Kell a tervek teljesítéséhez a biomassza ZIP Magazin *
2011.09.26
22 hozzászólás
Teljesíthetetlen lenne a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt 14,65 százalékos megújuló részarány elérése biomassza hasznosítás nélkül - fejtette ki a ZIP Magazinnak Rudolf Péter, a Biomassza Erőművek Egyesülésének (BEE) főtitkára. Az ország biomassza alapon működő erőműveit tömörítő szövetség szakembere szerint nőhet az energiaültetvények szerepe a jövőben, azok ugyanis alacsony termőképességű területeken is létrehozhatók.
H i r d e t é s
- Mi a BEE véleménye a kormány által idén év elején elfogadott 2020-ig szóló Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervről és a most elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiáról? Önök szerint melyek az anyagok erősségei, melyek a gyengeségei?
Önmagában mindkét tanulmányt jó anyagnak tartjuk, amelyekből látszik, hogy Magyarországnak milyen irányba kell haladnia, annak érdekében, hogy a kitűzött energiapolitikai terveit megvalósíthassa. A BEE támogatja az energiastratégia azon megállapítását, hogy a megújuló energia potenciál kihasználása az ország létkérdése mind technológiai, mind primerenergia oldalon. Véleményünk szerint a szilárd biomassza-potenciál kiaknázása nélkül Magyarország az EU felé tett „zöld vállalásainak” töredékét tudta volna csak mostanra teljesíteni, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt 14,65 százalékos megújuló részarány elérése pedig teljesíthetetlen a biomassza hasznosítása nélkül. A BEE szakemberei szerint azonban az energiastratégiából nem olvasható ki egyértelműen, hogy mekkora szerepet szán a jövőben az energiatermelésen belül a faanyagnak, Magyarország egyik legnagyobb szilárd biomassza potenciáljának. Mind erdészeti, mind energetikai szakvélemények alapján a faanyag felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség, az energiastratégiának tehát ki kellene hangsúlyoznia annak szerepét. A stratégia részletesen kitér az úgynevezett energiaültetvények kérdéskörére is, amellyel kapcsolatban a BEE tagerőművei jelentős tudásanyagot és tapasztalatot halmoztak fel az elmúlt évek során. A stratégia olyan, a környezetért aggódók körében sokszor hangoztatott, ám a szakértők szerint hibás - véleményt fogalmaz meg, mely szerint az ültetvények monokultúraként rendkívül károsak, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztetik, öntözésigényük pedig óriási. Ezzel szemben a gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények azt igazolják, hogy az energiaültetvények növényvédőszer-igénye rendkívül alacsony, öntözni pedig egyáltalán nem szükséges őket. Az élelmiszerjellegű növénytermesztésre nincsenek hatással, hiszen energianövényeket ott termesztenek, ahol kukoricát vagy búzát nem gazdaságos. A stratégia emellett több ízben kiemeli a megújulók kapcsán a decentralizált energiatermelés fontosságát. Ezzel kapcsolatban azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy azokon a helyeken, ahol nagyobb fogyasztói központok vannak jelenleg is, például nagyobb méretű távhőrendszer, nem célravezető a rendszer szétaprózása, hiszen ezeken a helyeken akár megújuló energiaforrás alapon nagy hatékonysággal lehet hőt és villamos energiát előállítani, kisebb tőkebevonással, versenyképes áron, ezért véleményünk szerint a piac adottságainak megfelelően jól megférnek egymás mellett a kisebb és a nagyobb rendszerek is.
- Említette, hogy a faanyag felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség. Sokan azonban úgy vélik, az erdészetekből származó fa energetikai célú elégetése az „erdők letarolását” vonja maga után…
Kimondottan energetikai céllal egy köbméter fát sem termelnek az erdészeti társaságok. A fakitermelés során keletkezik olyan termék, amelynek a hasznosíthatósága energetikai célra a legcélszerűbb, ezt nevezik tűzifának. Csak tűzifát semelyik erdészeti társaság nem termel, mert az a cél, hogy a fának a legjobban hasznosítható része a bútoripari, furnér lemezipari felhasználásra kerüljön, és az, amiből már parkettát sem lehet gazdaságosan gyártani, az lesz a tűzifa. Magyarországon évtizedek óta tartamos (azaz fenntartható) erdőgazdálkodás folyik. Hazánk volt az első európai állam (Mária Terézia idején), ahol erdőtörvényt alkottak, amely azóta is a legszigorúbb a kontinensen. Éppen ennek rendelkezéseit betartva szállítanak az erdészeti társaságok kizárólag ilyen gazdálkodásból származó, másra nem hasznosítható faanyagot az erőműveknek. Ezek a szabályozások a jövőben még szigorúbbak lesznek, ezért nem tartom helyénvalónak a feltételezést sem, mely szerint energetikai célból erdőterületek szűnnének meg.
- Az energiaültetvények megítélése is vitatott. Meghatározó-e jelenleg ezek szerepe alapanyag-ellátásukban?
Az energiaültetvények jelenleg még csak kezdeti stádiumban vannak jelen a magyar biomassza piacon. Ezen ültetvények elterjesztésében a BEE jelentős szerepet vállal, ugyanis tagvállalataink érdekeltségein belül jöttek létre Magyarországon az első üzemi méretű ültetvények, melyek 2005. évre datálhatók. Ebben az időszakban az volt a cél, hogy bevonjuk a mezőgazdaságot is a tüzelőanyag ellátásunkba, és azért hoztunk létre energiaültetvényeket, hogy tapasztalatot szerezzünk, illetve, hogy lehetőséget mutassunk a gazdálkodók számára arra, hogyan kapcsolódhatnak be szántóföldi növénytermesztés keretein belül az erőművek tüzelőanyag ellátás folyamatába. Nagyobb volumenű energiaültetvény létrehozása hosszú távú folyamat, mely csak lassú felfutást tesz lehetővé, ezért a mai tüzelőanyag portfóliónkba még csak néhány százalék nagyságrendben van jelen az energiaültetvényi tüzelőanyag.
- Változhat-e ez a jövőben?
Véleményem szerint az energiaültetvények szerepe hosszú távon egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni, de az, hogy milyen nagyságban fog hosszú távon rendelkezésre állni, nagymértékben függ a mindenkor hatályos támogatási rendszertől, hiszen az energiaültetvények létrehozása jelentős költséggel bír a telepítés évében. Nemzetgazdasági szempontból az energiaültetvények szerepe jelentős, ugyanis olyan szántóföldi területeken is létrehozhatók, melyek alacsony termőképességűek, mindemellett az adott régió foglalkoztatottságára is kedvező hatással vannak.
- Mi a véleményük a kötelező áramátvételi (KÁT) rendszer tervezett átalakításáról?
A tervezett átalakításokról már értesültünk, de egyelőre részletes álláspontunkat még nem tudjuk megfogalmazni, ugyanis csak a koncepció alapjait ismerjük, részleteket még nem tudunk. Azon álláspontunkat viszont többször hangsúlyoztuk, miszerint a meglévő, jelenleg is működő erőművek szabályozását nem tartjuk célszerűnek módosítani, ugyanis ez megrendítheti a befektetők bizalmát, és a kiszámíthatóság alapjait kérdőjelezheti meg. Az energia szektor működésének a titka a hosszú távú tervezésben és a kiszámítható szabályozói környezetben rejlik, hiszen jellegéből fakadóan az energetikai beruházások –a befektetett összeg kiemelkedő mértéke miatt- csak hosszú távon térülnek meg. Ebből adódóan a beruházások ellehetetlenüléséhez vezethet az időközben megváltozó szabályozási környezet, ezért is fontos egy kiszámítható energiastratégia, mely kulcsa az energiapiac működésének.
- Tudják-e folytatni tevékenységüket, ha esetleg erőműveik kikerülnek a KÁT által támogatott körből?
A KÁT, illetve a támogatási rendszer végérvényes megszűntetése természetszerűleg a BEE tagvállalatainak működését ellehetetleníti, ugyanis a villamos energia piac aktuális szabadpiaci árai a felmerült költségeket sem fedik le, de ha emellett egy már az EU gyakorlatában működő új rendszert vezetnek be, pl. a Zöld Bizonyítvány rendszerét, akkor erőműveink működése – természetesen a szabályozás adta keretek között - a továbbiakban is lehetséges lehet. Itt szeretnék visszautalni az előző kérdésben adott válaszomban az energetikai ipar hosszú távú kiszámíthatóság kritériumára.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
75%
2012.03.12, 16:30
Erbe számítása statikusan elfogadható.Gondolom, a technológiák mai gyors átalakulásának korában, dinamikus szemlélet jobban útba igazít.
A második generációs biogáz nyersanyag feltáró technológiák pl, a feltárási időt kb 25-30%-l csökkentik,s a biogáz kihozatalt kb. 20-23%--l javítják.
A mainál 2020-g, várhatóan, kedvezőbb kilátást ad ezért,a biogáz-földgáz viszonyának hasonlítása.
E számítással, papa88 4 milliós adatát reális viszonyszámnak tartom:
5,2 millió m3 biogáz = 4 millió m3 földgáz(kb. 75%)
-------
Fontos lenne itt e kérdésben közös nevezőre jutnunk!
Bányai István
2012.03.11, 15:12
Megítélésem szerint két okból lenne hibás döntés a támogatás megszüntetése:
-egyrészt támogatás nélkül a biomasszára épülő projekt ellehetetlenül a feldolgozók oldaláról,
-másrészt egy ilyen döntés ellentmond annak az alképzelésnek, hogy a biomassza felfuttatás munkahelyeket teremt.
Más kérdés, hogy ennek az ügynek az energetikai hatásfokát vizsgáljuk, akkor
elgondolkodtató, hogy milyen -versenyképes technológiát mutatathatunk föl- hogy értelme legyen
az egésznek?
papa88
2011.10.01, 11:15
T. erbe!
A 4 milliót csak a könnyű számolás kedvéért írtam.
A fermentorokban valóban fenntartják a megfelelő szén/nitrogén arányt úgy, hogy a szűrt, szárított, esetleg már komposztált anyagot visszakeverik a bemenetre.
A folyamat végén viszont az átlagos bemeneti öszetétel által meghatározott, de azzal természetesen nem egyező (alacsonyabb) szén/ nitrogén arány tapasztalható.
A lényeg, hogy a műtrágya kiváltás beszámításával sincs nagyságrend változás a megtakarításban .
erbe
2011.09.30, 22:22
T. papa88!
A biogáz általában közelebb van az 50%-hoz. 5,2 millió m3 biogáz nem lehet egyenlő 4 millió m3 földgázzal. Inkább 2,6 millió m3 földgázhoz közelít. Az erjedési maradványban még elég jelentős mennyiségű szén van. Állati eredetű többlet nitrogén sem nagyon tudja felborítani az egyensúlyt. A túl sok nitrogént sem szeretik a bacik. Túl sok fehérje le tudja állítani a folyamatot, emiatt igyekezni kell zöld növény adagolásával beállítani az egyensúlyt.
papa88
2011.09.29, 21:32
János!
Nem értek sem a műtrágya-gyártáshoz, sem a biogáz gyártásához, de ezeket olvastam, számoltam:
1kg nitrogén hatóanyag kb. annyiba kerül, mint 3 m3 földgáz. Ebből következően kb. 2m3 földgázt igényelhet 1kg N hatóanyagot tartalmazó műtrágya gyártása.
Néhány régi adat a nyírbátori telepről:
5,2 millió m3 biogáz
93 ezer m3 fermentlé
A lében 0,2-0,4% nitrogén
Ez kb. 200-400 tonna nitrogént jelent.
Műtrágyában ehhez 400-800 ezer m3 földgáz kell.
Az 5,2 millió m3 biogáz legyen egyenértékű 4 millió m3 földgázzal.
A biotrágyával kiváltható földgáz a biogázzal kiváltott 10-20%-a.
Ha döntően trágyát és állati hulladékot táplálunk be, a nitrogén tartalom négyszeresére is emelkedhet. A kiváltott földgáz megközelíti a biogázzal kiváltott mennyiséget. Szélsőséges esetben eléri.
Ilyenkor a fermentléből kinyert szilárd részt vissza kell vinni a folyamatba, mert a sok nitrogén mellől hiányzik a szén.
A lében a nitrogén harmada-negyede ammóniaként van oldva.
Illékonyabb, mint a műtrágyában.
A maradék zöme nitrát és nitrit, oldatban van és szivárog lefele, mint a műtrágyából.
De legalább „bio” nitrogén.
Ha silót, füvet gázosítunk, akkor több szilárd trágya képződik kevés nitrogénnel, ha állati eredetű anyagot, akkor sok nitrogént kapunk oldatban.
Az import megtakarítás szélső esetben akár kétszeres is lehet, de ez nem nagyságrend váltás, ha tízes számrendszert használunk.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.29, 10:31
Ja, gyümölcsöző. A sok névtelen sajtófigyelő összeollózza az egyesületének, szövetségének, aztán mennek a pénztárhoz felvenni a pénzt érte.
Mi meg fürödhetünk önnön fényünkben, ha nem zavar közben a gyomrunk korgása....
pozitív
2011.09.29, 10:13
Ez igen!
Ilyen szakmai párbeszéd gyümölcsöző!
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.29, 09:22
Igren, talán a Miscantus a jellemzehető (tapasztlatok alapján)legtöbb pozitívummal. Guggoló típusú (tehát nem terjed invazív módon), gépi beakarítása egyszerűbb, ásványi anyagtartalma elfogadható (nagyságrenddel jobb, mint az energiafű nevezetű szélhámosság), bár a hozama neki is a talaj vízháztatásától ugyanúgy függ, mint más normális fotoszinetizáló növénynek).
MIndíg el szoktam dicsekedni vele, hogyaz első egy sor telepítésénél ott lehettem Tatán, és (egy két évig rá-rá néztem.
MIvel körösmenti gyerek vagyok, engem már 5 éve inkább a gyalogakác érdekel, igaz, invazív, de kettős hasznosítható: magról kelés után harmadik évben, sarjadásról második évben bugás virágzata egyedülálló mézet produkál a méhek révén, urána levelestől bármikor aratható, kötegelve 10 nap alatt 30% alatt van a víztartalma, NEM ZÚZVA, homlkkéses "szeletelő-Aprítóval, száraz árnyékolt helyre betárolva megtartja nagy mennyiségű illóolaj tartalmát, és légszáraz apríték fűtési idényben, és/HMV szolgáltetásrea.
Gép betakarítása vadon lehetetlen, talán az egyetlen önmaga költsgét kitermelő (fenntarható)közmunkaprogram lehetne.
Sorműveléssel kordában tartható, kétévente virágzás után aratható folyamatosan, a leírtk miatt, és módon.
Nagyrévi gyakorlati területkontroll azt mutatta (Burka István volt polgármester érdeme), hogy az első tarvágás akár 30 tonnát is adott, majd kétév múlva, és kétéves ciklusokban megbízhatóan hozza a 10-12 tonnát hektáronként (ahol sűrű tőszám volt).
kiss
2011.09.29, 00:47
sziasztok, 2010-2011-ben is létesültek energiaültetvények csak éppen nem vettek fel támogatást a gazdák. Az értelmesebbje már belevágott de a támogatás sokat fog lendíteni ezen jövőre.
Az erőmű környékén rengeteg olyan föld van ami támogatás nélkül nem lenne rentábilis élelmiszer termelésre.
Ezeken a területeken 1000ha méretekben fog megvalósulni elsősorban lágyszárú energianövény (Miscanthus) ültetvény.
Ezzel a növénnyel a legjobbak a tapasztalatok az erőműveknél, csak nem jutnak elég alapanyaghoz sajnos.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.28, 23:11
Bocs elütési hibát javítok:
"MInden ásványi anyag, amely bekerült az alapanyaggal, a maradékkal ki is kerül 100 (azaz száz) %-ban. Szén és nitrogén is kikerül. "
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.28, 23:09
Kedves papa88!
Tény, hogy a MŰ-trágya (szintetikus növénytáp) 33%-a amit fel tud szívni a növény, 33%-a lebomlik, miközben 33%-a bemosódik a talajvízbe (ha nem így lenne, nem beszélnénk a vízkészletek nitrátosodásáról például)..
Az arányokban nem biztos hogy pontos vagyok, de amit a növény fel tud használni, az kb 1/3-2/5 rész, nem több.
No. a fementorból kikerülő erjesztési maradékok pedig olyan strukturájú szerves-, és szervetlen növényi maradványok, amelyek az alapanyagnövénynek már egyszer már építőeleme volt, és nem változott az erjesztés során.
MInden ásványi anyag, amely bekerült az alapanyaggal, a maradékkal ki is kerül 10%-ban. Szén és nitrogén is kikerül.
Mivel az erjesztési maradékanyag nem csak in-vitro, hanem széles gyakorlati alkalmazással is bizonyítottan teljesértékű műtrágya kihelyettesítő, ezért egyértelmű, hogy a le nem gyártott műtrágya (mert ki van helyettesítve természetazonos anyagokkal)csökkenti a importált gáz mennyiséget.
Ha valaki pontosan kiszivárogtatná, mennyi földgáz is kell egy tonna komplex műtrágya előállításához, és mennyi szervetlen anyag adalék, akkor hamar kiderülne, hogy a biogáz metánja mellet a másik értékes kimeneti "termék" az erjesztési maradékanyag.
Régebbn a biogáz CO2 tartalmát is(35-45%)is teméknek neveztem meg, de látva, hogy ezt mily kevesen tudják elfogadni (merthát répcelakon magától jön fel), mint a fenntarható világ részét, nem is rőltetttem.
Pedig az vitán felül áll, hogy a biogáz CO2-je szintén egyéves ciklusú, tehát nem additív.
Viszonylag 99,99%-tisztasággal, egyszerűen leválasztható a biogázról, és cseppfolyósan palackozható.
papa88
2011.09.28, 21:13
János!
"biotrágya által kihelyettesített műtrágyagyártás nagyságrenddel növeli a biogázüzm importgáz csökkentő képességét"
Kifejtené?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.28, 10:03
A biogázüzemek által előállított biotrágya által kihelyettesített műtrágyagyártás nagyságrenddel növeli a biogázüzm importgáz csökkentő képességét.
Ezzel új dimenziókban kell vizsgálni szerepét,túl a helyi energia előállítás-felhasználás nem vitatható gazdasági pozitív hatásait.
Az alaperőművekkel (és ilyeneknek kell tekintenünk pakson a kevésbbé szabályozhatóságuk miatt a biomasszaégetőket is)a biogázüzemek energiaközpontjai mind a hő-, mind az elekromos energia terénrugalmasan szabályozhatóak a biogáz pufferolhatósága miatt.
Tehát szükséges a két tipusú energiaközpont együttes átgondolása a jövőben tervezett kapacitások mennyisége, arányai miatt.
A szelesek meg addig maradjanak az ülepükön, amíg nem oldják meg az áram tárolását, vagy a spontán többlett árammal valami tárolható energiahordozó előállítását.
SZET-ről ne is álmodjanak, mert gödörben nem lehet újabb gödröt ásni...
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.28, 09:40
Kedves Gyula bátyám!
Ezt írod:
"A javasolt komplex biogáz termelő rendszer lényege, hogy a helyben termelt nyersanyagot, alacsony logisztikai költség ráfordítás mellett, helyben hasznosítja a termelt hő és más energia hordozókat pl. a helyi kertészeti üzem termékeinek helyi
tartósításával, feldolgozásával, csomagolásával, szállításával.
E komplex jelleg igényli a kilátásba helyezett sok szakképzetlen munkás kezet! ""
Ezzel tisztában vagyok, hiszen 3-4 éve írtam le először, és adtuk elő a az ESZTE alapítványával együtt a régiónkban a BIOEDITH programban, akkor lett AGRIPPA a neve, és a múlt héten Szegerden a SZAB székházbn ki is volt téve egy nemzetközi konferencián tanszparens projektnek. Teis olvastad, mert elküldetem már régen.
Tehát nem maganak címezve érzem, nyilván egyetértek vele.
Csak azt kérem, amennyiben hivatkozol rá, akkor ne feledd a forrást említeni, és ne feledd, hogy egy biogázalapú rendszer egy kimenetteltöbbel rendelkezik, mint a biomassza égetős: a műtrágyát egy-az egyben pótló erjedési maradékanyag.
Ezért ragaszkodom a megvalósítási paritáshartárokhoz.
Ha jól kiszámíthatnánk, kiderülne, hogy nem a biogáz főtermék, hanem a kiterjesztett trágya. Kérdezt meg a szegedi kémiai tanszéket.
Ha nem titkolnák olyan nagyon, hogy egy tonna komplex műtrága mennyi nm3 földgázfelhasználást igényel (teljes összfolyamatában), akkor nem csupán saccolásra kellene hagyatkoznunk.
reZJ
2011.09.27, 15:21
Kedves János!
Felvetett kérdlseidhez fűzöm megjegyzéseimet:
1.)A Bakonyi Erőmű Zrt.nyitott minden biomassza nyersanyag kísérleti alkalmazására. Nagyon sok kísérletet végzett saját kockázatára. Ezek közé tartózott a Sümeg környékén 2008-09-n végzett cukorcirok termesztési és hasznosítási kísérlet sorozat.
A kísérletet végző Cirok Kft ( Varga László) az általa Ausztriában vásárolt szőlő préssel termelt cirok szirupot és
és erőműi célra próbálta értékesíteni a prés maradványt. Ennek magas, 30 % fölötti, nedvesség tartalma miatt a nyers préselvény erőműi tüzelésre alkalmatlan volt. A vetett cukorcirok nagyobb hányadát ezért, lábon hagyva, 2009 januárban történt a betakarítás, és az erőműbe történő beszállítás. Az égetés során mért adatok megfelelő értékeket adtak. ( 30% alatti nedvesség stb.)
Itthon a cukorcirok tömeges préselése megoldatlan, ezért nem alkalmazható bioetanol előállítására. Technikailag, nálunk ugyancsak megoldatlan, a szőlőmust tulajdonágával rendelkező cukorcirok préslevének azonnali, vagy tárolással késleltetett használata is.
E tényezők miatt hagyták lábon erőműi égetés céljára,- az egyébként 60-70, helyenként 80 t/ha zöld tömeget nyújtó - a kísérleti területen beérett cukorcirok állományt kb. 95%-t.
A cukorcirok tehát tipikusan bioetanol nyersanyag, amelynek technológiai feldolgozásához nélkülözhetetlen feltétel a préselés és a préslé erjedés mentes hasznosítása.
Érdeklődőknek, a cukorcirok használatánál ma még, ezért javasolja az AISZ, hogy nyers, vagy silózott formában - folyamatos labor szolgálat biztosításával- használják biogáz nyersanyagként.
+++
Remélhető azonban, 4-5 év múlva, a mostani K+F munkák eredményeként, a cukorcirok, mint a második generációs bioetanol technológiák legjobb hazai nyersanyaga, szerepel a beszállító üzemek termelési szerkezetében.
2.)A leghátrányosabb 34+14 kistérség többsége (- kérem nézd meg a kistérségi térképen : N, BAZ, SzSzB, JNK, B, Ve megyében) nagy erdő területekkel rendelkezik. A javasolt komplex biogáz termelő rendszer lényege, hogy a helyben termelt nyersanyagot, alacsony logisztikai költség ráfordítás mellett, helyben hasznosítja a termelt hő és más energia hordozókat pl. a helyi kertészeti üzem termékeinek helyi
tartósításával, feldolgozásával, csomagolásával, szállításával.
E komplex jelleg igényli a kilátásba helyezett sok szakképzetlen munkás kezet!
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.27, 10:45
Bérczy Úr nyilván az erdőközeli, és az ott lévő látens hőfelhasználásra igénnyel bíró hátrányos térségekre gondolt.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.27, 10:36
"( A Bakonyi Erőmű Zrt. pl. a cukorcirok szár tüzelésével is pozitív eredményeket elért.)"
A cukorcirok tipikus biogáz alapanyag, magas cukortaltalma miatt, és rlatíve alacsony lignocellulóz tartalma miatt (az nem erjed meg).
Mivel a 60 tonna/ha nyerstömeghozam magas víztartalmú, kíáncsi lennék, mikor aratták, és bálázták be?
ha beszáradva (a vegeteatív időszak végén) takarították be, akkor van benne hihetőség.
Így elfogadható, és alkalmazható fűtőalapanyag, hiszen nem CO2 növelő(nem additív), mert egynyaras, következő évben ugyanannyit meg is köt.
A fából (még a tüzelőminőségből is inkább) bútorlap-, és farostlemez alapanyagot csinálnék, a rostálékából meg peletet, vagy brikettet.
Három nagykapacitású tradícionális gyártelep is van, amely jelenleg (pont erőművi nyomás miatt)relatív alapanyag hiánnyal jellemezhető (Mohács, Szombathely, Vásárosnamény).
Ennek kétoldlú feszültségnek pedig mégis az erdőállomány szenvedi kárát a végén, ha mindenki a fára utazik..
reRudolf Péter
2011.09.26, 18:26
A BEE szakértője konkrét kérdésekre nagyon konkrét, követhető és igaz választ adott.
Gratulálunk.
1.Teljesen igaz a MEHCST-ről és a NE-ről mondott véleménye. Biomassza erőműi hasznosítás nélkül nem teljesíthető a 2020-ra vállalt 14,65 % ME részarány.
2.) Sokan, alaptalanul féltik a magyar erdőállományt a biomassza erőműi felhasználástól. Igaztalan az a hiedelem, hogy a biomassza erőművek veszélyeztetik, sőt kiirtják erdeinket.
A hazai erdészetek, tervszerűen, tudományos pontossággal termelik minden évben a tűzifa részarányt, amelynek erőműi hasznosítása nem sérti a lakosság vásárlási érdekeit.
Az évenként kitermelt tűzifa
kb.60-65 % piaci ellátási zavarok nélkül értékesíthető lesz hosszú távon, a biomassza erőművekkel kötött,
szállítási szerződések alapján.
Az AISZ számításai szerint a biomassza erőművek termelése a mai szinthez képest, 2020-g, kétszeresére bővíthető.Ezen belül a 2020 körül várható energia termelés üzemi összetételének átalakulása várható. A meglévő 4-5 biomassza erőmű mellett megjelennek, főleg a leghátrányosabb 34+14 helyzetű kistérségek, helyi nyersanyag felhasználásra, s a termelt elektromos,- és hőenergia helyi hasznosítására szakosodott minibiomassza erőművek! Ilyen szerkezet módosítással, várhatóan az összes biomassza erőműi termelés kapacitása kb. 400 MW nagyobb, 200 MW kisebb ( 4-10MW)kapacitású
( kistérségi) erőműben történik. A bővítés azonban nyersanyag összetétel jelentős változását is igényli:
tűzifa 60 %
erdészeti-faipari hulladék 20%
energianövény,-ültetvény 20%.
3.)Sokan tamáskodva, vitatják az energianövények,-ültetvények erőműi hasznosíthatóságát.Egyetértünk Rudolf Péter álláspontjával. Nagyok a lehetőségeink, elsősorban a kevésbé termékeny, vagy pl. ártéri és más, gabona-kukorica termesztésre alkalmatlan területeken.A BEE tagvállalatai Pécsett és Ajkán is nagyon jelentős K+F költség ráfordítással, igazolták az energia ültetvények erőműi használhatóságát. Nyitottak e nyersanyagok fogadására.
( A Bakonyi Erőmű Zrt. pl. a cukorcirok szár tüzelésével is pozitív eredményeket elért.)
4.)Igaz az alapvető feltételről, a piaci kiszámíthatóságról Rudolf Péter által alkotott véleménye is.E hangsúly azonban magában foglalja a KÁT megnyugtató, sürgős rendezését és az energia ültetvény támogatási rendszer megszilárdításának követelményét is.
Dr BGY
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.26, 14:03
Amíg nem használjukfel energetikai célra az eddig sem használt energiaforrásainkat (többmillió tonna mezőgazdasági másodtermény, ártéri biomasza, feldolgozási hulladékok, nem használt 1 millió ha termőföldön egynyaras többcélú növénytermesztés (bőmagvas cirok, cukorcirok főképen), addig nincs létjogosultsága még konjunktúrában sem!
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.09.26, 12:19
20 éve már a könyökünkön jön ki ez az ültetvényesdi.
A sok spekuláns " rendszerváltó" földfoglaló csak ehhez ért.
Ez a föld nem arra való. meg nem nekik....
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
Támogatási kérelem benyújtása
6. § (1) (Nincs adat tehát nem lehet beadni a pályázatot)
Névtelen olvasó
2011.09.26, 07:12
Energia ültetvényt sem 2010-ben sem 2011 -ben nem telepítettek nálunk. Romániában viszont igen, úgy látszik ott megéri.
Egyelőre itt tartunk:
"A Vidékfejlesztési Minisztérium központi elektronikus címére írt levelét köszönettel megkaptuk. Ügyével kapcsolatosan az Agrárfejlesztési Főosztály az alábbi tájékoztatást adja.
Az ÚMVP I. tengelyes intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, az agrárium fenntartható fejlődéséhez. Az I. tengelyen belül az összes kiemelten fontos támogatási konstrukció elindult (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gépbeszerzés, fás- és lágyszárú ültetvénytelepítés, élelmiszeripar, fiatal gazda, öntözés, stb.).
Az I. tengelyes keretén belül közel 56 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, amelyekre több mint 35 ezer támogatási határozat került kiadásra. Az odaítélt támogatási összegek a beruházások befejezését követően közel 700 milliárd forint értékű beruházási színvonal elérését teszik lehetővé. A fejlesztések megvalósítására nagyobb részben 2011, évben kerül sor. Ez alapján az I. tengely végrehajtásával a 2007-2013. közötti időszakban rendelkezésre álló keret több mint 80%-a lekötésre került.
A lágyszárú energiaültetvények és a fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások (71/2007. (VII.27.), 72/2007. (VII. 27.) FVM rendeletek) ez idáig minden évben meghirdetésre kerültek. A források felhasználásának megfigyelése folyamatos. A jogcím vezetői döntés alapján 2011. évben nem kerül meghirdetésre. Amennyiben a jogcímen maradványkerettel lehet számolni, 2012. évben újra megnyitásra kerülhet a támogatási jogcím.
