Nemzeti Energiastratégia: van még mit csiszolni Zöldtech *
2011.06.28
20 hozzászólás
A Biomassza Erőművek Egyesülése szakértői szerint az erdészeti faanyag kontrollált és fenntartható energetikai felhasználása egyáltalán nem káros sem környezetvédelmi, sem erdőgazdálkodási szempontból, sőt felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség.
H i r d e t é s
Az erdészeti faanyag kontrollált és fenntartható energetikai felhasználása egyáltalán nem káros sem környezetvédelmi, sem erdőgazdálkodási szempontból, sőt felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség – emelik ki a Biomassza Erőművek Egyesülése szakértői a „Nemzeti Energiastratégia 2030” koncepció kapcsán összeállított anyagukban. A kormányzat számára megküldött hivatalos álláspontjában az egyesülés ugyanakkor felhívja a figyelmet az energiaültetvényekkel kapcsolatos negatív prekoncepciókon alapuló, szakmailag téves megállapításokra és a már kiépített távhő-rendszerek „elkótyavetyélésének” veszélyeire is.
Hivatalos értékelés keretében fejtette ki szakmai véleményét a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) a nemzeti energiastratégia társadalmi egyeztetésre bocsátott koncepciójáról. Az ország biomasszaalapon működő erőműveit tömörítő szövetséget – a piac többi szakmai szereplőjével együtt – a stratégiát jegyző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkársága kérte fel véleményalkotásra.A hivatalos, Bencsik János államtitkárnak címzett válaszában a BEE üdvözli a főbb irányokat, ám komoly tévedésekre és hiányosságokra is felhívta a készítők figyelmét a tanulmány több megállapítását illetően.
A BEE ugyanakkor támogatja az energiastratégia azon megállapítását, hogy a megújuló energia potenciál kihasználása az ország létkérdése mind technológiai, mind primerenergia oldalon. Egyúttal emlékezteti a döntéshozókat: a szilárd biomassza-potenciál kiaknázása nélkül Magyarország az EU felé tett „zöld vállalásainak” töredékét tudta volna csak mostanra teljesíteni, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt 14,65%-os megújuló részarány elérése pedig teljesíthetetlen a biomassza hasznosítása nélkül.
Az egyesülés elismerését fejezi ki a stratégiai tanulmány komplexitását illetően, mindazonáltal felhívná a figyelmet néhány olyan hiányosságra, melyek nélkül nem tekinthető hosszú távon iránymutató stratégiának az elkészült dokumentum.
Faanyag: csak fenntartható erdőgazdálkodásból
A tagerőművek szakemberei szerint a stratégiából nem olvasható ki egyértelműen, hogy mekkora szerepet szán a jövőben az energiatermelésen belül a faanyagnak, Magyarország egyik legnagyobb szilárd biomassza potenciáljának. Mind erdészeti, mind energetikai szakvélemények alapján – és a laikus környezetvédők elhamarkodott véleményével szemben – a faanyag felhasználása ugyanis nemzetgazdasági érdek és erősség, az energiastratégiának tehát ki kellene hangsúlyoznia annak szerepét.
A szakemberek nem értenek egyet a stratégia azon állításával sem, amely megkérdőjelezi a faanyag erőművi felhasználásának fenntarthatóságát. A munkaanyag véleményezésében emlékeztetik az államtitkárságot arra, hogy Magyarországon évtizedek óta tartamos (azaz fenntartható) erdőgazdálkodás folyik. Hazánk volt az első európai állam, ahol erdőtörvényt alkottak, amely azóta is a legszigorúbb a kontinensen. Éppen ennek rendelkezéseit betartvaszállítanak az erdészeti társaságok kizárólag ilyen gazdálkodásbólszármazó, másra nem hasznosítható faanyagot az erőműveknek.
„Nemzeti kincset kótyavetyélnének el”
A stratégiát áttekintő szakemberek azt tartják a dokumentum legnagyobb hiányosságának, hogy a távhő-adottságokról szó sem esik az anyagban, a hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést, mint primerenergia megtakarítási potenciált figyelembe sem veszi.Holott ez bátran tekinthető nemzeti kincsünknek, amelynek elkótyavetyélése hiba lenne, hiszen a hazai távhőrendszerek összes becsült eszközértéke eléri a 200 milliárd forintot.Véleményüket a dokumentumot vizsgáló szakértők arra alapozzák, hogy a stratégia többször is megemlíti a decentralizált energiatermelést – az egyesülés álláspontja szerint azonban a hő- és a villamosenergia-termelés szétválasztása nem célravezető olyan helyeken, ahol nagyobb hőfogyasztói központok vannak.
Ráadásul a BEE határozottan azon az állásponton van, mely szerint hiba az egész országra vonatkozóan kitűzni azt a célt, hogy csak a 20 MW alatti megoldások nyerjenek támogatást. Összességében a BEE elhamarkodottnak tartja az ezen kapacitásérték feletti biomassza-erőművek decentralizált fűtőművekre történő lecserélésének ötletét, hiszen az több tízmilliárd forint értékű beruházások és hatalmas felhalmozódott tapasztalati tőke könnyelmű eltékozlása lenne.
Energiaültetvények: hasznos, és nem káros
A stratégia tervezete részletesen kitér az ún. energiaültetvények kérdéskörére is, amellyel kapcsolatban a BEE tagerőművei jelentős tudásanyagot és tapasztalatot halmoztak már fel az elmúlt évek során. A stratégia olyan, a környezetért aggódók körében sokszor hangoztatott, ám a szakértők szerint hibás véleményt fogalmaz meg, mely szerint az ültetvények monokultúraként rendkívül károsak, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztetik, öntözésigényük pedig óriási. Ezzel szemben a gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények mind azt igazolják, hogy az energiaültetvények növényvédőszer-igénye rendkívül alacsony, öntözni pedig egyáltalán nem is kell őket.Ráadásul az élelmiszerjellegű növénytermesztésre egyáltalán nincsenek hatással, hiszen energianövényeket ott termesztenek, ahol kukoricát vagy búzát nem is lehetne.
Meg kell jegyezni, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatbiomasszával foglalkozó részével kapcsolatban a BEE véleménye az, hogy erősen prekoncepciózus, inkább csak véleménynyilvánítás. Az írás ahelyett, hogy tényekre és adatokra alapozott következtetéseket vonna le, szubjektív alapon értékel, előítéleteket fogalmaz meg, ezért a BEE hiteles szakértők bevonásával a teljes tanulmányrész átdolgozását javasolja.
Szén: fontos tényező az energia-portfólióban
A BEE szakértői a teljes stratégia áttanulmányozását követően, az államtitkárságnak küldött válaszukban az egyeztetésre bocsátott anyag átfogó véleményezése kapcsán annak hiányaként róják fel, hogy a dokumentum nem tekinti meghatározó elemnek a hazai szénvagyont. A szakemberek álláspontja szerint ennek az energiahordozónak ezzel szemben feltétlenül helye van az energia-portfólióban, hiszen a kitermelési és feldolgozási technológiák hatalmas mértékben fejlődtek az utóbbi évtizedekben, a hazai, kitermelhető készleteket pedig hiba lenne nem felhasználni.
Végső tanulságként a BEE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdasági hatáselemzésre és a stratégiai környezeti vizsgálatra alapozva, de a magyar gazdaság egyéb feltételeit is figyelembe véve a stratégia előkészítőinek kellett volna felállítani egy általuk optimálisnak tartott, javasolható energiamix sorrendet,ahelyett hogy az iparági szereplőket kérik fel, hogy ki-ki a maga szempontrendszere szerint javasoljon egy általa legjobbnak tartott energiamixet. Ezen eljárásrend szerint ugyanis félő, hogy az egyes preferenciák mentén parttalan viták alakulnak majd ki a különféle szervezetek által optimálisnak gondolt energiamixekről, ezzel is hátráltatva az iparág által régóta várt stratégiai dokumentum megszületését.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
pozitív
2011.07.07, 08:45
A Biomassza Erőművek Egyesülés tanulmánya reális álláspontot képviselnak.
Kívánatos, nemzetgazdasági érdek, hogy abban foglaltakat a NFM messze menően hasznosítsa.
Csökkenteni kellene a iparági ellen (lobbi) érdekek hatását a középtávú tervező munkában.
Kiváncsi Fáncsi
2011.07.06, 21:49
Szóval a tízmilliárdok az 42,6 millió. Ércsük...
Re: Kíváncsi
2011.07.05, 20:47
Lsd. Pannonhalma most. Az hány százalékos?
Aztán az egyház által már átvett és nem állami tulajdonban lévö iskolák energetikai felújításai következnek a pályázatok útján. Mert egészen biztos, hogy pályázatot írnak ki mindenre majd. Amit 100%-ban megnyernek és az állami támogatás a lehetö legnagyobb lesz majd.
Ezt mind azért, mint köszönetnyílvánítás, mert tisztelt kormányunk hitelt vett fel az egyháztól!
Kiváncsi Fáncsi
2011.07.05, 20:01
Némi konkrétummal is tud szolgálni?
Re: Kíváncsi
2011.07.05, 07:44
A katolikus egyházak 80-90%-os pályázati támogatására.
Kiváncsi Fáncsi
2011.07.04, 21:00
Tud valaki arról, hogy milyen energetikai beruházásokra költ tízmilliárdokat az állam?
Michael
2011.07.04, 12:27
Jó cikk a hátterek megértéséhez, ehhez kell igazodni, no meg közelebb jutni!
Energetikus
2011.06.30, 09:14
Állami energiastratégiához "állami" szakemberekre van szükség. Független szakemberekre. Vannak ilyenek?
Danubius Robin
2011.06.29, 21:55
Jól fogalmaz a végén BEE. Felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a stratégia előkészítőinek kellett volna felállítani egy általuk optimálisnak tartott, javasolható energiamix sorrendet,ahelyett hogy az iparági szereplőket kérik fel... Szerintem egy felismert és távlatos ökoszociális nemzetgazdasági energia politikai érdek valóban felette állna az iparági érdekeknek. Szerintem ez az állami döntéshozók munkaköri kötelessége.
Akinek Isten kegyelme energia politikai döntési hatalmat adott, annak észt is adott hozzá. Ezért magyarok Istenének kegyelmében reménykedjünk mi magyarok.
Tűzifa
2011.06.29, 17:23
Nem veszem el az erőművek kenyerét. Van elég szakemberük, hogy eldöntsék, mivel tüzelnek. Az erdészek is el tudják dönteni az én tanácsom nélkül, hogy mennyi fát vágjanak ki.
Kik szorulnak segítségre?
A fával tüzelő magánemberek. Nekik van (lenne) szükségük arra, hogy a lehetőségekhez képest kiszámítható legyen a tűzifa piac. Árban és hozzáférésben. Itt van szerepe az államnak. Ha a lovak közé dobja a gyeplőt, éppen az anyagilag nem túl jó helyzetű háztartások helyzetét nehezíti. A meggondolatlan állami beavatkozásról ne is beszéljünk.
Talán a fatüzeléses választó nem nyom annyit a latban, mint a távfűtéses?
gzm
2011.06.29, 00:02
A lakossági tüzifafogyasztás ma kb.1,5 millió m3. A további 50 % növekmény ~ 750 000 m3.
Ugyanennyi= 1,5 millió m3 az erőművek felhasználása is.Az 50 % + további 750 000 m3, összesen 1,5 millió m3 többletkitermelést vonna maga után.
Hány év alatt oldható meg a felfutás?
Van ennyi?
Valaki az év elején párszáz m3 tüzifát keresett(exportra), 3 erdőgazdaság utasította vissza hiányra hivatkozva.Köztük olyanok akiknek 100-200 000 m3 széldöntésük volt tavaly nyáron.
a kitermelés minden esetben felújítási(telepítési)kötelezettséggel jár.
Van rá pénz, csemete és kapacitás?
A tüzifakitermelés felfuttatása automatikusan iparifa( fűrészipari alapanyagok) többletkitermeléssel is jár= kb + 1,2-1,3 millió m3.Van rá felvevő piac?
Hol melyik erőműben füstölnének még el 1,5 millió m3-t?
1,5 millió m3 kiszolgálhat kb. 4 db 50 MWe 25 % hatásfokú vill.erőművet. Mit csinál a hővel?
1,5 millió m3 = 75 000 kamionforduló x 50 km= 3,75 millió km=94 x-szer érné körbe a Földet.
mekkora légkörterheléssel számolhatnánk a 24 órás szolgálatban itt ügyelő "légkörvédelmis/rererés" rajongóm szerint?
=10-15 000 t veszélyes hulladék=hamu
200 MW =~ 170 milliárd Ft beruházás
Ebből 1400 MW gázerőmű építhető üzemeltetési költsége fele a biomasszásnak,
kb. 800 MW szénerőmű, hazai tüzelőanyaggal,=energia...=importkiváltással=több tízezres munkalyekkel,= szintén kb. féláron előállított vill.árammal.
Egy biomasszaerőmű élettartama állítólag kb.20 év.
Egy szénerőműé állítólag 40 év.
Sapienti sat.
u.i.
"A mai lakossági kereslet kielégítése nem ütközött akadályba."- "van elég" hozzászóló szerint.
A "hivatalos" becslések szerint az éves illegális fakitermelés= lopás 8-10 év óta 300 000 m3 felett van.(A REKK szerint 3 millió, egy éve keresi, de úgy elhallgatott, mint egy éve már, mint szürke szamár a ködben!)
így a "kereslet kielégítése" tényleg nem ütközik akadályba= aki "keres az talál"
van elég
2011.06.28, 20:43
Minden évben szükségszerűen termelik a tűzifát. A mai lakossági kereslet kielégítése nem ütközött akadályba.
Hasonló lenne a helyzet egy kb. további 50 %-s lakossági igény növekedés esetén is. EGYIDEJŰLEG a biomassza erőműveknek is, az eddiginél akár 50 %-l nagyobb mennyiséget, szállíthatnak a tűzifa értékesítők anélkül, hogy ilyen tűzifa eladási szinten,kis mértékig is sértenék az erdészet fenntarthatósági érdekeit.
Van még mit csiszolni
2011.06.28, 18:46
A bölcs kádihoz elmegy két veszekedő ember, hogy szolgáltasson igazságot. Elmondja az egyik a panaszát, mire a
kádi:
- Igazad van fiam!
- De az nem lehet! - így a másik, és elmondja az ő panaszát.
- Neked is igazad van fiam! - így a kádi.
Erre a hadvezér a kádi mellett a kádi fülébe súgja :
- De bölcs kádi, nem adhatsz mindkettőnek igazat!
- Neked is igazad van fiam!
reális?
2011.06.28, 18:39
Értem én: "A KÁT rendszer további változtatásánál is, vezető szempontként szükséges érvényesíteni a biomassza erőművek erőművek korábbi pozícióinak fenntartását, legyenek azok kis, vagy nagy kapacitásúak."
Névtelen olvasó
2011.06.28, 12:26
Uniós források vannak az energiaültetvényekre, nem hazaiak. Csak egy kis része hazai forrás.
Névtelen olvasó
2011.06.28, 12:09
Az erdészeti kapacitásoknál figyelembe kell venni, hogy a lakosság körében a fatüzeléses(sajnos a hagyományos korszerűtlen)rendszerek előtérbe kerültek.
Következő években gyorsan nő a kereslet a tűzifa iránt.
reális
2011.06.28, 08:58
A "Nemzeti Energia Stratégia 2030" c. kormányzati tervezethez, a Biomassza Erőművek Egyesülése által készített vélemény, kitűnően komponált, teljesen valós javaslatokat tartalmazó dokumentum.
Hasznosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkárságnak figyelmébe ajánljuk.
Ne feledjük, már ma is a hazai megújuló energia használati arány 80 %-t teljesítik a biomassza erőművek.
A KÁT rendszer további változtatásánál is, vezető szempontként szükséges érvényesíteni a biomassza erőművek erőművek korábbi pozícióinak fenntartását, legyenek azok kis, vagy nagy kapacitásúak.
Nagyon fontos erdészeti álláspont, hogy a 2010 évi biomassza erőműi kapacitásnál kb. 40-50 %-al több villamos és hő energia termeléshez tud nyersanyagot szállítani a hazai erdészet és faipar. Nagyon lényeges álláspontjuk, hogy ilyen, 40-50 %-l magasabb, ellátási szinten sem sérülnek a hazai erdészet érdekei. Az erdészeti-, faipari hulladékokkal, nyesedékekkel, fűrészporral és más hulladékkal-melléktermékkel, s a mai szállítási mennyiségeknél ugyancsak 40-50 %-l több tűzifával,továbbá agrár melléktermékkel és energia ültetvények vágástermékeivel képes ellátni a biomassza erőművek nagyobb nyersanyag igényét.
Névtelen olvasó
2011.06.28, 08:21
Én se kapok pénzt ha vetek valamit, miért kapna az, aki faültetvényt telepít?
Névtelen olvasó
2011.06.28, 05:18
Bebizonyosodott ismét, hogy a vízzel a gyermeket is kiöntjük. Egy év elment a semmibe energia ültetvény szempontjából, legalábbis. Amit 2012 ben fognak telepíteni az az ültetvény majd 2015 re fordul termőre. és egyébként is olyan kevés lesz még a 2012 es évi telepítés is,hogy igazából ezekre az ültetvényekre számítani tüzelő anyag szempontjából majd csak 2016-2018 tájékán lehet. Ha persze feltételezünk egy 2012 től induló intenzívebb telepítési hullámot. Most aki esetleg telepítene érvényes pályázat beadási határidő hiányában nem is áll neki az előkészületeknek sem.
