Híres írók novellái a klímaváltozásról Zöldtech *
2011.09.05
5 hozzászólás
A klímaváltozás várható hatásait hozza kézzel fogható közelségbe egy készülő novelláskötet, amelyben olyan neves szerzők írásait olvashatja majd a közönség, mint a kanadai Margaret Atwood vagy a brit David Mitchell.
H i r d e t é s
A novellagyűjteményben, amely októberben lát napvilágot I'm With the Bears (Én a medvékkel vagyok) címmel, T.C. Boyle, Helen Simpson, Toby Litt, Paolo Bacigalupi és Kim Stanley Robinson egy-egy története is szerepel - írta a The Guardian című brit napilap internetes kiadása.
A radikális művekre specializálódó, független Verso kiadó gondozásában megjelenő novellagyűjtemény címét John Muir 19. századi amerikai természettudós egy mondásából kölcsönözték. A természetvédelem korai szószólója mondta egyszer, hogy "ha a fajok közötti háborúra kerül a sor, én a medvékkel vagyok".
A kötettel a kiadó célja, hogy a valószínű jövőt kézzel fogható közelségbe hozza, érzékeltesse az olvasókkal, milyen lehet az élet egy olyan világban, ahol már kimerültek a fosszilis energiahordozó-készletek, hogy valóságérzetet adjon egy embertelen méreteket öltő katasztrófának.
A Booker-díj esélyeseinek listájára kétszer is felkerült David Mitchell egy olyan - meglehetősen közeli - jövőt képzelt el The Siphoners című írásában, ahol egy hordó olaj 800 dollárba kerül. Az elismert amerikai novellista T.C. Boyle korai ökoaktivisták történetét beszéli el The Siskiyou, July 1989 című művében, míg Nathaniel Rich Hermie című novellájának főhőse egy tengerbiológus, akit saját fiatalsága kísért.
A Hugo- és Nebula-díjas amerikai sci-fi író, Paolo Bacigalupi The Tamarisk Hunter című írása az Egyesült Államok szárazság által sújtott délnyugati részére kalauzolja az olvasót, ahol a vízhez való hozzáférést központilag szabályozzák.
Mint arra Bacigalupi rámutat, a klímaváltozás témája olyannyira tele van bizonytalansággal, hogy szinte határtalan a megírható történetek száma. Releváns, feltérképezetlen, felfedezésre érdemes terület - hangsúlyozza az amerikai író, aki pontosan ilyen témákat keres írásaihoz.
"A globális felmelegedés kapcsán felmerülő kérdések, amelyek nemcsak azt feszegetik, hogyan változik a világ, hanem azt is, milyen alkalmazkodási technikákat választunk, termékeny kreatív talajt adnak. Amikor írok, akkor korunk legsürgetőbb kérdéseiről akarok írni. A klímaváltozás abszolút kielégíti ezt a követelményt" - mondja Bacigalupi, aki szerint a klímaváltozás egyike azoknak a jelentős, bizonytalan eseményeknek, amelyek újrarajzolják a világról alkotott képünket.
"Nem is tudjuk, mennyire függünk az éghajlat stabilitásától. Azt hiszem közel vagyunk ahhoz, hogy az emberiség történetéről klímaváltozás előtti és utáni korszakokban gondolkodjunk" - véli az amerikai író.
A novellagyűjteményhez Bill McKibben, a légkörben található széndioxid mennyiségének csökkentését célul kitűző mozgalom, a könyv jogdíjaiból támogatott 350.org alapítója írt előszót.
"A kulcs itt a képzelet - amíg nem érezzük meg a zsigereinkben, hogy milyen fenyegetéssel állunk szemben, addig nem fogunk elég elkötelezetten fellépni. A művészet a zsigerekig hatol. A környezetvédők nagyon sokáig próbáltak elsősorban az agynak azon részére hatni, amely kedveli a grafikonokat és a diagramokat, itt az ideje, hogy megpróbáljunk minden szinten hatni az emberekre" - hangsúlyozza Bill McKibben. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2011.09.10, 10:06
Ezt a filmet lehet és kell is több okból kritizálni, (pl. politikai okokból) viszont van benne egy kis igazság. Pl abban félre vezet, hogy régi rendszerben termékek általában nem voltak zöldek a legtöbb esetben. Nagyon magas fogyasztású autók és elektromos eszközök. pl. a hűtőgép hiába nagy élettartalmú, ha túl sokat fogyaszt.
(pl gondoljunk a benzin szagú Wartburg autókra és az örökké rossz Trabantokra, és még felsorolhatnék egy csomó dolgot)
Ezenkívül voltak termékek, amikbe túl sok anyag lett bele rakva valóban tartósak voltak csak nehezek.
A filmnek több helyen nem kell félre vezetni néhány jó termék tartósságával.
Rendkívül környezet szennyezés volt a kommunizmusban
hatalmas acél ipar, füstölgő kémények tengere
pl. hasonlítsuk össze Druzsvát és modern Still fűrést stb.
Persze, ha eljutunk a kis fogyasztásig, akkor annak csak úgy van értelme, ha hosszú élettartalma van.
Ezt a témát kapcsolni kell a magasabb belső piacok megteremtése magasabb bérekkel és zöld cafetériával témához akkor jóvá lehetne tenni a filmet és akkor nem kell gazdasági válságtól félni, politikai válságtól, sem mert rengeteg embernek a földön nincs megfelelő ellátottsága nem hogy luxuscikkekből, hanem alapvető létszükségleti dolgokból.
A filmben több tévedés és féligazság van. Az igaz hogy a Föld véges viszont a kihasználtsága rendkívül alacsony olyan területeken, mint a Szahara vagy Góbi sivatag a leérkező napfény vagy földterület 0.1 vagy 0.01 % sem használjuk ki, hasonlóan földi szélenergiáét sem és hasonlóan tengerek keletkező alga biomasszát, (új fajta atom energiát) alig alig használjuk ki stb.
Egy rokonom küldte, aki nem gondolta át mi ez film. (propaganda)
Nem kell bevenni (vagyis elhinni) az ártalmas hazugságait, féligazságait a filmnek.
Téveszme
2011.09.09, 16:37
Kedves nakaroly!
Nagyon jó, hogy megosztotta a filmet. Szerintem pedig nagyon jó a film.Csak a végkövetkeztetés idealista ábránd és nem állja meg a helyét a realitás talaján.
nakaroly
2011.09.08, 16:57
Elnézést kérek hiba volt megosztanom ezt a filmet nézetlenül. Azt hittem jó. Szerintem lehet találni megoldást hosszú élet tartalmú termékkel úgy, hogy munka helyet is teremtünk. Pl. másfajta város szerkezetekkel, visszatéréssel régi paraszti kultúrához, szellemi munka helyek, űr ipar ... és még nem tudom még mik, ezen gondolkodnom kell.
Sőt modern korunkban a rövid élet tartalmú termékeket sem az EU-ban termelik.
Pl. Azokat műanyagokat nem leégetni kell hanem környezet barát módon kinyerni a számítógép hulladékból. Ez munka hely teremtés. Ugyanannyi figyelmet kell fordítani lebontásra mint a termelésre.
Azonkívül a film nem keresztény.
nakaroly
2011.09.08, 15:38
Írtam egy novellát a HP -nek, évekkel ez előtt, mert egy laptop volt a fődíj. " A világ hetven év múlva " ez volt a címe, aztán csak 2070 -re rövidítettem.
Most pár évvel később a mostani eszemmel felülírnám saját magamat egy -két ponton.
Nagyon rövid írást vártak kb. fél oldalt és én írtam vagy 7 oldalt . A téma megfoghatatlan. Jelen korunkról sem lehet általános leírást adni, mert millió féle élettörténet és sors van és azok kombinációja.
Lehet egy elképzelést a jövő technikájáról adni, de ez nagyon bizonytalan. Nagyon sok rossz is lehet sajnos a jövőben járványok , éhínségek , háborúk ezért is fontos a fenntartható fejlődés.
Persze nem én lettem a győztes, hanem szamárságokat díjaztak, ahogy ez lenni szokott, és én nem találtam tisztességes kiadót rá.
Nem tudom talán meg kellene osztanom ezt írást valahová. http://www.napvilag.net...ulva_hp_novellapalyazat
A győztesek novellákat pillanatnyilag nem találom.
