Passzív hűtéssel a hőguta ellen – nem csak passzívházakban
Zöldtech *
2011.08.29
* Szerző: Sariri-Baffia Enikő
4 hozzászólás
|
 |
|
A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fűteni, nyáron pedig hűvös, minden aktív hűtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hűs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk: megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel, ami annyira egyszerű, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható.
A passzív hűtés – vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban – nem újkeletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerű módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hűvös nyáron.
A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek - részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hő formájában hagyja el a készüléket.
A passzívházakban - melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői - már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hűtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthető. Az első passzívház 1992-ben épült Darmstadt városában, azóta több mint 32 ezer ilyen épület lakói élvezik az alacsony energiaköltség mellett a kellemes nyári hűvöset.
Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerű viselkedést.
Így alkalmazzuk a passzív hűtést
Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. A passzívházakban a hőszigetelés 30-50 centiméter is lehet.
Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehűl a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévő ablakok is nyitva legyenek.
Napközben lehetőleg ne szellőztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben.
Szereljünk fel minden ablakra – lehetőleg külső – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redőnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetősen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása - amellett, hogy pénzbe kerül - jelentős mennyiségű hőt ad le a helyiségben.
Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet. Ne felejtsük eltávolítani a fóliát, mielőtt elkezdünk fűteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra.
Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthető lapos monitorral és billentyűzettel, így még konfortosabb is és takarékosabb.
A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hőmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hűtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítő pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hűtésre. Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hűtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csőkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. A csőben fagyálló folyadék kering, amely felveszi az épületben keletkező hőt, és leadja a talajban, ahol 2-3 méteres mélységben nyáron is 10 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.
Amennyiben szellőztető berendezés is üzemel az épületben – ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka -, akkor a szellőző levegő is hűthető a csőkígyó segítségével. Utóbbi lehetőség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegővel szállított hűtés csak minimális teljesítményre képes - ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hőigényű épület esetében kevésnek bizonyul. A betonmaghűtés is csak akkor elegendő, ha legalább alacsony energiaigényű házról van szó.
Ez utóbbi passzív hűtési eljárások minimális áramigénnyel működnek – töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának -, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben - például irodaházak esetében - bevált módszer a szondás hőszivattyús rendszer kiépítése a fűtésre és a hűtésre. Nyáron az épületből elvont hő a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fűteni is. A fűtés és a hűtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb. Ennek ellenére rohamosan terjed az ilyen irodaházak száma.
A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva - következő felújítás alkalmával - lesz lehetőség. Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitűzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérni.
A passzívház standard mesterfogásait a magyar tervezők is elsajátíthatják a nemzetközi minősített passzívház tervező képzés keretében, amelyen bemutatásra kerülnek a passzívház alapelvek, és azok gyakorlati megvalósításának módszerei. A tanfolyam elvégzése után vizsga is tehető. A sikeres vizsgát teljesítők megszerzik a Minősített Passzívház Tervező, vagy a Minősített Passzívház Tanácsadó címet, emellett egy nemzetközi tervezői adatbázisba is bekerülnek. Bővebb információ: www.passzivhaztervezo-oktatas.com
Képek
Árnyékoló egy passzívházban: beengedi a fényt, de kizárja a közvetlen napsugarakat, így az épület nyáron is kellemesen hűvös marad. Fotó: Sariri-Baffia Enikő
(Kattintson a képre a nagyításhoz)
Passzív hűtés egy passzívházban: csőkígyó a talajban, amely fölveszi a betonfödémből származó hőt. Fotó: Boros Károly
(Kattintson a képre a nagyításhoz)
Passzívház standard szerint tervezett és kivitelezett óvoda Bad Sodenben (Németország). A tűzvédelmi balkon árnyékolja az üveghomlokzatot, nyáron ez kiegészül a vászonból készült napellenzőkkel; alatta kellemesen hűvös tér keletkezik. Az ajtók felett nyitható ablakszárny található, amely automatikusan kinyílik éjszaka. Az épület önmagát hűti kellemes 25-26 Celsius-fokra. Egyéb árnyékoló, vagy aktív hűtés nem készült az épületben. Fotó: Thomas Ott
(Kattintson a képre a nagyításhoz)
Navigáció:
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért
a Zöldtech magazin szerkesztősége
nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.
Fejes Ferenc
2011.09.01, 15:07
Ha valaki egy laptophoz monitort csatlakoztat, fogyasztását legalább megduplázza és egy asztali gép szintjére emeli. Különösen ha akciós LCD képernyőt vesz (jól eldugott fogyasztási adatokkal). Nem árt ha ténylegesen megméri mennyivel is lett nagyobb a kép ! Gyakran bizony alig (a plusz 50 W-ot biztosan nem éri meg) csak a külső monitor csalóka: nagyobbnak tünik.
Kérdező
2011.08.29, 13:41
Miért nem tanítják meg az építészeknek a szakmát? Miért csak a "művészet" a lényeg? A lakhatóság, gazdaságosság, tartósság a mai építészek számára többnyire érthetetlen és felesleges, nyűgös ostobaság. Ahhoz hogy valaki jó építész legyen, azaz építőművész, ne csak nagyképű megfagyott zenész, olyan házakat kellene tudni tervezni, ami nem csak szép, de jól lakható, olcsón üzemeltethető és tartós is.
Névtelen olvasó
2011.08.29, 11:57
hogy csőrepedés esetén környezeti kárt okozzon
cs
2011.08.29, 09:33
Minek fagyálló a talajhűtőbe, ha 10 fok a min.?
|