ZÖLDTECH  
 Magazin 
 Piactér 
 Webáruház 
  Címlap   Hírlevél   Eseménynaptár   Lexikon   Számítások   Hozzászólások   Partnereink

Rovatok:
Megújuló energiaforrások
Napenergia
Napelem
Napkollektor
Szélenergia
Biomassza
Hőszivattyú
Geotermikus energia
Vízenergia
Környezetbarát technológiák
Energiatudatos építészet
Energiatakarékosság
Energiapolitika
Klímaváltozás
Pályázatok
Oktatás
Jogszabályok
Egyéb
Legnépszerűbb cikkek
Támogatóink:


A Napelem rovat támogatója

A Zöldtech magazin támogatója

A Zöldtech magazin támogatója

A Hőszivattyú rovat támogatója

A Napenergia rovat támogatója

A Zöldtech magazin támogatója
Partnereink >>>
Tudta-e, hogy ... ?
... Magyarország területére egy év alatt 400-szor több napenergia érkezik, mint az ország teljes éves energiafelhasználása.
Figyelmébe ajánljuk
Hugh Piggott:
A szélturbina készítés kézikönyve
Téma: szélturbina készítése házilag
Vízenergia

Turbinák a Duna fenekén?
Dunántúli Napló * 2011.08.11 * Szerző: Máté Balázs
31 hozzászólás
Magyarország

Meghökkentő ötlettel állt elő Dunaszekcső polgármestere: meg kívánják vizsgálni, telepíthetők és működtethetők-e gazdaságosan olyan turbinák, amelyek a Duna áramlását kihasználva termelnének villamos energiát.

H i r d e t é s

»– Nincs környezetkárosító hatásuk, nem kell gátat, vízlépcsőt, egyebet építeni, és a meglévő hajózási útvonalat sem kellene módosítani, mégis képesek lehetnek akár az egész falu áramellátását biztosítani – sorolja az elképzelése melletti érveket Faller János, Dunaszekcső polgármestere, majd a találós kérdésre hajazó rejtvény megoldását is megadja: ezek a víz alatti turbinák.«

Teljes cikk >>>

Navigáció:

Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni. Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket. Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
 
Név:
 
A hozzászólás szövege:

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

turidani
2011.11.28, 22:19
Kedves Piszi,

nem ért maga semmit.
És főleg nem a mederturbinákat... :-)

Hiszija Piszi
2011.11.28, 20:47
Aha! Érthető.

turidani
2011.11.27, 13:08
Kedves Doktor,

eszem ágában sincs reklámozni a konkurenciát :-)

Dr. Wassermann Pozitív
2011.11.27, 10:59
turidani !

Mutass valami példát mederturbinákra, nevezetesen a "nagy darabszámban telepített, áramlástanilag kimunkált" profi megoldásokra.

turidani
2011.11.27, 09:57
Kedves A.D.,

ezek csupán tervezési és méretezési kérdések.

A mederturbinák az egyedileg összegányolt amatőr konstrukcióktól a nagy darabszámban telepített, áramlástanilag kimunkált profi megoldásokig számtalan kivitelben készültek már, és kiválóan beváltak.

Tehát nem úgy merül fel a kérdés, hogy "hogyan néz ki egy mederturbina".

Hanem úgy, hogy "milyen mederturbinát szeretne a kedves vevő".

a.d.
2011.11.26, 10:26
„A mederturbinák fő jellemzője pont az, hogy a vízszinthez képest kis magasságúak….”

Ha a vízszinthez képest kis magasságú, az mit jelent.
Kicsit emelkedik ki a vízből.
Vagy lehet, hogy a víz szintjéhez képest elég mélyen van. És a hajók fölötte biztonságosan közlekedhetnek. Ez esetben mekkora lenne a turbina tényleges magassága. Mekkora lenne a turbina hatásos felülete, mekkora lenne a teljesítménye

Vajon hogyan nézne ki egy szóban forgó mederturbina
Vízszintes, vagy függőleges tengelyűek lennének –e?
Ha vízszintes, akkor az áramlásra merőleges,
esetleg párhuzamos lenne.

turidani
2011.11.26, 10:14
"És az állandóan mozgó hordalék micsinál majd"
(Dr. Wassermann Pozitív)

Nyilván problémát csinál.
De hát a hordaléknak pont ez a dolga.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy a mederfenéken elhelyezett turbinák sokkal rövidebb élettartamúak és sokkal több karbantartást igényelnek, mint a duzzasztóra telepített turbinák.

Ez az ára a duzzasztómentes vízierőműnek.

Dr. Wassermann Pozitív
2011.11.26, 09:37
És az állandóan mozgó hordalék micsinál majd, például az aszályos hónapokban?

turidani
2011.11.25, 20:42
János, a válaszok a következők:

1. A mederturbinák fő jellemzője pont az, hogy a vízszinthez képest kis magasságúak, tehát az aszályos hónapokban sem lesz belőlük zátony.
Legfeljebb csak a kisebb vízhozamból eredő kisebb vízsebesség miatt kisebb teljesítményt adnak le.

2. Mivel a mi határainkat nem nyaldossák tengerek, a tengerszint esetleges emelkedése a hazai kihasználható vízienergiát nem csökkenti.

Amúgy a folyók esése néhány száz méterben mérhető, a tengerszint megjósolt emelkedése viszont csak néhány méter lehetne.

3. Ha az alsó szakaszon végzett visszaduzzasztás a folyó mederturbinákkal lefedett szakaszának esését csökkenti, akkor ez bizony a mederturbinás szakasz teljesítménycsökkenését fogaj okozni.

De a vízierőmű-beruházók az ilyen partizánakciókkal" szemben nyilván jogi úton végeni szokták magukat.

Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.25, 17:20
Turidani, értem, amit mondtál, és egetértk, nem értetlenségből tettm fel a kérdéseimet, ne legyen félreértés.
mert a Dunán ha jól emlékszem valakik terveznek erőművet jóval meszebb lejebb Mohácsnál is...

Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.25, 17:11
Az viszont nem fikció, ha a legalsó szakaszon vízerőműgáttal visszaduzzasztják, és vízhiányos esetekben, csak duzzasztanak, az milyen hatással lesz a végig meder-generátorokra?

Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.25, 16:11
Még eg kérdés: mi van h tényleg emelkedik a tengerek vízszintje? Az nem csökkenti az amúgy is kislejtésű folyók (pl a Duna) aktuális helyzeti energiáját?

Jó, ez legyen fikció.

Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.11.25, 16:08
Ilyenkor mit csinálnának teljes hoszában a medrturbinákkal,amikor ennyi víz van csak a folyókban?

vízerő
2011.11.25, 15:28
Külföldi példa vízerő hasznosítására.
Tengerparti árapályerőmű turbinái. 22 méter a turbina átmérője (!), 2 MW a várt teljesítmény. 4 darab készül, 35 méter mély tengerpartra. 55 millió dolláros projekt. Jövőre tervezik az átadását.
http://inhabitat.com/wo...0-french-homes-in-2012/

turidani
2011.11.18, 14:43
Pontosabban: a vízlépcső az előtte felduzzasztott folyószakasz helyzeti energiáját egy ponton hasznosítja.

Ezzel ellentétben a mederturbinák a folyószakasz helyzeti energiáját a teljes szakaszon elosztott turbinákkal hasznosítják.

Tehát a folyó energiája nemcsak vízlépcsővel, hanem megfelelő számú mederturbina telepítésével is teljes egészében hasznosítható.

It a probléma egyrészt a "megfelelő számú" kitételen van, másrészt ott, hogy a mederturbinák rosszabb hatásfokkal, rövidebb élettartammal és nagyobb karbantartásigénnyel rendelkeznek, mint a vízlépcsőbe épített turbinák.

De valóban igaz, hogy a Duna magyarországi szakaszának vízienergia-kapacitása nemcsak vízlépcsővel, hanem a folyó teljes hosszában elszórtan elhelyezett mederturbinákkal is teljes egészében hasznosítható volna.

Ratioactiv
2011.11.18, 10:45
Ezek a mederfenék turbinák a folyó energiakészletéből csak perifériálisan csipegetnek. Teljeskörű megoldást csak a vízlépcsők adhatnak.

János62
2011.11.17, 10:23
Kedves dr.havasgabor Úr!
2011.10.28, 08:25
Szívesen fel venném a kapcsolatott Önnel volna kérdezni valóm ez ügyben.
Köszönöm-János

a.d.
2011.10.29, 08:15

„ 5-25 kwh teljesítmény „ szerű megfogalmazás.
Ez a paraméter fenn van „dr havasgabor honlapján” - is,
és ez őt nem zavarja.

Ratioactiv
2011.10.28, 14:40
Az azért sugall valamit, hogy Európában nem alkalmazzák ezt a nagy horderejű találmányt. A tengermozgást kihasználni próbálók nem tartoznak ide.

A folyami vízerőművek általános elterjedése mellett ez az ötletelés a kínai nagy proletár kultúrális forradalom népi kohóinak kampányára hajaz. És a háztáji vasolvasztók egy közveszélyesen önhitt, karizmatikus népvezér lázálmainak gyümölcsei voltak - kisiklatva az egész népgazdaságot.

dr.havasgabor
2011.10.28, 08:25
A Dunaszekcsői polgármester Úr mellett minden érdeklődőt tisztelettel arról tájékoztatok, hogy van olyan már szabadalmilag röviden levédett műszaki megoldás, amely a nem sodrás vonali pontonhoz kötött erőműelemekkel 5-25 kwh teljesítményt képes 8740 órában évente biztosítani három éves megtérülés mellett
Aki érdeklődik az nyugodtan keressen
Ps a legtöbb kikötővel rendelkező MAHART Passnave Kft nem mozdult erre ami a főtulajdonos MASPED vezér ismeretében nem meglepő, Ő csak politikai alapon működik Baja elvt egyeztet kizárólag

re b2
2011.08.23, 15:27
Teljesen világos okfejtését, bizonyosan mindenki elfogadja, kivéve a gyevi bírót, vagyis esetünkben v.D.J.Zs.-t.

Tételeit mindenki restelkedéssel olvassa. Mit tehetünk, mondja-mondja a magáét, s meggyőződve teszi, mert hiszi, hogy övé az igazság.

E fórum demokráciáját ez a magatartás nem sérti.

b2
2011.08.23, 07:48

„Ecopolyban Salca János”
„nem okvetlen mozgatja meg a befektetők fantáziáját.”
„ Duna felső szakaszán negyven kilométer hosszban elhelyezett néhány ezer ilyen motor a teljes hazai áram szükségletet ki tudná elégíteni”


A Magyarországi Duna szintkülönbsége 28 méter.
Vízhozama most 2000 köbméter másodpercenként.
Tehát most a Duna magyarországi szakaszának a helyzeti energiája 550 Megawatt
Van rá példa hogy többször ennyi víz folyik.
Ennek a duplája 1100 Megawatt még elképzelhető.
Ha ettől is több, készítik elő a homokzsákokat, árvízkapuk kinyitva.
Ez még csak az elméleti!!
A teljes Duna belépcsőzése, totális hasznosítása ettől kevesebb energiát adna.
Tegnap az országnak 3800, és 5800 Megawatt között volt az elektromos áram igénye.

Scala János hatalmasat tévedett!!!

A befektetők tisztában vannak, de nem tartják fontosnak hogy kikürtöljék a világnak hogy S.J. nem korrekt.
Viszont a tudással nem, de hittel rendelkező, Magyarok fel vannak háborodva hogy a befektetők már megint nem hódolnak a Magyar Geniusnak.

Tisztelt v.D.J.ZS.

A repertoárjába felvehetné LUCIFERT!!....A FÉNYHOZÓT.””
Aki a TUDÁS FÉNYÉT hozza.

v. D. J. Zs.
2011.08.21, 19:21
Remélem erről van szó...
http://www.nol.hu/archivum/archiv-404132
Ez a találmány már lehet, hogy a "külföldé", ugyanis 2006 májusi a hír...

hargi
2011.08.16, 12:15
Régi fizika tanulmányaim emlékei szerint a folyadékok áramlása csőben (fél-csőben) a cső fala mentén sokkal lassúbb, mint a közepén. Ez feltételezhetően igaz a folyók partjára és mederfenekére is

hódvédő
2011.08.14, 12:35
Ez a lényeg a cikkben:

"A közelmúltban hivatalosan is bejelentették a bolgár és a román illetékesek, hogy a két ország közösen két nagy vízierőművet épít az Al-Dunán. A két kormány szeptemberben írja alá a két vízlépcső építésének előkészítéséről szóló egyezményt. A tervek szerint a létesítmények – amelyek egyben hídként is szolgálnak majd a két ország között – Nikopol és Turnu Magurele, illetve Silistra és Calarasi között épülnének meg."

A "kicsi szép" setétzöld szlogen hívőknek pár számadat:

"Az 1885. évi statisztika szerint Magyarország területén 22647 vízikerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel."

Ez még ugye a trianon előtti, nagy Magyarországot jelentette.

"Ma hazánkban a hasznosítható vízerőkészletet 1060 MW-ra becsülik"
Ez meg a mai, kis Magyarországra igaz!

Forrásom:
http://mmk.hu/wp-conten...Magyarorsz%C3%A1gon.doc

Tozo
2011.08.14, 12:22
Letezik egy olyan fogalom, hogy relaxalt problema. Egy sok szamitas igenylo feladatot, dontest, erdemesebb elobb egy egyszerusitett valtozataban kiszamolni, ugyelve arra, hogy minidg csak a belatando felteves javara legyunk pontatlanok a modellunkben. Ha me'g igy is kizart a pozitiv valasz, akkor ez el is donti a kerdest, nincs szukseg a bonyolultabb szamitasra.

b2
2011.08.14, 09:44
Valamikor voltak a Dunán hajómalmok.
Két hajótest közé felszerelt vízkerék.
Mederbe süllyesztett, kővel töltött kosarakkal, és egyéb víztorlaszokkal igyekeztek több vizet terelni a malmaikhoz. Eme szorgalom miatt Mária Terézia kénytelen volt törvényeket hozni a Duna hajózhatóságának érdekében.
Volt rá példa.
A Duna kb 1 m/sec. Sebességét a malom előtt sikerült 2 szeresére felgyorsítani.
A vízkerék szélessége 10 méter
A vízbe merülő lapát 30 cm széles ( 10 m*0,3m = 3 négyzetméter.
2m/sec vízsebességnél másodpercenként 6 köbméter víz végez munkát.
A víz ürüsége 1000 kilogramm/köbméter.
A mozgási energia m*v*v*0,5
m=6000kg….v=2m/sec
12000 joule/sec az az 12 kW
Ez a munkát végző víz energiája,
Nagyon optimista becslések szerint sem jobb 50% nál a hatásfok.
Ez esetben 6 kW
Valószínűleg a malom hatásfoka nem volt jobb 5-10 %-nál.
A példa malma 10 köböl búzát (5 mázsa) őrölt naponta.
Nem tudom hány órás műszakban, vélhetően 24 óra alatt.
Gyanúsan kevés, mert a korabeli ember mozgatta taposómalomban naponta 2 mázsa búzát meg lehetett őrölni.
Természetesen váltott emberekkel.
Egy ember kb 2 órán keresztül képes 0,1 kW teljesítmény leadására egy taposómalomban.

Névtelen olvasó
2011.08.13, 17:43
Oda meg akkor minek ilyen technikát pályázati pénzböl tervezni?
Már a pályázatírót is büntetni kellene, aki elfogadja a felkérést és nem sikereredményes feltétellel írja meg azt a pályázatot!

fakeco
2011.08.13, 12:52
Feltetelezem valami sziget uzemmodrol-kisteljesitmenyrol van szo mivel a lakossag szama cirka 2200 fo.

streszi
2011.08.12, 17:35
Majd ha körbemossa a Duna az alapozást és kilátszik a forgómorgó a vízből, egy huszárvágással szélerőművé lehet nyilvánítani a kis aranyost.

Ratioactiv
2011.08.12, 09:45
Ezt a tervet csak az veheti komolyan, aki végleg lemondott arról, hogy Hazánkban a vízlépcső ellenességtől valaha is megszabadulhat a politikusi osztály. Ha a Dunát nálunk is be fogják lépcsőzni, mint Ausztriában, Németországban és alattunk is csinálják, akkor az áramlásos fenékturbinák használhatatlanok lesznek. Márpedig a medermélyülés miatt szükség lesz a vízlépcsőkre!

Hirdetések
Középkori szélmalmok
A Nap - a legtöbb földi energia forrása
Napelem és napkollektor
Szalmabála mint biomassza
Modern szélerőművek
Napenergiát hasznosító ház
Vizet szivattyúzó szélerőgép (AER-21, Nyír-Öko-Watt Kft.)
Fa mint biomassza

Impresszum  |  Ismertető  |  Hirdetési árak
Kérdés? Megjegyzés? Írjon: szerkeszto@zoldtech.hu vagy hívjon: 70/634-0265