Gondolatok a megújuló energiahordozók új támogatási rendszeréről Zöldtech *
2011.10.07
* Szerző: Zarándy Tamás
6 hozzászólás
A kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelveivel az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés egyetért. Ugyanakkor álláspontjuk szerint a koncepció néhány részterülete finomítható, a biomassza szabályozási elképzeléseket pedig javasolják az erdészetek, a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával ismételten végiggondolni.
H i r d e t é s
Sajtóközlemény - Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés
A kormány első olvasatban szeptember végén tárgyalta meg „a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszerről (METÁR)” szóló előterjesztést, amely új alapokra kívánja helyezni a megújuló energiák támogatását. A koncepció alapjával egyetértünk, ugyanakkor a modell néhány eleme még nem kristályosodott ki kellőképpen.
A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó erőművek létesítését kvótákhoz kötik. A fix ár és a kvóta egyidejű alkalmazása szabályozási zavarokhoz vezethet. Könnyen megismétlődhet a 2007-ben meghirdetett szélerőmű beruházási tender, ahol a 330 MW-os kvótánál lényegesen több pályázat érkezett, a beruházások túltámogatottá váltak, korrupció gyanús ügyek keletkeztek (lásd a jelenleg folyó osztrák vizsgálatot). A kvótarendszer jó szabályozási eszköz lehet, de bevezetése esetén fix árak alkalmazása helyett szabályozott formában zajló ártendereztetést javaslunk. Ez a rendszer átlátható módon garantálná a társadalmi hasznosság és a legkisebb költség elvének érvényesülését.
A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is. Egyrészt csak a villamosenergiára vonatkozik, önálló hőtermelésre nem. Ez azért is szembetűnő, mert az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló hőtermelést kiemelt fontosságúnak tartja. Sok esetben az önálló hőtermelés racionálisabb, mint a villamosenergiával kapcsoltan történő hőelőállítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet.
Az előterjesztés a faállomány védelmében több szigorú intézkedést javasol. Ezek közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása, ahol a helyi – 30 km-es körzetben előállított – biomassza kerül elégetésre. Ennek érdekében a támogatható erőművi kapacitásokat 10 MW-ban, távfűtéssel kapcsolt termelés esetén 20 MW-ban korlátozza.
Kivitelezhetetlennek tartjuk az erdészeti ellátási, beszállítási vonzáskörzetek kialakítását. Az erdészeteket, tűzifa kereskedőket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak egy bizonyos távolságon belül értékesítsék. Ez Európai Uniós szabályokat sért.
Társadalmi hasznosság szempontjából kedvezőbb megoldás, ha a szabályozás nem az erőművek teljesítményét korlátozza 10 illetve 20 MW-ban, hanem támogatásukat valós hőigény meglétéhez köti. Javasoljuk továbbá, hogy a szabályozás ne tegyen különbséget attól függően, hogy az erőművek ipari vagy lakossági hőigényeket elégítenek ki.
A megújuló energiák elterjesztésének támogatása nagymértékben befolyásolja az erőművi beruházásokat, valamint a végfogyasztói villamosenergia árakat, ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szabályozási rendszer véglegesítésébe az illetékes minisztérium vonja be az szakmai és fogyasztói érdekképviseleteket. Az IPENERG készséggel együttműködik a legracionálisabb gazdasági modell kialakítása érdekében.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
gondolatok
2011.10.18, 09:15
Zarándy Tamás igazgató(IPENERG, megállapításaival, megvetette egy nagyon hasznos, itteni vita alapját.
Éljünk vele!
re2 d.i.
2011.10.11, 19:29
Természetesen tévesen írtam az 1 milliárd Ft. -ra becsült befektetési költség igényt.Az eredeti szövegben 1000 milliárd Ft. szerepelt.
Nagy kérdés, hogy ez az összeg fedezné-e az alább jelzett biomassza termelési-felhasználási K+F fejlesztések ráfordítási igényét is?
Dr Bérci Gyula
re d.i.
2011.10.11, 18:06
Kedves dana ida!
Sok köszönet illeti a BioMob Program magyarországi szakmai találkozója előkészületeiről szóló értékes tájékoztatásáért.
Több részlet kérdésről nem tett említést ezért, a nemzetközi összefogás feltehetően elemzett, néhány szakmai téma területét szeretném szóvá tenni:
A vizsgált hazai régió mai kb.1,3 milliárd m3 földgáz felhasználás 50 %-t az ottani energia hatékonyság javításával és a fatüzelésű közösségi fűtőművekben felhasznált biomasszával tartják lehetségesnek megtakarítani.
E nagyon jelentős innováció, még a szükségesnek ítélt 1 milliárd Ft. befektetési igény mellett is jelzi,hogy a régió, a hazai megújuló energia használat növelésének kiemelkedően fontos bázisa.
Ehhez hozzátehetjük ráadásként, hogy e lehetőségek elérését -a tájékoztatás szerint - a biomassza nyersanyagok használatnak csak szűk köre tenné lehetővé!
A beszámoló nem említi a bioüzem anyagok és a biogáz termelési lehetőségeit, amelyek a mi felfogásunk szerint, potenciálisan, e régióban is hasonló nagyságrendű biomassza termelést és annak feldolgozásával, további kb. félmilliárd m3 földgáz import kiváltást lehetővé tennének.
Így lenne kerek a nemzetközi együttműködés kilátása!
Javasolom ezért Önnek, ha módja lesz rá, a tervezett nyíregyházi tanácskozáson, szíveskedjék szólni, s érinteni a hiányzó biomassza potenciált:
1.) a régió bio üzemanyag termelésének- használatának biomassza igényéről (pl. a régióban, az EU tagországok számára 2020-ra előirányzott 10 %-s bio üzemanyag szintnek megfelelő szükségletekről).
1.1.) Menyi biodízel termelés-használat várható, s annak milyen biomassza termelési-összetételi igénye várható pl.repcéből-napraforgóból?
1.2.)Milyen fejlesztési ráfordítást igényel a biodízel nyersanyag ellátás és termelési üzemfejlesztés?
1.3.) Melyek a régió bioetanol termelés és használat kilátásai?
1.4.)A bioetanol termelés, milyen biomassza termelés fejlesztést igényel pl, a cukorcirok használatba vételével és más, az élelmiszer- s takarmányalapot kímélő nyersanyag ellátással?
1.5.) A régióban, milyen fejlesztést igényel az E10, E20 ...E85 bioetanol üzemanyagok forgalmazásának bővítése ?
2.)A régióban, helyi biomassza nyersanyagokra alapozva, kívánják-e, s milyen mértékben terveznek termelni biogázt? ( Volt-e felmérés a régió növénytermesztési-(kert...dészeti-élelmiszeripari hulladékok, továbbá szennyvíz iszap, valamint istálló trágya potenciál meghatározására?
2.1.) tüzelési céllal, helyi hő- s villamos energia előállítására, helyi biomassza nyersanyagok használatával,
2.2.) hozzáadott érték képzéssel, a termelt biogáz finomításával, tervezik-e helyi célra előállítani a biogáz bázisú üzemanyagot?
2.3.)a régióban, napirenden szerepel-e a termelt biogáz finomítását követő földgáz vezetékbe táplálás technológiai célja?
+++
Az október 14-i tanácskozáson, a komplex biomassza használat folyamatos, nemzetközi tapasztalat cseréje, önállóan fontos projekt felvetési lehetőséget kínál.
dana ida
2011.10.11, 16:22
Akciótervet készítenek a biomassza jobb felhasználása érdekében
Akcióterv készül a biomassza források feltárása és szélesebb körű felhasználása édekében egy nemzetközi kutatási program révén négy európai régióban. A mintegy egymillió eurós költségvetésű Biomass Mobilization (BioMob) program magyarországi szakmai találkozóját a projektben partnerként résztvevő Nyíregyházi Főiskolán rendezték meg.
Az idén novemberben záruló kétéves program négy, az Európai Unió perifériáján lévő bolgár, ír, dán és magyar régióban kutatta a biomassza felhasználásának és a zöld energia előállításának lehetséges irányait. A projektben felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, energiaügynökségek és biomassza-hasznosításban érdekelt kisvállalkozások működtek együtt.
A kutatási programba az Észak-alföldi régió képviseletében a Nyíregyházi Főiskola mellett az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. és a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. kapcsolódhatott be - mondta az MTI szerint Simon László, a főiskola professzorra, a projekt koordinátora. Az egymillió euró költségvetésű projekt elsődleges célja, hogy feltárja a biomassza forrásokat a régióban, és kutatásvezérelt klasztereket alakítson ki, elősegítendő a biomassza energiatermelésre történő felhasználását.
Simon László elmondta: első lépésként megtörtént az adott régió biomassza kutatásainak összeírása, majd nemzetközi összehasonlító elemzéseket készítettek a biomassza-hasznosításban élenjáró külföldi és hazai vállalkozásokról, annak érdekében, hogy elősegítsék a biomassza-hasznosítás külföldi tapasztalatainak hazai gyakorlatba való átültetését. A BioMob projektben emellett üzletfejlesztési modelleket alakítottak ki azon kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok számára, amelyek hajlandóságot mutatnak megújuló energiaforrások használatára. A program végső céljaként a tudásalapú, biomasszát hasznosító vállalatok növekedésének elősegítését és a biomassza-felhasználás regionális serkentését jelölték meg a partnerek.
A projektbe bekapcsolódott tizenkét bolgár, ír, dán és magyar szervezet közös akciótervet is kialakított, amelyben a kutatók és vállalkozások közötti interakció elősegítése, a kutatásfejlesztési infrastruktúra megosztása, közös kutatási projektek elnyerése, az üzleti szereplők és a kutatóintézetek közötti tudástranszfer erősítése és a biomassza-hasznosítást elősegítő támogatásokhoz való hozzáférés elősegítése szerepel.
Barta István, a projektbe partnerként betársult Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az Észak-alföldi régiót érintő felmérésekből kiderült, hogy a térség energiaigényét 70-75 százalékban az importból származó energiahordozók, főként a földgáz fedezi. A régió éves földgázfelhasználása mintegy 1,3 milliárd köbméter, ennek mintegy felét, 550 millió köbmétert a lakások vagy az önkormányzati épületek fűtésére használják - tájékoztatott az igazgató. Ezeknek az épületeknek a rossz hőszigetelés miatt a felmérések szerint rendkívül magas a fajlagos energiafogyasztása. A projekt kutatási eredményei azt mutatják, hogy az energiahatékonyság javításával évente mintegy 260 millió köbméter földgázt lehetne megtakarítani, s nagyjából ugyanennyi mennyiségű földgázt lehetne kiváltani a helyben megtermelt, fatüzelésű közösségi fűtőművekben felhasznált biomasszával.
A tíz év alatt megvalósítható régiós biomassza-projekt költségvonzata a becslések szerint mintegy 1 000 milliárd forint lenne - mondta Barta István, hozzátéve, hogy a nagyberuházás az energiafüggőség problémájának megoldása mellett rendkívül nagy helyi iparfejlesztést generálna, s körülbelül 50 ezer ember foglalkoztatását oldaná meg. Az október 14-ig tartó nyíregyházi szakmai találkozón közel 30 külföldi vendég vesz részt.
Névtelen olvasó
2011.10.07, 12:50
"Az államtitkár elmondta, az új megújuló támogatási rendszer (MeTáR) várhatóan csak 2012. július 1-én lép érvénybe." http://index.hu/gazdasa...yar/2011/10/07/bencsik/
ennyi...nesze neked...újabb elvesztegetett év jövőre
folytatódhat a csodavárás
Racionális?
2011.10.07, 12:23
De nagyon hallgattak és örültek egyesek akkor, amikor a megújuló hötermelést vették a tervezetben fontosnak. Most, hogy a megújuló villamosenergia termelést nevezik preferáltnak, itt felemelik hangjukat.
Uraim, akkor is fel kellett volna szólalniuk, hogy nem vélik egyenrangúnak a támogatási arányt, nem csak most!
Miért is vegye valaki akkor az ilyeneket komolynak, ha csak a sajátjukat prédikálják?
