Agavéból készülhet a jövő bioüzemanyaga Greenfo *
2011.08.02
* Szerző: Bilkei Bora
13 hozzászólás
Az agavé növényből, a legújabb kutatások szerint nemcsak ízletes és erős tequilát lehet készíteni, hanem igen hatékony bioüzemanyagot is. Az agavé abban verhetetlen, hogy sivatagban is megterem, és nem veszélyezteti a Föld mezőgazdasági egyensúlyát.
H i r d e t é s
»Az agavé kísérletek azért nagyon bíztatóak, mert más, bioüzemanyagként is alkalmazott növények ellenére, az agavé olyan helyen is megterem, ahol más nem, így nem zavarja meg a mezőgazdasági termesztést.
„Az agavé nagyon száraz területeken, sőt sivatagban is simán megél, és ez talán a legnagyobb előnye, mivel nem foglalja az élelmiszertermeléshez szükséges földterületeket” – vélekedik Oliver Inderwildi, az Oxfordi Egyetem kutatója.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
erbe
2011.08.11, 22:01
Illik valamennyire betájolni a dolgot.
Mint ahogy egyes félműveltek az Ambrosia elatior-ról a neve alapján feltételezik, hogy őshonos gyógynövény (istenek eledele), pedig csak tréfás kedvében volt a névadó botanikus. :-( Azt is a XIX. század vége felé hurcolták be.
Névtelen olvasó
2011.08.10, 18:37
"A múlt század közepe táján hurcolták be Amerikából."
Azóta újabb századot váltott a naptár. :-(
most nem mindegy, mikori az a század? Ennyire pontosak vagyunk kedves erbe?
Paréj
2011.08.07, 18:17
Talán így értelmezhetöbb=paréj.
Az amarantus a róla nevezett család egynyáréltü füve, mintegy 50 faja (hazánkban 6) meleg vagy forró vidékén terem. Levele váltakozó, álfüzérje szártetőző v. a levél tövéből nő, gyakran ágas-bogas, leple meg hegye-levele hártyanemü, a szine hervadás után is megmarad. Legismeretebb a disznó-P. (A. retroflexus L.), mezőn, gazos vagy müvelt helyen gyakori, a disznó szereti. A múlt század közepe táján hurcolták be Amerikából. Az A. caudatus L. (vörös P., bársonyka, bársonyvirág, ezerszép, börzsönyvirág, bársony-P., szerelemfű, flosamoris), Peruban, Persiában és Cejlonon honos, álfűzérje hosszu, fark módjára csüng, sötétpiros, néha más része is többé-kevésbbé piroslik, máskor meg az egész zöld marad (A. caudatus viridis). A következő fajokkal gyakran kertben díszlik. Az A. speciosus Sims. hasonló, de az ága vastag, tornyos álfüzérje fölálló, levele karminszinü. Egész 2 m.-nyire megnő. Az A. sanguineus L. 9-12,5 dm. magas, levele hosszas tojásdad, kihegyezett, a visszája barnássárga-piros. Az A. salicifolius Veitsch 1 m. magas, tornyos növésü, levele hosszu, bodros, eleinte bronzszinü zöld, később fénylő sárgapiros. Az A. tricolor L. (papagájtoll) Kelet-Indiában és Khinában 3-6 dm. magas, levele szép, tojásdad-lándzsás, zöldsárga és sötétpiros, virágcsomója a levél tövéből nő. Az A. Blitum L., A. silvestris Derf., A. litoralis Host, ester- vagy östör-P. Benkőnél, A. prostratus Balb. és A. viridis L. hazánkban is gazos v. müeletlen helyen terem, régebben spenótféle ételnek is főzték. Jó trágya lesz belőle, magvát a baromfi eszi.
Seherezáde
2011.08.07, 15:09
Lehet hogy azért, mert nem vagyok megkeresztelve.
De a "Parét" én sem értem.
Seherezáde
2011.08.07, 15:03
Az agavé terméséből már ezer évvel ezelőtt is állítottak elő alkoholt. Sőt pár száz évvel ezelőtt már le is párolták.
A cikk szerzője is megemlíti a tekilát. Egy alkoholos ital, amit szívesen fogyaszt az, aki meg tudja fizetni.
De készül az agavéból cukorpótló édes szirup is.
Kisebb viszkozitású, mint a méz, élettanilag, ásványianyag tartalma, édesítőhatása miatt értékesebb, mint a nálunk használt diszacharid (akarom mondani répacukor)
Még szerencse hogy termesztése nem foglal el területet az élelmiszeripari terményektől.
Ezt nem értem. Az agavéból készült terméket megesszük, megisszuk, és mégsem élelmiszeripari termék.
Sivatagokban is megterem, ott ahol más növény nem terem meg.
A szerzőnek nem kell feltétlen tudnia azt hogy mi a különbség az …optimális tenyészkörnyezet
és a …tűrőképesség határa között.
Ahol agavét dolgoznak fel, ott azt mezőgazdaságilag termesztik, és nem úgy hogy kimegyek a sivatagba és keresgetnek mint nálunk az erdei gombát.
A sivatagban élő agavé előfordul hogy több mint egy emberöltő után hoz termést, amit le lehet szüretelni.
Azután a növény elpusztul, de az akkor már meglévő gyökérsarjak növekedésnek indulnak. A termésnek ha szerencséje van megeszi egy állat. A húsa ugyan ízletes, de a magok nehezen emészthetőek. Szerencsés esetben az állatból salakanyagok közepette eltávozik, megfelelő körölmények esetén új növény fejlődhet belőle.
De ha lehet ezt az Oxfordi Olivért ne engedjü be az országba.
Lehet hogy megkóstolja a szilvapálinkánkat, és megállapítja hogy lehetne szilvából is készíteni bioüzemanyagot. Ami kezdetben kívánna ugyan némi állami támogatást…….
Névtelen olvasó
2011.08.07, 14:45
v. D. J. Zs. csak abban különbözik nakarolytól, hogy ö olvashatóbban tud írni, ha sokszor érthetetlen is az.
nakaroly
2011.08.07, 12:53
Az USA-ban hatalmas kisebb autó méretű példányok is vannak belőle. Itthon is megnől 50-60cm átmérőjűre nem találtam meg a wikipédiában, ha tud róla valaki róla bővebb infot az interneten hálás lennék érte. Erről nagyon régen olvastam sci am -ban már nem emlékszem pontosan. Le lehetne darálni ezt a növényt is könnyen.
nakaroly
2011.08.07, 12:07
re-1
Paré, méreg ki kell írtani és NEM reklámozni! Sok száz tényleg hasznos gyógynövény van nem az a vacak. Gyűlölöm azt a növényt sőt azt is, aki eltűri nem csak azt aki termeszti.
Nem is ég jól, esetleg az ördögszekér nevű gyom növény lenne jó tűzelőnek.
v. D. J. Zs.
2011.08.05, 09:55
Nemrég megnéztem egy kenderről készült kisfilmet, a címe The Union letölthető a netről Magyar fordítással. Döbbenetes!
Aztán ha a youtube.com -on rákeresünk a henry ford hemp címszavakkal, az jön ki, hogy Henry Ford egy egész kocsit csinált kenderből!!! Ezt a növényt - az ipari változatát - már régóta mindenütt termesztenünk kellene. A másik változatát pedig gyógyászati kezelésekhez használni... érdemes HEMP címszóval jól körülnézni a youtube.com-on...
nakaroly
2011.08.03, 17:46
Őszintén ehhez a növényhez nem értek. Volna róla bővebb információt, hogy lehet e vagy érdemes Mo.-n termelni? Száraz időben jónak hangzik félre eső területeken és tényleg bírják a szárazságot az ezzel rokonságban álló hazai virágok, de ezek csak dísznövények.
A dinnyelevét kérdezi egy termelő szomszédom tud róla valaki gyakorlati tapasztalati információt? Nem olyan általános információkat, amit mindenki megtalálhat a neten.
