Bioüzemanyag miatt nőnek az élelmiszerárak Kitekintő.hu *
2011.08.01
21 hozzászólás
A megnövekedett bioüzemanyag-igény magasabb élelmiszerárakat hozott magával Amerikában, és egyelőre nincs jel arra, hogy a folyamat két éven belül megváltozna. A Purdue Egyetem kutatói tanulmányukban fejtették ki a jelenlegi trendet. A kukorica-etanol előállítása miatt óriási mértékben megnőtt a kukorica iránti kereslet, ami érthető módon felhajtotta a gabonaárakat.
H i r d e t é s
»A kereslet kielégítése végett már az eredetileg más gabonát termelő gazdák is átváltottak kukoricára. Azonban lehetséges, hogy még ez is kevés lesz. Ebben az évben fordult elő először, hogy az etanol-finomítók több kukoricát vettek, mint az állattenyésztők. 2005-től pedig elérkeztünk odáig, hogy az egész kukoricatermés 40%-át etanol előállításra használják fel.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2011.11.14, 18:04
Egy hétköznapi mindenki számára nyilvánvaló téma: a kukoricacsutkákat most is rengeteget látok kint a földeken. Azért kellene tartállyal gyűjteni ami kukorica kombájnra van szerelve, mert ez sokkal egyszerűbb, mint kézzel. Ez tartály pár száz kilogrammonként a nagy térfogat miatt kiöntené adott távolságonként automatikusan, amit össze lehetne szedni ebben, formában a kupacokból.
Nyílván fát gyűjtenek az emberek helyette, mert azt jobban lehet össze szedni és kárba vész ez a biomassza. Leszántják és elrohad majd. Most a viszonylagos helyi szárazság miatt rengeteg használható lenne még, de nem kell ebben, formában senkinek, ami hiba szerintem.
nakaroly
2011.10.07, 13:25
Egy téma, amit már sokszor említettem más összefüggésekben.:
Ez a gally, mint biomassza. pl. gallyzúzalék témák., legolcsóbb biomassza, fűtésmódszer.
Ez létező legzöldebb biomassza, és nagyon fontos tényező benne, hogy jelentős emberi, vagyis kézi munka igénye van. Ha nem zúzunk, azonnal lehetne bib –bag okban is gyűjteni.
Munkát adna, nagyon ősi (paraszti) módszer, ezen kívül nem kell hozzá erdőt irtani fát kivágni. csökkenti feleslegesen elrohadó biomassza mennyiségét az erdeinkben.
Modern világunk nagyon kényelmes lett a fűtési módszereivel. Alapvető elemi dolgokat is elfelejtettünk. (ilyet manapság inkább csak fejlődő országokban látunk és elmaradott emberek körében). Ami hatalmas hiba! Mert rengeteg biomasszát elvesztünk hasztalanul. Kézzel fogható olcsó CO2 és energia forrás gyakorlatilag majdnem minden ember számára.
nakaroly
2011.10.02, 15:45
pl.: Az éretlen gyümölcsöt és ágakat leszedi a rázó gép.
nakaroly
2011.10.02, 15:41
Itt kelet és közép EU-ban lehetne kis és nagy gazdaságok közti különbségről beszélni, sőt akár rendszerváltásról és a privatizációról, kárpótlásokról is. (én sokkal jobbnak tartom a magántulajdont, mert sokkal figyelmesebb gondosabb gazda a magán termelő, viszont kellene ez mellé normális béreket adni -/ a belső gazdaság növelése miatt is! / -és nem más szegényebb országból érkezőkkel kellene dolgoztatni itthon a mezőgazdaságban sem amikor nincs elég munkahely ez bonyolult kapcsolódó téma! )
Viszont kis gazdaságokban is nagyrészt géppel, kombájnokkal takarítják a kukoricát a mai modern világban. Persze itt nagyobb hányadban gyűjtik be kézzel veszteséget.
Ami nagy mértékben jobb a kisgazdaságokban sokkal zöldebbek és emberibbek.
Sőt legeltetéssel is vissza lehetne gyűjteni a veszteségből csak erre nincsenek ráállva legtöbb gazdaságban. Vagyis birka összeszedi a kukoricacsöveket, kalászokat vagy disznó összeszedné azt, amit burgonyaszedő gép elhagy (villanypásztorral)
Nem mindig hatékonyabbak a gépek (és nem mindig szükségesek) az embernél, sőt az emberi munkaerő szerintem zöldebb, amit nagyobb hányadban kellene sokszor használni. Pl. gyümölcsszedés gépekkel vagy emberi erővel? A gép rombolja a fák gyökereit és több CO2 bocsát ki. Ezek elég bonyolult kérdések… A burgonyaszedő gép összevagdal, elhagy sok burgonyát… (…) nem csak természettől szakadtunk el, hanem hagyományos paraszti kultúránktól is erősen.
nakaroly
2011.09.23, 19:49 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorica
kb. becsüljünk kukorica csutka tömeget (20-25%) .. és valahonnan szerezzünk adatot milyen mértékben gyűjtik már be ?
Csak egy plusz tartály kellene a gépekre.
Kukoricás népdal jutott eszembe erről.
nakaroly
2011.09.22, 21:01
Annyi hiba van, amit leírtam nem minden kukoricát használnak szemtermés betakarításra, hanem silóznak is.
Vagyis nem egész terület adhat plusz energiát szár és csutka formájában, de így is elég nagy ez biomassza mennyiség.
Virágkertészek használják leginkább díszcserjéknél a terület fedés technikáját pl. fenyőgally zúzalékkal, (lehetne másfajta zúzalékot is használni a gazosodás ellen és víz visszatartás miatt) lehetne használni gyümölcsfáknál is. Tehát keresni egy területet ahol használható ez technika, ha kicsi kukoricák esetén nem elég jó.
erbe
2011.09.20, 18:12
Gyerekkorunkban úgy tanítottak kapálni, hogy töltsük fel a kukorica tövén a gyökereket, biztosabban áll és jobban fejlődik. Később rájöttek, hogy az léggyökér és nem az a szerepe, hogy a föld alól tápanyagot szipózzon, de a gépi művelés nem is tölti fel a gyomirtózott, nem kapált kukoricát. A fajták is mások, kevesebb szár, több szemtermés. Nem csoda, hogy nem áll mint a cövek.
Utóbb leírt dolgaidat is már sokan alaposan tanulmányozták. Elég, ha bemész a közeli Növényegészségügyi Állomásra vagy falugazdától kérdezősködsz.
nakaroly
2011.09.20, 14:12
Egy öregember azt magyarázta még nekem , hogy kukorica szárak azért dőlnek el jobban manapság mert nincs elégé mélyre vetve, mert a gépi vetés nem megfelelő mélységet ad.
Nem tudom mekkora igazság van ebben az állításban mindenesetre leírom hátha használni tudja valaki vagy valaki tudja ellenőrizni a választ. Az ilyen termés gépileg nem gyűjthető be.
A csutka megőrlődik nagyjából jelenlegi technikával és kiszórják a földre, ami hiba. Aki valamennyire tisztában van vele kb. mekkora területek termesztenek ilyen növényt a világon az nem tartja ezt apró csutka hulladékot kicsinek. Sőt még nálunk se kicsi ez hulladék tömeg viszonylag.
Amit lentebb leírtam, hogy kapálás csökkenti párologtatást azt úgy lehetne ellenőrizni, hogy nagyobb fém tálcákba földet rakunk az egyiket kapáljuk a másikat nem aztán lemérjük a súlyokat egy pontos mérlegen. Vagy az egyiknek felszínét beszórjuk fa aprítékkal, vagy fenyő gally aprítékkal, szalmával, szár aprítékkal stb. Ez után lehet egy gazdasági számítást végezni, hogy mennyi vizet tart vissza mennyire gazdaságos egy adott területen. Mekkora idő alatt bomlik le és az év melyik időszakában lenne leghasznosabb
Ehhez a vákuum szárítóhoz kellene segítség mert nem tudom mekkora hő különbség kell a vízgőz lecsapódásához gyakorlati tapasztalatok kellenének. Gazdaságos lehet e, milyen módszerekkel teremtsük meg hőkülönbséget és mekkorát? Ez csak jelenleg egy elmélet, ami fontossá válhat. (....)
2renakaroly
2011.09.18, 16:43
Jól látja a teendőket.
Természetesen, majd a logisztikai hatásvizsgálat dönti el a nyersanyag beszállítás optimális körlet határait.
Dr BGY
nakaroly
2011.09.18, 15:31
A tároláshoz is meg szárítani, (mert elrohadnak) az anyagokat aztán lehet belőle üzemanyag valamilyen módon .
renakaroly
2011.09.18, 14:56
További változat, amikor a szalmát, a kukorica szárat, és más mezőgazdasági-erdészeti hulladékot, s mellékterméket nem égetjük, hanem un. cellulóz bázisú bioenergetikai nyersanyagként, annak feltárásával, bioüzemanyagot, vagy biogázt állítunk elő.
Világszerte nagy K+F munkák zajlanak e technológiák kidolgozására. Működnek már nagyüzemi rendszerek USA-n, Olaszországban és másutt.
Obama most hirdetett több milliárd dolláros projektet.
Várhatóan 4-5 éven belül megjelennek aa versenyképe cellulóz bázison működő bioenergetikai rendszerek. Ezeknél nem kell megszüntetni a régi, pl. kukorica bázisú termelő berendezéseket, hanem az új rendszer rájuk telepíthető lesz.
nakaroly
2011.09.18, 12:33
-A Biomassza közvetlen eltüzelése- linket érdemes megnézni akit érdekel a téma.
A kukoricacsutka nem jelentene sok felesleg biomasszát, mert kb. 20-30% a tömege a kukoricához képest. Kellene hozzá egy speciális gyűjtő kombájn, ami gyűjti majd, kiszórja adott távolságonként a csutkákat, amit össze kell külön gyűjteni igény esetén. Amit kazánban, sparheltben fel lehet használni kb. Ez a csutka önmagában hektáronként egy tonna, lehet becslésem szerint.
Van egy magyar mondás: sok kicsi sokra megy.
...........
A szárra valami olcsó szárítási módszert kell kitalálni. El tudnék képzelni egy vákuum szárítót a henger bálák számára, vagy abszorbciós szárítót. Talán ez lehetne egy megoldás. Persze ezek csupán gondolatok.
nakaroly
2011.09.16, 17:50
Lehetne selejt dinnyéből etanolt gyártani és van rá újabb ötletem is:
A felesleg dinnyét felhasználták régen kisgazdaságokban takarmány célra. Ezt kell megoldani most nagy gazdaságokban is. Persze először kísérletezni kellene.
Arra kellene választ adni mennyire hasznosul vagy milyen keverékekben, mennyi gabonát lehet megtakarítani vele, amiből lehetne helyette üzemanyag.
így nem kell kinyerni a héjából, nincs vele semmi probléma. kísérleti állatcsoportokkal kellene etetni és pontosan ellenőrizni. (sok részletkérdés lenne, az pl. hulladék dinnyében milyen arányban lehet rohadt vagy lehet e?
Régen a kisparaszti gazdaságokban egészen természetes volt, hogy tököt termesztettek a kukorica között, ez manapság nem lehetséges nagyüzemileg.
Az is természetes, hogy összegyűjtik kézzel a lucernát, amit gép nem tud össze szedni. Nagyon sok mindent elvesztettünk a kultúránkból (legyen az lovas kultúra vagy népi tánc vagy virág ismeret) azzal, hogy áttértünk nagy gazdaságokra itt sajnálatos történelmi okokból nyugaton gazdasági okokból és modernizáció és gépesítés miatt. (nagy városi életstílus miatt) Én tanyára születtem, vagyis erdészházban kezdődött az életem, viszont laknom kellett panelban is ifjú koromban, az nekem szörnyű volt kevés hely nincs kert nincs friss gyümölcs. Sokkal közelebb van vidéken az ember a természethez és sok szempontból nem előny a nagyváros vagy nincs jelentősége. Pl. panelbe szorult emberek általában nem vállalnak gyereket vagy alig, sokat nézik, TV-t, ami elrontja az életüket, nincs annyira hagyománya a vallásos életnek.
Palotai
2011.08.17, 15:55
Sok egyetemen foglalkoznak hazánkban is a cellulóz bioüzemanyag célú hasznosításával (pl. Réczey professzor asszony csoportja). Ez a terület még intenzív kutatás alatt van. Hazánkban nem csak cellulózból van sok, hanem terményből is, sőt felesleget termelünk. Ennek a feleslegnek a feldolgozására alkalmasak a jelenlegi etanol üzemek, amelyek magsabb értékű terméket állítanak elő pl. kukoricából. Ez az iparterület szükséges (javítja az export mérlegünket, munkahelyeket teremt stb.) de csak addig a mértékig, amíg a hazai terményeket dolgozzák fel.
Névtelen olvasó
2011.08.17, 10:27
Új generációs bioüzemanyag-programot hirdetett meg az amerikai kormány.Nálunk is kéne vele foglalkozni ,itt van bőven hasznosítható cellulóz a mezőgazdasági hulladékokban ill. melléktermékekben ,valamint a fás és lágyszárú energiaültetvények erre is használhatók lennének
nakaroly
2011.08.05, 15:13
Régen kapáltak az emberek. Azt mondták a régiek a kapálás még egy esőt ér. Van, aki ezt megerősítette azzal, hogy elvágja a kapálás a talaj kapillárisokat. Nem tudom, mekkora igazság lehet ebben. (nem tudnak róla szakemberek)
Azt gondolom biztosan jobb volt, mint a gyomirtó szerek használata.
A lovas eke nem eléggé versenyképes a kis traktorokkal, ezért nem terjed el újra. Sőt kihaltak azok az emberek, akik értettek hozzá és nem is lehetne a modern mezőgazdaságban csak kis gazdaságokban működött jól. Nem tudom, lehetne gépileg kapálni nagyüzemileg taposási kár nélkül. (egy kapott válaszlevelem szerint igen vannak ilyen modern gépek, ami szerint : „A kukorica kultivátorozása reneszánszát fogja élni, hiszen az opto-elektronkus és a GPS alapú vezérlés ma már olyan vetőgépek és kultivátorok kifejlesztését tette lehetővé, amelyekkel nagy sebesség mellett lehet a sorokat követni, hibázás nélkül.”)
Hallottam olyan megoldásról, hogy megpermeteztétek bizonyos kukorica fajtákat fagyás ellen. Ez a módszer vagy hasonló védő hatású lehetne szárazság esetén is szerintem. Ez úgy működött, hogy (így emlékszem régen volt), hogy hormonálisan bezárta a légcserenyílásokat. (kutikula nyílásokat)
Erről több mint 10 éve olvastam egy újságban. Az interneten nem találtam meg légcsere nyílások visszazárásával oldotta meg ezt a problémát.
Ha Magyarországon előállítottak hideg tűrő fajtákat, akkor ezt érdemes lenne kutatni szárazság esetére is, az össze- vissza időjárás miatt, ami most csapadékossá váltott, pillanatnyilag ami nagyon száraz volt majd egy hónapig. (erről nem tudnak egy levélváltás alapján.)
nakaroly-hoz
2011.08.01, 18:13
Két kiegészítést érdemes figyelembe venni:
1.) A régi idők kis agrárüzemei az Ön által írt módon, széles körben hasznosították a növénytermesztési hulladékot, pl. a szalmát és kukorica szárat.
2.) A mai modern agrár üzemek is hasznosítják e hulladékot, mások szerint mellékterméket.
A hasznosítás egyik változata szerint, bennük lévő cellulózt bioenergetikai nyersanyagként használják.
Sok helyen, pl. az USA bioetanol iparában,
un. másod generációs technológiával, a kukorica szemmel együtt, kísérleti üzemekben már ma is, nyersanyagként feldolgozzák a szárat is.
E termelési rendszertől
( amely egyébként a meglévő bioetanol gyárakban alkalmazható)
remélhető, hogy a bioetanol a benzinhez képest, versenyképessé tehető.
Az ismert K+F munkák ismeretében remélhető, hogy e bonyolult fejlesztési folyamat, 5-8 éven belül meghozza a kívánt eredményt!
Ennek alapvető követelménye, hogy a benzinhez képest olcsóbb üzemanyaghoz jusson a fogyasztó!
Addig természetesen nemzeti, nemzetközi
kvótákat szükséges érvényesít. Ezekkel a gabona,a kukorica,a cukorcirok stb. nyersanyagok értékesítésénél, használatánál, - piaci szabályozással - egyensúlyban tarthatók, az élelmiszer ,- takarmány alapok számára, valamint a bioenergetikai termelés számára szolgáló mennyiségeket.
Számítások szerint, Magyarország pl. 2030-g kb. 900.000 t/év mennyiségű kukorica ( és cukorcirok)komplex feldolgozásával, tudná optimális szinten kialakítani bioetanol termelését.
Fontos hangsúlyozni, e mennyiség nem okozna értékesítési feszültséget, mert nem veszélyeztetné a hazai élelmiszer,- s takarmány, valamint export igények kielégítését.Hozzájárulna, viszont kb. 1 milliárd m3 földgáz egyenértékű szénhidrogén import függőség csökkentéséhez.
nakaroly
2011.08.01, 13:47
Többször írtam már, hogy szalmából, faaprítékból, hulladék nádból, is lehetne üzemanyagot kihevíteni, ami nem élelmiszer. Ezekhez még hozzátennék még anyagot, amit a kukorica termesztéskor gyakran beszántanak, vagy modern korunkban körbáláznak ez a kukoricaszár, ami alomnak nem alkalmas csak ha megdarálják. (takarmánynak is csak levele és a kukoricaszár hegye használódik fel)
A régi paraszti világban ezzel, kukoricaszárral fűtötték a kemencéket, amivel kenyeret sütötték. Persze nem olyan kenyeret, ami most van, hanem hagyományos gabona fajtákból, nagy sikértartalmú kenyeret.
A gép nem vágja úgy le kukoricaszárat, mint a kézi szárvágó a tövénél.
Van, ahol nagy szükség esetén még összegyűjtik fűtésre azt, szár maradékot is, amit a bálázó gépek elhagynak.
Ritkán látni manapság már kukoricaszár kévéket és szár kúpokat.
Ezt a kukoricaszárat modern korunkban is megtanulhatnánk újra értelmesen felhasználni...
