Jövőre elkészülnek az energiával kapcsolatos cselekvési tervek Zöldtech *
2011.10.10
7 hozzászólás
A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek - jelentette be Bencsik János, a Nemzetfejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
H i r d e t é s
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát, és ezzel felhatalmazást adott arra, hogy elkészítsék az energetikai cselekvési terveket: az erőmű- a távhőfejlesztési, az ásványvagyon hasznosítási, a kutatás-fejlesztési, az energetikai ipari ágazati és a szemléletformálási tervet.
A rezsiköltségek hatósági árával kapcsolatban Bencsik János újságírói kérdésre elmondta, hogy a hatóság ár, amely nem enged meg indokolatlan költségeket és korlátozza a profitot, átmeneti és rövid távon méltányolható politikai döntés. Közép távon olyan árazási rendszert szeretnének kialakítani - mondta -, amelyben szolidaritási tényezőnek is szerepe van. Az ebből befolyó bevételből tudnák támogatni többek között a szociálisan rászorulóknak az energia árát, illetve energiahatékonysági beruházásait.
Az energiastratégiáról szólva az államtitkár elmondta, hogy az Magyarország energiafüggőségének fokozatos csökkentését szolgálja többek között a takarékosság és hatékonyság növelésével, valamint a megújuló energiának elsősorban a hőtermelésben kiemelt szerepével. a cél: biztonságos energiaellátás a versenyképesség érdekében megfizethető áron és fenntartható módon - hangsúlyozta Bencsik János.
Az államtitkár elmondása szerint a cselekvési tervek alapja a stratégiához készült hatástanulmány négy forgatókönyve közül az "atom-szén-zöld" program, amely - a dokumentum szerint - 2050-ig, a kitekintés időszakában, 6.749-7.773 milliárd forint beruházással számol.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia új támogatási rendszerének, a METÁR-nak a javaslata november végén kerülhet a kormány elé, s ha elfogadják, akkor előzetes ellenőrzésre az Európai Bizottsághoz is benyújtják. A METÁR így 2012. július elsején léphet hatályba.
Az energetikában a kormány az országos gerinchálózatok állami tulajdonlását tartja szükségesnek. A közvetve állami tulajdonban lévő Mavirnál lévő villamosenergia hálózat állami tulajdon, s a földgázhálózatra is "rálátást" enged az, hogy a Mol, amelynek leányvállalata birtokolja a gázhálózatot, közel 25 százaléka állami tulajdonba került - magyarázta az államtitkár.
A hosszú távú gázvásárlási szerződéssel kapcsolatban az államtitkár elmondta: a kormány a biztonságos ellátás érdekében szükségesnek tartja, hogy a lakosság számára hosszú távú szerződéssel szerezzék be a földgázt. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Michael
2011.10.10, 16:21
Nos, az elsö az idézet kérem!.
Az elsöben BJ jelentette ki, hogy a megújuló jelenleg drága, a másodikat pedig én tettem hozzá, mivel a földgáz és a köolaj is drágább lesz.
Ez így konfúz biztosan, ha így nézzük.
De minél tovább görcsölünk, úgy a fosszilis ára egyre tovább fog emelkedni és a "marha jó" ötleteinkkel ismét egyedül maradunk a parton, mint oly sokszor már. És T. vezetöink pedig már régen a feledésbe merültek.
?
2011.10.10, 15:37
"hiszen a megújuló energiaforrásoknak egyik problémája, hogy ma még mindig költségesebbek, mint a hagyományos energiaforrások."-michael
"De, ha még tovább is csak tanácskozunk és figyelünk és 2012 is eljön lassan, akkor sem fogunk tudni elörelépni! Tehát vásároljunk ismét elegendö földgázt és köolajat, hogy biztosan füthessünk drágán ugyan, de továbbra is!"-michael
???
Michael
2011.10.10, 14:18
A hét, amikor Magyarország visszacsúszott a veszélyzónába
Az alábbi indulatgerjesztö cikk olvasható a hvg.hu honlapján:
"Túl az energiastratégián
Lényegében az eredeti formájában és tartalommal, nagy többséggel fogadta el a parlament a Nemzeti Energiastratégiát, ami az utóbbi másfél évtized legfontosabb energetikai dokumentuma. Az atomenergiára, a meglévő szénpotenciál jobb kihasználására és egyre inkább a megújuló energiára alapozó stratégia megvalósításával kapcsolatban azonban máris problémák látszanak. A zöld energiában érdekelt befektetők egy csoportja kiáltványnak is beillő megállapításokat hozott nyilvánosságra, melyből az olvasható ki, hogy ha a kormány továbbra is halogatja az őket segítő feltételrendszer kidolgozását, a befektetők a környező országokba mennek át.
Az anyag megjelenésének napján szivárgott ki az a hír, hogy a kormány jövő nyárig biztosan nem tudja bevezetni a hiányolt támogatási rendszert (METÁR), mert ahhoz még az alapvető adatok bekérése is csak folyamatban van. Az érdemi munka pedig csak azt követően indulhat el majd a minisztériumban, illetve az ezzel megbízott Magyar Energia Hivatalban."
Kérdés: mit csináltak a megválasztásuktól eddig a T. Képviselö Urak?
Most akkor ki ért ott mihez és ki semmihez?
Annyi biztos, a költségvetés hiánya eddig elég rosszul fest: az első kilenc havi deficit ugyanis már a megemelt éves terv 132 százalékát is meghaladja. Ha az eredeti, tavaly decemberben elfogadott hiánycélt vennénk, annak több mint a 228 százalékát értük el. Erre mondja a kormány szinte már mantraként: 530 milliárd a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból - vagyis az "áttérített" magánnyugdíjpénztári vagyonból - csak az év végén érkezik be.
Szomorú!
kérdés
2011.10.10, 12:35
Az állami MOL részvényvásárlás új helyzetet teremtett a megújuló energetikai piachazai jövőjének formálásában.
Az állam, 500 milliárd Ft. értékű Mol részvény vásárlásával a MOL-ban 25%-s tulajdonhányadra tett szert. Nagy kérdés, hogy ez az arány elégséges-e a MOL megújuló energia piaci monopolisztikus helyzetének feloldására.
Emlékezzünk, 2005-n A MOL korabeli vezetése napilapokban közzétette, hogy hosszú időre 4,5%-n meghatározta a bioetanol és biodízel bekeverési arány mértékét a piaci érdekeltsége körében.
E 4,5%-s MOL, hosszútávú kötelezettség vállalás azonban, szemben áll az EU által 2020-ra a tagállamok számára előirányzott és azok által elfogadott 10%-s bioüzemanyag bekeverési szint követelményével.
Nagy kérdés, vajon az államnak, mint 25%-s tulajdonosnak, lesz-e elég ereje érvényesíteni az EU követelmény szintnek MOL által történő teljesítését?
E kérdés azért indokolt, mert a közelmúlt, felületes parlamenti döntése, az E85 adóztatásának bevezetésével, éppen ellentétes intézkedéssel, a MOL monopolisztikus érdekeit szolgálja!
Arról sem feledkezhetünk, hogy a MOL mai bioetanol termelő kapacitásán felül, már létezik Szabadegyházán és Győrött kb. 180-190.00 t/év bioetanol kapacitás, s további üzem épül Mohácson, Dunaföldváron kb. 280-300.000 t/év kapacitással.
A készülő ME cselekvési tervekben e kérdések nem megkerülhetők, ellenkezőleg, világos kormányzati állásfoglalásokat igényelnek!
reMichael
2011.10.10, 10:47
BJ-k valóban nem erőssége a tervek, program elképzelések szakmai-civil közegben történő egyeztetése.
" Saját" koncepciók híve, amelyek új impulzusok hatására kedv szerint változtatható!
Hol van már a korábbi rögeszme, mely legfelsőbb elv szerint is, az energia import függőséget csökkenteni kell?
Hol van már e célból, a megújulók, korábban sokszor hangoztatott kiemelkedő szerepe?
BJ miért nem beszél a városi lakosság egészségét egyre tragikusabban sértő jármű kibocsátási káros anyag koncentráció fékezésének, emberbaráti intézkedésekről, s közöttük a biodízel bioetanol üzemanyag fogyasztás élénkítésének Kormányzat által támogatott szükségletről?
BJ miért nem emelt szót egy hétvégi parlamenti rögtönzés ellen, amikor a jól haladó E85 fogyasztás indokolatlan adóztatására tett javaslatot egy meggondolatlan képviselő?
Csak nem a MOL lobbi sikerének örül államtitkárunk?
Ezek kicsi, de jellemző és nagyon káros következményekkel járó hibák!Rontják a Kormány ME politikájához kapcsolható hitelesség értékét.
Michael
2011.10.10, 08:46
Az új magyar kormány egyböl kezdeményezte fellépésének kezdetén az Európai Uniónak benyújtandó 2020-ig szóló Nemzeti Megújuló energia Cselekvési Terv (NCST) leadási határidejének 2010 szeptemberére eltolandó módosítását, amit anno el is fogadtak. Ez 2011 januárban le is lett adva.
Amiben reméltünk, hogy a jelenlegi felelös tárca egy a lakosság, a gazdaság szereplői és az önkormányzatok számára is vonzó és kiszámítható – nem korrupciós - zöld politika szükséges kialakításán fog dolgozni. Amiben az elsödleges feladat a megújuló energiák részarányának növelése lett volna a cél, ez nem jelentette volna azt, hogy a hagyományos energiaforrásokra nincs szükség.
Biztos, hogy nem csak uniós támogatásra lett volna eddig sem szükség, hanem a kormánynak megfelelően elosztott, súlyozott támogatást kellett volna biztosítani, hiszen a megújuló energiaforrásoknak egyik problémája, hogy ma még mindig költségesebbek, mint a hagyományos energiaforrások.
És csökkenteni kellett volna a támogatások kötelező önrészét is, mert azt pl. sok helyhatóság, de a magyar háztartások zöme sem tudja előteremteni.
A megújuló energiahasznosítási technológiákat kínáló hazai gyártók és forgalmazók többsége kis- és középvállalkozás (KKV). Ezek a vállalkozások egy-egy szakterületen belül egymással versenyeznek, azonban a nemzetközi megújuló energia piac jelenlegi fejlettségi szintje mellett a hazai piaci szereplők közötti kooperációra lenne inkább jelentős igény.
De, ha még tovább is csak tanácskozunk és figyelünk és 2012 is eljön lassan, akkor sem fogunk tudni elörelépni!
Tehát vásároljunk ismét elegendö földgázt és köolajat, hogy biztosan füthessünk drágán ugyan, de továbbra is!
Névtelen olvasó
2011.10.10, 08:24
mindig csak jövőre, meg várhatóan, meg milyen jó lesz stb...
én már nem hiszek el semmit, vagyis hiszem ha látom
ha netán betartanák a legújabb menetrendet, akkor is kiesett a 2012-es év is
