Az ország energiatermelését mindenképpen növelni szükséges, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságunkat, erre a legjobb lehetőség a megújuló energia előállításának és felhasználásának növelése hazánkban. A szilárd biomassza legegyszerűbb felhasználási formája az, ha minimális feldolgozás után közvetlenül energiát nyerünk belőle tüzelőanyagként való felhasználása során.
H i r d e t é s
»Közvetlen fűtésre a különböző fahulladékok, tűzifák és a gabonaszalma a legalkalmasabb. Fahulladékot fel lehet dolgozni faaprítéknak, brikettnek vagy pelletnek is, vagy feldolgozás nélkül is felhasználható.
Mint azt a cikk elején bemutatott táblázatból láthatjuk, fánál a legnagyobb megtakarítást az aprítékkal érhetjük el és az ehhez szükséges feldolgozó gépsor a legolcsóbb a brikett vagy a pellet előállító gépsorhoz képest. A brikettálás vagy pelletálás ott jöhet számításba, ahol a fahulladék már eleve porszerű állapotban van, így préselés nélkül nehezen égethető el jó hatásfokkal. A kettő közül brikettelőállításnak jobb az energiamérlege. A pellet előállítás viszont olyan többlet energia bevitelt igényel, melynek csak egy részét tudjuk hasznosítani, így ezzel csak felesleges pénzt dobunk ki az ablakon és a környezetünket is csak terheljük, egyetlen előnye a fa brikettel szemben, hogy jelenleg jobban automatizálható a felhasználása. «
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.30, 13:38
nagyon elvettem a kedvét a "szerző" nevű emberbek, mert még azt sem veszi észre, hogy elírás van, kijavítom:
A brikettálás 6,15 kWh/GJ érték csak az alapgépre vonatkozik.
A teljes előkészítő-szárító modulokkalegyütt (tehát tokkalvonóvala gyártósor, beleértve a csomagológépet is)
0,1-0,11 kWh/termék kg
Ugyanez pellet esetében fentiek szerint
0,08-0,092 kWh/termék kg
(ugyanazon összetételű, és arányú alapanyagnál)."
Úgy látszik, teljesen idegen a téma neki, mert erre sem képes.
Azt már meg sem merem említeni, hogy mezőgazdasági melléktermék megtermeléséhez +rakodás-, szállításhoz + a termeléshez+ a készárú szállítás+rakodáshoz a felhasználási helyig ÖSSZESEN mennyi szerinte a fajlagos energiaigény (kWh/ termék kg)?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.30, 09:44
Még asnnyit, kedves "szerző":
ha a pelletálásnál netán beázott, vagy eleve nedvesebb 30%-nál a nedvességtartalom, akkor kétszer kell átforgatni a szárítón.
Ilyen szélsőértékeknél jöhet létre az az azonosság a két technológia fajlagos energiaigénye között.
A brikettálók szárítói pedig úgy vannak méretezve (a jobbak), hogy 30% feletti anagokat is tudnak kezelni, lehetőleg 30%-al nagyobb outout szárított anyag kapacitással, mint a brikettáló teljesítménye.
Amennyiben 30% nedvesség alatti anyagot viszünk be, akkor ezek a szárítók gyorsabban áramoltatjákazaanyagot, így a fsjlagos energiaigény csökken, ezért szintén előfordulhat azonosság a két technológia fajlagos energiaigénye között.
De ne fáradjon, ne "agyaljon", mer' lőfordulhat bizonyos egyéneknél, hogy fizikai fájdalommal is járhat.......
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.30, 09:34
nem tudom, ki maga, de amit írt, abból is látszik, fordítva ül a lovon:
Csak "agyalással", értelmezésemben gondolodással lehet "előre haladni". Ha azt látom, hogy sokan nem gondolkodnak, csak írnak ilyen cikkeket, akkor dühöngök.
Kedves "szerző", ha gondolkodna, és értésig tudna olvasni,rájött volna, hogy elrjtettem egy "cdsapdát" lejjebb:
A brikettálás 6,15 kWh/GJ érték csak az alapgépre vonatkozik.
A teljes előkészítő-szárító modulokkalegyütt (tehát tokkalvonóvala gyártósor, beleértve a csomagológépet is)
0,1-0,11 kWh/GJ
Ugyanez pellet esetében fentiek szrint
0,08-0,092 kWh/GJ
(ugyanazon összetételű, és arányú alapanyagnál).
Illene idáig eljutni, mielőtt beadunk egy cikket a köznek.
szerző
2011.06.29, 19:26
Csak dühöngjön Zuba úr, de közben előre is haladhatna, és főleg kevesebbet agyalhatna...
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 19:42
..és nem cinikus vagyok, hanem DÜHÖS!
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 19:41
összességében a fenti (általáno s iskolai szinvonalú) cikkhez csak egy logikus megjegyzést érdemes tenni:
nem is írom le, csak vázlatosan.
kompetncia arányaik, "lócitrom" vitamintartalma, stb
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 19:33
nem azt mondom, hogy csak a mezőgazdasági vállalkozások tehessék meg ezt , mintegy monopolizálva a megújíthaó energiaszektort.
itteni cikken át letölthető anyagot, az tudja, miről beszélek.
KInek lesz attól rövidsége, ha olyan projektcég alapul, amelynek tulajdonosai
1. a termelt energiahordozók alapanyag termelői
2. A végső energiafelhasználók (Önkormányzatok, hő-, és áram igényes szatellitvállalkozások)
3. A technológiák beszállítói
4. az állam a támogatási tőkével
5. magánbefektetők
A 3. és 5. szegmens opció.
Mi értelme vidékfejlesztésről, munkahelyteremtésről, decentralizált energiatermelésről, annak lokális felhasználásáról beszélni mndezek nélkül?
Én úgy látom két lehetséges ok van, hogy logikátlan katyvasz az egész:
1. halvány lila f..gja nincsen a papírhuszároknak, miről rebegnek;
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 19:18
Arra én kíváncsi vagyok, mi a logika abban, hogy a "zöldenergia pályázarok" gyakorlatilag 100%-ban kihagyják, kizárják azokat kkv-ket, vállakozásokat, amelyek nettó árbevételének 50%-a (vagy annál több) mezőgazdasági tevékenységből származik?
Kinek az érdeke, kinek a tévedése, kinek a hibája, egyáltalán kik azok a nagyonokosok , akik ezt megengedték?
Hát az nem ördögtől való szerintem, hogy az építsen biogázüzemet, az hajtson meg vele hűtőházat, szárítót, brikett-, és/vagy pellet-, avagy táp-granuláló üzemet, aki a hozávaló nyersanyagot megis tudja termelni,valamint rendelkezik minden olyan mezőgazdasági melléktermékkel, hulladékkal, ami alapja a felsorolt tevékenységeknek.
Aki ezt meg tudja magyarázni, annak fizetem a sörét.
hiba
2011.06.28, 15:35
Az a fő gond, hogy a VM döntési tényezői, mintha nem is ebben az országban, hanem XIX. sz.-ban élnének.
Egyoldalúan a kisüzemi gazdaság fejlesztést erőltetve un. szakma-ideológia talaján állva, nem találják az agrárium valós helyét-szerepét, az EU légkör védelmet erősítő, szolgálatában.
Nincs illeszkedő fejlesztési koncepció a "nemzeti energia stratégia 2030" agrár vonzatainak bekapcsolására. Úgy tűnik, e programmal szembe haladva teljesen hanyagolja a bioenergetikai fejlesztések agrár lehetőségeinek számbavételét.
Halvány elképzeléseit is titkolja pl. a biogáz termelés vidékfejlesztési támogatásában, a bioüzem anyag termelés növénytermesztési lehetőségeinek ösztönzésében, a kis, települési biomassza erőművek építésének ösztönzésében.
Ja, ezek a témák bonyolultabbak, mint a karcagi birkapörkölt készítési kultúra szalmai kérdései?
Nagy kérdés, van e időnk várakozni addig, amíg kinőhetők ezek a naiv, u.n. nemzeti fejlesztési álmodozások.?
Sokan úgy vélekednek, nincs erre idő, mert közben EU 27-s verseny társaink a piacon állva hagyva bennünket, mellettünk messze előre haladnak.
Ilyen fejlesztési jellemzőkkel sohasem lesz versenyképes mezőgazdaságunk.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 15:25
MJ/kg..bocs.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.28, 15:24
A jóminőségű brikett (fa-, vagy agri)17,6-17,9 MjKg (6-8 % nedvességtartalom). Az előállításához viszont a magasabb szárítási-, és présfejfűtési igény miatt azonos nyersanyagból
6,15 kWh/GJ fajlagos fűtőérték előállítás villamosenergia szükséglet van briketnél,
A jóminőségű pellet (fa-, vagy agri)17-17,3 Mj/Kg (10-12%) nedvességtartalom)
5,45 kWh/GJ fajlagos fűtőérték előállítás villamosenergia szükséglet van Pelletnél.
Viszont a felhasznált nyersanyag nedvességtartalma mindkét technológiánál erősen eltérő, és hektikus lehet, és ezért a két technlógia szárításigénye ( következésképpen anyagáramlási energiaigénye)esetenként olyan változó, hogy ezz a fenti értékarány alkár azonos is lehet, vagy megfordulhat.
Magyarán, ha szárazabb anyagból brikettálok, akkor a fenti fajlagos szám alacsonyabb lehet 3-5 %-al, míg ugyanakkor kissé nedbvesebb anyagból pelletálok, akkor a fenti fajlagos szám magasabb lehet 3-5 %-al.
Tehát ezt, hogy melyik a magasabb villamos energia felhasználó technológia, egyszerűen érelmetlen kijelenteni.
Névtelen olvasó
2011.06.28, 13:47
"A pellet előállítás viszont olyan többlet energia bevitelt igényel, melynek csak egy részét tudjuk hasznosítani...."
Ha ez a cikk egy vélemény,akkor vitatkoznék.
Ha "ex katedra" kijelentés, akkor nem akkor nem (mert nem érdemes).
Alapvető technológiai ismerethiányról tanúskodik az írás, nagyon régen nem frissítette az "adtbázisát" a szerző.
Az idézett kijelentés "ellenkezője sem igaz egészen" (hogy klasszikustól idézzek).
"A csigás présekhez a szalmát nem kell különösebben előkészíteni, elegendő egy szecskázás"
Ez például, a világ egyik legnagyobb marhasága. nagyon rosszul ollózta össze a cikket, aki írta. nem látott közelről sem dugattyús gépet, sem csigásat, szerintem. vagy nem figyelt oda...
Egyébként az írta, aki szerzőként van jegyezve?
Névtelen olvasó
2011.06.27, 11:19
A Vidékfejlesztési Minisztérium központi elektronikus címére írt levelét köszönettel megkaptuk. Ügyével kapcsolatosan az Agrárfejlesztési Főosztály az alábbi tájékoztatást adja.
Az ÚMVP I. tengelyes intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, az agrárium fenntartható fejlődéséhez. Az I. tengelyen belül az összes kiemelten fontos támogatási konstrukció elindult (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gépbeszerzés, fás- és lágyszárú ültetvénytelepítés, élelmiszeripar, fiatal gazda, öntözés, stb.).
Az I. tengelyes keretén belül közel 56 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, amelyekre több mint 35 ezer támogatási határozat került kiadásra. Az odaítélt támogatási összegek a beruházások befejezését követően közel 700 milliárd forint értékű beruházási színvonal elérését teszik lehetővé. A fejlesztések megvalósítására nagyobb részben 2011, évben kerül sor. Ez alapján az I. tengely végrehajtásával a 2007-2013. közötti időszakban rendelkezésre álló keret több mint 80%-a lekötésre került.
A lágyszárú energiaültetvények és a fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások (71/2007. (VII.27.), 72/2007. (VII. 27.) FVM rendeletek) ez idáig minden évben meghirdetésre kerültek. A források felhasználásának megfigyelése folyamatos. A jogcím vezetői döntés alapján 2011. évben nem kerül meghirdetésre. Amennyiben a jogcímen maradványkerettel lehet számolni, 2012. évben újra megnyitásra kerülhet a támogatási jogcím.
Tisztelettel:
dr. Hiller Márta
főosztályvezető-helyettes
Vidékfejlesztési Minisztérium
Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
Névtelen olvasó
2011.06.27, 07:52
de miért függesztették fel?
Névtelen olvasó
2011.06.27, 06:39
Igen fel kell használni a tüzelhető mezőgazdasági hulladékot tüzelésre,ha a begyűjtés,aprítás gazdaságosan megoldható.
Energiaültetvényt( fás és lágyszárút ) jelenleg nem telepítenek nálunk, a felfüggesztett támogatás miatt, egyelőre kivárás van.
