Meghatározták a közösségi energiatermelés fogalmát Magyar Szélenergia Társaság *
2011.06.01
* Szerző: Bíróné Dr. Kircsi Andrea
6 hozzászólás
A Nemzetközi Szélenergia Társaság munkacsoportot hozott létre, amely megvitatta és meghatározta a közösségi energiatermelés kritériumait.
H i r d e t é s
»Közösségi energiatermelés esetén az alábbi 3 kritériumból a projektnek legalább 2 feltételnek eleget kell tenni.
A helyi érdekelt személyek birtokolják a projekt többségét
Helyi egyének, helyi érdekeltségű csoportok, földtulajdonosok, szövetkezetek, független energiatermelők, pénzintézmények, önkormányzatok, iskolák stb birtokolják nagyobb részben, vagy egészben a projektet.
Közösségi szervezet birtokolja a szavazati jogot
A helyi érdekeltségű személyekből álló közösségi szervezet birtokolja a szavazatok többségét, amikor a projekttel kapcsolatban döntést kell hozni.
A társadalmi és gazdasági hasznok többségét helyben osztják el
A társadalmi és gazdasági hasznok nagyobb részben visszatérnek a helyi közösséghez.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Kellő lélektani pillanat
2011.06.02, 19:00
A vízesések előtt van egy pont, ahonnan már nem lehet visszatérni. Olyan gyorssá válik a sodrás, hogy elkerülhetetlen a tragédia.
Ma kis hazánkban megoszlanak a vélemények, hogy pillanatnyilag milyen messze vagyunk ettől a ponttól.
Erre valaki most azt tételezi fel, hogy a sok megtakarításunkat befektetjük 10-20 évre?
Munkásparaszt
2011.06.02, 10:26
Ki kell hagyni ezeket a semmirekellőket. Ne várjunk tőlük semmi eredményt úgyis csak a duma megy az országban. Igyekezni kell minnél kevesebb adót fizetni (manapság amennyi álláslehetőség van a béka segge alatti fizetéssel nem lessz nehéz). A munkás tud és szeret dolgozni ( no nem éhbérért)és még a józan paraszti esze is megvan (ami természetesen jóval több mint a vezetőinké, nekik csak a seggpakolászáshoz van tehetségük, inkább megtermeli magának az önellátáshoz valót. Többet tudok termelni magamnak (jó kedvvel és senki nem csattogtatja az ostort mögöttem) annyi munkával mint amennyit dolgozok azért a bérért amit később árura (ennivaló) váltok akkor mért dolgozzak másnak. A részvényesek meg pénzemberek és spekulátorok egyenek értékpapírt meg pénzt. Jó étvágyat kívánok.
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.06.02, 09:50
Annyi valóságlátása nincs ennek a társságnak, hogy észrevegye:
Már ez nem humoros, hanem röhej......
Magyarországról beszélnek ezek?
Az Isten legyen irgalmas hozzánk, ha egy ilyen agyament dologgal beleduruzsolnak valamelyik szrencsétlen döntéshozó fülébe, és az ott megfogan.
Ember, NORMÁLIS?
Csákány Gábor; NRG Systems Kft., ügyvezető igazgató
2011.06.02, 09:39
Véleményem szerint szélerőműpark projektek megvalósítása helyi közösségi alapon Magyarországon nem működik.
Ennek elsősorban anyagi okai vannak:
-az önkormányzatok teljesen eladósodtak, nem képesek több tízmillió eurós beruházásokat finanszírozni;
-a kisebb vidéki városokban, községekben élő lakosságnak a mindennapi megélhetés és a lakáshitelek törlesztése jelenti a fő gondot, ők nem tudnak előteremteni ilyen nagy összeget szélerőműpark finanszírozásra.
Viszont bizonyos szempontokból jóval jobban állunk, mint a régi EU tagállamok. Az első magyarországi nagy teljesítményű (MW osztálybeli) szélerőmű, a szápári szélerőmű létesítése után pár hónappal készült egy közvélemény-kutatás, ami azt az eredményt hozta, hogy a helyi lakosság között egy ellenzője sem volt a szélerőmű beruházásnak, és a támogatók aránya 100% volt. A beruházás pozitív hatásait ismertető széleskörű tájékoztatás mellett a támogatottság másik oka a sajátos magyar adórendszerben rejlik, ugyanis a helyi iparűzési adókon keresztül a kisebb települések bevételeit sok esetben jelentősen megemelheti egy-egy szélerőműpark beruházás, ami lehetővé teszi az önkormányzatoknak a meglévő intézményeik felújítását, megóvását (pl. óvoda, iskola) és a helyi közösség érdekeit szolgáló új beruházásokat tudnak beindítani. Magyarországon a privát befektetők által létesített szélerőműparkokból befolyó helyi iparűzési adó egyértelműen hozzájárul az elmaradott térségek felzárkóztatásához, az ott élő emberek életszínvonalának növeléséhez.
Az előbbiekben említett teljes támogatottság nem egyedi eset, hanem általánosságban jellemző a Magyarországon létesített szélerőműparkokra. A privát beruházóknak nagyon jó kapcsolatuk van a helyi közösséggel, sok esetben a bajba jutott helyi közösségeket támogatják is. Példa erre, ahogy a múlt évben a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft támogatta Bőny községet az árvíz idején vagy ahogy a Preciz Kft Bakonycsernye települést, amikor elöntötte a sár a községet.
Egyre többet hallani újra a lehetséges szélerőmű pályázatról. Véleményem szerint egy olyan tender rendszert kellene kidolgozni, amiben szabad, tisztességes verseny mellett olyan beruházni szándékozó cégek kapnak engedélyt, akik saját maguk meg akarják, és meg is tudják valósítani a projekteket. A szélenergia hasznosítás Magyarországon privát befektetők bevonása nélkül nem valósítható meg, erről szerintem kár vitatkozni. Ha 410 MW új kapacitás kiépítését nézzük, ehhez a manapság szükséges 40%-os önerő mellett 275-300 millió Euró-t kellene az önkormányzatoknak és nonprofit szervezeteknek előteremteni. Ezt az összeget nem hiszem, hogy nem privát befektetők fel tudnák mutatni. Jelenleg az önkormányzatoknak az is problémát jelent, hogy üzemeltetni tudják a hozzájuk tartozó oktatási és egészségügyi intézményeket.
A szabadversenyes kapitalizmus (piacgazdaság) alapja az, hogy a privát cégek tisztességes profit reményében egymással szabad versenyben állva beruházásokat valósítanak meg. A szélerőműpark beruházásoknál egy nagyon szolid, alacsony profit mellett, hosszú megtérülési idővel ruháznak be a befektetők, mindezt azért teszik, mert az állam törvényben garantálja számukra a kötelező átvételi árat, ezáltal alacsonyabb a beruházás kockázata. Az alacsony beruházási kockázat teszi lehetővé azt, hogy a beruházók alacsony haszonnal is beérjék. Az ő beruházásuk a közjót is szolgálja egyben, hiszen tiszta energiát termelnek környezetszennyezés nélkül, iparűzési adót fizetnek kis településeknek, tehát ez a fajta beruházás mindenkinek jó. Azt nem lehet várni egy energetikai beruházótól sem, hogy non profit módon tevékenykedjen.
Alaptétel, hogy pénz nélkül nem lehet beruházni. Ebből következően valamekkora rendelkezésre álló forrást fel kell mutatni, hogy meg lehessen győződni a pályázónak vagy a projektfejlesztő beruházó partnerének komolyságáról. Ennek az összegéről lehet vitázni. Egy példa: Lettországban kiírt szélerőmű tenderen 100,000 Ls (~ €142,000) saját forrás rendelkezésre állását kellett igazolni pályázott MW-onként. Ha nem kérünk forrásigazolást, jóval nagyobb az esélye annak, hogy az elnyert kapacitások egy része nem valósul meg időre, és elveszik a lehetőséget azoktól a beruházóktól, akik meg tudnák valósítani a projekteket. Az pedig éppenhogy nem szolgálná a közösség érdekeit.
Csákány Miklós; Preciz Kft., ügyvezető igazgató
2011.06.02, 09:37
A közösségi energia termelés mint lehetséges megvalósítás csak nagyon gazdag közösségek projektje lehet. Magyarországon ennek még a legelemibb feltételei sincsenek meg. A lakosságnak a legkisebb gondja is sajnos nagyobb mint, hogy akár a legegyszerűbb, vagy legolcsóbb közös vállalkozásban részt vegyen. Az elmúlt évek rossz gyakorlatát (sikertelen, a projekt költségvetését jóval túllépő állami beruházások) sem lehet egy tollvonással felülírni, mindez még friss az emberek emlékezetében. Az önkormányzatok eladósodottsága olyan mértékű, hogy állami támogatás nélkül nagyon sok csődöt jelenthet. Minden ilyen beruházást komoly előkészítő munka, sok megelőlegezett költség mellett szakértelemmel lehet előkészíteni. Az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel, előkészített projektekkel sem. Összességében az a véleményem, hogy a 410 MW- i 2020 –ig megvalósítható szélerőmű kapacitás létrejöttéhez jó pályázati kiírás, garantált átvételi ár és időtartam szükséges, amely lehetővé teszi ennek a kevés projektnek a gazdaságos megvalósíthatóságát.
Ödön
2011.06.01, 18:06
Hogyan közösségi egy szélpark?
A helyi polgármester, vállalkozók vagy iskola tulajdonolja? Nem.
A helyiek szavaznak róla? Lehet. Ezenkívül száz hatóság.
