A kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát Zöldtech *
2011.07.14
18 hozzászólás
A kormány szerdai ülésén elfogadta, és az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja.
H i r d e t é s
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint a stratégia kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket, garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és biztosítja, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.
E célok megvalósításához feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is - olvasható a közleményben.
A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.
A Nemzeti Energiastratégia célja még egy olyan szakpolitikai keretrendszer megteremtése, amelynek eredménye a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával az energia- és klímapolitika összhangja, valamint a szektor szereplőinek bevonásával az energetika jövőképének kialakítása.
Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.
Az NFM a dokumentum előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi – szereplőjének javaslatait, és a nyilvános társadalmi vita mintegy 60 észrevételét, véleményét vette figyelembe és építette be a stratégiába. A véglegesítés során az energiastratégiához gazdasági megvalósíthatósági tanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készült.
Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően három peremfeltétel határozza meg. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése - a világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát.
A fosszilis energiahordozók gyors felhasználása második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie - írta az NFM.
A harmadik peremfeltétel Magyarország energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark egy része, egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, épületeink nagy része energetikailag korszerűtlen, valamint szükség lenne a közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is.
Az NFM szerint ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükség van a felmerülő kérdéseket megfelelően kezelő stratégia megalkotására. Ezt a szerepet kívánja betölteni az új Nemzeti Energiastratégia, amely kijelöli, hogy milyen eszközökkel lehet a kívánt célt, az energetikai függőség csökkentését elérni.
A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölték ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.
Az energiastratégiát az Országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalja és határozatban fogadja el. Felhatalmazást ad a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket tartalmazzák majd. Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 23:39
Biztos jóemberek amúgy, csak ez az EU-s pállott bürokrata levegő lefertőzött mindenkit.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 23:36
Ha rám lenne bízva, meghúznám a negyedét, és azértékes részeket is átíratnám, az egyébként szorgalmas alkotókkal.
Csakazt nem tudom, ők nekik vannak beröögzött szerkesztési, stílusi berögződései, vagy csak van már tapasztalatuk, mit bírnak a döntéshozók felfogni....az egyszerű, és logikus józan parasztész helyett.....
Balogh László
2011.07.15, 23:28
János, az elszáradt szár a II. generációs BTL bioüzemanyag kiváló alapanyaga. Egy mukkanás sincs az anyagban.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 19:44
Az atom. és a Paks szó csak az első 5 oldalon nem szerepel, a többi 127 oldalban is csak 10 oldal van, ahol nem található meg.
a biogáz kb 5 helyen van említve, a a többlépcsős pirolízises üzemanyaggyártás egyszer sem.
Maga a pirolízis szó talánaha háromszor előfordul.
Kedves gyula Bátyám!
talán mégis leíronm egy kicsit bővebben e két energiaforrás (atomreaktorblokkok+biogázüzemek)szinrgikus szimbiózisát.
a harmadik szorosan hozzákapcolódó modul pedig a Többcélú (élelmiszer+biogáz+szilárd biomassza fűtőanyag) egynyaras növénytípusok alapvető szerepe mindebben.
Egyszer sem használt fogalom a mezőgazdasági másodtermény fogalma. Borzasztó.
Pédának hozok egy egyszrű dolgot.
1.Csicsóka:
-ha az inzulingyártás alapanyagának, valamint a feldolgozásának a maradékanyagát biogázalapanyagnak tekintem, akkor a szára a másodtermény, amiből brikettet, pelletet lehet gyártani.
Ezt átgondolva a döntéshozó rájön, mekkora marhaság a homokhátságon energinádról, meg monokultúrás energiaültetvényekről csak gondolkodni is.
2. kender:
- ha magját, mint többszörösen telítetlen zsírsavhordozót elsődleges terménynek tekintem, akkor szív-, és érrendszeri, valamint izületi gyógyítás alapanyagforrása. Akkor a szár másodtermény, és szintén szilárd biomassza, amely brikett-, pellet gyártható, de kitűnő bálázva pirolízisreis (elgázosítás).
Zölden mindkettő jó szenázs alapanyag, elsőrendű biogázalapanyag, ha az igények, a piac úgy kívánja.
A biogáz szabályozható áramtermelése, és az atomerőmű szimbiózisa pedig annyira egyértelmű, hogy nem is tudom, mit a francot lehetne két oldalnál többet írni róla?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 17:40
Beálmosodtam itt-ott. "A lángoló part" regény jobban lekötött régebben....
Nem értem, miért kell ekkora körítés egy kis darab hús mellé? Ami amúgy ehető, és jó, csak elcsapom a hasam a sok szósszal, mire kihalászom a lényeget.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 15:02
Üdvözletem Gyula Bátyám!
Szivesen kifejtem hosszabban is, persze. Az egészséges dolog az lenne, ha a "tervezés tényezőivel" leülnénk egy asztalhoz, és nem két percre.
meg az is sokat segítene, ha a magunkfajta "okostojások" nem hobbiból osztanák a jótanácsot.
Jobb helyeken fizetnek a munkáért.
Gondolom a "tervezés tényezői" sem munka után , társadalmi munkában "tényezik a tervet".
Nem veszekedni akarok senkivel, de 3 éve volt utoljára, hogy együttműködve a a szegedi egyetemmel (BIOEDITH program) kvázi elvetettük a magját a régióban pl. a biogáz gondolatának. Most kél a vetés. Már ahol jó talajra hullott a mag.
Viszont akkor nem a konyhapénzből kellett kigazdálkodni , hogy finanszírozzam ezt a "szenvedélyem".
Szóval, szivesen dolgozokegyütt bárkivel, de azonos körülmények teszik becsületessé az együtműködést.
Mennyirer voltam félreérthető?
EXO
2011.07.15, 11:13
Ki lehet alakítani szivattyúsokat több helyen is Magyarországon, összesen kb 2000MW értékben.
Emelett az új atomerőművek közül pld az EPR az 1600MW-át fél óra alatt meg tudja felezni, és ugyanennyi idő alatt fel tudja pörgetni, amely sebességgel egy blokk is képes a nap közbeni ingadozásokkal lépést tartani.
A régi Paksi blokkok tényleg nehezen tudják változtatni a termelésüket, de azok alaperőműként üzemelnek.
Emellett szerintem a hatalmas hazai lignitvagyonról se kellene végleg lemondanunk,főleg mivel az ország alkalmas a CCS-re.
Amúgy az alapján, hogy analógiával élve az olajiparban egy finomító annál profitábilisabb és hatékonyabb, minél kevesebb maradék marad a finomítási eljárások után, ha önök is mindent fel bírnak használni, akkor miért nem terjed ez a rendszer? Miért kell rengeteg támogatás hozzá?
re Zuba János 2011.07.15. 10.02
2011.07.15, 11:08
A véleménnyel teljes mértékben egyetértek.
Az ésszerű javaslatoknak hangsúlyt ad, hogy a nemzeti energia stratégia bioenergetikai, azon belül a biogáz fejezetei, elnagyoltak, mélyen a szükséglet és nemzeti érdek értékei alatt
tervezett mutatókat tartalmaznak.
Lehetséges, hogy MOL érdek- érvényesítés közelséget érzékeltetnek?
+++
JÁNOS!
Az érvelést, vagy annak hosszabb változatát kérem küldeni az aiszb@freemail.hu címre.Neveddel tovább küldeném a tervezés tényezőihez.
Köszönöm.
Gyula
Ezt,
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 10:02
Haladnánk valamerre, ha nem csak úgy felbüfögnénk fráziokat, meg bulvárlap színvonalú vezécikkbetéteket.
Az atomerőmű nem szabályozható, tipikus zsinórtermelő. Ettől nem jó, nem rossz, ez tulajdonsága.
Ezt széllel párosítni ott, ahol a földrajzidottságok miatt egy liter SZET sem alakítható ki pusztítás nélkül, öngyilkosság.
Gondoljuk át a biogázt.
Ha valaki ismeri a mezofil anaerob fermentorok tulajdonságait, azt nem éri váratlanul, hogy a biogázt a kupolák, és/vagy kiegészítő puffertartályok pont annyi ideig képeek tárolni, ameddig a völgy-mélyvölgy időszakban elegendő az a zsinóráram, amit Paks termel.
Tehát anélkül, hogy le kellene állítani az egész biogáztermelési folyamatot (ami szinte lehetetlen, és értelmetlen beavatkozás a tulajdonságai miatt szintén)tudja tárolni az energiahordozót, amit előállít.
A biogázmotorok pontosan olyan jól vezérelhetőek, mint a földgázmotorok, és turbinák. Terhelésük 30-100% között ingáztathatóak.
Amennyiben egy vezérelt biogázüzem mellé un. szatellit áram-,és hőfelhasználó üzemeket tlepítünk (élelmiszrfeldolgozás, brikett-, pellett-, takarmánygranuláó üzemek), akkor azok több műszakra tervezett kapacitásaival egy jó rendszert lehet kialakítani,ami szimbiózisban van a hálózattal is, és a helyi energiafelhasználással nagy hatékonyságal jellemzhető.
Tehát nem arról kell szóljon a diskurzus, hog ki milyen hüly, mert csak az atom, vagy csak a szél, meg csak a biomassza.
Mindezek szinergikus szimbiózisát kell paradigmatizálni.
a szélenergia egy ilyen hektikus helyen mint a Kárpát medence "lavór", a legnehezebben illeszthető bele ebbe a szimbiózisba.
Jól használható egyébként öntözéses gazdálkodásokban vízátemelésre, és amennyiben kiegészíthetőek lesznek energiatárolási modulokkal (nem SZET,az a "lavórban" csak lyuk lesz), akkor semmi gond nélkül együtt tud működnia zsinórtermelő egységekkel.
Csak egyszer el kellene jutnunk odáig közös gondolkodássl, hogy ne máshol jellemző, és működő dolgokat majmolva vitázzunk, hanem fogjuk fel a saját adottságainkból kihozható legjobb megoldásokat.
EXO
2011.07.14, 16:25
re fabatka!
A részleteket tekintve még most is több verzió van, csak bizonyos főbb pontokat fogadtak el,
a minisztérium szó szerint ugyanezt írta ki.
Az eredeti verzió valami több mint 100 oldalas vitaanyag volt, úgyhogy ez biztos nem a végleges.
Fabatka
2011.07.14, 15:56
Van valakinek linkje az elfogadott verzióhoz?
EXO
2011.07.14, 14:38
Én csak a hülyeségről rántom le a leplet, mindenkinek, akik hisznek a zöld dogmákban..
Re EXO
2011.07.14, 14:25
Nem világos számomra, hogy hozzászólásait kinek szánja. Én például energiafogyasztó vagyok. Erőmű létesítésével nem foglalkozom. Javaslom, hogy sok szempontból figyelemre méltó gondolatait kicsit rendszerezze.
EXO
2011.07.14, 14:22
Akkor miért vesszük át, ha az idő nagy részében a "tartalék" GT üzemel helyette.
Jelenleg sokkal olcsóbb a forrásdiverzifikáció és a hatékonyság növelése, meg atomerőművel létesítése ennél.
Tökéletes példa: Franciaoszág.
Vagy 8 gázforrásuk van, egyik se szállít többet, mint 30%, és az áram ára jóval olcsóbb mint nálunk, mert 78%atomenergia, és nem sietik el a zöldesítését az erőműveiknek.
Amúgy ha annyira megérné, és praktikus lenne megújulókra átállni, akkor miért gondolja a Gazprom a német atomerőmű leállítások után, hogy olyan jobb biznisz lesz a gáz?
Szél és nap
2011.07.14, 13:51
Kedves EXO, a piacon (árampiac) mindenre van vevő. Csak az eladónak tudomásul kellene venni a piaci törvényszerűségeket. Például, hogy úgy nehéz eladni az áramot, ha nem tudom garantálni a szállítást. Mert sűrű bocsánatkérés közepette jelzem: nem fújt a szél.
A doku elején van egy jó kis összeállítás arról, hogy melyik egységek milyen áron termelnek, ezeknek az átlaga az áramár.
Mível a KÁT-osok tipikusan szabályozhatatlanok(szél,nap), vagy rengeteg támogatást igényelnek(biomassza) ez a megújuló rendszer az erőműpark jobb hatásfokú egységekre cseréje és az atomenergia bővítése helyett a megújúlók térnyerése lényegében pazarlást és kiszámíthattlanságot okoz a rendszerben.
Én a biomassza bizniszt blegfeljebb kapcsoltan és nem túl nagy nagyságrendben(MW alatt) támogatnám, mert az anyagot behordó teherautók egy bizonyos távolságnál már hasonló mennyiségű benzint zabálnak, mint amennyi energia felszabadítható a biohulladékból.
A szél és a napenergiát pedig csak úgy enegednéma piacra, hogy kötelesek legyenek az ellátás folyamatos biztosítására, akár tározós szivattússal, akár tartalék gázturbinával, és azt maguk fizessék ki.
Névtelen olvasó
2011.07.14, 03:41
Nagyon szépen hangzik,de ezek szerint a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, a támogatási és pénzügyi rendszerek, az energiastratégia, a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal még eléggé távol van. Azt sem lehet még tudni ,hogy mikorra egészül ki egységes stratégiai célrendszerré.
Ezután lehet majd csak az új pályázatokat elolvasni azok alapján pályázni mire ebből valami kézzelfoghatóan megvalósul az már 2012 második fele. Nagyon lassan haladunk a választásoktól már két év fog eltelni, kicsit lassúnak érzem a tempót. Közben a régi pályázatokat hol kiírják ,hol felfüggesztik a most kiírt pályázatokat is, nem lehet tervezni sem ilyen bizonytalanság közepette.
