Már jövő ősszel működhet a pécsi erőmű új biomassza blokkja
Zöldtech *
2011.10.25
6 hozzászólás
|
 |
|
A kivitelezés készültségi foka és jelenlegi üteme alapján valószínű, hogy a pécsi erőmű új biomassza blokkja a tervezettnél másfél hónappal előbb, már 2012. október végétől termel kapcsolt hő- és villamos energiát.
Péterffy Attila, a beruházó Pannonpower Holding Zrt. energetikai igazgatója hétfőn, az erőműben tartott sajtóbejáráson ennek alátámasztására azt mondta: a kereskedelmi üzem kezdetét 2012. december 10-re tervezik, de jó esélyük van, hogy ennek időpontja október végén lesz, mert a munka jó ütemben halad, a készültség a projekt egészét tekintve meghaladta az 50 százalékot.
"A 100 bar nyomású, 540 Celsius fokos gőz előállítására képes rezgőrostélyos szalmatüzelésű kazán 85, a három és fél napra elegendő tüzelőanyag-mennyiséget befogadni képes szalmabála-tároló szerkezete 80 százalékban készült el. Emellett megkezdődött a tüzelőanyag átvételéhez szükséges daruk telepítése" - közölte. Hozzátette: a fejlesztésnek része a meglévő erőművi berendezések felújítása és az új kazánnal való összekapcsolása is.
A Dalkia Energia cégcsoporthoz tatozó Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját.
Péterffy Attila a hétfői sajtóbejáráson utalt rá, hogy a jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A berendezés évente 200 gigawattóra villamosenergiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
"Az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt" - mondta az energetikai igazgató.
Péterffy Attila rámutatott: az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.
Az energetikai igazgató rámutatott, hogy az erőmű a Dél-dunántúli Régió termelőitől szerzi be a gabona melléktermékét jelentő és a gáznak kevesebb mint a felébe kerülő bálázott szalmaszárat. Erre egy baranyai kisváros költségvetésének megfelelő összeget, 3,5 milliárd forintot költ évente.
Az ellátásbiztonság érdekében már megkötötték a termelőkkel a szükséges mennyiség mintegy 80 százalékát lefedő hosszú távú szerződéseket, a hiányzó mennyiség szállítására vonatkozó kontraktusok pedig csak aláírásra várnak.
"A beruházás munkahelyeket teremt, kitörési pontot kínál a gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre, többletjövedelemre tehetnek szert" - jegyezte meg. Rámutatott: sok gazda az 5-10 évre szóló szerződés birtokában egyszerre hitelképessé vált a bankok előtt, már most fejlesztésekbe kezdhetett és bővítheti alkalmazottai létszámát.
Péterffy Attila kitért rá, hogy a szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például a dél-baranyai az Ormánságban ad munkát és bevételt úgy, hogy nem veszélyezteti más szalmafelhasználók, köztük az állattartók ellátását. "Az erőmű 80-100 kilométeres körzetében évente 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, ennek az új blokk 3,5 százalékát használja fel" - hangsúlyozta.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban olvasható, hogy a termelők a szalmának jelenleg mindössze 8-12 százalékát használják fel almozásra, vagy állatok etetésére, a többit beszántják.
Az energetikai igazgató szólt arról is, hogy az új berendezés szén-dioxid-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek és az országnak felhasználnia.
Péterffy Attila elmondta: a Pannonpower újabb biomassza-beruházását a más országokban már kipróbált csúcstechnika, a rendelkezésre álló helyi tüzelőanyag, a biztos árampiac, a földgáz emelkedő ára és az alapozta meg, hogy 2030-ig szerződtek Pécs távhőellátására. A fejlesztés költségeit a Dalkia tulajdonosa, a Veolia fizeti, a megtérülési időt 10-15 évre becsülik. (MTI)
A CMM civil kontrollt követel az újabb pécsi biomassza-beruházás kapcsán
Vicze Csilla, a Pécs melletti Tubesre tervezett radarberuházás ellenzőjeként ismertté vált szervezet szóvivője közleményében azt írta: követelik, hogy képviselőiknek tegyék lehetővé az erőműbe befutó szállítmányok szúrópróbaszerű ellenőrzését és fotózását.
A szóvivő hatástanulmányra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a tervezett évi 200 ezer tonna szalma elégetése súlyos kockázatokat jelent a mezőgazdaságnak, pedig Magyarország egyetlen kitörési pontja az egészséges és minőségi élelmiszer előállítása, amely csak jó minőségű és szerves anyagban gazdag termőföldön valósítható meg.
Azzal, hogy a szalmát hosszú éveken át a termőföldről kivonják, a föld elveszti tápanyagtartalmát, és nincs lehetőség arra, hogy a kívánatos mértékű állattenyésztés folyhasson a térségben - mutat rá a közlemény.
Vicze Csilla felhívta a figyelmet arra is, hogy "pusztítják a környék erdeit", mert az erőműnek évi félmillió tonna fára van szüksége a már működő 50 megawatt teljesítményű kazánja üzemeltetéséhez. Mivel a tervezett új, 35 megawattos szalamtüzelésű kazán faapríték elégetésre is alkalmas, ennek faigénye 100 ezer tonna lehet évente.
Úgy vélte: a gazdák óriási hibát követnek el, ha hosszú évtizedekre leszerződnek, lekötik földjeiket, s netán hitelt vesznek fel szállító- illetve bálázógépekre. A hőerőmű csupán 3,5 napi mennyiségű szalmát tud tárolni, tehát a bálázás, tárolás, szállítás mind a gazdák felelőssége.
Vicze Csilla jelezte, hogy civil kontroll iránti követelésükhöz csatlakozott a Civilek a Zengőért Mozgalom, az Ormánság Alapítvány, a Dráva Alapítvány, Vasasért Egyesület, Patacsi Művelődési Egyesület is. (MTI)
Navigáció:
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért
a Zöldtech magazin szerkesztősége
nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.
Névtelen olvasó
2011.10.27, 07:46
Lehet hogy nem kell. Viszont fásszárú energiaültetvényt jelenleg nem támogat a kormány.
Névtelen olvasó
2011.10.27, 07:26
Csak egy kis kiegészítés "szkeptikus" írásához.
Azon túl, hogy a környék gazdái felélik saját termelő eszközüket, a baj sokkal nagyobb.
Ugyanis, ha egy talajból a szerves anyagot (humusz) kivontuk x idő alatt, a visszapótlásához legalább 10 x idő szükségeltetik. Ezt laboratóriumi kisérletekre alapozva állítják a talajtan művelői. Apróbetűs megjegyzésként hozzáteszik, hogy lehet az akár 100 x is, mert nem lehet pontosan meghetározni a kisérleti modellek minden apró részletét.
No itt az igazi kérdés.
-Valóban kell ez nekünk (nekik)?
Névtelen olvasó
2011.10.27, 07:18
Csak egy kis matek.
1 kamion kb 10 tonna szalmát tud szállítani.
240.000 tonna/ 10 T kamion azaz 24000 kamion/év, 24000 kamion/ kb, 230 munkanap azaz NAPONTA KB. 100 KAMIONNAK kell beérkeznie.
Hát ez nem lesz semmi!
Pláne úgy, hogy az új törvények szerint CSAK ZÁRT szállító eszkőzt lehet majd alkalmazni.Úgy hogy a Pista és Józsi bácsinak is a traktor mögé szuper drága eszköz is kell. Csak egy mondat még.
10 tonna rakomány az kb. 90m3-es pótkocsiea fér fel.
Mivel, egész évre előre kell tárolni a szalmát gazdáknak és a földjeiken nem tehetik plus kétszeri rakodás plusz szállításal kell számolni.
Száraz szalmáért kb. kaphatnak 10-11Ft/kg-ot az erőmúbe beszállítva, azaz a legjobb esteben is ha tudd 90m3-es kamionnal szállítani akkor is átlag 100 ezer forint/ kocsit for kapni.
Mostani és várható gázolaj ár mellet meg gondolandó pláne úgy, hogy utána a drága műtrágyát messziről szállítva drágapénzen kell szétszórni.
szkeptikus
2011.10.27, 06:39
Én azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy teljes környezeti katasztrófa fenyeget a térségben: évi 240 ezer tonna szerves anyag kivonása a földekből hiányozni fog. Amit korábban visszaforgattak az a termékenység megőrzését szolgálta. Itt hosszútávú szerződésekről van szó, valóban sikerült ennyi gazdát rávenni arra, hogy asszisztáljon saját termelőeszközének a teljes tönkretételéhez?? Évi legalább 50 ezer hektárról beszélünk!!! Hogyan fogják ezt a hiányzó szerves anyagot pótolni? Azzal az istállótrágyával, ami nem létezik?? Mert a műtrágya csak rövidtávú megoldás, önmagában a szerves anyag kivonásával együtt a termőföld teljes lepusztulását fogja előidézni? Ha a fenti hír igaz, akkor egy francia multi meggazdagodása érdekében a dél-dunántúli gazdák saját erőforrásukat élik fel? Én nem gondoltam, hogy ehhez asszisztálni fognak a téségi gazdálkodók....
hiány
2011.10.26, 09:27
Biztos támogatási helyzet ismerete nélkül az energia ültetvény telepítés élénkülését nem várhatjuk.
A helyzet, ha 2012 közepéig sem tisztázható, akkor az esetleg 2013-ra nyúló támogatási szabályozás nyomán telepített ültetvények termését majd csak 2015-n hasznosíthatják a biomassza erőművek.
Az itt a kérdés, ki és hogyan számol el lelkiismeretével a 4 éves késedelem miatt?
Ki lesz felelős állami körökben a késedelemért?
Vagy várakozásunkkal, csak a 2014-s választási büntetésre hagyatkozhatunk?
Névtelen olvasó
2011.10.26, 07:28
Az energia ültetvények telepítés lenne a biztonságos megoldás a kevésbé jó minőségű szántóföldeken. Bár most nem lehet erre pályázni, talán később ismét lehet.
|