Napelemet minden tetőre a hazai kisvállalkozások vezetésével Zöldtech *
2011.09.20
14 hozzászólás
A MANAP Iparági Egyesület, a Magyar Szolár Szövetség és a Magyar Napenergia Társaság elnökségeinek közös álláspontja az új METÁR koncepciójáról.
H i r d e t é s
Sajtóközlemény - MANAP Iparági Egyesület, Magyar Szolár Szövetség, Magyar Napenergia Társaság
Szervezeteink fő célkitűzése, hogy országunkban a napelemes rendszerek mind szélesebb körben terjedjenek el, hozzásegítve ez által a lakosságot a független és kifogyhatatlan energiaforrások nyújtotta előnyök kihasználásához.
Prioritásként fogalmaztuk meg, hogy elsődlegesen a magyar tulajdonú és hazai munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásokat segítsük a rendszerek tervezése, telepítése, karbantartása során felmerülő feladatok ellátásában, ezzel is hozzájárulva a belföldi hozzáadott érték növeléséhez és a munkahelyteremtéshez.
A napenergia hasznosításában érdekelt szakmai szövetségek örömmel üdvözlik a megújuló erőforrásokkal termelt villamos energia kötelező átvételének rendszeréről szóló szabályozás koncepciót. A jelenleg hatályos rendelkezések módosítása, a piaci környezet, valamint az EU szabályozás és hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe vételével már régen időszerűvé vált.
A jelen közös álláspontunk az eddig nyilvánosságra került koncepciókkal kapcsolatos alapvetéseinket összegzi. A legújabb tervezetek részletkérdéseivel kapcsolatos álláspontunkat külön dokumentumban kívánjuk a döntés előkészítők számára eljuttatni.
I. A napenergiával termelt villamos energia átvétele
Több támogatást a kisebb kapacitásoknak
A kötelező átvételi rendszerben támogatott áron kell átvenni minden 500KW-nál kisebb kapacitású, napenergiával villamos energiát termelő erőműegységek által értékesített áramot. Ez az 50 kW-nál kisebb erőműegységek bevonását jelenti a kötelező átvételi rendszerbe, annak érdekében, hogy a lakosság és a kisebb cégek, intézmények beruházásai is támogathatóak legyenek. A nemzetközi gyakorlat is szinte minden országban ezt a törekvést tükrözi, és ez van összhangban a decentralizált energia ellátó rendszerek kialakítására vonatkozó EU törekvésekkel.
A támogatott árakat úgy kell meghatározni, hogy nagyobb támogatást nyújtson a kisebb kapacitású erőműegységeknek a magasabb fajlagos költségek ellentételezése érdekében (degresszív támogatás), melynek hozadéka többek között a kisebb rendszerek telepítésének nagyobb munkahely teremtő hatása is.
Környezetvédelmi korlátok és bónusz
Nem részesülhet támogatott árban és semmilyen más kedvezményben (ideértve az állami és EU támogatásokat is) olyan napenergiával működő erőmű egység, amelyet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmas vagy védett területre telepítettek.
Az épületre telepített erőműegység által termelt villamos energia kötelező átvételi ára magasabb legyen (pl. 20%-kal) a nem épületre telepítettnél (alapár). Bónuszt kell meghatározni a parkolóra telepített olyan erőműegység részére is (pl. 10%), amely a parkoló gépkocsik számára árnyékot nyújt, és amelyhez kapcsolódóan a parkolóhelyek legalább 5%-án elektromos gépkocsik töltésére alkalmas töltőhely kerül kialakításra. Az elektromos gépkocsik töltésére alkalmas parkolóhelyek arányát 2017. január 1.-ig 10%-ra kell növelni.
Megújulók gyártásának hazai támogatása és ez által létesülő új munkahelyek elősegítésének céljából javasoljuk, hogy a 4.) szerinti bónusszal egyidejűleg igénybe vehető további bónuszt kapjon az a beruházás, amelynek legalább a 40%-a hazai előállítású termékből épül meg. A bónusz mértéke lehetne pl. 5%.
Mivel a napelemek telepítéséhez szükséges munkaerő jellemzően nem a telepítés helyszínén lakik, ezért indokolatlan ebből a szempontból bármilyen regionális bónusz alkalmazása (LHH). Ilyen intézkedés csupán spekulatív telepítéseket ösztönözne.
Az új napelem kapacitásoknak sokkal inkább azokban a térségekben kellene létrejönnie a szállítási vesztességek csökkentése érdekében, amelyekre a villamos energia intenzív felhasználása jellemző a napsütéses évszakokban. Ezért azt javasoljuk, ha regionális megfontolások egyáltalán elfogadhatók, hogy a 4.) és 5.) pont szerinti bónusszal egyidejűleg igénybe vehető regionális bónuszt azok a beruházások élvezzenek (pl. 10% mértékig), amelyek sűrűn lakott városi övezetekben jönnek létre, ahol a nyári légkondicionálás jelentős stresszt gyakorol az elektromos hálózatra. Ilyen területeken a napelemek - jellemzően háztetőkre - telepítésének másodlagos előnye a mikroklimatikus hatások mérséklése (belvárosi hőhullám), következésképpen a légkondicionálási igény, és ezzel összefüggő fogyasztási csúcs mérséklése.
A sűrűn lakott belvárosi övezetet a 100 ezer, illetve 150 ezer főnél nagyobb lakosú önkormányzatok (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletben jelölnék ki, melynek területe nem haladhatná meg az adott önkormányzat belterületének 20, illetve 35%-át. A kijelölés során előnyben kell részesíteni az emeletes épületekkel beépített területeket.
A támogatás időtartama és a jogok átruházhatósága
Nem értünk egyet azzal, hogy a napelemmel termelt villamos energia támogatott áron való kötelező átvételének időtartama 15 év legyen, mert a nemzetközi gyakorlat a technológia élettartamához igazodik, jellemzően 20 és 25 éves átvételi időtartam meghatározásával.
A szállítási kötelezettség letelte után a jogosult által termelt villamos energiát az aktuális piaci áron át kell átvenni, illetve ezt követően a termelő jogosult a saját fogyasztását figyelembe vevő egyenleg szerinti elszámolásra (szaldó elszámolás).
A szállítási jogosultság az ingatlan és a készülék értékesítésével átruházható és örökölhető.
Magánszemélyek hátrányának megszüntetése
A magánszemélyek által napelemmel termelt villamos energia értékesítésének bevétele évi 1 millió forintig személyi jövedelemadó mentes (vagy: 20KWp kapacitásig), tekintettel arra, hogy a magánszemély szállítók a naperőmű telepítésének költségei után nem tudják az áfa-t visszaigényelni és a berendezés amortizációját elszámolni.
A spekuláció és a kettős támogatás elkerülése
A METÁR szerinti átvételi ár azon erőműegység által termelt villamos energia értékesítéséhez biztosítható, amelynek létesítését az új METÁR hatálybalépése után kezdték meg. A METÁR hatálybalépése előtt létesített, illetve megkezdett telepítésű erőműegységek által termelt energiát a jelenleg hatályos KÁT rendszer szabályai szerint kell átvenni.
A támogatott átvételi árat úgy kell megállapítani, hogy a leghatékonyabb módon telepített erőműegységek számára a kötelező átvétel időszaka alatt olyan megtérülést biztosítson, mely a lakossági és a professzionális beruházók számára is vonzó. A kettős támogatást el kell kerülni, mert az indokolatlan extraprofitot eredményez, feleslegesen növeli a társadalmi költségeket és az uniós versenyjoggal is ellentétes lehet. Ezért nem részesülhet a METÁR szerint megállapított támogatott átvételi árban olyan erőmű egység által termelt villamos energia, amelynek létesítéséhez az Európai Unió által biztosított forrásból vagy a magyar költségvetés bármely alrendszeréből finanszírozott beruházási vagy bármely más jogcímen nyújtott támogatást vettek igénybe.
A kvóta és a bizonytalanság tönkreteszi a hazai ipart
Nem értünk egyet azzal, hogy bármilyen mennyiségi korlát vagy kvóta kerüljön megállapításra. A támogatott átvételi áron szállított valamennyi energiát kötelezően át kell venni.
A kínálat szabályozásának legfontosabb eszköze az ár megállapítása legyen. Az átvételi árakat kell úgy meghatározni, hogy csak a legversenyképesebb, a legalacsonyabb fajlagos költségekkel és ezért a leghatékonyabban termelő beruházások legyenek képesek szállítani. Ha ez megfelelően történik, nem kell attól tartani, hogy a kínálat jelentősen meghaladja a kiépíteni kívánt új kapacitást. Ráadásul az átvételi árak a beruházások fajlagos költségének jövőbeni csökkenésével jelentősen mérsékelhetők. Ezzel szemben a kvóta bevezetése magasabb átvételi árakhoz, magasabb társadalmi költségekhez vezet, rombolja a hazai ipart és magában rejti a korrupció és a spekuláció veszélyét.
A kvóta meghatározása, illetve a piac időnkénti leállítása olyan bizonytalansági tényezőt eredményez ("stop and go" hatás), amely nemzetközi tapasztalatok alapján önmagában is jelentős költségnövekedést eredményez, hiszen az átvételi rendszer esetleges leállításának kockázatát a piac költségként beépíti az árakba.
A kvóta bevezetése akadályozza a hazai ipar megerősödését. Ha a piac leállításnak kockázata jelentős, akkor a kisebb tőkeerejű hazai vállalkozások nem lesznek képesek versenyezni azokkal a más tagállamokban stabil piacot élvező és ezért erősebb külföldi szereplőkkel, akik csak azokban az időszakokban jelennek meg a hazai piacon, amikor annak kvótákkal való leállítási kockázata csekély. Ilyen bizonytalanság mellett a hazai gyártás, telepítés valamint az azt támogató innováció és kutatás fejlődése is kérdéses.
A kvóta teljes elutasítása mellett- annak alternatívájaként – inkább a nemzetközi gyakorlatban bevált olyan szabályozást lenne indokolt kialakítani, amely a támogatott árak előre meghirdetett, automatikus változtatásával reagálna az új kapacitás-kínálat növekedésére, illetve annak elmaradására (árkorridor). Ez olyan módon működne, hogy ha az adott időszakban a telepített új kapacitás meghaladja az előre tervezett felső határ-mennyiséget, akkor a támogatott ár automatikusan, előre meghatározott mértékben csökken. Ha viszont a telepített új kapacitás mértéke kevesebb, mint az előre tervezett alsó határ-mennyiség, akkor az átvételi ár előre meghatározott mértékben, automatikusan növekszik. Az árkorridor alkalmazására a METÁR bevezetésének első évében nem kerülne sor. A későbbiekben az évenkénti felülvizsgálati időszaknál rövidebb (pl. fél éves) szabályozási időtartamokat is indokolt lehet meghatározni
Az árkorridor alkalmazásának a legfontosabb előnye, hogy csökkenti a támogatott ár téves (túl magas vagy túl alacsony) szinten való meghatározásának kockázatát, de az ipar számára kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb hatósági reagálásra ad lehetőséget, mint a piac kvóták befagyasztásával való szabályozás.
Szükséges meghatározni, hogy a hálózatra való csatlakozás iránti kérelmeket, illetve kiserőmű létesítési és üzemeltetési igénybejelentéseket érkezési sorrendben kell elbírálni, melynek időtartama nem lehet hosszabb, mint annak beérkezésétől számított egy hónap. E határidő elmulasztása a kérelem, illetve az igény elfogadásának minősül. Hasonló szabályozás szükséges az elkészült rendszerek üzeme indulásának és hálózatra csatlakozásának engedélyezésére is, melynek hatályba lépése a támogatott árakra való jogosultság kezdő napját is jelenti egyben.
II. Napkollektorok hőtermelését is támogatni kell
A támogatási rendszernek, amennyire ez lehetséges technológia semlegesnek kell lennie. Ezért a napkollektorokkal termelt hő energia után is "zöldhő" bonuszt kell nyújtani, ha a napkollektor-rendszer támogatott áron hő- és villamos energiát értékesítő távfűtő berendezéshez csatlakozik. Erre a szabályozásra a biomasszával való takarékosság érdekében is szükség van, különben a támogatási rendszer arra ösztönözné a távfűtő műveket, hogy akkor is biomasszával termeljenek hőenergiát, amikor ezt a támogatások torzító hatása nélkül napkollektorokkal is költséghatékonyan előállíthatnák.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Névtelen olvasó
2012.03.06, 16:35
ÓRIÁSI GONDOLAT!!!
KISS KATALIN
2012.03.06, 16:28
A NAP-ENERGIÁT a BENZIN KIVÁLTÁSÁRA A LEGCÉLSZERŰBB HASZNÁLNI IGY NINCS ÁTVÉTELI ÁR PROBLÉMA!
VAN VISZONT: SZÉNDIOXID KVÓTA PÉNZ MINT
HASZON!
Michael
2012.01.02, 17:26
T. Turidani!
T. Fazékhoz!
Tegyünk különbséget, hogy milyen rendszert szerelünk fel!
A mai hazai gazdaságpolitikai állapot szerint csak a 100%-öneröböl felépített és 100%-ban felhasznált villamosenergia a gazdaságos!
Ne az EU-pályázat legyen a kihívó, mert akkor már is bukott a helyzete Önnek!
Amennyiben nincs annyi pénze, mint a bekerülési költség, úgy ne foglalkozzon ezzel az energiaformával.
te se nagyon dicsekedhetsz a dolgok megértésének és átlátásának képességével.
Ha te kiváltasz évi 1 milliárd m3 földgázt a villamosenergia-termelésben, az se neked, se a költségvetésnek nem fog semmiféle megtakarítást eredményezni.
Ugyanis nem te, és nem is a költségvetés szerzi be azt a földgázt.
Hanem az az erőmű, akinek a termelését te a megújulóval kiváltottad.
Tehát nemhogy évi 55-60 milliárd, hanem egyetlen büdös fillér olyan megtakarítás sem keletkezik tenálad vagy a költségvetésben, amiből a te megújuló áramtermelésedet támogatni lehetne.
Tehát vagy versenyképes áron tudsz megújulóból áramot termelni, vagy támogatásra szorulsz, amit az adófizetőknek kell majd megfizetni.
Fazék kolléga ezt próbálta elmagyarázni.
De úgy látom, nem sok sikerrel... :-(
Fazékhoz
2011.12.30, 11:11
Nagyvonalú elképzelései jelzik, a megújuló energia ágak fejlesztéséről-támogatásáról, csak felszínes ismeretekkel rendelkezik. Ilyenek, valószínű, alkalmatlanok, hogy itt hiteles álláspontot képviseljen.
Példa kedvéért:
EU támogatásokról=
EU célja, az un 20+20+20 szabállyal, -amellyel a villamos energia használaton belül pl. 20%-l kívánja növelni a megújuló energia arányát, -
ösztönözni akarja a tagállamokat a megújuló energia erőteljes fejlesztésére. E célhoz 2020-g jelentős közvetlen és banki támogatást rendelt.Ebből mi is arányosan részesedünk.
2013-g összesen 359 millió euró, energetikai támogatási keretünk 44%-a energia hatékonyság növelésének, 56%-a a megújuló energia termelés fejlesztésének támogatását szolgálja.
Utóbbi hányadban 31,6%-t képvisel a biomassza jellegű -, 8% a nap energia-, és 3-4% a szélenergia termelés fejlesztés támogatási aránya.
E támogatás a fő forrását jelenti, az általunk 2020-g vállalt 14,65 % megújuló energia termelési részarány, teljesítési céljának eléréséhez.
E támogatási forráshoz jutást, azonban Kormányunk egyelőre szünetelteti. Az új miniszter működésével, számíthatunk e forrás indítására, s felélénkül a megújuló energia támogatási piac.
Ami az energia import függőséget illeti, kalkulálnia kell a földgáz importtal, ill. annak csökkentésével járó költséghatással.
Pl. ha 1 milliárd m3 földgáz import helyettesíthető lenne más, esetleg hazai energia hordozóval, az évenként kb. 55-60 milliárd Ft import kiadás megtakarításával járna. E pénz fedezni tudná a megújuló energia termelés fejlesztéséhez évenként szükséges állami támogatások összegét.
Az energia termelési decentralizáció lényegében azt jelenti, hogy a fejlesztéseknél, ne nagy, több száz MW-s termelési kapacitásokban, hanem kicsi, pl. települési szintű termelő egységekben gondolkozzunk.
Megújuló bázisú villamos erőműveknél pl. a településeken, vagy környékükön fellelhető, hulladék és más olcsó nyers anyagokra telepítsük az 1-4 MW-s, mini erőművet.
Névtelen olvasó
2011.12.29, 16:52
A megújuló energetikai piac ágainak
( nap-,szél,-geo,-víz,-bioenergia)
működése összetett: műszaki-gazdasági-környezetvédelmi-szociális(új munkahely teremtő)- szakképzési- stb. változást keltenek.
Fejlesztésük-jelenlétük értelmezése, értékelése ezért, sok tényező együttes vizsgálatát igényli, ha tárgyilagos összehasonlító hatás elemzést akarunk végezni.
Gondolom ezért, egy-egy tényező kiemelése helytelen következtetésekhez vezethet bennünket.
Az un." biomiozó " kollégák figyelmébe ajánlok,néhány szempontot pl. a bioenergetikai össze hasonlító ítéleteik megfogalmazásához:
1.) Az agrárium-élelmiszeripar-erdészet hulladékai-melléktermékei képezik fő nyersanyag bázisát.(istállótrágya, növényi hulladék stb.)Ilyen anyagok használata csökkenti adott nyersanyag szolgáltató üzem környezet védelmi terheit, egyben mérsékli költség ráfordításait.E hatás nem jelentkezik azonban, a bio üzem mérlegében!
2.) Mai irányzat szerint (pl. Zuba Jánosnál)kis kapacitású(1-4 MW)biogáz üzemeket tartanak előnyös méretnek, amelyek helyi nyersanyagokat hasznosítanak és a termelt energia hordozózót, különböző célokra, helyben felhasználják.
3.) A nyersanyag ellátás, a termelt biogáz komplex helyi hasznosításával, pl. kertészeti üzemmel,s abban termesztett javak helyi feldolgozásával, egyaránt új munkahelyek telepítését igényli.
Egy ilyen komplex bioenergetikai telep legalább 120-130 szakképzetlen helyi embernek képes kenyeret adni.
Már gyakorlat szintjén áll az un. "cellulóz"bázisú, második- generációs, elő feltárási nyersanyag használat, amely a földgázhoz képest, a gyártást versenyképessé teszi.
4.)Az üzem mérlegére gyakorolt kedvező hatása mellett, a versenyképesség javítása,a biogázgyártás fejlesztésénél közvetlenül segíti a tényleges földgáz import függőség csökkentését.
Itt mát írták ilyen biogáz hálózat fokozatos építésével, 2020-g kb. 1,5 milliárd m3 földgáz lenne biogázzal kiváltható(re-exportálható).
6.) Intenzív biogáz termelési rendszerrel, jelentős importkiadás mellett, járulékos, de nem hanyagolható haszonként jelentkezik az üvegház hatás mérséklése.
+++
E koránt sem teljes vázlat is jelzi, adott esetben pl. a bioenergetikai elemzéseknél, az összetettebb elemzés, jobb értékelési alapot nyújt. Könnyebb elfogadni, hogy e fejlesztések adófizetőnek-államnak-befektetőnek-vállalkozónak egyaránt előnyös lehet.
AISZ
turidani
2011.12.28, 01:55
Úgy van!
Ez a Fazék csak nyavalyog!
De én tudom, hogy mi a jó az országnak.
Az összes adófizető pénzét nekem kell adni, és én majd jól elköltöm valami megújulóra.
Ti meg örüljetek neki.
Andrew P
2011.12.28, 01:37
Kedves Fazek
Allami adokedvezmenyt kell adni a megujulo enegia termelesre ahogy a vilag osszes orszagaban teszik.Az Egyesult Allamokban a Leaf-re $9000 az adokedvezmeny.Tavaly mindossze 8 ezret adtak el, de a kapacitast novelik a Tenesse allamban levo osszeszerelo uzemben.A gyari osszeszerelo robotok szerszamcsereloinek egy reszet en terveztem.
Fazék
2011.09.25, 16:45
Nagyon vonzó tud lenni a húsos fazék...
Hogy is van a magánéletben? Van a takaró, és addig nyújtózkodunk, ameddig ér. Nagyban is másolható megoldás. Pillanatnyilag kilóg a lábunk, talán még a fenekünk is. Most éppen nem nyújtózkodunk, hanem egy kicsit össze húzzunk azt, amink van.
De! Hogy is van ez a magánéletben? Növelhetők a bevételek? Nosza rajta! Csökkenthetők a kiadások? Nosza rajta! Gazdálkodjunk. Megnézném azt a családot, amelyik elszakad ezektől az egyszerű, mindennapi logikával követhető elvektől. (Sajnos van ilyen, nem kevés.)
Napenergia, okos dolog. Csináljuk. Növeli a bevételt, csökkenti a kiadást? Nosza rajta! De "szektorsemlegesen"! Ugyanannyit kapjon minden megoldás, amelyik a közösségnek (állam) jó, mint a másik, függetlenül attól, hogy napenergia vagy bármi más. Erre a célra van x milliárd forint. Tessék versenyezni, ki tudja jobban megforgatni, visszafizetni. Osztogatni nem érdemes, de nincs is miből.
Én nem tennél különbséget az egyes energiatermelési módok között. Ha valaki haszonnal termel áramot földgázból, miért diszkriminálnám. Vagy árokparton kaszált parlagfűből biomassza erőművében. Vagy éppen napelemmel, termeljen.
A decentralizálást pedig sajnos nem értem, talán majd egy hozzászóló elmagyarázza.
Végül energiafüggőség. Jó, fontos. De itt is legyen szektorsemlegesség. Ha két megoldás egyforma mértékben képes csökkenteni, támogassuk egyenlő mértékben. Előtte azonban határozzuk meg, hogy évente hány forint adható ilyen célra. Jöhet a licit...
Danubius Robin
2011.09.22, 14:42
a.d.hozzászólása helyes
2010 júniusában Bencsik János államtitkár meghirdette évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsitését célzó komplex épületenergetikai programot évente 100 milliárd forint állami támogatással.Ma már 100 milliárdos lyukak vannak az állami költségvetésben.
Szerintem a zöldenergia piacon az elérhető legjobb és leggazdaságosabb zöldenergia technológia fog győzni támogatás nélkül is, ha olcsóbb mint a fosszilis. De azért hajrá támogatáskérő napelem lobby.
a.d.
2011.09.22, 11:51
Én is azt javasolnám hogy amikor Magyarországon felesleges pénz lesz.
Amikor már mindenkinek lesz háza, házteteje.
És azon a kosáron nem lesz nagyobb lyuk mint maga a kosár.
No!!.. akkor majd lehetne osztogatni.
re Élhetőbb jövőért
2011.09.22, 10:09
Fontos tudni, hogy
1.) Napkollektor= kizárólag meleg víz előállítására alkalmas
2.) Napelem: elektromos energia termelésre
alkalmas eszköz
Javaslatai ezért, célravezetőbbek lennének, ha a támogatás igényét a nap elemekre is kiterjesztené!
Élhetőbb jövőért
2011.09.22, 08:25
1./Naiv-tól kérdezem, hogy Ő mit kíván tenni a megvalósulásáért?
2./ Az új társasházak tervezésénél, építésénél kötelezővé tenném a napkollektorok telepítést, segítve a környezetkímélő,takarékos energia termelést,felhasználást.
3./ Támogatást kellene adni a Társasházaknak, Tanyáknák napkollektorok telepítéséhez mellyel megtudnák oldani, a melegvízellátást, a saját áramellátást, esetlegesen a ház fűtését.
Naív
2011.09.22, 07:31
Hajrá ! De mi fog ebből megvalósulni ?
