már nem létezik.
„A biogáz (és egyéb megújuló energiafajták) szélesebb körű elterjedéséhez tehát ma csak a
másik út járható: a megújuló energia (így a biogáz) piaci árának versenyképessé tétele
érdekében különböző típusú és mértékű pénzügyi támogatásokra van szükség az energetika
teljes vertikumában a termeléstől a felhasználásig. A különböző pénzügyi támogatási
rendszerek kialakításához a teljes folyamat alapos és korrekt szabályozására feltétlenül
szükség van.”
… most akkor vezessük be a hadikommunizmust is?
„Minden állam számára elvi és a gyakorlatba átvihető lehetőség, hogy kvótákat írjon elő az energiafelhasználók számára.’
És ezt minden állam el is fogja fogadni majd, vagy megfenyegetjük őket, hogy különben rájuk uszítjuk = exportáljuk a demokráciát?
„Pénzügyi támogatásra van igény új biogáz létesítmények beruházásához, építéséhez,
függetlenül a biogáz alapanyag fajtájától… Ugyancsak pénzügyi támogatásra van szükség a kiépített biogáz rendszer folyamatos
üzemeltetéséhez.”
