Felkészülni és tűrni - Láng István a klímaváltozás hazai hatásairól Zöldtech *
2011.07.29
29 hozzászólás
Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog - a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.
H i r d e t é s
- Hogyan érinti Magyarország éghajlatát a globális klímaváltozás?
- Világviszonylatban lassú felmelegedés zajlik, amelynek hatására eltolódnak az időjárási zónák határai. A Kárpát-medencét ez úgy érinti, hogy fokozatosan felhúzódik felé a mediterrán éghajlat. Ettől még persze élhetünk jól és boldogan, elvégre az olaszok, a spanyolok is így tesznek, csakhogy ehhez más életmód, más berendezkedés kell, amit viszont nem lehet gyorsan megváltoztatni. Egy város épületszerkezetét nem lehet egy-két év alatt átrendezni. Évtizedekben, száz évben kell gondolkodni.
- Mely időjárási jelenségek változása a legaggasztóbb?
- Magyarország számára a legnagyobb kárt a csapadék okozza: vagy sok van, vagy semmi, és mindkettő rossz. Ezt követi a hőmérséklet ingadozása, különösen a hőhullámok. A nagy meleg a vízhiányt is tovább fokozza. A légmozgás ugyanakkor nem jelent akkora problémát. Nagy szélviharok ettől még persze előfordulnak. Összességében azzal kell számolni, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek intenzitása és gyakorisága is növekedni fog a következő évtizedekben.
- Hogyan lehet erre felkészülni?
- Rövid távon sajnos alig vannak eredményes intézkedések. El kell fogadnunk, hogy egy nagy szélvihart, árvizet nem tudunk megelőzni. Védekezni azért persze lehet: gátakat, víztározókat kell építeni, szükség esetén megszervezni az ivóvízellátást, a károk gyors elhárítására könnyen mozgósítható műszaki alakulatokat kell felállítani. Ezt követi a rehabilitáció, melynek egyik fontos elemét jelentik a biztosítási rendszerek. Az a tendencia, hogy a biztosítók egyre jobban figyelnek a természeti katasztrófákra. A biztosítások mellett fontos a készletgazdálkodás is, a raktárakban vetőmagot kell felhalmozni szükség esetére. Ami a hőhullámokat illeti, ezekre is messzemenően fel kell készülni. Sajnos a meteorológusok nem tudják decemberben megmondani, hogy júliusban milyen hőség lesz, csak valószínűsítik. Ezért szükség esetére vízkészleteket kell eltárolni, árnyékos helyekről, légkondicionált épületekről gondoskodni. Ezen túl pedig egy kicsit el is kell viselni ezeket a nehézségeket. Nem kell mindjárt orvosért rohanni, mentőt hívni. Odahaza is sok mindent megtehetünk, még ha nincs is légkondicionálás: huzatot csinálunk, beárnyékoljuk a szobát.
- Előadásaiban sokszor hangsúlyozza a társadalmi környezet változásának fontosságát. Milyen főbb tendenciákat lát ezen a téren?
- Az elmúlt kétszáz év alapvető változásokat hozott. 1931-ben, amikor én születtem, még kétmilliárd ember élt a Földön, ahogyan József Attila is megírta Flóra című költeményében néhány évvel később. Ez a kétmilliárd ember mintegy tízezer év halmozott "terméke" volt. Ma hétmilliárdnyian vagyunk, és az előrejelzések szerint negyven év múlva már kilencmilliárdan leszünk. Ez azt jelenti, hogy negyven év alatt fog annyit nőni a népesség, mint korábban tízezer év alatt. A népességrobbanás mellett további fontos változást jelent a fosszilis energiahordozók, különösen az olaj tartalékainak jelentős csökkenése, valamint a folytatódó városiasodás. Ma Európa lakosságának 80, a világ lakosságának 50 százaléka városokban él. Ez a klímaváltozás szempontjából többek között azért baj, mert városokban nehezebb elviselni a hőséget, főleg az egyre több idős, beteg embernek. De sorolni lehetne a további változásokat. Még csak egyet említek: kétszáz éve egy nagy nyári jégeső vetéseket, gyümölcsösöket pusztított el. Ma Magyarországon mintegy hárommillió gépkocsi van, és ezek jelentős része a szabad ég alatt parkol, így egy ugyanolyan jégeső okozta társadalmi kár ma jóval nagyobb. A társadalom érzékenyebb lett a természeti csapásokra. Összességében tehát azt hangsúlyoznám, hogy nem lehet az időjárást önmagában nézni, társadalmi hatásait is vizsgálni kell, amelyek szintén változnak. A klíma és a társadalom együtt változnak, tehát rendszerszemléletre van szükség. Ennek megfelelően kell kialakítani a megelőzésre, elhárításra és rehabilitációra szolgáló szabályozó rendszereket.
- Hogyan érinti a klímaváltozás a hazai agráriumot?
- Itt is számolni kell a kockázatok növekedésével. Ezek közül a legfontosabb a vízkérdés, hiszen a felmelegedéssel a vízdeficit is jobban előtérbe kerül. Azt lehet mondani, hogy a Dunától nyugatra sokkal kedvezőbbek a természetes csapadékviszonyok, mint keleten. Ezen kívül az ország keleti részében a talajok is rosszabbak, sok a könnyen kiszáradó, szikes talaj. Az aszályok gyakorisága várhatóan növekedni fog, és ezzel párhuzamosan sajnos belvizek is kialakulhatnak: az ország keleti részében ugyanazon a helyen tavasszal lehet belvíz, nyáron súlyos aszály. Mégis, összességében az a helyzet, hogy van elég víz az országban. A két nagy folyó nagyon sok vizet tud adni. A felszín alatti vizeket nem szabad túlságosan kiaknázni, ez látszik többek között a Duna-Tisza közi homokhátságon is, amelynek egyik gondja éppen az, hogy túl sok vizet vettek ki a talajból. Amit újabban szorgalmazok, az a természetes csapadék jobb hasznosítása. Ebben jelentős gazdasági tartalékok rejlenek, hiszen az éves átlagos csapadékmennyiség eléri a két nagy folyó teljes évi vízhozamának felét. Az öntözés szerepét mindenképpen növelni kell, részaránya a jelenlegi háromról akár tíz százalék körüli szintre is emelkedhet. Ezzel párhuzamosan folytatni kell a szárazságtűrő növényfajták nemesítését. A magyar agrárium nagy tudósai már az előző század elejétől kezdve foglalkoznak ezzel. Ugyanakkor látni kell, hogy ennek is van határa, valamennyi vízre mindenképpen szükség van.
- Milyen egészségügyi következményei lehetnek az éghajlatváltozásnak?
- A városokban a hőség jelenti a legnagyobb gondot. A falvak szellősebbek, kevesebb az aszfalt, így ott ez kevesebb problémát okoz. Szerencsére az elmúlt években többek között Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese erőfeszítéseinek köszönhetően kidolgozták az ország hőségriasztási rendszerét. A meteorológia négy-ötnapos előrejelzése alapján az országos tiszti főorvos elrendelheti a felkészülést. Ha a napi középhőmérséklet eléri a 27 fokot, kihirdetik a hőségriadót. Ilyenkor megváltoznak a szabadtéri munka feltételei, szükség esetén locsolják a villamossíneket és más óvintézkedéseket vezetnek be. A hőségek veszélyét fokozza, hogy egyre több a szívbeteg, cukorbeteg, akiknek többsége nehezebben viseli a meleget. Az ilyen embereket óvni kell, például a szomszédok segíthetnek a bevásárlásban. Ebből is látszik, mennyire fontos a helyi közösségek összefogása. Meg kell még említeni az UV-sugárzást. Fontos leszögezni, hogy az ózonréteg ritkulása nem klímaprobléma, ugyanakkor van a kettő között érintkezési pont: az éghajlat változása miatt hosszabbak a meleg napok, így nő a sugárzási kitettség.
- Hogy áll a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) megvalósítása?
- A 2008-2025-re szóló NÉS szerint a mindenkori kormánynak kétévente nemzeti éghajlatváltozási programot kell letennie az asztalra, ezt azonban az előző kormány is elmulasztotta, és a jelenlegi sem készül összeállítani. A mai gyakorlat szerint inkább szektoronként folyik a felkészülés, például a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság terén, vagy az egészségügyben a hőséghullámok kezelésénél, ugyanakkor összefogott, kormányszinten elfogadott nemzeti program nem készült. Én ezt nagyon hiányolom. Mindemellett jó kezdeményezések vannak. Az árvízvédelem terén például jó ötletnek tartom, hogy a közmunkaprogram egy részét átirányítják ide. Szintén előremutató, hogy az új katasztrófavédelmi stratégia tervezete már nemcsak műszaki, hanem természeti katasztrófákkal is számol. Elég jól állunk a vetőmag-tartalékolással is. Részterületeken tehát vannak eredmények, egészében véve azonban én sürgetném azt, hogy további lépéseket tegyenek átfogó programok kidolgozása felé.
- Klímatörvényre szükség van?
- Igen, és ezt kormányzati szinten is elismerik. Muszáj, hogy jövőre elővegyék, mert bár idén lejár a kiotói jegyzőkönyv, az év végi dél-afrikai ENSZ-klímacsúcson valószínűleg úgy döntenek majd, hogy folytatni kell ezt a rendszert. A kiotói jegyzőkönyv egyébként nem egy nagy dolog, nem tartalmaz komoly kibocsátás-csökkentést. A magyar klímatörvény tervezete az Európai Unió normatíváiból indult ki a következő húsz évre, de annál egy kicsit ambiciózusabb. Magyarországnak elég nagy megtakarítása van szén-dioxid-kvótákból, ez nem gond. Ami ellen az ipar föllázadt, az a 2050-re szóló 80 százalékos csökkentés. Ez változatlanul a figyelem középpontjába fog kerülni. Nehéz megjósolni, mi lesz, de hogy ezzel a problémával szembesülünk jövőre, abban biztos vagyok.
- Mi a helyzet a 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával, illetve ennek új verziójával, amely jelenleg áll kidolgozás alatt? Miért kell újraírni?
- A négy évvel ezelőtt elfogadott verzió bizony egy kicsit elavult. Szerencsére nem vette elő senki a fiókból. Valójában csak azért készült el gyorsan, hogy Brüsszelben kipipálhassák, hogy a magyarok is megcsinálták. Az új stratégiát valóban most dolgozzák ki. Tagja vagyok az ezt koordináló Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak, de egészségügyi okok miatt április óta kiestem a munkából. A háttértanulmányok mindenesetre készülnek, legjobb tudomásom szerint az első szintézisek idén ősszel várhatók, a koncepció pedig jövőre kerülhet az Országgyűlés elé. De ha már a fenntarthatóságról van szó, hadd térjek ki röviden ennek legégetőbb vetületére, a népességrobbanásra. Az előrejelzések szerint negyven év múlva kilencmilliárd ember él majd a Földön. Lehet mondani, hogy nálunk pont fordított a probléma, de a helyzet az, hogy nem fogunk tudni kibújni kilencmilliárd ember gyűrűjéből. Be vagyunk szorítva. Ez egészen biztosan igaz gazdasági területen, az erőforrásimport szempontjából, és a bevándorlás terén. Föl kell készülni a tömeges migrációra.
- Vajon számol ezzel a kormány érdemben?
- Jelenleg nincsenek nagy távlatú elképzelések. Ez érthető is kicsit, hiszen most a kormánynak az a legfontosabb, hogy egy-két éven belül érjen el eredményeket életszínvonalban, adósságcsökkentésben, munkahelyteremtésben. De azt hiszem, hogy hamarosan meg kell kezdeni a nagy előretekintéssel járó felkészülést is.
- Egyéni szinten mit tehetünk a klímaváltozás ellen és a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság érdekében?
- A legfontosabb az energiafelhasználással való takarékosság, és hogy olyan termékeket fogyasszunk, amelyek viszonylag kevés fosszilis energiával lettek előállítva. Ebbe beletartozik például a gépkocsihasználat önkéntes csökkentése is. Az ilyen lépések mind hasznosak a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szempontjából egyaránt. Azt mondanám tehát, hogy takarékosság, önmérséklet és a nehézségek elviselése.
- Mi a véleménye az energiakvóta rendszerről?
- A zöldmozgalmak már kezdeményezik a bevezetését, és néhány évtized múlva előtérbe is kerülhet. A fő problémát a társadalmi elfogadása jelentheti. Háború idején a lakosság el tudja fogadni, hogy kenyér- vagy zsírjegyeket vezetnek be, amikor azonban béke van, és a jólétről beszélünk, akkor nehezebben békélnek meg hasonló korlátozásokkal. Én úgy látom, hogy az emberek változásra való hajlandósága igen csekély, főleg ha a jólétet, komfortot érinti ez a változás. Ezen a ponton lép be a nevelés, a tudatformálás, amely felhívja a figyelmet a takarékosság fontosságára, vagy épp arra sarkall, hogy kicsit tűrjük a meleget, úgyis elmúlik. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2011.09.22, 20:10
re:
Van indulat is emberben, elismerem minden emberben van szerintem, de azért érzi az ember mi az igaz és a helyes.
Az volt a nagy problémám a "gátőr" által berakott cikkével, hogy nevetségességé akarta tenni egész környezetvédelmet és CO2 kérdést nem csak engem. Mert ha csak engem, akkor az még kisebb baj volna. Hanem az ENSZ főtitkárt is minden zöld gondolkodású embert. Nagyon sok ilyen film (... Erről lehetne még írni!) és weblap van, amiben az egész kérdés kicsúfolására törekednek. Pl. egy "Global Warming" amerikai weblap régen, amibe ha bele klikkel az ember szépen esnek a hó pelyhek, és mivel az ember egy fázós teremtmény és állítólag Afrikában lettünk teremtve. * ösztönösen azt mondja, akkor majd meleg lesz és jó lesz. pedig egyáltalán nem lesz az hanem lehet, hogy hideg lesz a leolvadás miatt, vagy szárazság, vagy iszonyatos viharok, Európai monszun esők stb. . Persze ennek nagyon kicsi az esélye de én nem kockáztatnám meg ezt a lehetőséget, mert az kipusztulását jelentené a mostani emberiségnek szerintem.
*(ez is nehéz külön kérdés a tudomány és vallás közti szakadék miatt)
A bibliakutatásnak is van kockázata emberéletek, múlnak rajta az is nagyon nehéz nem az én szakmám.
re nakaroly
2011.09.20, 17:30
Jól áll önnek a bibliai kutató munka.
Talán ennél a szakmánál kellene maradnia. Itt nincs sok kockázata tévedési lehetőségeinek.
A légkör fizika kutatási eredményei alkalmazásához,azonban, nagyon igényes szaktudás szükséges.
Azt műkedvelő indulatokkal csak felszínesen lehet elsajátítani.
Lehet, hogy Önnek ehhez- hátra lévő életében- még lesz ideje.
Hajrá!
nakaroly
2011.09.20, 14:34
re-2.
"A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz." Ez van a bibliában
Ezenkívül, amit Tom és Jerry műhold kimért ? Azt elfelejtettük ? Amit egy értelmes ember írt be ?
Persze ez a térkép szándékosan aránytalanná tett túlzás volt, és akik Kiotót megváltoztatják s megszigorítják azok senkik és hülyék ? A cancúni egyezség 75- 80% csökkentést ír elő .
Persze nem mindenhol egy forma az emelkedés. és időszakosan változik. http://fritz.observator...1467&nyelv=0&oldalid=41
szóval " melegebb éghajlatra " szeretném küldeni azt aki ezt gátőrös hülyeségét írta.
oda ahol Afrikában meghalnak az emberek rakásra éhen a szárazságtól ilyen helyre.
Nekem szólt ? Ki írta ? Miért nem, csak névvel lehet hozzászólni ?
gzmhez
2011.09.19, 12:27
Kedves gzm!
Az Al Gore USA volt alelnöke, és sok más, műkedvelő környezetvédelmi aktivista, gondolataikkal rendszerint a felszínen megrekednek.
Valószínűsíthetően, pl. szénhidrogén ipari érintettség miatt, képtelenek szabadulni hipotéziseiktől.
Velük szemben, hitelesebbnek tűnik
B. Obama
energetika politikája, melynek centrumában áll a ME , s benne hangsúlyosan, a bioenergetikai iparágak fejlesztésének preferálása.Az egész fejlett Világ állam apparátusai, hozzá hasonló eszmei és cselekvési álláspontot követ.
Ezzel együtt, elfogadható,hogy a különböző elvi álláspontok egyértelmű igazolást, hosszú távon nyerhetnek. Addig kell beérnünk a tudományok egzakt tényadataival, semmint műkedvelők hipotéziseivel.
nakaroly
2011.08.21, 13:12
re-1
Butaság minimum egy milliárd év kell ehhez még. Ennek témának semmiféle kapcsolata nincs ("a pillanatnyi") az éghajlat változásához.
Nem csak szirupos 2012 filmet, hanem azt indukáló buta hazug "okkult" könyveket is mind meg kell tagadni. Persze nem elégetni kell hanem megcáfolni kell, azzal gyözzük le őket.
Michael
2011.08.20, 15:43
"Re Michael:
Megint sikerült félreérteni valamit.Nem a Nap, a Föld van/lesz lehűlési szakaszban."
Most megint csak maga az és talán még néhányan aik a nap lehülésében hisznek.
Uram! Ez éppen úgy alakul nagyjában, ahogy leírtam dilettánsan, tehát a nap fel fog hevülni a földdel együtt, mire a vége, hogy a nap elnyeli földünket pár millió év múlva!
De nyugodtan hajtsa Ön is az Önön állítását, míg én is a magamét.
További szép napot Önnek!
nakaroly
2011.08.19, 18:43
Modern korunkban túlzottan terjed az információ. Ezért sokan azt állítják , hogy azért "vélik" túl sokan az éghajlat változást látni minden évszakos jelenségben. Ez is igaz viszont vannak esetek amikor el lehet mondani, hogy ilyet nem láttunk az utóbbi legalább száz vagy akár ezer évben. pl árvizek, viharok. Pl. most megint Megdőlt egy hideg rekord augusztusban kb. (2 hete) ( ! ) és voltak rekord csapadék mennyiségek sok helyen az országban az aszály után. Pl. olyan eső volt pár hete Kecskeméten hogy 30cm víz állt az utakon, padra felálltak az emberek.
Azt mondják minden ember túlzottan kifejheti a véleményét, ez a baj. Sajnos nem ez a baj , ez volna legkisebb probléma.
Gondoljunk aug. 20 ünnepséget szétverő viharra (pár éve) és halál esetekre.
gzm
2011.08.15, 08:56
Tamás úr nem annyira bátor,mint inkább csak nagyon amatőr=dilettáns.
Re Michael:
Megint sikerült félreérteni valamit.Nem a Nap, a Föld van/lesz lehűlési szakaszban.
Bátor ember ez a Tamás Zoltán győri klímakutató?!.Még képet is adott magáról.
Kedves GZM!
Köszönöm a jelzést arra vonatkozóan, hogy van alapja elméletemnek, de higgye el, hogy csak a realitás szól belőlem és sem apparátusom,se világot megváltó ambícióim sincsenek a témában.Viszont piszok érdekes a klímaváltozás kérdésköre, a természettudományos téveszmék melegágya.
Még adós vagyok egy régebben leírt állításom igazolásával. A technika fejlődése becsöppentette már a bizonyító erejű műholdképet az "elméletemről".
Arról regéltem valamikor, hogy a sarki jég elolvadásával az egyenlítői tengerszint jobban fog emelkedni mint a sarki. Ez a tömeg átrendeződés az egyenlítői litoszférát jobban megterheli, a pólusokon a litoszféra a jég eltűnésével kiemelkedik.
Igen mert a fluidum a centrifugális,coriolis, gravitációs(CCG) erőtérben a forgó geoid felületen a forgástengelyhez képest az egyenletesen növekvő centrifugális erő kényszere miatt az egyenlítő felé tereli a tömegelemeket. A pólusokon csak a gravitáció van.Ez az állítás igazolva látszik:
A műholdképen jól látható még az is, hogy a Föld forgási irányát tekintve az óceáni víz/ mint fluidum/ tehetetlenségénél fogva hogyan torlódik ( Fabatkának préselődik:)a keleti partvonalakhoz a víztömeg. Ez a fizikai jelenség által létrejövő többlet tömeg még szuperponálódhat a nagy szállítórendszerek által szállított víztömeggel, amely növekvő terhelésként a litoszférát deformálja.
A képen jól látható a japán -indonéz vonalban lévő szubdukciós zóna egy torlódott víztömeggel.
Bizonyítani nem tudom, de sejtésem szerint az itteni tömegváltozás a litoszféra deformációján kívül felelős lehet az El Nino La Nina anomália ciklikus megjelenéséért.
Az Atlanti-óceán kisebb tehetetlenségi víztömeggel rendelkezik, így a torlódott víztömeg kisebb a kubai partoknál.
Talán az lesz a következő időszak érdekes fejleménye, hogy az itt megmutatott műholdképen a tömegátrendeződések milyen sebességgel és milyen nagyságrendekkel változnak meg.
Köszönöm a figyelmet.
gzm
2011.08.14, 09:46
gzm-hez
2011.08.11, 09:23
Elegánsan kifarolt a londoni(2011.08.08.20.00) kérdés megválaszolása elől.
Nincs válasz?
.. ha már nagyon muszáj:)
Vegye meg a Rainbow Warrior-t, vegyen egy GPS-t üsse be a kordinátákat, amíg nem késő:
39°42.113′N 44°17.899′E
Oszt uccu neki, Noét is megmentette.
londoni gát
2011.08.12, 14:39
gzm-hez
2011.08.11, 09:23
Elegánsan kifarolt a londoni(2011.08.08.20.00) kérdés megválaszolása elől.
Nincs válasz?
A londoni városvezetés számára vajon,ha történetesen kérdeznék, milyen javaslatot tenne a Temze(Thames) víz szintje emelkedésének leküzdéséhez?
Szerintem a megoldandó kérdés műszaki feladat.
Lehet, hogy 200 év múlva kiapad a Temze és a most megvalósuló műszaki megoldást szét kell bontani, mert hely kell a kavics bányának. De lehet, hogy nem is kell szétbontani, mert egy glecser lesz a Temzéből és az bontja szét.
De legkevésbé valószinű, hogy elviszi a vízszintemelkedés Londont.
De a legvalószinűbb. hogy + - 30 cm között változik több száz éven keresztűl.
De ez nem a jóslás kategóriája.
Szerintem most nagyobb kérdés, hogy a fentartható fejlődéssel mi lesz.
Mert az pár éven belül akkora pofont ad az emberiségnek, hogy még ereje se lesz gátat építeni a Temzén.
Üdv Téveszme
Michael
2011.08.11, 13:00
gzm
2011.08.10, 22:23
A nap nem fog lehülni!
A nap belsö atomáris (hidrogén)energianyomása lesz egyre nagyobb, ami által a nap térfogata egyre nagyobb lesz. Egyre több és nagyobb horderejü napkitörések lesznek. Ami a gravitációt is megnöveli a test tömege miatt. A föld egyre közelebbi pályára kerül majd a naphoz. Bolygónk egyre jobban elsivatagosodik, felületi hömérséklete több mint 100°C és késöbb 1000°C felé emelkedhet. Az élet megszünik még a föld alatt is. És egyszer magába szippantja az olyan közelre került bolygónkat. A nap ezzel ismét csak növekedni fog.
De a nap soha nem fog kihalni!
Ez egy több millió éves lehetséges szenárió!
gzm-hez
2011.08.11, 09:23
Elegánsan kifarolt a londoni(2011.08.08.20.00) kérdés megválaszolása elől.
Nincs válasz?
gzm
2011.08.10, 22:23
Rasmussen helyett lehet olvasni az IPCC-t is, ha valaki ezt jobban szeretné:
Az IPCC 4. jelentés 17. oldal:
„A TAR óta( IPCC 3. jelentése) kapott új adatok azt mutatják, hogy a Grönlandi jéghátságok vízvesztése nagyon valószínűen(de nem biztosan) hozzájárult a tengerszint-emelkedéshez az 1993-2003 közötti időszakban.
A globálisan átlagolt tengerszint 1961 és 2003 között átlagosan 1,8(1,3-2,3 ) mm/év ütemben növekedett."
Ha ez igaz lenne,(de nem az) akkor is 100 év alatt mindössze 18 cm-es emelkedést lehetne várni.De, mi az a globálisan átlagolt tengerszint?
A MaxPlanck Intézet Óceánkutató részlegének vizsgálata szerint van ahol 150 éve folyamatosan csökken a tengerszint(Tasmán tenger), ahol az 1800-as évek eleje óta nem változott,(Kaliforniai partvidék) ahol 100 év alatt 20-30 cm-t emelkedett Brémai-öböl, és végül az IPCC által már tenger alá küldött Maldív -szigetek, ahol 20 éve évi 2 mm emelkedik. Nem, nem a tengerszint, hanem a korallsziget ennyit emelkedik ki az óceánból.
Viszont aki nem dugja fejét a homokba az mást is olvashat:
Dr. Takeda Kunihiko, fizikus, az Institute of Science and Technology Research at Chubu University
és a Shibaura Institute of Technology elnökhelyettese:
"Globális felmelegedésre nincs hatással, hogy mennyi CO2-t termelünk, vagy mit teszünk itt a Földön. Több millió éve és még ma is a Nap tevékenysége írányítja a hőmérsékleteket a Földön.
Hamarosan ez akárhogyan, de LE FOG HŰLNI, arra való tekintet nélkül, amit teszünk.
Minden tudós tudja ezt, de nem azért fizetnek, hogy ezt mondja. Gazdasági és politikai érdek az emberekre fogni és törvényeket kell hozni ahhoz, hogy ezt a helyzetet fenntartsák és a feltörekvő nemzetek fejlődését megakadályozzák. A globális felmelegedés járműve az európaiakat tartja a vezetőülésben, a fejlődő nemzetek pedig mezítláb sétálnak."
Re:NASA
Tanulság=Legnagyobb hiba az elméleti hiba.
Nincs állandó emelekdés. Egyes helyeken van, más helyeken nincs. Ebből az is következik, hogy Téveszme elméletének van alapja.A Föld felszíne keletkezésének pillanatától állandó mozgásban, változásban van. Kontinentális lemezek egymásra csúsznak, mások távolodnak.Kiemelkednek és süllyednek Jelen pillanatban is Afrika keleti részén egy markáns kettészakadás figyelhető meg.Ezek a kontinentális elmozdulások okoznak egyes helyeken tengerszintmozgásokat.
Az éghajlatváltozási közvélemény kutatások éppen azt mutatják, hogy lassan , de biztosan lehull a hályog a félrevezetett tömegek szeméről.
NASA
2011.08.10, 11:05
E vitához kapcsolható egy konkrét kérdés:
A Rasmussen Reports kutatói ,az USA helyett, ha Londonban, Velencében, vagy éppen a Távol-kelet szigetvilágában végezték volna az éghajlat változásával kapcsolatos közvélemény kutatást, vajon milyen eredményre jutottak volna az idézett NASA hírekkel szemben?
Egészen bizonyos, hogy a tengerszint lassú, de állandó emelkedésének közvetlen élménye alapján, más lett volna a mérés összegezhető eredménye!
Tanulság, hogy az emberiség egészét érintő szakmai kérdések megítélésében, a szélsőséges példák, nem eredményezhetnek hiteles álláspontot.
Fal
2011.08.10, 09:05
Nagyon jó a felvetés. Éppen erről van szó. Az emberiség kénytelen alkalmazkodni az éghajlat változásához. Viszont kínos, ha e helyett az éghajlat megváltoztatására törekszünk.
gzm-hez
2011.08.08, 20:00
Friss sajtóhír hallatán egy közérdekű kérdés gzm-hez:
A londoni városvezetés számára vajon,ha történetesen kérdeznék, milyen javaslatot tenne a Temze(Thames) víz szintje emelkedésének leküzdéséhez?
Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat - derül ki egy friss felmérésből.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az elmúlt hónapban tett közzé egy tanulmányt, amelyben 2000 és 2011 közötti műholdas mérések adatait összevetve jutott arra a megállapításra, hogy a földi atmoszféra kevesebb hőt tart benn, és sokkal többet enged ki, mint amit, az éghajlatváltozást modellező számítógépes előrejelzések mutatnak. Mivel ez az állítás ellentmondani látszik annak az állásfoglalásnak, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyfajta burkot képezve akadályozzák a felesleges hő atmoszférán kívülre távozását, a globális felmelegedéssel szemben szkeptikus szakértők a NASA jelentését az emberi tevékenység okozta felmelegedés cáfolataként értelmezik....
Tudna valaki Láng István akadémikusunkról hasonlót prezentálni?
re v.D.J.Zs.
2011.08.05, 12:03
Ez a nyomulás nagyon átlátszó, önös érdekre alapozott látszat aktivitás.
Előráncigál régebbi bejegyzéseket, ha kell-ha nem kell, csakhogy tolakodhasson saját rögeszméivel.
Rontja a portál hírnevét, fárasztja -feleslegesen és hiába- szereplőit.
Kérjük, ha lehet, mérsékelje indulatait. Eredményesebb lesz!
v. D. J. Zs.
2011.08.05, 11:08
"A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést és nem az aki látja a tengert..." - Weöres Sándor
HAARP és EISCAT HAARP teljesítményének növekedése mennyi volt az elmúlt években? A velük való kísérletekre felhasznált elektromos energia mennyisége mennyi világviszonylatban? Montauk Project(ek) során felhasznált energia???
Legyen valami végre érdekes, természetes és előrevivő:
Érdemes lenne végignézni a következő három videofilm sorozatot és elolvasni a megjegyzéseket is:
Téveszme
2011.08.03, 22:46
De semmi gond: majd a NÉS-ben további millákat lehet elkölteni fölöslegesen.
Téveszme
2011.08.03, 22:43
Nem érdekes, hogy az egész riportban még csak egy szó sem esett a VAHAHA programról és, hogy mennyibe került?!
Téveszme
2011.08.03, 22:38
Szerintem nem klímatörvényre van szükség, hanem az emberi elme homálytalanítására.Sok egészséget Láng Úrnak és tisztelet a korának, de az elmúlt évek munkásságában jó lett volna ha valaki, vagy valakik a lila ködben útmutatással, kontrollal segítették volna.
Lufis
2011.08.02, 09:43
Kár, hogy nem védettem le a "kipukkad a lufi"-t. A "kidurran" sem rossz...
gzm
2011.08.02, 07:08
"a hazai klíma törvény megalkotásának sürgetése...Valóban égetően szükséges,"
miért éget és kinek miért sürgős?
csak nem azért mert, már a politikusoknak is világos lesz, hogy kidurrant a lufi?
bgy
2011.07.29, 09:30
A szolid hangvételű riport egyik fő mondani üzenete, a hazai klíma törvény megalkotásának sürgetése.
Valóban égetően szükséges, de párhuzamosan, legalább ilyen mértékben nélkülözhetetlen a hozzá reálisan vezető: konszenzusos út kiépítése.
Ez az igény egyet jelent, a hosszú távra szóló, vagyis kormányokon átívelő tervezési-végrehajtási pálya kialakításával.
A mindig aktuális kormány ne érezze kötelességének, hogy e területen is, elődjéhez képest, újat, " fejlettebbet " alkosson, s ezzel akaratlanul is leírja az előző ciklus erőfeszítéseit.
Itt nem politikai "babra" megy a játék, hanem valamennyiünk egészsége, hogy- léte forog kockán!
cs
2011.07.29, 08:34
Hangsúlyosabb kritikával is szólhatna az akadémikus a mindenkori kormányok koncepciótlan semmittevéséről. Ennyi idősen már nem kell tartani a kokitól...
