Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak Zöldtech *
2011.06.09
* Szerző: Kerényi A. Ödön
20 hozzászólás
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
H i r d e t é s
Az 1990. évi politika rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977-ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az ítélet végrehajtására azonban a magyar kormányok az ítélet szándékos félreértelmezése miatt immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését.
Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a bősi vízlépcsőn túlmenőn a nagymarosi, az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítését is.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazatét is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e, hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből. A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a, és közel 10 évi igény növekedését fedezné. Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni, 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Tanács végső ülése előtt.
Szomorú az, hogy néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka, az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének, miszerint elfogadták az előterjesztést.
Külön kiemelte, hogy a Duna Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a Duna menti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott vízerő-hasznosításból, vízgazdálkodásból, árvízvédelemből, vízépítésből stb.
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok megjósolhatók azon tanulmányomból, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező hátrányok:
Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami veszélyes következményekkel jár;
A vízlépcsők hiánya akadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését. ami a DMR csatorna célja;
Lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről;
Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a keresztgátak adnának;
Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint csökkenése miatt;
Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
Nem hasznosul a visegrádi Duna sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működő hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
Magyarország nem hajtaná végre a hágai Nemzetköz Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot az oldalgátak nagyobb rongálódás miatt, amit a vízszint évi többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna menti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a fajszi vízlépcső nélkül nem lehet a paksi atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni, emiatt drágább lesz a beruházás és az üzemköltség is;
Károsul a klímavédelem, mivel a 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3,2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
A szükséges földgáz többlet növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3–a, vízjogos magyar hányad, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 200 Ft/$ szorzóval számítva tehát kb. 460 milliárd Ft.
Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok elméletileg pénzben kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 szorosára is becsülnek.
A kár számítás pontosítására célszerűen a kormány az Állami Számvevőszéket kérhetné fel. amely a 90-es években ezzel részletesen foglalkozott.
A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Aki halkan belelép
2011.06.18, 09:17
Igen, a települések néhány dm-rel feljebb kerülnek – a közepes vízhozam (kb. 2300 m3/s) vízszintjéhez képest.
De az árvízszintekhez képest (7-9000 m3/s mellett) a különbség csak 1-2 cm, mert ezt a vízmennyiséget már nem csak a meder vezeti le, hanem szerephez jut a két töltés közötti hullámtér is, itt pedig nincs változás.
Így aztán nem igaz, hogy semmi gond az árvizekkel.
erbe
2011.06.17, 21:48
Akkor ezek szerint nem a Duna (vize) mélyül, hanem a medre.
De hát akkor semmi gond az árvizekkel!
A települések egyre feljebb kerülnek a vízszinttől. :-)
Vagy mégse?
Aki halkan belelép
2011.06.17, 21:45
A Duna úgy „mélyül”, hogy a fenékszintje egyre alacsonyabb, és ezzel együtt a vízszintje is süllyed.
Ez lesz akkor is, ha majd a jelenlegi hajózási akadályokat – a VITUKI tervei szerint – elkotorják. Tehát ezeken a kritikus helyeken is kimélyítik a feneket, ennek következtében ezeken a helyeken is süllyed a vízszint. És megint csak nem lehet hajózni.
Csak úgy mondom, hogy a vízierőművek jónéhány helyen már „helytállnak”, és a duzzasztott térből kikotort hordalékot az erőmű után visszajuttatják a Dunába.
erbe
2011.06.17, 20:13
csak úgy kérdezek 2011.06.17, 14:58!
"...a Duna azért mélyül,..."
Akkor miért is nem hajózható normálisan a hazai Duna szakasz?
streszi
2011.06.17, 15:20
Aki jól tud kérdezni az már félig látja a megoldást is. Nos mi a megoldás?
Bontsuk el mindet?
avagy
Kutya harapását szőrével?
avagy
C válasz? (misztikus betű)
csak úgy kérdezek
2011.06.17, 14:58
Az nem elképzelhető, hogy a Duna azért mélyül, mert a felsőbb szakaszán létesült vizierőművek a hordalék útját állják s azt eltávolítva egyszerűen hiányzik az anyag? (az erőmű után nem visszajuttatva a Dunába)Ha netán így lenne, akkor a vizierőműveknek nem kellen helytállniuk?
Danubius Robin
2011.06.15, 22:23
Minden tiszteletem Kerényi A. Ödöné aki mérnök tudósként még mindig logikus műszaki és jogi érvekkel próbálja kiharcolni az ész győzelmét a már negyedszázada tomboló dunai vízlépcső ellenes sötétzöld politikai esztelenség felett. Még egy politikai emberöltőig nincs remény az ész győzelmére a magyar Duna vízlépcsők ügyében.
Dr. Héjjas István
2011.06.15, 20:30
Bodó Péter úrtól csak azt szeretném megkérdezni, hogy hányasa volt fizikából.
Re radioactiv
2011.06.11, 18:51
Felröppent a hír, hogy az orosz szélesnyomtávú vasúti hálózatot Szlovákián keresztül elviszik Bécsig.
Ratioactiv
2011.06.11, 15:21
Sajátosan magyar tragédia, hogy Hazánk, szerencsés központi elhelyezkedése ellenére, nem igazán tudta meghódítani a logisztikai központ pozícióját az olaj, a gáz, a villamos energia, a közúti, vasúti, vizi teheráruk áramlásában. E téren ugyanis számos jól fölszerelt konténer terminál kiépítésére lenne szükség a bután kialakított sugaras vasúti és autósztráda hálózat helyett.
A konténer terminálok szükségképpen a folyami kikötőinkben létesülnének élénk teherhajózást föltételezve. de az ezirányú elmozduláshoz föl kellene adni a dacos fenegyerek attitűdöt, amellyel a kormányaink fittyet hánynak a dunamenti népek közös érdekeinek.
vkaci
2011.06.11, 12:56
Végre egy normális érvrendszer. Teljesen egyetértek duzzasztani kellene és el kellene már feledni azokat a rózsszín ködbe burkolódzó a rendszerváltás során mint népi ellenállás szinonímájaként a néplélekbe beleivódott dunasaurust. Továbbá azokat a hisztérikus sötétzöld környezet és állatvédőket is meg kellene már sokkolni akik ki tudja milyen frusztrációjukat hisztérikusan képviselve állandóan ezzel jönek. A természet és az állatok már pár millió éve mindent túlétek és ezen a pökhendi és beképzelt emberiség se képes változtatni. Emberek nem a földet hanem a rajta élő embreket kell megmenteni!
Duzzasztani KELL az erőmű csak kézenfekvő opció!
Tóth Miklós
2011.06.09, 20:43
Ritkán szoktam hozzászólni, de most nem bírtam ki. Bodó úrnak üzenem, hogy úgy is lehet spórolni, hogy visszaugrunk az időben mondjuk 150 évet, és akkor környezetbarátok vagyunk. Választanunk kell, vízlépcső, vagy szén-dioxid kibocsátás. Azt hiszem, a sötét-zöld kifejezést önre találták ki. Érdekelne végzettsége, és az is, hogy milyen alternatívát javasol. Persze ne csak az energiahiányt orvosolja, hanem a folyómélyülést, és hasonló problémákat.
Köszönöm.
Tóth Miklós
hódvédő
2011.06.09, 11:29
Igen, a "Duna tragédia" még találóbb.
re hódvédő
2011.06.09, 11:25
Kérdés: Duna stratégia helyett, nem Duna tragédiát akart írni?
streszi
2011.06.09, 11:04
Hát Nagymarosnál igazán elképesztő a vízi világ. :) Átfolyik a Duna két hegy között, jobbról is balról is út-vasút*-település.
hódvédő
2011.06.09, 10:27
A cikkben felsorolt beárazott károkon túl további kár, hogy kiszabadították a "setétzöldségeket" a palackból :-(.
Magyarországnak nem "Duna stratégiája", hanem "duma stratégiája" van.
Völgyesi István
2011.06.09, 08:59
Bodó Péternek
Ön pedig látogasson el az osztrák vízlépcsők térségébe, de esetleg csak a csúni duzzasztóhoz. Ott megismerkedhet a valóban rendkívül gazdag vízi élettel, állandó vízszint és vízlépcső mellett. Ott talán érzékelni fogja, mi az az agyrém – a saját fejében.
Bodó Péter
2011.06.09, 08:45
Szerencsére Magyarország érdeke nem egyenlő a technokrata mérnökök véleményével, érdekével. Olyan ember számára, aki már járt a Dunakanyarban teljesen elképesztő, hogy mit akar a cikkíró. Javaslom, hogy vonatozzon ki Nagymarosra bármelyik nyári hétvégén, és ismerkedjen meg a rendkívül gazdag vízi élettel, majd képzelje el ugyanezt állandó vízszinttel, vízlépcsővel, hasznosult Visegrádi-szorossal. Agyrém. Következő lépésként esetleg felhasználhatnánk vegyi reaktornak a Balatont, mert hogy néz ki, hogy ott áll kihasználatlanul egy akkor vizes medence. Aztán a tehetséges emberek agyát komposztálhatnánk vagy csirketápnak felhasználhatnánk, mert a környezetbarát energiaforrások felhasználása minden más szempontot meg kell előzzön.
Balogh László
2011.06.09, 07:02
Tegyük hozzá, jelenleg 2 turbina áll a bősi erőműben, amely kizárólag magyarország számára termelné a villamos áramot, de nekünk nem kell. Mi majd megmutatjuk. Így ezek a turbinák továbbra is csak szépen állnak, állnak.
