Az NFM elkezdi a megújuló energiáról szóló törvény kidolgozását Zöldtech *
2011.06.17
17 hozzászólás
Önálló, a megújuló energiaforrások elterjedését szolgáló törvényjavaslat kidolgozását kezdi meg 2011 második felében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
H i r d e t é s
A szaktárca közleménye idézi Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárt, aki a Magyar Termálenergia Társaság VII. Nemzetközi Geotermikus Konferenciáján beszélt.
Az államtitkár elmondta, hogy egységes megújuló törvényt alkotnak, amellyel a szabályozást kívánják egyszerűsíteni. A több mint 120 különböző jogszabályban elszórva találhatók a rendelkezések, a rendszer nem átlátható, alkalmazása ezért a termelők és a hatóságok számára is nehézséget jelent - közölte.
A szabályozás egyszerűsítése javítja Magyarország versenyképességét a környező országokhoz viszonyítva a beruházásokért folyó vetélkedésben - emelte ki azzal, hogy folyamatban van a megújuló és alternatív energiaforrások átvételi támogatásának átalakítása, technológia típusonként és méretkategóriánként differenciált átvételi ár bevezetése tervezett.
Az államtitkár szerint Magyarországon komoly tartalékok vannak a geotermikus energia szerepének növelésében, az ebből előállított energia mennyisége tíz év alatt megnégyszereződhet.
A konferencián Bencsik János azt hangsúlyozta, hogy a lakossági és közintézményi hőtermelésben a tavalyi 12 százalékról 2030-ra 32 százalékra növelhető a megújulók részaránya.
A készülő Nemzeti Energiastratégia a gazdaság dekarbonizációjának kiemelt eszközeként kezeli a megújuló energiaforrások részesedésének növelését; a megújuló energia leggazdaságosabban a hőtermelésben hasznosítható, így elterjedésének elősegítése leginkább a hasznos hő előállításában és a közösségi célú felhasználásban indokolt. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Fukusima
2011.06.29, 17:14
Jellemző a mai világra, hogy a média orránál fogva vezeti az embereket. A politikusokat is, mert ők a választók fogjai.
Egy szándékosan szélsőséges példát hozok fel.
Kinek jutott eszébe, hogy amikor a kijelölt gyalogátkelő helyen elütötték az első gyalogost, akkor a "zebra" megszüntetését javasolja.
Elég nagy baj, hogy a cunami ilyen kárt tett abban az erőműben. Következik ebből, hogy a paksi atomerőmű ettől kezdve nagyobb kockázatot jelent? Következik ebből, hogy Németországban le kell állítani az atomerőműveket?
Érdekek harca áll az egész cirkusz mögött. Ebben persze nincs semmi új. Mindenki a saját megoldását szeretné elterjeszteni. De ne veszítsük el a józan eszünket! Ha az alternatívák oly kiválóak lennének, ki akarna mást? Itt van az eb elhantolva. A többi erőművet pártolóknak van szüksége az atomerőművek elleni hangulatkeltésre.
gzmre
2011.06.29, 15:08
Az idei búza termést a szakemberek átlagnak, de kiváló minőségűnek tekintik.
A várható idei átlag hivatalos becslés szerint 4 t/ha.
Gzm honnan vette az 5-6 t/ha átlagot?
Ami pedig az idézett írás adatai illeti, látszik, hogy gzm nem olvasta az eredeti írást.Számítása teljesen téves és hamisak következtetései.
K.I. szövege ugyanis pontosan:
" Nézem, hogyan alakult 1989 és 2009 között az átlagos búza- és kukorica hozam a holland gazdák s a mi földjeink között.
A búza esetében, mi a hektáronkénti hozamainkkal öt esetben léptünk túl a negyven, egy esetben pedig az ötven mázsán.(2005: 51,2 mázsa).
Másik öt esetben, az országos átlag negyven mázsa alatt maradt, egyszer pedig még a harminc mázsát sem érte el.(2003:26,4).
Ugyanezen években a hollandiai átlagos búzatermés, a nyolcvan mázsát csupán kedvezőtlen években nem érte el, összesen négyszer.
Egy alkalommal pedig a kilencven fölé emelkedett.(2009: 96,2 mázsa).
Az utolsó, statisztikailag feldolgozott évben volt amúgy, a legnagyobb különbség a két ország gazdáinak teljesítménye között(mínusz 57,7 mázsa), ám az elsoroltakból világosan kitűnhet, hogy a hollandok minden esztendőben legalább másfélszeresét, de inkább kétszeresét aratják, mint amekkorát itthon a kombájnoktól magtárba visznek.
Többnyire hasonló a helyzet a kukoricánál is."
Gzm, itt tehát többszörösen tévedett, s ha véleménye ilyen ingatag alapon áll, érvelése bármikor és mennyire lehet hiteles?
Ez itt a hangsúlyos kérdés!
A paksi kérdése valóban vitát érdemel. A japán atomerőmű-katasztrófa EU szerte, elsősorban Németországban, Olaszországban, de Svájcban is, a kormányokat döntési helyzetbe hozta, az atomenergia termelés jövőjének meghatározásában. Már döntések is születtek az atomerőművek jövő építésének leállítására.
Biztosra vehető, hogy e tárgykörben az EU és a nemzeti kormányok, körültekintő döntés előkészítéssel szabályozzák, az új atom erőművek építését, vagy leállítását.
Nálunk, az árban is versenyképes vízi erőmű építést, már korábban leállították, ezért, ha a magyar kormány a paksi atomerőmű szinten tartása mellet dönt, gondoskodni kell a kieső kb. 2000 MW villamos energia forrás ellentételezéséről.Ez energetikai közeljövőnk nagy dilemmája. E kérdéskörbe tartózik a teljes megújuló energetika fejlesztési lehetőségeinek illesztése, nagyon gondos hatásvizsgálatok előzetes kidolgozásával.
Jó lenne, ha a "zöldtech" fórumok szereplői, illetékes döntési tényezőket, reális javaslatokkal segítenék fejlesztési alternatíva készítésében.
gzm
2011.06.29, 01:02
A magyar közepes búzatermés 5-6 tonna/ha
jobb évben/helyen 9 tonna, az USAlegkiemelkedőbb évében (2004-05-ben) 10,3 tonna volt.
Amennyiben , csak közepes 5-6 tonnából indulok ki akkor a bioenergetikusunk "szakmai" forrására alapozva:
Kun István " Az élvonal távoli délibábja" c. írásában, pontos adatokkal ismeteti búza és kukorica esetére, országaink összehasonlító adatait.Buzánál pl. egy hektárra vetítve 57,7 mázsa volt a különbség a holland búzatermelők javára.
(Forrás: Élet és Irodalom: 2011.junius 24.p.8.)
Tehát a közepes hazai 5-6 tonna + 5,77 tonna, akkor 11-12 tonna/ha lenne a holland átlagtermés. Ezzel szemben bioenergetikusunk szerint 3-4 tonnával elmarad az élet és irodalmi "bioenergetikai" szakmai folyóiratában vizionálttól! Továbbá azt tetszett írni egyszer 9 tonna fölé emelkedett.
Békésben Zuba János hazaájában ez nem egyszer is előfordulhat. A többire majd, ha több időm lesz.Én nem vagyok bioenergetikus, de eszembe nem jutna ilyen témában élet és irodalomra hivatkozni.Még a zöldtechen sem.Mindenesetre kontrollálnia kellett volna.
maradt a kérdés:
"De megérné, mert ezzel kiváltható lenne Paks (vagy leglább is a körülötte folyó vita..."
mennyi lenne akkor 1 kWh előállítási költsége?
re gzm
2011.06.28, 13:38
Gzm által felvetett kételyekre adott válasz:
Ezek az iparágak pl. a bioetanolnál várhatóan 800-900.000 t/év búzát és/vagy más nyersanyagot(kukoricát, cukorcirkót stb.)használnak.
E nyersanyag tömeg azonban, kb.250-300.000 t/év bioetanol termelés mennyiségének megfelel.
Ennél már 2012-ben is, többet képes termelni a hazai bioetanol piac:
a Hungrana+ Győr+ MOL a működő kapacitásaikkal + a jövőre termelő dunaföldvári bioetanol üzem kb. 150.000 t/évtermelésével.
A 2020-ig várható bioetanol termelés azonban e termelési szintet lényegesen meghaladhatja.
Szemben a NFM előirányzatával, számításaim szerint, 800-900.000 t/év bioetanol termelés kalkulálható 2020-ra.
Ehhez pedig 2,4-2,7 millió t/év nyersanyagra lesz szükség.
Kun István idézett írásának üzenete, éppen az, hogy a hazai nyersanyag ellátás milyen jelentős tartalékkal rendelkezik, amelynek jó része a következő években, remélhetően, mozgósítható lesz. Növénytermesztő gazdaságaink,- vállalkozásaink fokozatosan képesek a hozamok növelésre, mert nagyon jelentős tartalékkal rendelkeznek. Ezek kiaknázhatók az agrotechnika színvonalának (új fajták, tápanyag pótlás mennyisége stb.) javításával.
Ebben jelenthet útmutatást a holland búza és kukorica termesztés rendszere.
Megjegyzendő, a magyar és holland hozam különbségek nem mai keletűek, régóta fennállnak.
Íme néhány példa:
ország év búza hozam, q/ha
-----------------------------------
Hollandia 1925-38 29,6
1951-55 27,6
1964-65 45,4
Magyarország 1951-55 16,4
1960-64 17,7
Forrás:Mezőg. Kiadó, Kossuth Kiadó. A mezőg. kemizálásának gazdasági kérdései. Bp. 1972. p 42.
1998 és 2009 között a hektáronkénti átlagos búza hozamnál, 5 évben túlléptük a 40, 1 esetben pedig az 50 mázsát. ( 2005: 51,2 q/ha )
Ugyanezen években a hollandiai átlagos búzatermelés a 80 q-t csupán a kedvezőtlen években, összesen négyszer,nem tudta elérni. Egy alkalommal pedig a 90 fölé emelkedett. (2009: 96,2 q/ha )
Az adatokból kitűnik, hogy a hollandok minden évben legalább másfélszeresét, de inkább kétszeresét aratták azonos területről, mint mi.
Az EU csúcs hozamaihoz mérhető mai különbségek fokozatos csökkentése hozzásegíthet bennünket a búza és kukorica termelés és belföldi-export értékesítés bővítéséhez.
A hozamok növelésével arányosan bővíthető lesz az belső élelmiszer- és takarmány alap és export célokra is elegendő mennyiség jut.
A bioetanol termelés növeléséhez szükséges nyersanyag szükséglet pedig zavartalanul kielégíthető lesz.
Külön fejezet gzm irodalmi tájékozottsága, ill. előítéletes alapállása.
Gondolható, az ÉS-ről alkotott "nézetei" világosak, s azok, szerzőjüket valószerűen maguk minősítik.
Irodalmi ügyekben gzm-hez fordulni, ezért, enyhén szólva, kockázatos!
gzm
2011.06.27, 19:16
"De megérné, mert ezzel kiváltható lenne Paks (vagy leglább is a körülötte folyó vita..."
mennyi lenne akkor 1 kWh előállítási költsége?
gzm
2011.06.27, 19:14
"a bioetanolnál várhatóan, 800-9000.000 t/év gabonát(búzát, vagy kukoricát) használnak."
...nem érthető
"Kun István " Az élvonal távoli délibábja" c. írásában, pontos adatokkal ismeteti búza és kukorica esetére, országaink összehasonlító adatait.Buzánál pl. egy hektárra vetítve 57,7 mázsa volt a különbség a holland búzatermelők javára.
(Forrás: Élet és Irodalom: 2011.junius 24.p.8.)"
Az Élet és Irodalomban dilettánsoknak sok minden délibábos marhaság elsüthető.
Ilyen ügyben azért nem az említett infantilis orgánumban kellene tájékozódni, idézni meg végképp nem.
Geotermosz
2011.06.27, 19:12
Az Államtitkár Úr szerint is nagy tartalék van a hazai geotermikában.
A baj ott van, hogy idehaza nincs is geotermika, csak "hidrotermika". Azaz minden ilyenirányú kutatás és hasznosítás kizárólag a hévizek elhasználására irányul. Az alacsony hőfokú hévizek pedig nem alkalmasak gazdaságos elektromos áram teremelésre, csak "fürdésre és fűtésre". (Bocs...)
Az igazán jelentős energiatömeg sokkal mélyebben, a világrekorder mélyfúrás szintje alatt van. (Dacára annak, hogy a hazai geotermikus gradiens kedvezőbb a világátlagnál.)Sajna, ez hagyományos eszközökkel nem érhető el, csak az ún. kémiai mélyfúrással. De megérné, mert ezzel kiváltható lenne Paks (vagy leglább is a körülötte folyó vita...)
Bioenergetika fejlesztéséhez
2011.06.27, 18:20
Készül a Nemzeti Energetikai Stratégia.Feltételezhetően, az össz- kormányzati kooperációt igénylő munkában, a Vidékfejlesztési Minisztérium is kellő képen tud részt venni.
Különösen várható e részvétel, a bioenergetikai ágak,vagyis a bioetanol, a biodízel és a biogáz termelés feltételeinek megalapozásához.
Ezek az iparágak pl. a bioetanolnál várhatóan, 800-9000.000 t/év gabonát(búzát, vagy kukoricát) használnak. Nem közömbös kérdés, hogya szükségess nyers anyagokat, milyen hozamok mellett tudják vásárolni a bioenergetikai üzemek.
Érdekes elemzést közölt a sajtó a termelési hozamok mai helyzetéről az 1998 és 2009 között elért magyar és holland terméseredmények összehasonlításával.
Az összehasonlítás szerint a hozamok ma a potenciális teljesítő képesség harmadán állnak.
Kun István " Az élvonal távoli délibábja" c. írásában, pontos adatokkal ismeteti búza és kukorica esetére, országaink összehasonlító adatait.Buzánál pl. egy hektárra vetítve 57,7 mázsa volt a különbség a holland búzatermelők javára.
(Forrás: Élet és Irodalom: 2011.junius 24.p.8.)
Tanulságos elemezni a különbségeket, s azok csökkentésével elérhető nyersanyag bázis nagyságrendjét. Van mire alapozni a várható bioenergetikai nyersanyag szükséglet kielégítését.
Nagypapi
2011.06.25, 07:54
"11 éve ezt halljuk és olvassuk, miközben Felső Austriában 3,5 mill m2 kollektort épitettek 4 év alatt támogatással."-papi
akkor olvassuk "fiam":)
2008 wurden in Oberösterreich 93.000 m˛ thermische Solaranlagen errichtet, in Summe sind in Oberösterreich mehr als 1 Million m˛ Kollektorfläche installiert, die einen jährlichen Wärmeertrag von 335 Mio. kWh erbringen und ca. 100.000 t CO2 einsparen.
Damit ist unser Bundesland klares Sonnenland Nummer 1 in Österreich und nimmt eine Spitzenposition in Europa ein: einer Kollektorfläche von 0,7 m˛ je Einwohner bei uns stehen beispielsweise 0,135 m˛ in Deutschland oder gar 0,054 m˛ im EU-Durchschnitt gegenüber.
Die Möglichkeiten für den Einsatz von thermischen Solaranlagen sind jedoch bei weitem noch nicht ausgeschöpft - bis zum Jahr 2030 sollen in Oberösterreich insgesamt 3 Millionen m˛ Kollektorfläche installiert sein.
ezek szerint 2030-ra is csak 3 millió m2-t TERVEZNEK.
Hol lehetne azt olvasni, hogy 2006-tól 2010-ig 3.5 millió m2-t építettek, miközben 2008-ban mindössze 93 m2-t és ezzel lett 2009-re 1 millió m2.Akkor 2009-10-ben kellett volna az előző évi 93 000m2-hez képest évente a 13-szorosát megépíteni."Lehetni" elvileg lehetne, csak hol lehetne erről meg is győződni?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.24, 21:55
Papinak igaza van:
Csak egy rendelet,és akkor 70% HMV-hez nem kell villanybojler, mert rendelet van.
Aztán télen mivel csináljon melegvizet az újlakásos polgár?
Igazából nem a napkollektorhoz kell támogatás egy újépítésnél, hanemxa téli melegvíz előállításhoz. Érthető, amit mondok?
Egy csődbement hiszékeny narancs-szavazó ...
2011.06.22, 18:39
Unokáink sem fogják látni (((
Papi
2011.06.22, 17:12
11 éve ezt halljuk és olvassuk, miközben Felső Austriában 3,5 mill m2 kollektort épitettek 4 év alatt támogatással. Nem kéne végre megvizsgálni, hogy ez is miért müködik jobban a Lajtán túl? Ha egy miniszteri rendelet -például- előirná, hogy új, vagy felújitandó középületre kötelező a megújuló telepitése (működő európai helyi szabály), máris azonnali eredmény mutatkozna, mutatkozhatna.
Találnak egyetlen napkollektort a sajnálatos módon újra épitett kolontári lakótelepen? Hát nem a szemléletváltásra, és központi "marketingre" lenne azonnal szükség?
Névtelen olvasó
2011.06.20, 05:20
Be kell látni,a megújulók közül hőt napkollektorral és biomasszával lehet termelni. Illetve az a legolcsóbb amit el sem használunk.
Móricka
2011.06.19, 16:53
Meg a támogatás. Asztat is akarok!
Új vicc
2011.06.19, 16:06
Mórickának mindenről az ültetvény jut eszébe.
Névtelen olvasó
2011.06.19, 06:18
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve
Eddig erre vártunk. Már jó lenne ha történne is valami.
Megjelennek pályázatok, aztán rövid időn belül már fel is függesztik.
Ha a megújulókkal elsődlegesen hőt érdemes előállítani akkor miért van még mindig az, hogy nem lehet energia ültetvényre pályázni. Jó lenne mielőbb tudni mi lesz mondjuk tavasszal. Az ültetvényekhez a talajt elő kell készíteni, és mivel utófinanszírozott a költségeket is mielőbb tervezni kell.
Azt sem lehet tudni mikor lehet, vagy lehet e egyáltalán. Már jó lenne túljutni a különböző stratégiák tervezési szakaszán, eltelt egy év az új kormányban.
