Támogatja Washington a Linde új szén-dioxid-megkötési technológiáját Energiainfó *
2011.08.19
4 hozzászólás
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma 15 millió dolláros fejlesztési támogatásban részesítette a Linde szén-dioxid-megkötési technológiáját.
H i r d e t é s
»A Linde Alabama állambeli wilsonville-i kísérleti üzemét a tervek szerint 2014-ben helyezik üzembe. A létesítményben a Linde széntüzelésű erőművekben alkalmazott szén-dioxid-kivonó berendezések energiafogyasztását és költségeit csökkentő új, karbon-megkötő technológiáját tesztelik majd.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2011.08.24, 14:13
re-2
Az NH4HCO3 egy kínai műtrágya típus volt, amit a Karbamid kiszorított a jobb tulajdonságai miatt. Viszont lehetséges, hogy most már lenne újra értelme, mint magasabb CO2 tartalmú műtrágyának, mert CO2- nek is van műtrágya hatása. Talán csak zárt alga rendszerekben, fólia csövekben? Mert jelentős ammónia elpárolgás van.
Az ár nem jó téves adat az ammónia technika esetén az ár jóval drágább.
Tiszta oxigént jelenlegi technikai szinten erőművekben nem lehet használni ára miatt és mindent szétéget ez hibás elmélet.
erbe
2011.08.23, 09:07
"Továbbá nagy tételben nincs kipróbálva, hogy mi történik, ha nagy mennyiségű széndioxidot nyomunk le a föld alá."
A Linde az ellenkezőjében viszont jeleskedik. Répcelak!
advocatus diaboli
2011.08.21, 12:22
A füstgáz háromnegyed része nitrogén, amivel senkinek sincs semmi baja, válasszuk le a csak káros anyagokat.
Egyik tuti megoldás.
A szenet tiszta oxigénben égetik el, az így keletkezett füstgázok nitrogén mentesek, csak a káros eltüntetendő anyagokat tartalmazzák.
Hátránya hogy 1 tonna széndioxid e módszerrel való leválasztása 10 - 15 ezer forint körül van
Van egy kipróbálás alatti stádiumban lévő.
A széndioxidot ammóniával vegyítenek. Csapadékszerű ammóniumkarbamát keletkezik.
Ez könnyen elkülöníthető, hevítve szétbomlik széndioxidra, és ammóniára.
Igaz hogy nem értem hogy azután az ammóniát, és a széndioxidot hogyan válasszák szét, de – hát én sem tudhatok mindent.
Ennek a költsége a számítások szerint tonnánként 10 ezer forint alatt van.
Megemlíteném hogy 1 MWh elektromos áram (szénből való) előállításakor 1 tonna széndioxid keletkezik.
Az 1 MWh áram átvételi ára Magyarországon 15 ezer forint.
Ez a megoldás az elektromos áram átvételi árát közel duplájára növelné.
Az első megoldás a 15ft/kWh áram értékét megnövelné 25-30 –ra.
A második megoldás kb 25 ft-ra.
De hát mi ez egy ökotudatos alattvaló számára.
Nagyon hasznos dolog ha kutatók egy olcsóbb megoldáson törik a fejüket, de lehet hogy a hasznosabb az lenne ha egyáltalán nem foglalkoznának vele.
Továbbá nagy tételben nincs kipróbálva, hogy mi történik, ha nagy mennyiségű széndioxidot nyomunk le a föld alá.
Továbbá a mai napig se nincs egzaktul bebizonyítva hogy a légköri széndioxid csökkentése, az időjárás kedvező hatását vonná maga után.
A folyamatnak energia-igénye van.
Az-az a fosszilis energiahordozók csökkenésének gyorsulását hozza magával.
Viszont van egy nagyon nagy előnye.
A kibocsátásmentes zöld technológiáknak költségei jelentősen csökkenni fognak az e módszerekkel kísért fosszilis energiákhoz viszonyítva,
