Elindult a próbaüzem Magyarország legnagyobb biogázüzeménél Zöldtech *
2011.07.12
66 hozzászólás
Befejeződtek a magyarországi, nettó bekerülési értéken számítva csaknem 5 milliárd forintos és 4,2 MW teljesítményű biogázerőmű építési munkálatai. Az erőművét építő Aufwind megkezdte a próbaüzemet, hogy ősszel átadhassa az ország legnagyobb teljesítményű biogázüzemét.
H i r d e t é s
Sajtóközlemény - Aufwind Neue Energien GmbH
Utolsó fázisába lépett a szarvasi biogázüzem építkezése: a Magyarország legkorszerűbb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat újrafelhasználó erőművét építő Aufwind már az utolsó simításokat végzi, valamint megkezdte a próbaüzemet, hogy ősszel átadhassa az ország legnagyobb teljesítményű biogázüzemét.
A németországi, regensburgi székhelyű Aufwind Neue Energien GmbH alapítása (1996) óta tervez, kivitelez és üzemeltet biogáz projekteket. Az Aufwind létesítette – a biogáz-felhasználás szempontjából vezető – Németország első olyan üzemét, amely biometánt táplál a földgázhálózatba. A cég biogáz projekt portfoliója jelenleg 25 MW-nál nagyobb beépített villamos kapacitással rendelkezik, amelyet ca. 1200 m³/óra teljesítményű biometán előállítása egészít ki. A magyarországi, nettó bekerülési értéken számítva csaknem 5 milliárd forintos és 4,2 MW teljesítményű biogáz projekt a világviszonylatban is elismert Aufwind számára már most sikertörténet.
A szarvasi projekt 2 és félszer akkora, mint az eddigi legnagyobb magyar biogázerőmű, így jó ideig csúcstartó lehet az Aufwind 4,2 megawattos erőműve, amely egy 18-20 ezer lakosú város teljes energiaellátására is alkalmas. Az ugyancsak szarvasi székhelyű, Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. együttműködésével felépült és mostantól próbaüzemmel működő projekt két helyszínen valósul meg: Szarvas külterületén épült fel a biogázüzem (kiszolgáló létesítményeivel együtt), míg a Gallicoop telephelyén történik a termelt biogáz több mint 80 %-ának energetikai hasznosítása, kapcsolt villamos-, hő- és hidegenergia formájában. A két helyszínt 4,2 km-es gázvezeték köti össze. Az Aufwind projektigazgatója, Kecskés József véleménye szerint „ez a típusú és volumenű energia-felhasználás tesz egy energetikai projektet életképessé és hosszú távon fenntarthatóvá.”
A projektben közreműködő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója, Erdélyi István így fogalmazott: „Ez a biogázüzem igazán példamutató fejlesztési beruházás Kelet-Magyarországon, hiszen olyan hulladék- és mezőgazdasági szerves anyagokat használ fel, amelyek évszázadok óta képződnek, csak eddig a természetben szabadon bomlottak le. Ám mostantól zárt rendszerben, környezetbarát módon feldolgozzuk és újrahasznosítjuk.”
Az Aufwind tervei szerint idén szeptemberben kerül sor az üzem ünnepélyes átadására.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
EXO
2011.07.16, 22:57
A diverzifikáció ésszerűen egy elfogadható megoldás, sőt szükséges a meglepetések ellen, ennyiben kiegyezhetünk.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.16, 22:14
Én csak azt látom, hogy kendtek merre "rohannak".
Abból, hogy a cikkben rejlő érdekességeket, tanulságokat, megragadott lehetőségeket nem is veszik észre, csak gyönyörködnek sajátmaguk gondolataiban.
A politikára könnyű, főleg névtelenül fröcögni, nyavajogni.
A szarvasi projekt megvalósulásáért helyi politikus felismerése, akarata, és tettei kellettek.
Igaz, sok vitánk akadt régen pár dologban, ez nem ördögtől való.
Arra viszont büszke vgyok, hogy megyénk adott a felső vezetésbe olyan embereket, akik emlékeznek, emlékeztek döntéseiknél, cselekvéseiknél a motyogós, hóbortos megújulómániás szakik türelmetlen szavára is.
Úgyhogy nem rinyálni, nem sunnyogni, tanulni, és dolgozni.
Névtelen olvasó
2011.07.16, 21:15
Jesszusom, a politika mennyire nem látja mi felé rohanunk
EXO
2011.07.16, 20:53
ki?
Névtelen olvasó
2011.07.16, 20:08
Már látja.
EXO
2011.07.16, 19:32
Nálunk, hogy a politika támogatja a kérdést , folyamatosan növekszik a végző nukleáris szakemberek száma már kb 8 éve.
Én sokkal jobban aggódok amiatt, hogy az orvosokat itthon lehessen tartani, és a sikerüljön rendezni a tanárképzést.
Kémia és fizika tanárokból már évek óta nem végez normális színvonalú(irodalom és töriből több száz).
Emiatt 20 év múlva már csak az elitiskolákban lesz normális színvaló általános és középiskolai reáltanárok.
Jesszusom, a politika mennyire nem látja mi felé rohanunk.
Ez eltér a tárgytól, csak ma éppen ez háborított fel.
Energetikus
2011.07.16, 19:27
Jó, hogy mindenki ott üzletel, ahol tud. Aki a fűtőelem gyártással, az azzal. Ebben nincs különbség a földgáz, kőolaj, szén és az urán között. Az erősebb barátkozik. De, ha eddig kihúztuk a Kárpát-medencében, csak boldogulunk ezután is.
Több vasat kell tartani a tűzben.
Diverzifikáció. Szépen mondtam?
EXO
2011.07.16, 19:22
Amúgy az, hoyg nem épült annyi nukleáris erőmű, az leginkább az a 80-as években időközben olcsóbbá váló szénnek és a zöldnyomásnak volt köszönhető.
Amúgy németországban egyszer már korábban is terev bolt véve az atomerőművek leállítása, csak kiderül, hogy anélkül nem tudják a klímacélokat teljesíteni.
Amúgy nem véletlenül épül kb két tucat szénerőmű most németországban: az atom után a jó magas német áramárak miatt kiválóan ki tudják majd tölteni az alaperőművi kategóriát, amit a megújulókkal nem bírnak.
Amúgy nem csodálkoznék, hogyha 2 év múlva megint visszavonnák az elhatározást.
Ha ennyire bizonytalan lenne a politikai helyzet, mint Németországban, akkor én se mennék atomerőműbe.
Különösen jó példák a következő esetek:
Franciország: 0,1365 78% atom
Görögország: 0,1282 ligniterőművek
olaszország: 0,2019 gáz és szén, illetve importált francia áram(atom)
dánia: 0,28 a legmagasabb szél és bioenergiaarány összesen 30% megújuló már most
EXO
2011.07.16, 18:25
re gzm!
Azt elismerem, hogy sok erőmű építése szenved költségtúllépéstől, főleg mivel mostanában zajlik egy generációs váltás, aminek keretében a 80-as években megállított nukleáris energia építések után most egyes helyeken bővítenek, egyes helyeken a régieket váltják le.
Amúgy most a régi reaktorokat, amik tipikusan 400-600MW méretekben működtek, 1000-1600MW között váltják le, amik fajlagosabban olcsóbban üzemeltethetők lesznek, de az általad kiragadott esetek azok egyes típusok első építkezései voltak, amik bármely technológia estén problémákkal és költségtúllépésekkel szembesülnek.
Lehet, hogy nem olyan olcsó kapacitások építése, mint ahogy mondtam eredetileg, talán azért, mert az nyers blokkár, és nem zöldmezős beruházás(bár mondjuk Paksnál ez nem gond). Amúgy még egy egyetemi tanár előadásából emlékeztem erre a számra, azóta is keresem.
Még akkor is, hogyha a kiforrott típusok mondjuk a zöldmezős esetén 2-szer annyiba kerülnek majd, mint én az első számokat mondtam, figyelemere mértó az egyes országok villamos árai és a nukleáris/víz energia közötti fordított korreláció.
gzm
2011.07.16, 10:36
T. EXO! "dÚrván"nem érti és feleslegesen mellébeszél.
Kéretik mégegyszer elolvasni , értelmezni és "megérteni".
nem elfogadásról papolnék, hanem meg-ér-tés-ről.Ha nem megy másodszorra sem, próbálja meg mégeccer, többször felesleges.
csak kivonatosan:
1./ ragadjon ki exo más eseteket és mutassa be érdeke-kedve szerint
2./"amikor egy típus első reaktorainak építésénél problémák merülnek fel, a mérnökhiány eléggé hátráltatja a helyszíni szereléseket." mondotta vala
T. EXO ! nem emlékezik/ismeri véletlenül a lap alján a 2. megszólalót?
itt miért tetszett elfelejtkezni a problémákról? meg arról, hogy úton- útfélen olvashatja, hogy ez már 6 milliárd felett van és még nincs VÉGE!
Eddig az ÖSSZES megépített atomerőmű, tehát világszerte 440, a tervezettnél legkevesebb 30 %-kal többe került.
mérnökhiány:
Németországban már 5. éve csak 1 (egy!) atomerőművi karbantartó mérnököt képeznek. Van üzenetértéke?
3./ a vizsgálat szerint az 50 év tapasztalatai szerint NINCS KÖLTSÉGCSÖKKENÉS!
de bízom benne , hogy EXO nem mindig beszél a levegőbe és az 1. pontban ajánlottaknak megfelelően prezentálja a cáfolatot.Várjuk !!!
4./a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, (nem tudom érthető-e, nem a blikk, hanem az atomlobby szervezete) jelenti ki, hogy áremelkedéssel és kínálathiánnyal kell számolni.
Miben?
Nem URÁNÉRCRŐL beszél jó ember, hanem FŰTŐANYAGRÓL? Nem tudom, mennyire tudja érzékelni a kettő közötti eltérést, de LÉTEZIK különbség.
Sokadszor írja ezt a tengervíz-"uránoldat" ..ság,..séget. Nem szenvedhet a jövő generációja uránérc hiányban, mert a US Geological Survey szerint az óceán alatti "fenéklemezekben" sokszorosa van felhalmozódva a szárazföldinek.
Nem nyersanyagban, hanem FŰTÓANYAGBAN nem lesz elegendő. Miért szónokol, ha a saját írását sem érti:
Másrészt az fűtőanyag jelenleg dú(?)rván 5%-át teszi ki egy atomerőmű költségeinek, aminek egy része a nyersurán ár.
Tehát nem a nyersurán megfizetése, beszerzése lesz a gond, hanem a dúsított uráné.
Hány helyen állítanak ma elő dúsított uránt?Mit gondol miért akadályozzák meg folyamatosan és fogják a jövőben is az oaljhoz, gázhoz hasonlóan, hogy növekedjen a kínálat, vagy méginkább önellátóvá váljon bárki is dúsított uránban?
5./Ha a kockázatfelmérésben csak a szrímájlendi containmentig terjed a látóköre(felfogóképessége?), akkor erről EXO-val felesleges eszmecserét folytatni.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.16, 09:51
Egy biogázerőmű a lghosszabb élettartamú elemei alapján 25 év.
A gazdasági számítások alapján üzem közbeni bevételekből fedezik a rövidebb élettartamú elemek cseréjét, és amortizációs alapot töltenek fel flyamatosan. Ez a pénzalap értéken van tartva.
Tehát 25 év múlva újra lehet építni egy következő 25 éves terminusra.
igrn, a a forrás véges, a fotoszintézis szén-, és hidrogén termelése (zöld biomassza, keményítő termés)egy adott területen (pl. kis hazánkban) természetesen nem elegendő 6000 MW összteljesítmény igény fedezetére.
Viszont Pe=2000 MW + Ph=2000 MW + Ps=800 MW földgázalapon termelt műtrágyahelyettesítő teljesítményre képes, ráadásul decentralizáltan, hűtésre-fűtésre felhasznáható hőteljesítménnyel.
Ez a 2000 MW nem elméleti maximum, mielőtt vita lenne. Ez tény.
Az is tény, hogy a Pe=2000 MW teljesítmény ugyanúgy szabályozható, mint gázturbinás, vagy gázmotoros földgázerőművek.
Tehát Paks + Pe=2000 MW egy tökéletes szimbiózis.
Tehát nem Paksot kell duplikálni, hanem biogázüzmeket építeni.
A többi kapacitás, ami még kell a 6000 MW-hoz lehet a többi.
Energetikus
2011.07.16, 09:28
Úgy tárgyaljuk az erőművek beruházási költségeit, mintha erről kellene döntenünk. Álruhás pénzeszsákok vannak közöttünk?
Az atomerőműnek vannak előnyei és hátrányai. Nem olcsó a létesítése. Akkor miért csinálják?
Olcsó a működtetése. Nagyon hosszú élettartamú. Sok pénzt kell beleölni, de aztán bőven behozza. Szerintem jó üzlet: egy olyan "birka", amelyiket min. 50 évig lehet nyírni. Aki hosszú távban gondolkodik, az a diófája mellé "ültet" egy atomerőművet.
Nincs idegeskedés az üzemanyag ellátással. Úgy tudom Pakson is min. két évre való fűtőelem van a spájzban.
Akinek jó beszerzési forrásai vannak földgázra, szénre, az biztos nem atomerőművet épít. De nem is gondolkodik 50 évben. Kis befektetés, gyors haszon, aztán majd lesz valahogy.
A szélerőművek sajnos szélfüggőek. Nem rossz, de olyan "jobb híján". A naperőmű sem rossz, csak helyigényes. Ezért akarnak a sivatagban két oázis között naperőművet kiteríteni.
A biomassza nem erőmű, hanem melléktermék feldolgozó. Amennyi melléktermék van, annyit lehet építeni.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.16, 08:59
Hát kár volt a reggelemből feláldozni, hogy átlássam, végül is hol mennyi egy zöldmezős atomerőmű fajlagos beruházási értéke:
-van ahol még EXO-nál is szebbet mondanak, van ahol gzm adatinak a felét (így is sokkal több, mint egy biogázüzemé).
Minden hirtelen elérhető forrást (az Energiaklubtól a Paksig terjedő skálából arra jutottam, hogy csak hazugságok vannak, itt fehér ember nem látja a valóságot, ha megszakad sem.
Az Energiaklub szerint az állam 20Ft/kWh támogatást ad Paksnak.
Van aki aztírja le, hogy 20 Ft/kWh a teljes önköltség az externáliákkal együtt.
Aztán sokszor, sok helyen le van írva 9 Ft/kWh.
Ilyenkor szoktam átmenni viharsarki dühös emberbe, amikor úgyérzem, hogy nem komolyan beszélnek velem, hanem megvezetnek.
Azért sem hagyom magam felmérgelni.
EXO
2011.07.16, 08:53 http://www.energy.eu/
Nagyon jól megfigyelhető a fordított arányosság az atom- és víz-erőművek aránya és az áramár között.
Az összes olyan országban, ahol 0,2 fölött van az áram ára, vagy nincs atomerőmű, vagy eléggé a zöld technológiákat nyomatják.
EXO
2011.07.16, 08:32
re gzm
Az általad mutatott reaktorok olyan kiragadott esetek, amikor egy típus első reaktorainak építésénél problémák merülnek fel, a mérnökhiány eléggé hátráltatja a helyszíni szereléseket.
Emellett az uránforrások tekinetében ha sok termelő van, akkor valószínüleg nem fogják visszafogni a termelést.
Másrészt az fűtőanyag jelenleg dúrván 5%-át teszi ki egy atomerőmű költségeinek, aminek egy része a nyersurán ár. Így lényegében az sem váltoiztatja a versenyképességetg, ha az uránáárnak 5-szörösre kell emelkednie.
Ez amúgy ugyanolyan riogatás kb mint az olajnál, ,mert mindig azt mondják, hogy a mostani termelési kapacitások és befektetések kimerülése alapján 10-15 év múlva válság lesz.
Ehhez annyit, hogy a bányipar 4-6 évvel az egyes projectec elindulása előtt dönt a megkezdésükről, és így mindig úgy túnik, hogy 10 év múlva hiány lesz.
Pld:az USA-nak mindig 20 évre való gáza van XD, egy jó mondás
Másrészt akkor legalább lendületet kap a tengeri uránkitermelés fejlesztése, ami kitolja a készleteket néhány ezer évre, vagy akár kb örökre.
A balesetekről annyit, hogy Csernobilnál szándékosan lekapcsolták a védelmi rendszert, kiváncsiak voltak, hogy mi történik, és emelett nem volt containment. A Tree Mile Island-i balesetet azért nem emlegetik a zöldek, mert ott a containment megfogta a leolvadt zónát.
gzm
2011.07.16, 00:42
EXO:
"új atomerőmű:
3000millió euró/3200MW(EPR raktor)
1millióalatt/MW
+plusz nincs kitéve az időjárás hatásainak+ a készletek évtízezredekre elegendő"
A Moody’s tanulmánya szerint egy új atomerőmű 4 900 euro/kW,(tehát~5 millió/MW ) de a darlingtoni atomerőműre pontosan 7 600 euro/kW adtak. A most épülő finn (EPR) erőművet 3 milliárd euróra tervezték, most tartanak 6 milliárd-nál, és még nincs befejezve.
Az 1986-ban átadott mülheimi 1,3 MW-os 3,58 milliárd euro volt, a visszabontási költségtervezet 725 millió euro, a számok nem tartalmazzák a kiégett fűtőelemek tárolási költségeit.
Az IAEA(nemzetközi atomenergiaügynökség) 1974-ben 4,45 millió MW beépített teljesítményt prognosztizált 2000-re. Jelenleg világszerte kb.440 atomerőmű működik megközelítőleg 0,3 millió MW-tal. Ezek szerint a tervezett 7 %-ka valósult meg. Mindenütt átfogó állami szubvenciókkal toldották meg , vagy előre, vagy még utólag is.A németeknek a Castor (kiégett fűtőelemeket szállító vonat) 3 milliárd eurójába került utólag.
A tanulmány szerint időközbeni megszerzett 50 éves tapasztalatok ellenére nem jelentkezett a reaktorépítésben szignifikáns hatás=költségcsökkentés.
A német Biblis-i atomerőműben pl. un. „biztonságtechnikai optimalizálás” 1999-2005 között 540 000 000 eurójába került az adófizetőknek. A brit Sellafilld kiégett elem feldolgozót 2005 márciusában 184 000 000 fonttal kellett hirtelen megtámogatni biztonságtechnikai és gazdasági okokból, a csőd elkerülése végett. A már privatizált nukleáris erőműüzemeltető British Energy 2002-2004 között 7 000 000 000 euro gyorssegélyt kapott, hogy a biztonságtechnikai szabványokat fenn tudja tartani. Szlovákiában eddig 4 milliárd euróba került a kiégett fűtőelemek elhelyezése. Németországban pedig 14,5 milliárd euróba. A wismuti uránbánya szanálása 6,6 milliárd euróval nyomja a büdzsét.
A francia Pirelatte urándúsító üzem áramszükségletének fedezésére a szomszédjában levő Tricastin atomerőmű 4 blokkjából 3 csak a dúsítónak ad át áramot. Ehhez jön még ÉVI 41 milliárd ! kWh gáz és 21 millió m3 vízfelhasználás.
Ehhez tegyük hozzá, hogy az atomerőmű hatásfoka sem sokkal több 30 %-nál. Az uránkoncentrátum ára az elmúlt évtizedben 6 év alatt ötszörösére nőtt.
EXO:
"a készletek évtízezredekre elegendő"
Az IAEA(tehát a nemz.közi atomenrg.ügynökség és nem a blikk) szerint 2014 –től már drasztikusan szűkülhet az ellátás és ugrásszerű áremelkedéssel kell megint kalkulálni, 2038-tól pedig számos erűmű nem fogja tudni beszerezni a fűtőanyagot.
Az EURATOM szerint az unióban 1957 óta 400 milliárd eurót tesz ki az, az összeg, amit a parlamenti kontroll megkerülése mellett fizettek ki szubvencióként.
Fehéroroszországban 800 000 embert tartanak nyilván súlyos keringési, gyomor, bél, és szembetegségekkel Csernobil következményeként. 162 000 km2 szennyezett , lezárt terület. 9 millió embert érint még közvetlenül a tragédia. A rákmegbetegedések száma szignifikánsan emelkedett 40 %-kal.
A német Szövetségi Ggazdasági Minisztérium nyilvánosságra került adatai szerint pl. az Elba menti Krümmel reaktorának balesete esetén 1,2 millió embert kell evakuálni. 5 000 milliárd euróra rúg a kalkulált katasztrófaköltség. 40-100 000 közé teszi a súlyos rákbetegek számát, és úgy tervezi, hogy Hamburg 2/3-a még 50 év múlva sem lesz lakható. A tanulmány szerint tudományosan vitathatatlan , hogy már egy megnövekedett alacsony szintű sugárzás is rákot okoz. Sőt még az úgy nevezett normál üzemmód következménye is a genetikai átörökítő anyagok instabilitása, mutációk, halmozott sejtműködési rendellenességek és idő előtti sejtöregedések.A költségekben nincs benne az eg.károsodás felbecsülhetetlen költségei.
Az új német atomtörvény szerint az üzemeltetőknek max. 2,5 milliárd euró kárig kell fedezetet nyújtaniuk, ez mindössze 0,002 része az okozható tényleges kárnak. Amennyiben a teljes rizikó fedezetét az állam helyett az üzemeltetőknek kellene biztosítaniuk, akkor az így előállított áram árát 21,5-50 eurocenttel kellene megemelni. Azaz , mintegy 60-130 Ft-tal.
Az atomerőművek ezen kívül még kedvezményezettek az emissziókereskedelemben, adómentességet élveznek a hulladéktárolásban, az elhasználódott erőművek lebontásban is.
Zuba J.:
"ermészetesen, ha az atomerőmű hőteljesítményéből is használunk fel, akkor növekszik az beruházási arány a javára."
Az idézett írás szerint nem lehetséges.Okaira nem tért ki.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.16, 00:22
A fotoszintézisben lehet bízni. Az egynyaras növények )még a fűnyíróval levágott frissfű is)zölden nyerskilogrammonként adnak 400-450 liter biogázt, abbam 60-65 % metánt.
na most, ha a virágzásban levő csicsókát lesilózom, és biogázt csinálok belőle, a fermentációs maradékot visszaviszem talajerőpótlónak a z eredetihelyére, akkot télen a gumójátkiszedhetem tavaszig (fagyálló), és megehetem, nyersen, főve, sütve.
Csak példának mondom,ha az ember nem betonoz le mindent, akkor energiát is nyerhet az egynyarasokból, meg éhen sem hal.
Sokrétű, és összetett dolgok ezek. Ezért érdekes, és izgalmas.
EXO
2011.07.15, 23:44
Mondjuk azt én is úgy gondolom, hogy a jövő energiamixében több technológia is helyet kaphatna.
Pld:kb 10ezer főig decentralizált tehcnológiát lehetne alkalmazni, bio-, szél- erőművekkel, a nagyvárosokat viszont alapvetően nagyerőművi technológiával kellene ellátni.
Engem amúgy nem az ilyen szokott felháborítani, hanem pld amikor brazília és az usa biodízel paktumot kötnek és ki kell írtani miatta elég sok őserdőt, és utólag megállapítják, hogy ezért mentek fel az árak.
Meg magas népsűrűségű országokban azért eléggé át kellene állni kajatermelésről,tehát a dolognak az árak mellet azért egyéb korlátai is vannak.
De a jövőben el lehetne képzelni attól még a kissebb települések mezőgazdasági hulladékkal ellátást a nagyerőművek mellett is(atom-,szél,szivattyús tározós,víz)
Mondjuk az üzemanyagok jövője még rejtéj előttem.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 23:29
Dcentralizált züldmezős modell alapján akár azonos fajlagossal számolhatnánk, ahol mindkét objektum közös elemei csökkentenék a szumma fajlagost.
Nyilván érti, mire gondolok.
Az extern előnyök összessége pedig akár meghatározó optimum is lehet.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 23:15
Értettem.
Azt továbbra is tartom, hogy egy atomreaktor koncepció nem zárja ki a biogáz+szatellitjeit (brikettgyártás, hűtés-, fűtés).
Csak abból indiulok ki, hogy mégiscsak jó lenne, ha pár száz ember dolgozna is, jövedelemmel rendelkezne, hogy a termelt áramot megis tudja venni.
Megyegyezhetünk: nem egymást kizárva, hanem párhuzamosan létezve, annak előnyeit kihasználva mindkét rendszer működhetne.
Mint más helyen leírtam: a biogázmotorok gyorsreagálása, és a áz pufferelhetősége jól szolgálná az atomreaktorokkal együtt a mindenkori fogyasztási hullámokat, minden zavar nélkül.
EXO
2011.07.15, 22:55
Az atomnál Pe, a másik mégha Pe is, akkor is sokkal drágább.
Az atomnál ez amúgy a blokkok ára, egyéb egységek nélkül, de Pakson ez nem gáz.
Egy zöldmezős beruházás esetén az értékek a felhasznált technológiától függően nagyon szórnak a 1,8-tól az 1,2-ig.
Bár ha decentralizált termelést akarnánk, akkor a beruházásoknak zöldmezőseknek kellene lenniük, de akkor a hőt is el lehetne adni.
Másrészt azt moduláris reaktorokkal(sorozatban gyártott blokkok 25-től akár 150mw-ig) tennék, ahol a blokkköltségeket az előre összeszereléssel vagy 20-30%-al le lehetne nyomni(jelenleg az atomerőműveknél az egyik legnagyobb gáz a reaktor helyszíni összeszerelése)
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 22:30
A teljesítmények minkét esetben Pe értékek?
Nem vonom kétségbe, hiszek Önnek az atom fajlagos beruházási értékében (nem néztm utána.
vegye viszont figyelembe, hogy a biogázüzemnek három kimenete van:
Egy standard, gyakorlatban is ismert ausztriai példa:
Pe=1,05 MW
Ph=1,10 MW
Ps (maradékanyaggal kiváltott műtrágyagyártás gázigényéből számított MWh/h)=0,5 MW (!)
(alsóhangon 0,4 t szárazanyag/óra a kimenet ennek durván a 37%-a műtrágyahelyettesítő összetevő, és az 90 m3 gázegyenérték).
Mivel a gyakorlatban az 1 MWos biogázüzemek hőjét (a önfelhasználáson kívüli 0,78 MW-ot) fűtésre-hűtésre használják, ezért az összesített teljesítményét nem 1 MW-ban fogadom el.
Pössz.=(1+0,78+0,5)=2,28 MW
Az Ön által csak Pe teljesítményre felhozott fajlagos beruházás már zöldmezősen sem annyi manapság: 3,75 milló euro/MW (növényi kofermentációban).
A valós gyakorlat érték tehát a fentiek szerint.
3,75/2,28= 1,6 millió euro/ MW
Természetesen, ha az atomerőmű hőteljesítményéből is használunk fel, akkor növekszik az beruházási arány a javára.
Úgy lenne korrekt, ha az atomerőmű fajlagos beruházást elárulná, hogy egy zöldmezősként indítottat példáz Ön is, mintén?
EXO
2011.07.15, 20:39
Jelentős uránkészletek:
Ausztráia,Kanada,Brazíl...szország,Dél-Afrika,USA és még sok egyéb
Az, hogy a Föld uránkészletei ennyire szét vannak szórva, és a nagy része kapitalista és nyugat-barát országokban van, eléggé megakadályozza az utánpótlás elvágását.
Mellesleg a tengervíz urántartalma több százszorosa a szárazföldi érckészletekének, csak egyelőre az utóbbi olcsóbb.
Ez olyan tekintetben "megújuló",hogy a földkéregből folyamatosan beoldódik és eltemetődik is. Így lehet, hogy nem több tízezer, hanem szinte végtelenségig való készletet jelent a negyedik generációs reaktorkkal(gyorsreaktorok).
Mégsincs kiírva a tengerre, hogy vigyázz, sugárzó!XD
Amúgy megint csak azt mondom, hogy:
bioerőmű:4,5millió euro/MW
atomerőmű:1 millió euró/MW
Emellett a jelenlegi olajárak mellet már annyi olajhomok kitermelhető, hogyha nem kínálunk versenyképes megoldásokat, akkor még a század közepén is az olaj lesz a meghatározó energiaforrás.
Sok ember be van etetve azzal, hogy kb 30 év alatt vége van az olajnak,de a készletek ehhez képest csak növekedtek az elmúlt 40 évben is, az olajhomok pedig úgy továbbtolja.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.15, 17:33
meg azt is megtanulmányoznám EXO helyében, ha már így belejött az atomelemzésebe, hohy melyik országnak van-e saját hasadóanyagforrása, valamint gyarmatai. Ahol úgymond függetlené válás történt az elmúlt évtizedekben (papíron), de bábkormányok vannak.
Re EXO
2011.07.15, 16:06
Szóval gondolkodnak, és nem majmolnak. Greenpeace, figyel?
EXO
2011.07.15, 12:26
Azok az erőművek, amelyek már a tőkeköltségüket visszafizették, így valószínüleg az élettartamuk második felében vannak, termelnek máshol 6-8Ft-ért is.
Új blokkok a tőkeleírás szakaszában sem drágábbak 15forintnál.
Más fejlett infrasztruktúrával rendelkező országokban ha nem magas az atom aránya,
az következők miatt lehet:
olcsó szén: ha nem drága a bányászat és/vagy a szállítás(inkább), akkor veri az atomot árban, meg minden egyebet.
Ezért nem magas az atom aránya a következő országokban(még):
USA(világ legnagyobb szénkészlete),Ausztrália(hatalmas exportőr),Dél-Afrika(kíváló minőségű szén),Lengyelország(80% fölött szén),Németország,Ukrajna,Oroszország,Kína,India
Ez azzal kombinálva, hogy szénerőművekbe olcsóbb beruházni, és nincs speciális szakemberigénye, moglodja a problémát.
A másik ok az az olcsó víz:Brazília,Skandináv,Alpesi országok,Kanada,Szlovákia mind amúyg teljesen hejesen hatalmas vízkapacitással rendelkeznek, ez egy támogatandó dolog.
A harmadik az a hatalmas olaj és gázexportőrök, ahol nincs igazán igény spórolásra.
Ennek ellenére az utóbbi évek egyik nagy meglepetése, hogy Irán mellett az öböl déli partvidékén tucatnyi atomblokkot rendeltek, mert kiszámolták, hogy az így el nem égetett gáz és olaj a világpiacon sokkal többet ér.
Másrészt a maradékhőt fel akarják használják víz sótalanítására, mivel ezekben az országokban drágább a víz mint a benzin.
gzm
2011.07.15, 09:34
"miért kellett a kanadaiaknak odaadni a bulit,"
Zuba János ne tudná a választ?
Atom:
jelenleg egyetlen országról tudok akinél 90 %-os az atom részesedése a vill. áram termelésében.
a többinél nem haladja meg a 25 %-ot , már akikről konkrétan olvastam.
Nálunk 38-40 %. Érdemes ezt fenntartani, pláne növelni?
Itt nem érdekes az energiabiztonság?
Hol 10 Ft/kW az atomáram pakson kívül? Mennyiért termelnek az atomerőművek másutt?
b2
2011.07.15, 08:36
A villamos energiaszolgáltató jelenleg 22 Ft/kWh
átlag áron szerzi be a villamos energiát.
Teheti ezt, azért mert a 30 Ft/kWh megújuló mellett,
Hatalmas tétel atomerőmű által termelt 10 Ft/kWh elektromos energia van.
Ha nem lenne atomerőművünk!!
A 22 Ft/kWh átlag ár 27 forint lenne.
A különbözet 5 forint legjobb esetben is 5 forinttal növelné a fogyasztói árakat.
Kortünet
2011.07.15, 07:46
"Az atomerőmű csak a hitelezőknek hozna jövedelmet igen hosszu ideig."
Frusztráltak vagyunk, vagdalkozunk, mindenkibe belekötünk.
Miért baj, hogy a hitelezőnek haszna van? A hitelt szeretjük, a hitelezőt nem?
Egyébként vessen magára az, aki úgy vesz fel hitelt, hogy abból neki nincs haszna.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 23:36
Gázmezővagyon:
Nem én mondtam le róla.
A kollektív felelősség diszkrét felelőtlen bájába burkolódzott politikusaink baltázták el.
Egy üzltben elég csupán 49%-os társnak lenni, hogy sose kapjon pénzt a buliból, nehogy egy alig 5% tulajdonrészből.
lehet, hogy nem jól tudom, de magyarázza el valaki, miért kellett a kanadaiaknak odaadni a bulit, mert űrtechnológia kell a fúráshoz?
Nem a Horvátoktól bérlik a fúrócuccot, hogyaztseotthonról kelljen idecűgölni?
Nekünk nem adták volna ide?
Hívjatok egy gázszakértőt, ost magyarázza el, mert ez nekem magas.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 23:27
A hamu olvadáspontja:
Nem láttak még extrudált, 1,3 kg/dm3 sűrűségű brikettet égni.
Mivel a préselés során a lignocellulóz megolvad benne, égetéskor a tömör brikett gázosodással ég, és és az eredeti méretével azonos izzó parázsképpen végzi.
Amikor megpöccentjük a piszkavassal, szilárd apró pelyhekben leszállíngózik a hamutálba. Remélem elég populárisan írtam körül, és lassan is gépeltem, hogy mindenki megértse (bocsánat a plagizálásér...:-) ).
naszóval , nem mindegy, milyen brikettet sinálunk a nádból, meg a szalmából.
A szalma valóban macerásabb, azzal sokkal pontosabban kell bánni az előaprítás egalizálásával, és a víztartalommal is.
PL. ha 6%-nál alább szárítom, kifolyik a gépből. ha 7%-8 felett hagyom, akkor kirobban, gőzöl visszabüfög, vagyamit akar, csak nem lesz extrudált brikett.
Az olvadó hamu az "játék brikettekkel" szokott előfordulni (a 0,6-0,7 kg/dm3 fajtömegű dugattyús, vagy hidraulikus szalmabrikettel). vagy még esetleg a jó nedves bálás , szutykos szalmával.
gzm
2011.07.14, 23:24
akkor mi a gondja? Nem a présgép reklámozásával kellene itt az időt pocsékolni, hanem 3 műszakban alulképzett biorobotokkal életpályahosszig préselni a kukoricaszárat.
Erről beszélek a bálafűtő is egy muinkahely, értelmetlen és ésszerűtlen a a brikettálás. Nagyon korlátozottan elképzelhető, de szigorúan csak piaci alapon. A napraforgóhéjat ne keverje ide, mert az más kategória.Egyébként azt sem feltétlenül szükséges brikettálni.Natur is éppen olyan kiváló, már amelyik kazán bírja, folyamatosan.
Az már nagy baj , ha Zuba JÁnos is lemond a vagyonunkról.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 22:44
mennyiért állítanám elő: 28-33 Ft/kg teljes önköltségen a 6% nedvességtartalmú extrudált brikettet.
A télen a termelő barátaimtól voitték 35-37 Ft/kg +áfáért, és most is brikettálnak pl. bérbe napraforgóhéjat, szőlővenyigét.
A biztonsági őr mellé egy fűtő az munkahely akkor is, ha nem fújja a szél az egész faluba szanaszéjjel a 19-20% nedvességtartlmú szalmát a szél, hanem 39*5*5cm-es rudakból pántolt 8-10 kg os pakettekkel tüzel. Kicsi helyen sok tüzelő elfér, az se baj. 1,3-1,4 kg/dm3 sűrűséggel.
Mi volt még?
Ja, a makói gázmező. na az olyan messze van még tőlem, mint a róla elnevezett vitéz Jeruzsálemtől...
meg aztán az nem a mienk, csak a morzsái, ha jól tudom.
gzm
2011.07.14, 22:33
Zuba úr legalább olyannyira tisztában van azzal,vagy jobban, mint mi, hogy a szalma, nád hamujának alacsony az olvadáspontja, és nem előnyös tüzeléstechnikailag egyik sem.A kazánok sem szeretik.A préselése sem problémamentes.
Vajon miért nem terjed rohamosan a brikettálásuk?
Mi hiányzik még az állami tőgyek fejési lehetőségén kívül?
gzm
2011.07.14, 22:27
Mennyiért állítaná elő Zuba úr a brikettált kukoricaszárat?
Szalmát, kukoricaszárat miért nem lehetne elégetni bálában? Ha már mindenáron ezekkel akarja az iskoláját fűteni?
Lehet, nem arról van szó, csak értelmetlen a brikettálás, kivéve ha brikettálóforgalmazó valaki, mint pl. Zuba úr!
Miért nem megfelelő munkahelyteremtő életpályahossz az iskolai pedellus(= újmagyarul biztonsági őr) mellé munkanélküli előnyugdíjazott tűzoltóból, kmb rendőrből kukoricaszártüzelő szakembert kiképezni? Ezzel is a gazpromot nyomnánk le ? Kinek és miért őrizné Zuba János barátunk még 200 évig a makói gázmezőket?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 22:08
Nem tudtam, mi hiányzott...:-)
Mondtam már. Elnézném egy pohár finom bor mellől, ahogy gzm tömi az iskola kemencéjét, vagy a kórház kazánját kukoricaszárral, meg szárított szalmával, vagy netán jó tüskés rőzsével.
Soha nem mondtam, hogy az olyan szálas fásszárút, mint pl. az ártéri amorfát azért aprítsuk le, mert utána meg brikettáljuk. Az egy jól szeletelhető, gyorsan száradó, illóolajakat is tartlamazó fa. Hát persze, azt nem szabad továbbfeldolgozni az aprítéknál.
Mondok mást. Kimegy kend a Hortobágyra, ottévente 8 millió kéve nádat vágnak, abból 6 millióból lesz valamilyen kész-, vagy félkész termék. a többi selejt, húzott-tört nád, illetve csörmő.
Na azt villázza Kend a kályhályába egész nap, ne engem birizgáljon.....
A vegtáriánizmus sem egészéges. Egy csomó ismerősöm halt meg hamarabb, mint kellett volna (ugyanúgy mint mértéktelen húsevők).
Amúgy meg, végül is, mit akart egyáltalán közölni?
Nem akarják, csak egy zöldre mázolt szűk politikusi kör papol róla. A kb. egy héttel ezelőtti felmérés szerint a zöldek jelenleg nem kerülnének be a bundestagba.
gzm
2011.07.14, 21:54
"Az energiamérlege a kistérségi brikettfűtő kazánpark rendszernek"
..annyira jó, hogy a hülyének is megéri gurítani a szögletest és cipelni a gömbölyűt.
Még mindig nem értem miért kellene azt darálni, préselni és dupla áron megenni azt, ami féláron ugyanazt a célt szolgálja ugyanolyan eredménnyel?
ders
2011.07.14, 21:53
Kedves János!
Majd szóljon, ha lát az asztalomon galicoop terméket.
Vegetarianizmusrol már hallott?
És a háztáji gazdálkodásról, pulykatartásról?
Ja és tegye fel a kérdést az alkalmazottaknak is és a főnököknek is elégedettek az üzemmel, a munkájukkal, a bérükkel?
(A pulykáktól nem kell megkérdezni.)
EXO
2011.07.14, 21:22 http://www.york.ac.uk/r...newable%20Resources.pdf
20.dia: a teljes német energiaszükséglet 17%-át tudják kiváltani biüzemanyagokkal, mindnet összevetve.
Mivel a népsűrűségünk kb fele a németekének, ezért nem gondolom, hogy nálunk több lehetne mondjuk 40%-nál, és ahhoz is rengeteg tőke kellene. http://www.bmu.de/files...seaktionsplan_en_bf.pdf
Ez pedig a német bioenergiaterv.
A földgázfogyasztásuk kb 10%-át akárják fedezni biometánból 2030-ra.
Pedig ha valahol vannak erőfeszítések erre, akkor az Németország.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 19:04
Békés megyénél Tolna is jobb. Tessék tájékozódni, mert így csak elbeszélgetünk egymás mellett.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 18:58
Nézzen utánna, én nem dolgozok Magának. 3 milliárd m3 födgázt csak biogázüzemek metánjával ki lehet váltani, ez közismereti anyag.
Fogalma nincs, mi mennyi, é mekkora....
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 18:55
Kedves EXO!
Nem látok logilát abban, amit beszél.
Induljon ki abból, hogy 8 millió tonna gabona (kukorica, búza) szok' teremni.
1 tonna búza 1,5 tonna szalma, 1 tonna kukorica 1 tonna kukoricaszár durván.
Csak fejben: ez (leszámítva a tarlómaradékot) 10 milió tonna*12 GJ/tonna= 120 millió GJ/4000 fűtőüzemóra= 30 ezer GJ/óra= 8000 MW fűtőteljesítmény!
Ember! Tudja, hogy miről beszél?
Még "csak a kukoricaszárról, meg a búzaszlamáról beszétem, ami terem.
Vegyük az 1 millió ha műveletlen földet ég hozzá:
vessük be biogáz alapanyaggal:
kukoricsszilázs, cukorcirok, cukorrépa stb. Az fejben 50-60 millió tonna alapanyag. Alsóhangon csak ebből biogázüzmből 2000 MW villamos teljesítmény+1700 hasznosítható hőteljesítmény!
JObb, ha befejezzük, ne fárasszon.
EXO
2011.07.14, 18:45
Az energiaigény alatt a villamos és hő-re gondoltam
EXO
2011.07.14, 18:42
Mégha pozitív is az energiamérleg, akkor is erős a gyanún, hogy ebből az ország energiaigényeinek harmadánál több nem jön ki, és akkor még nem beszéltünk a közlekedés energiaigényeiről
EXO
2011.07.14, 18:38
Higyje el, én örülnék legjobban annak, ha ez az ország fenn bírna tartani magát így, de a számok nem erről tanuskodnak.
A nukleáris,szél, víz(szivattyús) kombinációval be kellen vállalnunk egy kis kockázatot, de finanszírozható és stabil lenne, és meg lehet nyerni hozzá az emberek támogatását, mert be lehetne vele vállani életszínvonalnövelést, ami nélkül a kormány megbukik.
Amúgy a leírt összes teljesítményre:
1.Békés megye mezőgazdaságilag soknál kedvezőbb
2.negyedannyi pénzből amiből mondjuk az egész ország ellátható lenne, meg lehetne valósítani a teljes erőműpark cseréjét nukleáris erőművekre, amik támogatást sem kérnek a működésükre, és a mardékhőlyükkel az ország nagy része ellátható lenne(moduláris erőművek).
Biomassza mű:4,5millió euró/MW villamos telj
Moduláris atomerőmű:1,2 millió euró/MW
Mindazonáltal az alacsonyabb népsűrűségű területek ellátására normálisan szervezve használható ez a dolog.
Az 1000MW a villamos teljesítményre vonatkozott, ami hatoda az országénak, és a mardék hő is dúrván akkora része.
Pesthez és egyéb 100000 fő fölötti nagyvárosokhoz olyan távolságból kellene behordani, hogy minimum azok nem megvalósthítók.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 18:34
Az energiamérlege a kistérségi brikettfűtő kazánpark rendszernek
beműveléstől a kazánig: 1,20 kWh/kg
Hasznosult hő: 3,34 KWh/kg
Energiamérleg: 2,80
Nettó megújítható
energianyereség: 2,15 kWh/kg
b2
2011.07.14, 18:22
Szállítanánk közúton!!
20 tonna szalmát.
100 kilométer távolságra,
A szalma fűtőértéke kb. 15 megajoule kilogrammonként.
20 tonna szalma energiatartalma
20000*15 = 300000 háromszázezer megajoule.
Ezekből az ismeretekből kijelenthetjük, hogy.
20 tonna szalma 100 kilométerre való fuvarozásához
A szalma energiájának 1,4% nak megfelelő gázolaj szükséges
EXO
2011.07.14, 18:20
Amúgy ha elkezdünk azon az úton számolgatni, hogy az erőmű 4,2 megawattos, és tegyek fel felhasználja szarvas környékének hulladékát, ami kb 400km2, akkor könnyen a 100négyzetkilóméter/1,1MW következtetésre jutunk, ami mellett ez az ország dúrván 1000MW-ot tarthat ki(MO 92000négyzetkilóméter). Ebből még nem is vontuk ki Budapest, a folyok,tavak hegységek területét és azt a hatást, hogy "Szarvas környékéről" hordják az anyagot, tehát akár több mint 1000négyzetkilóméterről.
Így kötve hiszem, hogy valaha több lehetne 1000MW-nál az mezőgazdasági hulladékból származó termelés
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 18:18
Önnek igaza van abban, hogy nem az adóforintokból kell finanszírozni az áram előállítását.
Nem is vagyok híve.
Nem tudom melyik szalmaerőműről beszél Ausztriában. csak kisebbekről tudok.
50 km-nél messzebbről szállítani normális helyen nem szoktak.
Egy 4 MW elektromos teljesítménnyel jellemzhető biogázüzem (+ a motorhőteljesítmények 2 mW) mezőgazdasági vidéken 10-15 km-es körből kiszolgálható.
Egy 1200 tonna/év kapacitású brikett üzem 340-360 ha területről kiszolgálható szalmával, cutkával. 6-8 km-es körön belülről biztosan kiszolgálható. Ugyanezen a körön belül pedig kb 4 MW összteljesítményű kazánpark fel is használja az 1200 tonna agribrikettet.
Ilyen kistérségi projektekkel csak Békés megyében 60-80 "gyártó-felhasználó" övezetet lehet megvalósítani. Fűtés-hűtés-HMV felhasználás öszes kapacitásban eléri a 240-300 MW hőteljesítményt.
A nem használt műveletlen területek bevonásával, és a másodterményekre alapozva Békés megyében a fenti 2-3 GW hőteljesítmény mellé még Pe = 50-80 MW biogázüzmert lehet beüzemelni, és ez is ad mégannyi (önfogyasztással együtt) 50-80 MW hőteljesítményt.
Adjuk még hozzáa maradék sziubsztrátumot, meg a hamut brikettégetésből, és láthatjuk:
az eenergián kívül még több 10 ezer tonna műtrágyahelyettesítő termékünk is lesz.
Szóval mekkora a biomasssza kapacitásunk? Mert csak egy megyéről beszéltem, azt is alulbecsültem jócskán.
Csak óvatosan a szavakkal.
Ismétlem, tökéletesen igaza van: baromság 20-50 MW-os torzókat építeni, és kaotikus logisztikára altervezni az ellátásukat. nem beszélve a hatalmas hő-pontforrásukról, amit lehetetlen kihasználni.
EXO
2011.07.14, 16:36 http://index.hu/gazdasag/vilag/titkje080703/
Már elég rég erre jutottak.
Mondjuk ez a biodízel, nem az áramtermelés ügye, de akkor is határa van a bioszféra képességeinek.
Mondjuk a mezőgazdasági hulladék összegyűjtése még egy viszonylag elfogadható módszer, ha nem nagy a behordási távolság.
Pld annak az osztrák szalmaerőműnek, ami miatt a határ mentén tiltakozunk, a behordási távolsága kb a Pó síkságig terjed. Mondani se kell, hogy a teherautók több benzint megesznek, és a folyamat mérlege negatív.
Tehát szükséges lenne valami átfogó vizsgálat az energiamérlegekről, és átgondolni, hogy megéri-e.
Maga szerint mit tesz a költségvetésnek, munkahelyeknek a nemzetgazdaság egészének az adókból fenntartott áram?
Ha nem hatékony megoldásokat csinálunk, akkor nagy bajba lennénk, ha azon kellen a gazdaságnak állnia.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 16:05
Kedves "ders"!
Olvasta a cikket?
Tudja mit csinál a Galicoop?
Három műsuakaban élőpulykát dolgoz fel, és az Ön asztalára is kerül a termékeikből.
Tegye fel mégegyszer a kérdést (de csak saját magának), mit már lejjebb leírt:
"Feltétlenül szükség van azokra a tevékenységekre, amelyek ezen hulladékokat, melléktermékeket termelik?
Az új üzem által megtermelt energiát valóban értelmesen, hatékonyan használjuk fel? "
Aztán írja le, mire jutott.....
igaz
2011.07.14, 15:56
Zuba Jánosnak tejesen igazat adunk.
Semmiféle alapja nincs a bioenergetikát az éhezés kétségtelen, tényével szembe állítani.
Előbbi gazdasági-termelési-, utóbbi szociális (kontinentális) kérdés.
EXO hogyan képzeli, a növénytermesztő gazdák lássák el az éhező családokat, akár afrikaiakat is?
Nálunk 1,1 millió ha terület parlagon, vagy agrártermelésre kihasználatlan!!
A megújuló energia termelés fejlesztése sok tényezős gazdasági(energetikai),- társadalmi,-környezeti,-légkörvédelmi stb. tényezők együttes hatására bővül világszerte.
Tanács, ne ragadjunk le egy-egy tényező kiemelésénél.
Az egyes energetika-fejlesztési területek reális összhangját kell keresnünk a hazai adottságok szerint.
A Kormány tegnapi ülésén elfogadott, 2030-g szóló energetikai stratégia, elfogadható fejlesztési irányokat jelöl és összhangot teremt az egyes energetikai ágak között.Nem a Gazprom mutat nekünk fejlesztési utat.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 15:47
Félreértett. Nem állítottam, hogy paks idegen tulajdon. Azt mondtam, hogy egy atomerőmű beruházás nem lakat jól senkit.
Az atomerőmű csak a hitelezőknek hozna jövedelmet igen hosszu ideig.
A biomassza sokkal nagyobb kapacitásra képes, mint Ön állítja.
Azokat a kapacitásokat is hitelből, meg EU pénzből építnénk meg, igaz. Viszont több családfenntartónak biztosít életpályahosszu munkahelyet, az előállított energia importot vált ki, és az értékteremtés.
Az államnak lényegesen több bevétele van ebből, mint egy új atomblokkból.
ha nm rosszindulatal áll hozzá, akkor ebben a rekkenő hőségben szánjon kis időt az alábbiakra:
A "Letöltések" fülre kattintva talál egy alapkoncepciót, és pénzügyi mellékleteket.
Különösen ajánlom a figyelmébe a társadalmi hasznosság sokrétűségét.
Van élet az atomon, a szelen kívül is.....
EXO
2011.07.14, 15:21
re Zuba János!
Az atom, víz, lignit, de még a szél is sokkal olcsóbb a biomasszánál, ami gyakran olyan anyagokat használ, amit vissza kéne forgatni a művelésbe.
A KÁT 31 forinton veszi át a megújulókat, míg paks 20 alatt termel,
a KÁT drágítja az áramot.
Emellett a maximális kapacitása a biomasszának 1000MW alatt van, ami egy atomerőművi nagyblokk.
Kérem, ne hazudozzon, a Paksi Atomerőmű rt. a magyar állam tulajdona, és évenet jó kis 50 milliárdot befizet a költségvetésnek.
Amúgy ha annyira könnyú és nyereseéges a megújulókra átállni, miért gondolja a Gazprom, hogy megéri nekik néhány gázcéget felvásárolni, mert akkora gázigény keletkezik a német atomerőművel leállítása után?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.07.14, 13:17
Értelmetlen a biogázerőműveket az éhezés okozójává kikiáltani. Egyenesen butaság a kérdést feltenni, hogy mennyi gyerek alultáplált magyarországon.
Mennyi biogáz üzrm van kishazánkban, és mióta működnek? Mióta vannak alultáplált gyermekek?
Közel 1 millió ha termőföld használaton kívül, és emellett van termelési felesleg általában.
Éhező gyerek azért van, mert nincs értékteremtő munka, és abból származó jövedelme majd egymillió családfenntartónak!
Egy atomerőmű építése nem fogja betömni az éhes szájakat, és egyre kevesebben lesznek, kik ki tudnák fizetni a villanyszámlát.
Vagy a külfödi beruházók profitja miatt aggódnak az Urak? Miért is, Hiszen azok nem is itt adóznak (nagy részük).
hargi
2011.07.13, 09:15
Vágóhídra feltehetőleg szükség van, legalábbis amíg nem áll át mindenki a háztáji baromfitartásra. A vágóhídon, - akármennyire is erőlködnek minden lehető alkatrészt belenyomni a termékbe (csontőrlemény, bőrcafatok stb.) - mindenképpen keletkezik melléktermék, amit 1) elvisznek lerakóba 2) hasznosítanak biogáztermelésre. Nekem a második verzió szimpatikusabb.
Kezeljük helyén a dolgokat. A hulladékok hasznosítása szerintem jó dolog. Mesterségesen biomasszát előállítani azért, hogy agyontámogatott üzemben pénzt csináljunk belőle már kevésbé jó dolog. szerintem
EXO
2011.07.12, 22:09
Több különböző vélemény van erre tudományos körökből, és a különbségek többszörösek is lehetnek, de egyik vélemény se ér el 2 paksi blokkot(közel 900MW) és elég sok kb félnél van(200MW körül).
Ugyanabból a pénzből, ami a jelen cikk alapján szükséges lenne ezen mondjuk 900MW megépítéséhez, elegendő lehetne kb egy 3000MW-os nagyblokkos Paksi bővítésre, vagy kb 2500-2000MW-os kapcsoltan termelő 25-100 MW-os nukláris kiserőmű hálózatra, amik az ország távhőrendszereivel az ország hőfogyasztásának kb harmadát kiválthatnák. És az a létesítése után nem is igényel támogatást.
Emiatt szerintem a nukleáris energia-energiatakarékosság-geotermikus-víz kombinációval sokkal többet hozhatunk ki, mint ezzel az iszonyúan drága technológiával(és egyéb olyan megújulókkal, amikre magyarország adottságai nem megfelelők)
Ehhez a hármashoz hozzá lehetne tenni az innovatívabb biomassza alkalmazásokat is.
ders
2011.07.12, 21:56
reexo
Feltétlenül szükség van azokra a tevékenységekre, amelyek ezen hulladékokat, melléktermékeket termelik?
Az új üzem által megtermelt energiát valóban értelmesen, hatékonyan használjuk fel?
Miért is van túltermelés a bioetanol nyersanyagaiból?
Mennyibe kerül Kenyában ill. az USA-ban egy tonna gabona?
Tudnivaló, hogy az éhezés nem a bioenergiát termelő országok jellemzője, de Magyarországon mennyi is az alul vagy rosszultáplált gyerek?
Mi alapján van kimondva, hogy egynesúlyban tartható? Most egyensúlyban van? Mióta van bioenergetikai termelés?
Szóval lehet és kell is ezt jól csinálni, de ez "csak" egy beruházás.
Kiváncsi Fáncsi
2011.07.12, 21:15
Nyilván nem csak Szarvason keletkeznek azok a melléktermékek, amiből biogáz állítható elő. Az egész országban hány MW biogáz erőmű létesülhet erre alapozva?
Energetikus
2011.07.12, 21:11
Érdekel, hogy az új üzem (erőmű) milyen költséggel termel? Mennyi 1kWh előállítási költsége?
reexo
2011.07.12, 18:16
Ön , valószínűleg jó szándékkal keveri a szezont a fazonnal.
Kérem a fenti írásban a lényeget vegye észre:
Hosszú ideje hasznosítatlan mezőgazdasági és más -egyébként környezetet terhelő- hulladék, s melléktermék feldolgozásából termelik a biogázt.
A szarvasi biogáz üzem, ezen a nyersanyag bázison, versenyképes lesz a földgázzal.
Gondot jelenthet, hogy csak villamos,-hő,-hideg energia termelésre használják majd és nem tisztítják a termelt biogázt. Ekkor ugyanis, tisztítás után, üzemanyagként is hasznosíthatnák, vagy földgáz hálózatra táplálhatnák.
Ilyen üzem kellene e célra pl. nagyvárosaink (Budapest stb,)határában, hogy az emberek egészségvédelme érdekében lecserélhető legyenek a fosszilis üzemanyagok. Ezáltal lenne kisebb a levegő szennyezettsége, hatására kevesebb allergiás beteg. Javulna az emberek közérzete.
Az atomenergia termelés fejlesztésének ügyét ne helyettesítsük bioenergetikai fejlesztésekkel. Mindkettőre, más-más funkciójuk miatt, lesz szükség mértékkel, történelmileg belátható idő végéig.
Tudnivaló, a bioenergetikai termelés nem éhség okozó tényező. A bioetanol, a biodízel nyersanyaga, helyi túltermelés levezetésének célját is szolgálja.Kanadából, USA-ból, Brazíliából egyébként sem szállíthatnak Kenyába gabonát,kukoricát.
Egyébként is tévedés azt hinni, hogy e nyersanyagok bioenergetikai felhasználása szükség szerűen az élelmiszer,- és takarmány alaptól elvonnák a szükséges területet.
Világ,- kontinens,- régió,- ország viszonylatban egyaránt egyensúlyban tartható az élelmiszer,- a takarmány és a bioenergetika piaci szükségleteinek kielégítése.
További fontos tudnivaló Kína nemcsak saját szükségletre -óriási volumennel- megújuló energetikai befektetéseket végez, hanem külföldön is részt vesz a bioenergetikai fejlesztések finanszírozásában- beruházásában.
Pl. Görögországban Európa legnagyobb napelem befektetését végzi, Magyarországon most állapodott meg, egy EU viszonylatban is kiemelkedő, bioenergetikai (citromsav gyár) szolnoki építéséről.
Kicsorgó hírek szerint a 2030-g szóló energetikai stratégia, mértékadó irányzata maga is reális jövőképet mutat az atomenergetikai, bioenergetikai fejlesztésekre.
Van mire alapozni.
Kedves exo!
Ma minden liter vásárolt üzemanyagban, ha hiszi, ha nem, kb. 5% bioüzemanyagot is tankjainkba töltünk.
Ez magasabb arány, mint időarányosan az EU előirányozta, s 2020-g biztosan elérjük az EU 10 %-s előirányzatot bioetanollal, biodízellel, biogázzal.
EXO
2011.07.12, 17:09
5miiliárd Forint~18 millió euró/4,2MW
=kb4,5millió euró/MW
plusz ha kukricával/gabonával fűtünk akkor éhenhal csomó ember
új atomerőmű:
3000millió euró/3200MW(EPR raktor)
1millióalatt/MW
+plusz nincs kitéve az időjárás hatásainak+ a készletek évtízezredekre elegendők(gyorsreaktork hatása és tengeri uránkészletek+tórium)
akkor most melyikkel járunk jól?
