Nagy jövő előtt áll a hibrid-erőmű Energiainfó *
2011.10.28
28 hozzászólás
Nem egyenletes teljesítmény - ez a nap- és a szélenergia egyik nagy hátulütője. A megoldást a problémára a hibrid-erőművek jelenthetik, amikor a megújuló forrásból előállított elektromos áramot az erőmű hidrogénné vagy metánná alakítja. A héten Berlin mellett kezdte meg működését az első ilyen nagyobb teljesítményű létesítmény. A szakemberek nagy jövőt jósolnak a technológiának, pedig csak komoly energiaveszteséggel működik.
H i r d e t é s
»A technológia lényege, hogy a szélerőművekkel megtermelt elektromos áram segítségével a vizet (hidrolízis) hidrogénre és oxigénre bontják, az így keletkezett hidrogént pedig nyomás alatt tárolják. A hidrogén ezután akár áramtermelésben, akár hőtermelésben, akár hibrid autók meghajtásában is felhasználható. A Total többek között azért finanszírozta a projektet, mert benzinkútjainál részben az ilyen, "tiszta forrásból" származó hidrogénnel töltené fel a hibrid gépkocsikat. A Prenzlau-i létesítmény óránként 120 köbméter hidrogént képes termelni, (ez egy hibrid gépkocsinak mintegy 1000-1200 kilométer megtételéhez elegendő). Az Enertag komoly lehetőségeket lát a hibrid-erőművekben, mivel az ilyen létesítmények csak akkor táplálnak be elektromos áramot a hálózatba, amikor arra valóban szükség van, és a megtermelt hidrogén elégetésével a teljesítményük egyenletes, a hibrid-erőművek képesek lehetnek akár az atomerőművek szerepét is átvenni Németországban.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.09, 21:58
A nitrogénnek a molekulában csak tömege van, energiája nincs. igen nagy hőhatásra oxidálódik.
A nitrogén monoxidnak az élettani hatása is ismert már, a szervezetünk is előállít valamennyit bizonyos enzimek termeléséhez.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.09, 21:48
Már hogyne lenne. csak tessék megnézni a szénhidrogénfjaták sorát (parafinok).
CH4-nél kezdődik.
Semmiképpen nincs lineáris öszefüggés.
nakaroly
2011.11.09, 20:53
re-4 a.d.- nek
Nem jók számok nincs háromszoros térfogat különbség azonos energiájú benzin és ammónia között !
0.68 kg/dm3 NH3 sűrűsége a benziné hasonló fajtától függően 0.7 -0.8 és energia tartalom kb. kétszeres én így tudom. vagyis térfogatnak is így kell lennie ezek szerint.
a.d.
2011.11.07, 11:12
Ha sikerül elégetnünk az ammóniát, úgy hogy csak víz, és N2 gáz keletkezik, akkor kilónként 18,7 MJ energia keletkezik.
1 kg ammóniához szükséges hidrogén fűtőértéke 21,4 MJ.
Ez a reakcióban (N2+3H2=2NH3) hőként elveszik.
Ha a hidrogént 70% hatásfokú elektrolízissel állítjuk elő, akkor
30 MJ energiatartalmú elektromos áram szükséges.
21,4 MJ energiatartalmú hidrogéngáz. Abból keletkezik
18,7 MJ energiatartalmú ammónia.
Sajna ezzel még nincs vége.
Az ammónia előállításnak hatalmas energiaigénye van.
A folyamat 300 bar nyomáson megy végbe.
Hatalmas kompresszorozási energia szükséges, a folyamat végén mélyhűtés.
1 kg ammónia előállításához szükséges (elméleti) 21MJ energia.
A gyakorlatban ezt már 28 MJ szinten tartani tudják.
(A pontos adatot a BME KTT adataiból tudom)
Dr B GY által ajánlott Szentgyörgyi Zsuzsa cikkében ezt roppant egyszerűen megoldják. Sajnos a nyilatkozó nem ismeri az ammóniagyártást. Sőt megjegyzést fűznek a hidrogén ő módszerükkel való fele költségen való előállításához.
Sajnos ezt laikusok könnyen félreértik. Arra gondolnak hogy ugyan annyi elektromos energiából kétszer annyi hidrogént termelnek.
A kijelentés az önköltségre vonatkozik. Ami az elektrolizáló berendezés egyébként igen nagy bekerülési költségéről szól.
Mekkora energiámba kerül 1 kg ammónia.
Jó esetben 18,7 MJ energia keletkezik belőle.
Szükséges hozzá 21,4 MJ energiatartalmú hidrogén.
Ahhoz szükséges 30 MJ energiatartalmú villamos áram.
Továbbá az átalakításhoz 28 MJ segítség.
Be kell fektetni 58,6 MJ villamos energiát.
Kijön 18,7 MJ energiatartalmú ammónia
a.d.
2011.11.07, 10:35
AMMÓNIA
Amikor ammóniát égetünk, nagyon reméljük hogy, csak víz, és nitrogén keletkezik. Nagyon reméljük, hogy nem keletkezik, NO -…
A kombinációk sokfélesége miatt csak NOx – nek nevezik.
Egyrészt rákkeltő, másrészt üvegházhatást fokozó gáz.
De hiába reméljük
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.06, 10:58
a.d. áttekinthető módon összefoglalta a jármű meghajtás alapján az energiahordozókat.
Nem is erre kell fókuszálni a gondolatokat. Tények azok, amit kimunkált.
Ez a gépjármű alternatív meghajtás úgy tűnik olyan, mint a foci: ahhoz mindenki ért..:-)
A szélenergia ingadozó, hektikus tulajdonságának, és az általa előállított energiahordozó (legyen ez elektromos áram, és/vagy hidrogén) tárolhatósága megkerülhető probléma.
Mert nem kell minden problémát megoldani, használjuk ki úgy, ahogy-, és amilyen tulajdonsággal, jellemzőkkel bír.
a.d.
2011.11.06, 09:58
1340 MJ fűtőértékű benzin, az pont 40 liter.
1340 MJ fűtőértékű folyékony ammónia 115 liter.
Az folyékony ammóniánál megjegyezném hogy 10 C fokon 6,5 bar a nyomása. De gépjárműben, órákig a napon, ha felmelegedne 50 C fokra, akkor 40 – 60 bar is lehet a nyomása.
1340 MJ fűtőértékű metán 500 bar nyomáson 72 liter.
A szóba jöhető hőmérsékleten nem cseppfolyósodik.
Teli tanknál itt sem jó sokáig napon állni.
Ha 20 C foknál 500 bar, akkor 50 C foknál 550.
1340 MJ fűtőértékű hidrogén, 500 bar nyomáson 268 liter.
Ez sem cseppfolyósodik, ezzel sem ajánlott napon állni,
És mi több: a hidrogén lévén a legkisebb méretű molekula, hajlamos átdiffundálni a tárolójának falán. Hosszú idejű tárolása kockázatos, megszökik.
Összefoglalva.
40 liter benzin légköri nyomáson.
115 liter folyékony ammónia, 60 bar nyomáson.
72 liter metán 500 bar nyomáson.
268 liter hidrogén 500 bar nyomáson.
Azonos energia tartalommal rendelkeznek.
nakaroly
2011.11.05, 09:46
Ui.: a tiszta NH3 gáz vagy cseppfolyós NH3 nem éghető közönséges láng hatására. Jóval kevésbé robbanékonyabb mint a PB vagy benzin vagy olaj! Lehetséges , hogy volna értelme a hadseregnél: hajókon vagy tankokon ahol a tömeg nem annyira számít. Hordozható vagy hajon vontatható szélturbinával az ellátáshoz?
nakaroly
2011.11.05, 09:35
re-4 " A tiszta ammónia"
NH3 -al dolgoztam nem tudom, miért nem adagolják a porlasztott benzin gőzbe, hasonlóan cseppfolyósodik, mint a PB sőt biztonságosabb. Külön tartály kellene neki. Tényleg van, szaga viszont nem kell hozzá jelző szagosító
(merkaptán) anyag legalább.
Szélenergiával nem gyártják sehol tudtommal. A HTE rendszert nem lehet időszakos szél energiával összehangolni jelenlegi technológiai szinten.( Talán ezért nincs magas hatásfokú elektrolízis.) Könnyebb, olcsóbb N2-t nyerni elvileg a levegőből gázgenerátorral, mint CO2 viszont ez nem tiszta N2-t amit gáz generátor ad. Ez is leköthetné a H2-t . Ez mini ammónia gyár lenne, amihez nagy nyomás kellene kb. 1000bar . Kisebb nyomású rendszereknél nagyobb a ciklus szám ki kell cseppfolyósítani rendszerből NH3 az egyensúly miatt. (…)
netuddki
2011.11.04, 08:53
"Tehát az ammónia energitárolásban való hasznosítását.......(vagy katonai) környezetben reális elképzelni. "
Elképzeltem egy lopakodót permanens lóhúgyszagszűrővel...:-)
furisanyi
2011.11.04, 03:26
turidani, a hidrogenes buszok elterjedese az akkumulatoros elektromos buszokkal szemben termeszetesen egbekialto okorseg. Abbol, hogy on nem ismer egyetlen akkumulatoros elektromos buszt sem nem ez kovetkezik, hanem csak az, hogy on nem ert a kerdeshez.
turidani
2011.11.02, 22:37
Az ammónia valóban nagy "kultusznak" örvend a "széndioxidsemleges" tüzelőanyagok rajongóinak körében.
Olyannyira, hogy nem csodálkoznék, ha NoH2 keresztnévként a NoNH3 nevet venné fel :-)
Az ammónia magas kompressziótűrése különösen előnyös a dugattyús motorok számára, így pl.az USÁ-ban valóságos divat ammóniahajtású gépjárműveket barkácsolni.
A rossz nyelvek szerint viszont az ammónia motorhajtó üzemanyagként eleve esélytelen.
Ugyanis nincs olyan tökéletes tömítés, ami mellett ne volna ugyanúgy büdös.
Tehát az ammónia energitárolásban való hasznosítását csak ipari (vagy katonai) környezetben reális elképzelni.
A hidrogéntechnikában történő hasznosítása pedig azért nem sima ügy, mert a már önmagában is irdatlanul drága és rossz hatásfokú jelenlegi vízbontók és üzemanyagcellák mellett egy további technológiai lépcső végképp gazdaságtalanná teheti az egész rendszert.
Tény viszont, hogy a könnyen cseppfolyósítható ammónia tárolása a hidrogénhez képest töredéknyi tartályköltséggel megoldható.
Ez pedig - ipari alkalmazásoknál - még az átalakítás energetikai veszteségei nélkül is döntő előny lehet.
Jelenleg ugyanis a szélerőműves-vízbontós-...tárolós-üzemanyagcellás energiatárolásban messze az áramellátás folyamatossá tételéhez szükséges tartálykapacitás beruházásigénye dominál.
turidani-hoz
2011.11.02, 10:59
Bizonyára nem kerülte figyelmét a mai napon(2011.11.02.) Szentgyörgyi Zsuzsa által " A tiszta ammónia" címmel egy új alternatív üzemanyag előállításáról szóló írása.
Felidézi John FLEMING és Tim MAXWELL által kidolgozott eljárás szakmai hangsúlyait. Pl. az eljárás egyik előnyéről, hogy a berendezés elfér egy szabványos konténerben, s könnyen szállítható a töltő állomásokhoz.
A kutatók szerint az üzemanyagot használhatnák pl. az E85 fogyasztásra állított járművek,
egészen a 85 % ammónia keverési arányig.A szerző egyébként, biztatónak tartja, hogy a Flemingék által kidolgozott hidrogén előállító szisztéma fajlagos költségráfordításai kedvezőek: csaknem fele a hagyományos módszernek.
Hátrányai között, kiemeli az üzemanyag használatához -a robbanásveszély és mérgező tulajdonság miatt - felmerülő technikai és költségnövelő hatásokat.
Mindent egybevetve, e téma figyelmet, és e fórumon szakmai párbeszédet
érdemel.
Dr BGY
turidani
2011.11.01, 20:06
Nos, az biztos, hogy a jelenleg kapható szélerőművekkel, vízbontókkal és üzemanyagcellákkal nem lehetne gazdaságosan kiváltani az alaperőműként használt fosszilis vagy a nukleáris erőműveket. Egy ilyen megoldás megfizethetetlenül drága volna.
De az is biztos, hogy a hidrogén hibrid hajtást autóbuszokban ma már sok helyenek üzemszerűen használják, és bár az üzemanyagcella magas ára és rövid élettartama miatt nem nevezhetők gazdaságosnak, de tagadhatatlanul működőképesek.
Mondhatni: már most is sokkal több teljes értékű hidrogénbusz fut az utakon, mint amennyi teljes értékű elektromos busz.
Ez utóbbi ugyanis egyelőre még nem elérhető.
turidani
2011.11.01, 19:51
Kedves nakaroly, ön téved.
A He turbina csak a magas hőmérsékletű atomreaktorokhoz jó, a kémiai tüzelőanyagokkal működő hőerőművekhez viszont már nem olyan előnyös.
A technika mai szintjén a hidrogén áramtermelésre való legnagyobb hatásfokú hasznosítását a kombinált (gáz/gőz) ciklusú hőerőművek teszik lehetővé.
Névtelen olvasó
2011.10.31, 18:44
nakaroly: Akkor rosszul gondolja. Önnek fogalma sem lehet arról, hogy mennyibe kerülne ennek az üzemeltetése, a mellébeszélésből meg már éppen elég volt.
nakaroly
2011.10.31, 16:23 http://article.nuclear....sfile/v39/JK0390021.pdf
Van ilyen igen, fölgázzal tesztelték 50-60 ezer óráig ! Mindennel működhetne még biomasszával is, spec esetekben magas hőjű geotermikus energiával is !
nakaroly
2011.10.31, 15:35
Szerintem van jövője nem is kicsi! Mert írtam jóval olcsobb MW-ra, mint a SZET és terme gázt áramfeleslegek idején. A He turbina nagy hatásfokú fűtése H2-vel lehetséges fel venné versenyt árban 100MW -ok esetén a tűzelő anyag cellákkal. Vagyis az energia visszanyerés hatásfoka is növelhető. +hulladékhőre szuperkritikus turbinák telepítésésvel.
NoH2
2011.10.31, 14:45
Újabb rémálmodozások azoktól és azok számára akik a legalapvetőbb fizikai törvényekkel és a legalapvetőbb fogalmakkal sincsenek tisztában. A cikk hemzseg a hülyeségektől, lássuk:
"A szakemberek nagy jövőt jósolnak a technológiának, pedig csak komoly energiaveszteséggel működik."
Már az első bekezdés 4. mondata alapvető ellentmondást tartalmaz, ha pocsék a hatásfoka a rendszernek - márpedig az - akkor már itt meg is halt a dolog, úgyhogy nem nagy, hanem semmilyen jövője sincs. Ezen a ponton már nem is lenne érdemes tovább olvasni a dolgot, de most tekintsünk el ettől.
"A technológia lényege, hogy a szélerőművekkel megtermelt elektromos áram segítségével a vizet (hidrolízis) hidrogénre és oxigénre bontják"
Ezzel a mondattal egyből a szemét kategóriába küzdi le magát a cikk. A szerző tökéletesen bebizonyítja, hogy a legalapvetőbb ismeretekkel sincs tisztában (a hirolízisnek semi köze az áram segítségével történő vízbontáshoz, oda elektrolízist kellett volna írni).
"A hidrogén ezután akár áramtermelésben, akár hőtermelésben, akár hibrid autók meghajtásában is felhasználható."
Megint a hamu keverése a mamuval, jelenleg a Földön fellelhető több mint 4 milló hibrid járműből egyetlenegy sem megy hidrogénnel, úgyhogy hibrid autó hajtására az biztosan nem használható fel.
"a hibrid-erőművek képesek lehetnek akár az atomerőművek szerepét is átvenni Németországban."
Legfeljebb Andersen meséiben, a valóságban nem. A szélerőművek közvetlenül sem tudnák jelenleg a német atomerőműveket kiváltani ha csak az összenergiaigényt nézzük, pláne nem ha a hidrogénes bohóckodással a megtermelt energiájuknak a kb. 70%-át elpazarolnák a semmire.
Lassan 50 éve hülyítik a műveletlen tömegeket a hidrogénes hülyeséggel ennek ellenére nulla eredményt tudnak felmutatni. Kár hogy nem akarják elfogadni, hogy az univerzum jelenlegi inkarnációjában érvényes fizikai törvények mellett a hidrogén SOHA nem lesz számottevő tényező ezen a területen.
Névtelen olvasó
2011.10.31, 12:35
a.d. ilyen teljesen halott "magyar" ötleteket nyugodtan ellophatnak, se itt nem működött se máshol sem fog.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.31, 09:36
Azzal vitatkoznék, hogy a tisztahidrogén tárolása az egyenlő az elektromos energia egyik legolcsóbb módja.
Ő legkisebb atom az ismert világunkban, huncut módon átszökik szép lassan minden felületen.
Szompatikusabb, ha a szélerőműáramával egyrészt hidrogént állítok elő (közben netán orvos oxigént palackozok), és csakadig pufferolom, míg a CO2+H egyesítés zajlik metánná.
Mindez, csak akkor zajlik, ha elegendő a szélsebesség, de kit zavar?
Igen, mindez igaz amit gondol. Szénalapú világunkban elsőre testidegennek látszik egy olyan elem, mint a Hidrogén.
Másodig gondolatra kihívás.
Mert az ember az már ilyen.
turidani
2011.10.30, 17:14
A vízbontással nyert hidrogén tárolása és elektromos áram termelésére való felhasználása a villamosenergia tömeges tárolásának valóban az egyik legolcsóbb módja.
Persze a szivattyús-tározós és a földalatti sűrítettlevegős energiatárolós erőművekkel nem versenyezhet, de azok speciális geológiai adottságokat igényelnek, tehát nem telepíthetők akárhol.
Idáig tehát defektmentes az elgondolás.
Defektessé ott válik, ha valaki ezt a módszert olyan helyen próbálja ezt energiatárolásra használni, ahol vezetékes villamosenergia-hálózat is elérhető.
Ahol ugyanis van hálózat, ott a hidrogénbázisú energiatárolás a az áramtermelés és az áramfogyasztás összehangolásának egyéb megoldásaival szemben abszolúte versenyképtelen.
Viszont a hidrogéntechnika vitathatatlanul versenyképes lehet a nulla emissziójú közúti közlekedésben.
A hidrogénhajtású közúti járművek ugyanis - azonos hatótáv esetén - sokkal olcsóbbak lehetnek mint az akkumulátorosok, ezért a hidrogéntechnika rosszabb hatásfokát az alacsonyabb beszerzési ár bőven ellensúlyozhata.
Az akkumulátoros hajtásokban ugyanis az 1kWh-ra eső akkucsereköltség sokszor annyiba kerül, mint maga a tárolt villamosenergia.
Így a hidrogéntechnika akár még 25-30%-os áramtól-áramig tárolási hatásfok esetén is versenyképes lehet az akkumulátoros hajtással.
Hatótávban pedig a hidrogénhajtás az akkumulátoros megoldások többszörösét kínálja.
Mindössze az az apró gond, hogy 2020 előtt még a legoptimistább becslések szerint sem kerül a piacra megfizethető árú üzemanyagcella.
Márpedig enélkül nem igazán tudjuk a jó hatásfokú nulla emissziójú hidrogénhajtást megvalósítani.
Arról nem is beszélve, hogy a piacon jelenleg kapható vízbontó berendezések eszméletlenül drágák (drágábbak, mint az általuk kiszolgált szélerőmű) és elképesztően rossz (50-60%-os) hatásfokúak.
Tehát még legalább egy évtizedre van ahhoz szükség, hogy a hidrogénalapú energiatárolás versenyképes megoldássá fejlődjön.
Addig pedig a többi energetika alternatíva is hatalmasat fejlődhet...
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.29, 19:40
Bocs a névelütésért, Dávid Csabát ismerem.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.29, 19:39
Ismerem Dávis csabát, és ismerem a meggyőződését (a csapatának is) a vízbontással nyert hidrogén előállításról.
Már van négy 5 éve, hogy erről hoszan beszélgettünk, megtisztelt, hogy meghívott.
A hálózatra termelésel nem tudtam soha azonosulni, viszont a hidrogénnel igen.
Nem is állítottam, hogy ez volna az alapötlet, csak azt mondtam pár napja, hogy bigázüzrmmel szimbioózisban is jól kihasználható szélerőmű, nem kell hozzá SZET-et építeni.
Arról nincs információm, hogy Debrecenben akkora biogázüzrmt építenének, főleg szélerőműparkkal szimbiózisban, amivel metánt állítanának elő a buszoknak.
Össze tetszenek keverni a szezont a fazonnal:
Debrecenben a "metán" buszok tisztítotT, sűrített földgázzzal járnak, azt nevezik metánhajtású busznak.
Aztán van olyan szándék, hogy NAPELEMEKET telepíternek, nem is keveset.
Annak az áramát használják vízbontással hidrogéntermelésre:
Eddig világos, igaz?
No, ha Dávid Csaba Úr szállítja hozzá a Mexikóban már 10 éve letesztelt vízbontó-hidrogénapparátokat, az jó, és hála az Istennek.
DE:
1. a cikk nem erről szól
2. amiről én pár npja írtam, meg most is az se DEbrecenben nem napirendi pont, sem ebben a cikkben nem kerülemlítésre.
Dávid Csaba hidrogénbontója az jó napelemekkel is meghajtva, szélerőművel is meghajtva.
Biztos megvolt az az ésszerű ok, ami miatt Kósa Lajos Úr, és Dávid Csaba ilyen projekt tervet fog megvalósítani.
Tehát biogáz=metán+CO+szélgép ármmal bontott hidrogén= tiszta metán a két technológia szimbiózisából.
Csak ennyit mondottam.
Ez nem feltalálás, egy másik műszaki megoldás az energiatárpolásra, és a szabályozott áramtermelésre, és/vagy járműhajtásra.
Továbbra is állítom, hogy gazdaságilag a biogázüzem+szélerőmű jobb paraméterekkel rendelkezik.
ha delegendő adat, és indformációm lesz akkor bizonyítom.
Az már biztos, hogy dott helyen, ahol van egy nagy CO2 kibocsátású bármilyen meghajtású erőmű, és lehet mellé közel hidrogénfejleztőket (akár szélgépekkel), akkor ott azt kell megcsinálni.
Ahol van bőven anaerob fermentálásra alapanyag, ott a biogázból nyert CO2-höz kell hidrogént csinálni, akár szélerőművekkel.
Ennyi.
Névtelen olvasó
2011.10.29, 11:13
Óriási ötletek Zuba Úr!
a.d.
2011.10.29, 10:14
Már megint lenyúltak egy jó Magyar ötletet.
A debreceni polgármester, Kósa Lajos.
A Quantum Energy …..cég vezetője Dávid Csaba
Már régen feltalálta.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.29, 09:46
Amit én javaslok, tehát a biogázüzm, és a szélerőmű szimbiózisa a fenti cikkben nem nem kerül említésre sem, pedig ugyanazon logika mellett ugyanarról szól.
Meggyőződésem, hogy fahjlagos mutatóiban is jobb az AUDI projktjénél.
Keresek tehát olyan szélben érdekeltet, akinek nem derogál erről konzultálni, met az GRIPPA alaprojktbe beépíthető echnológiai modul.
Na, most lehet fikázni az önreklámot, meg az öncélú irogatást..
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.29, 09:41
na, ugye-ugye.
Pár napja, akik lefikáztak, mert a szélerőművek, mert a szélerőművek és biogázüzrm szinrgiájáról beszélte, mos fikázhatjáka németeket is.
Mi kell a metánhoz? H+CO2 eetünkben.
Mi van a biogázban? Metám+CO2.
Tudom tárolni a biogázt?
Tudom, akár 5 napig is, amíg nem fúl a szél (120-150 m magasan mindíg szokott, ha lassabban is).
Ráérek akkor közepes nyomáson kicsapatni a CO2-t folyékonyan a biogázból, akkor amikor fúja szél, de nem kell az árama??
Igen, ráérek, és akkor az őenergiájával teszem, és közben hidrogént bontok hozzá.
Akkor metánt csinálok ezekből, és a biogázüzrm gázinputja 99,99% tiszta metán.
MIért jó ez nekem?
Járműveket tankolhatok vele (lásd Zalavíz), egyszerűbb építésű motorokkal hajthatom a vezérelhető áramgenerátorokat.
A két megújuló-, és megújítható szinergiában működni tud.
Lassúbb gondolkodású "névtelenolvasóknak" ajánlott utánanézni a használt fogalmaknaknak szótárakbn (pl. motor, áram, gáz,szél ilyesmi...:-)
