A megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdései és kockázatai e-gépész.hu *
2011.10.11
* Szerző: Balogh László
13 hozzászólás
Az EU 2009/28/EK direktívája minden tagország, így Magyarország számára is előírta a 2020-as végső energia-felhasználási mixben a számunkra teljesítendő megújuló energiahányadot. Minden EU tagállamnak cselekvési tervet kell készítenie, amelyben ütemezi a ráeső feladatok végrehajtását.
H i r d e t é s
»Az idézett dokumentumokban lefektetett célkitűzések társadalmi és szakmai egyeztetéseken is alapulnak, így a szakmai közvélemény döntő része, ezen belül a Magyar Megújuló Energia Szövetség szerint is megvalósíthatók és támogatandók. Mindemellett szövetségünk számításai szerint a 2010-ben – egyébként igen sajátosan, jelentős mértékben a fosszilis alapú termelés támogatására is – felhasznált tarifális, ún. KÁT támogatások 2010. évi mértéke – amely összesen 84,7 milliárd Ft volt, egy újrastrukturálást követően bőven elegendőnek bizonyulna például a villamosenergia-termelés célkitűzéseinek maradéktalan teljesítésére, még pótlólagos beruházási támogatások nélkül is. Ilyen mértékű KÁT-támogatás mellett gyakorlatilag piaci forrásokból lehetne fedezni például a teljes villamos energia- és kapcsolt hőenergia-termelés beruházási ráfordításokat. Mindennek természetesen alapvető feltétele lenne a megfelelően stabil, normatív és transzparens jogalkotási és -alkalmazási, valamint makrogazdasági környezet. Sajnos az elmúlt időszak fejleményei ezen szükséges feltételek vonatkozásában aggodalomra adnak okot, ezért jelenleg sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem tekintik alkalmasnak a hazai befektetési környezetet, ami komolyan felveti az ambiciózus tervek megvalósításának esetleges ellehetetlenülését.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
RE ZJ
2011.11.08, 10:16
Szolid megjegyzések:
1.) Nem energia hordozó import(kőolaj,földgáz) kiváltásra gondolt?
2.)Csak nem a MOL és a Rába tőzsdézésre, vagyis az 500 + 14 milliárd Ft. értékű részvények állami felvásárlására gondolt?
Megtudná fejteni, hogy került ide, ilyen dolog időben, az állami tőzsdézés fejlesztési gyakorlata. A vásárolt MOL részvényeken már is 100 milliárd Ft. veszteség keletkezett.Az INA per talán még fokozza a veszteséget.
Ezzel az összeggel- feltételezhetően- az egész "agrippa-energy" projekt hálózat kiépíthető lenne?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.08, 07:09
Tisztelt BGY!
Normális politikus, és megújulós szakember, valamint állandó munkahelyre éhes több százezer családfenntartó nem azzal fekszik, meg ébed, ogy 14,65% "nemzeti részarányon" mélázik.
Jobbára azon, hogyan lehetne energiaexportot kiváltani valós értékteremtő, tartós olyan munkahelyeket létrehozni, amelyek önálló gazdasági egységenként eredményesek, fajlagosan nem magasabb értékű, vagy olcsóbb energiát állít elő, és szolgáltat, valamint társadalmi hasznossága-az állam támogatásra, kvázi befektetésre fordított pénzeszközei-magasabb hozamúak, mint az állam támogatásra fordított pénzeszközeinek hitelköltségei.
Ha a fenti elsődleges priorításokkal indított beruházások terrmelése eléri, vagy meghaladja azta bűvös %-ot, hát az jó, de nem az az isteni kinyilatkoztatás, nem az a lényeg.
Amúgy az egész csak egy pesti trendi okostojáskodás az egész, konkrét gyakorlati tartalom nélkül.
Újabban már nem is számít az "elitben" meghatározónak, aki nem tud félórát fejből az EU-s mantrából idézni....
igaz
2011.11.07, 08:54
A szénhidrogén, különösen az üzemanyag piac, a termelésben is, valóságos verseny helyzetért kiált.
Bármiféle monopolisztikus jelenlét a növekedés akadálya!
egyenesen
2011.11.07, 08:46
Kedves János!
Itt nem a MOL lobbi háttér túl erejéről van szó?
Az idézett országgyűlési képviselő ugyanis , nem szakma közeli szakember. A szokásos, (azonnali, vagyis előzetes szakmai egyeztetés és előzmény nélkül) egyéni képviselői indítványként előterjesztett javaslat szerzője, nem először ront a MOL konkurens nyakára!
Csak nem cél, az egész bioetanol ipari termelés exportra terelése?
Ebben az esetben tényleg kérdéses a 2020-ra vállalt 14,65 %-s, nemzeti megújuló részarány teljesítése!
BGY
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.06, 16:53
Na, kedves névtelen, ezt hívják Eu-s hablatynak. Jónak indul, aztán leszottad néhány ismeretterjesztő, meg tudatformáló hablatyra.
Itt már ezen túl vagyunk ezerrel.
Nem dumálni kell, CSINÁLNI.
tele vagyunk labdaéhes jó szakemberrel, energiaköltségektől csőd szélén álló településekkel.
A kend szentbeszédjével egy percig se fűthető az iskola.
A sok dzumától még nem tud több száz, vagy ezer ember munkába indulni az apríték-, brikett-, pelletüzemekbe, és a kazángyártó műhelyekbe.
Amíg a bamkok feszt rinyálnak, hogy nincs meg a garantált, és persze 112 %-ig kockázatmentes profitja, ezért konszolidáljuk őket.
Na azt sem értékteremtő beruházásokra költjük, csak az ő s..güket hízlaljuk.
Ha bedőlnek, kiszállnak as görögök, és nem éri meg a következő nyarat az olasz, meg a spanyol, akkor ez az egész leányálom-kártyavár összedől, por nélkül. Már amit kenend uniónak, és az ő direktíváinak gondol.
vajúdtak a hegyek,és ellettek egy vakegeret.....
Névtelen-hez
2011.11.06, 16:24
Kedves első szereplős ismeretlen!
E hosszú monológgal mi volt a célja?
A szakmai párbeszédtől akarja kedvünket elvenni?
Az előbbi 14,65-z egy szava sem volt!
Ez egy friss párbeszédre intő téma!
Névtelen olvasó
2011.11.06, 15:42
Nézzük, mi történt eddig illetve mi kellene:
Az új magyar kormány kezdeményezte fellépésének kezdetén az Európai Uniónak benyújtandó 2020-ig szóló Nemzeti Megújuló energia Cselekvési Terv (NCST) leadási határidejének 2010 szeptemberére eltolandó módosítását, amit anno el is fogadtak.
Ha a 2010-es év végével még nem is sikerült elfogadnia a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtandó Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervet (NCST), azért arra megnyílt az út, hogy a 2011-es év elején mindez megtörténjen.
Az utolsó nagy lépést az a szakmai konzultáció jelentette, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tartottak 2010 december 17-én, amikor számos szakmai és civil szervezet vezetőjével közösen tárgyalt a kormány több képviselője, köztük Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár és Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár.
A Nemzeti Cselekvési Terv a 2020-ig tartó időszakra vonatkozik. Célja, hogy hazánkban a megújuló energiafelhasználás elérje az unió által elvárásként megfogalmazott 13 százalékot, jóllehet a Nemzeti Fejlesztési Miniszté¬rium kiadványában ennél is ambiciózusabb, 14,65 százalékos részarány elérése olvasható. A cselekvési terv kitér a gazdaság fejlesztésére, új munkahelyek létrehozására és a vidékfejlesztésre is, mivel az energia- és klímapolitikai célok teljesítése a zöldgazdaság fejlesztésén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet.
A cselekvési terv összesen 29 pontot tartalmaz; ezek négy nagyobb csoportba sorolhatók. Köztük szerepelnek beruházástámogatási programok, integrált zöldgazdasági fejlesztések, a zöldhő átvételének 2012-ben bevezetendő támogatása, a villamos energia kötelező átvételének rendszere, egy új, fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalko¬tása, mintaprojektek elindítása, illetve az oktatás-képzés fejlesztése.
(Az egyes Tagállamok által vállalt kötelező érvényű nemzeti célkitűzés mellett minden ország kitűzte maga elé, hogy 10%-ban megújuló energiát szállítsanak. A tagállamoknak világosan ki kell fejteniük a cselekvési tervben, hogyan fogják ezeket a célokat elérni. Az EU Bizottságnak minden jogköre megvan ahhoz, hogy ezeket a terveket folyamatosan ellenőrizze, és szabálysértési eljárást indítson azon Tagállamok ellen, akik nem hajtják végre kielégítően az irányelvet.)
Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának 2011 április 11-én ismertetett adataiból.
2004-es kimutatások szerint a hazai megújuló (zöld) áram termelése 873,6 GWh volt, ami a termelés 2,64 %-a, a fogyasztás arányában pedig 2,12 %-t tett ki a megújuló villamos energia felhasználás. Ennek a zöld áramnak csak egy nagyon kicsi része került a napenergia technológia felhasználásával előállításra. Bár a hazai természeti adottságaink rendkívül kedvezőek, a napenergia-hasznosítás még mindig nem éri el a megújuló alapú energiafelhasználás 0,01 %-t (egyes tanulmányok szerint 0,03%-t) sem.
Az Európai Unió 2008-ban készült irányelvének elfogadott verziója szerint 2020-ra az Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 22,1 %-t megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. Ehhez a közös célhoz minden tagország a külön megállapított nemzeti célszámának megfelelően járul hozzá. A Magyarországra előirányzott 13 %-os célszám az ambíciózus 14,65 %-os önként vállalt nemzeti célkitűzésre lett megemelve. (Forrás: Magyar Energia Hivatal, www.eh.gov.hu)
Az összeállítás szerint 2009-ben a megújuló energia részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül Magyarországon az 1999. évi 3,3 százalékról, miközben a 27 tagországban átlagosan 9,0 százalékra nőtt ez az arány 5,4 százalékról. A visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya, Csehországban 5,7 százalék, Lengyelországban 6,6 százalék, Szlovákiában 7,2 százalék.
Érdekesek az EUROSTAT adatai is: A megújuló energiaforrások aránya a bruttó energiafogyasztásban.
Amiben viszont reméltünk, hogy a jelenlegi felelös tárca egy a lakosság, a gazdaság szereplői és az önkormányzatok számára is vonzó és kiszámítható – nem korrupciós - zöld politika szükséges kialakításán fog dolgozni. Amiben az elsödleges feladat a megújuló energiák részarányának növelése lett volna a cél, ez nem jelentette volna azt, hogy a hagyományos energiaforrásokra nincs szükség.
Biztos, hogy nem csak uniós támogatásra lett volna eddig sem szükség, hanem a kormánynak megfelelően elosztott, súlyozott támogatást kellett volna biztosítani, hiszen a megújuló energiaforrásoknak egyik problémája, hogy ma még mindig költségesebbek, mint a hagyományos energiaforrások.
És csökkenteni kellett volna a támogatások kötelező önrészét is, mert azt pl. sok helyhatóság, de a háztartások zöme sem tudja előteremteni.
Óriási a hazai elsődleges, azaz primér megújuló energia és ezek hasznosítási lehetőségei decentralizált mértékben is kihasználható potenciája. A megújuló energiák közül jelenleg egyiknek sincs prioritása hazánkban, ugyanakkor – véleményem szerint - a jövő kétségtelenül a biomassza (habár másodlagosan megújuló) illetve a szélenergia és napenergia (primér) együttesen arányos ´s optimális alkalmazása, melyeknek együttes kiaknázását az EU is támogatja.
Ezért ki kell használnunk a hazai kedvező szolár, termikus, geotermikus és geotermális adottságainkat. Itt az egyszerű és gazdaságos megoldásokat kell keresnünk hazai munkahelyteremtö lehetöségekkel, EU-forrásokból és minimális külföldi tökebefektetéssel. De, ha minden lehetséges hazai erőforrás (pályázat, bank) megtorpann és nem alkalmazkodó képes, úgy következetesen a külföldi befektetők gazdasági tőke előnyét kell kihasználni! A hardver-részarány a megújulók alkalmazásánál (a hazai minimális és csak összeszerelői piackapacitásával) így is még mindig külföldi eredetü marad, sajnos.
A kommunális és lakossági szféra 50 % feletti energiafogyasztása, hatalmas veszteségei és környezetszennyezése nagyon jelentős tétel ma Magyarországon.
Az energiatermelés új útja tehát a kevesebb szállítással érkező, helyben található energiaforrás lehet, mely kisebb erőművi rendszerekben használódik el és helyben, max. 25-50 km-es körzetben ad áramot valamint hőt is.
A megújuló energia-hasznosítás elterjedésének nagy akadálya, hogy a technológiák potenciális vásárlói keveset tudnak az alkalmazás lehetőségeiről, az egyes technológiák műszaki-gazdasági előnyeiről és esetleges hátrányiról, a kapcsolódó környezetvédelmi és társadalmi hatásairól.
Elhangzott olyan kijelentés is valahol, hogy teljesen tájékozatlan a lakosság az energiaügyeiben, nemcsak azt nem tudja, hogy mennyit fogyaszt és fizet, de nem ismeri a lehetőségeit költségeinek csökkentésére sem. Nos az önkormányzat is igen sokat tehet ezen mankó megszüntetésére. Például irányított ismertetö elöadásokkal, használatuk népszerűsítésével, saját kis mini projekt(ek) bemutatásával. Vizuális mivoltunk létére megkívánjuk elöször a saját szemmel történö látást, a kézzel történö megtapintás lehetöségét és aztán – ha jelentkezik érdekeltségünk - az eszmecserét a látott mintaprojektek nagyobb szintü alkalmazási lehetöségéröl.
Az Európai Parlament és Tanács irányelvei között szerepel (DIRECTIVE 2009/28/EC):
• Megújuló energiákhoz kapcsolódóan, az installálást szakirányú végzettséghez kötik a jövőben az Unióban, a tagállamoktól a megfelelő szakképzési rendszerek kialakítását várják. A biomassza, a hőszivattyú, a fotovillamos napenergia és a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezői akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktatótól szerezhetnek képesítést. A fotovillamos napenergia vagy a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy villanyszerelő szakképesítés és a vízvezeték-szerelési, elektronikai és tetőfedési ismeretek!
További közvetlen cél lenne, hogy a megújuló energia iránt érdeklődő felhasználók a megújuló energia alkalmazásáról széles körű szakmai tájékoztatást kapjanak oktatásokon keresztül, és kidolgozott üzleti ajánlatok segítségével beruházásokat tudjanak előkészíteni.
A felnőtt továbbképzéseken belül még lehetőséget kellene teremteni arra, hogy hatékony eszközök alkalmazásával az információáramlást minden irányban elősegítsük, ezzel a továbbképzettek szakmai és gazdálkodási hátterének megerősítését önzetlenül is szorgalmazva.
A megújuló energiahasznosítási technológiákat kínáló hazai gyártók és forgalmazók többsége kis- és középvállalkozás (kkv). Ezek a vállalkozások egy-egy szakterületen belül egymással versenyeznek, azonban a megújuló energia piac jelenlegi fejlettségi szintje mellett a piaci szereplők közötti kooperációra lenne jelentős igény.
Ezek az alkalmazások további vagy egyáltalán új munkahelyeket valamint megtakarításokat és árbevételt hozhatának Magyarországon a települések, térségek számára.
A megújuló energia részarányának a jelenlegi 7,3 %-ról 2020-ig minimum 13 %-ra történő emelésével (akt. 14,65 %), valamint a megfelelő technológiák kiválasztásával legalább 70 ezer új munkahelyet teremthetünk.
Ezeket az energia formákat hasznosíthatóvá tenni, a 21. század emberiségének izgalmas kihívásába tartozik. Álljunk elébe ennek a kihívásnak,
mert a fosszilis energiahordozókkal, mint a szén, az olaj és a gáz csak a klímánkat tesszük tönkre,
mert az atomenergia túl rizikós,
mert a fent nevezett energiahordozók csak meghatározott mennyiségben állnak rendelkezésre és
mert a fosszilis energiahordozók használata a maga gazdasági- és hatalmi struktúrájával, szociális igazságtalanságokkal és politikai illetve katonai konfliktusokkal van teli, ami az Emberiség jövőképes fejlődését gátolja.
Alkalmazásukkor munkahelyek keletkeznek pl. (férfi és női) ménökök és technikusok számára. Továbbá a háztulajdonosok vagy a mezőgazdaságban és a tanyavilágban élők részére lehetőség nyílik, hogy „energiatermelőkké“ váljanak és ezzel is egy mellékjövedelemhez jussanak. Fennáll a lehetőség, hogy az olajtól (és az azt szállító országoktól, vállalkozásoktól) lépésről lépésre függetleníthessék magukat. Olyan régiókban, ahol egy területlefedő villamos hálózat még utópiának számít, nyújthatják a megújuló energiák a helyben történő felhasználás lehetőségét és ezzel emelné az életszínvonal javítását.
Ugyan akkor meg kell jegyezni, hogy a megújuló energiaforrásokat sem lehet teljesen környezetszennyezés nélkül alkalmazni. Ebben az „alternatív“ gazdasági ágazatban is ellenőrizni kell mindig, hogy melyik fejlesztésnek van (ökonómiailag és) ökológiailag értelme.
60 százalék. Ennyit használnak fel együttesen az önkormányzatok és a lakosság a hazai energiafogyasztásból.
Nem mindegy tehát, hogy ki-ki a saját területén hogyan gazdálkodik az energiával.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.06, 15:04
Kedves Pista!
legyen igaza.
Viszont mértékadó forrásbó származó háttérinformációk igenis a "rothadásszagot" igazolják:
14,65%
2011.11.06, 14:08
A megújuló energia használatnál 2020-ra a Kormány által vállalt 14,65% hányad teljesítésének nálunk, 2 reális sarok pontja ismert.
Egyik, a biomassza erőműi,- másik, a bio üzemanyag termelés és felhasználás lehetősége.
Elsőbe azonban, a KÁT rendszer felfüggesztésével, s azt felváltó METÁR 2012 nyarára ígért felváltásával,a Kormányzat alaposan keresztbe tett.
Csak 2013 után várható e piactéren érdemi fejlesztési intézkedés!
A másodikra pedig, most készül csapást mérni.
2011,10.26-n K.L. fineszes honatya, újabb a bioetanol jövedéki adójának újabb emelésére tett egyéni indítványt a Parlamentben. A bioetanol fogyasztói árát 89 Ft-l növelné, amivel nemcsak csökkentené a környezetbarát üzemanyag árelőnyét, hanem annak használata ráfizetéses lenne.Azt remélheti e jóember, hogy az új adó emelés lényeges állami bevételi többletet eredményez.
Közeljövőnk gazdaságtörténészei, ha keresnek tipikus példát az egyéni képviselői, vagyis hatásvizsgálat nélkül- közigazgatási döntés előkészítés nélkül, rögtönzött törvény alkotói gyakorlat jellemzésére, e friss példában e célra megfelelő modellt találnak.
Várható, hogy ilyen parlamenti döntés nyomán, a hazai bioetanol üzemanyag felhasználás vissza esik, különösen az EU egyik legnagyobb, E85-s kúthálózatán megbénítja az értékesítést. Így nemcsak az adóemeléstől remélt 2,6 milliárd Ft. adó növekedés, hanem az E85-ről E6-ra visszatérés is elmaradhat, illetve kisebb mértékű lesz.Könnyen megeshet, hogy a MOL érdekében hozott ilyen döntés ellenkező hatást kelt, s az állami adóbevétel közvetlen csökkenéséhez vezet.
Ilyen bizonytalan piaci viszonyok láttán, milyen befektető teszi lábát, pénzét a hazai bioenergetikai piacra?
A 14,65 % vállalt ME részarány teljesítésének gazdaságszervezési feladata pedig, a 2014 utáni Kormány feladata lesz?
pista
2011.11.02, 21:19
Zuba jános sajnos most TÉNYLEG ROTHADÁS SZAGÚ butaságot írt - mivel nem ismeri a hátteret.
Már a románok is fenik a fogukat a direktíva által teremtett piacokra, a csehekről, szlovákokról nem is beszélve.
Csak mi vagyunk olyan butusok, hogy nem hAsználjuk ki a a lehetőségeket.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.10.13, 11:39
Az EU 2009/115689834590123528/EK direktívája (tehát majdnem mind) olyan döglött ló, amin olyanok lovagolnak, akik élő lovat messziről se láttak.
nem veszik észre, hogy az egésznek már rothadás szaga van.
Michael
2011.10.13, 07:30
Kicsit keményebben:
Sokszor és sokak által is meg lett már ez a dicstelen patthelyzet és az útvesztöi kilátástalanság fogalmazva valamint tényadatokkal is alá lett minden bírálat támasztva.
Falra hányt borsó, a mondás szerint.
Erölködhet itt mindenki, ha nics "beházasodva" a csapatba, mert T. politikusaink azt fújják amire a házastársak a direktívákat elöírják nekik. Mindegy, hogy értenek-e ahhoz amit mondanak vagy sem, azt az igét kell szajkózniuk! Csak az a baj, hogy ezt még szívesen is teszik és elég széles körben.
Na, hogy ez a megújuló energiák alkalmazásának széleskörü ismertetése a hazai "buta" lakosság körében nem a valóságra világít, az biztos!
De akkor nem értem apostoli szerepüket és az adópénzböl való igaz létüket!?
névtelen
2011.10.12, 20:54
Végre leírja valaki nyomorúságunk egyik alapvető okát. A szakmaiság évtizedes hiánya a legfelesőbb szinteken az elmúlt 20 évebn rettenetes károkat okozott - nemcscak a megújulókakl akpcsolatosan.
Jó lenne, ha észbe kapnának ott legfeleül.
