Norvég támogatással épült biogáz üzemet avattak Kecskeméten Zöldtech * 2011.06.01 12 hozzászólás

A ma elérhető legkorszerűbb technológiát képviseli az az új, a Norvég Alap támogatásával felépült biogázüzem, mely a térség mezőgazdasági, valamint konzerv- és élelmiszeripari melléktermékeinek feldolgozásával állít elő villamos- és hőenergiát.

H i r d e t é s

Édes Zoltán, a beruházást megvalósító Agrowatt Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a létesítmény ünnepélyes átadásán. elmondta: a 2008 nyarán indult, ám a gazdasági világválság miatt 2008 őszétől 2010 októberéig szünetre kényszerült, így csak a közelmúltban befejeződött építkezés összességében mintegy 900 millió forintba került. Ebből 1,25 millió eurót, azaz több mint 340 millió forintot a Norvég Alap pályázati támogatásaként nyert el a vállalkozás.

A vezető jelezte: a kategóriájában a térség legnagyobbjának számító új létesítmény próbaüzeme napokon belül elkezdődik. A jelenleg elérhető legmodernebb technológiát alkalmazva Kecskemétről és a város 30 kilométeres vonzáskörzetéből beszállított sertés-, illetve szarvasmarhatrágyából, konzervgyári kukoricahulladékból, valamint élelmiszeripari hulladékokból, maradékokból állítanak elő hő- és elektromos energiát.

Mindemellett a cég kutatóközpontként és referenciaüzemként is működik majd, mely a tulajdonosok szándékai szerint aktív szerepet vállal a hazai mezőgazdasági biogáz-hasznosítás fejlesztésében és a városban folyó szakirányú képzések gyakorlati hátterének megteremtésében.

Édes Zoltán kiemelte: Kecskemét a magyar biogáz piacon egyedülálló helyzetben van, hiszen a város területén több biogáz üzem is működik, mely lehetővé teszi, hogy a megyeszékhely idővel a régió szakmai központjává váljon.

Az eseményen Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a beruházás jelentőségét méltatva úgy fogalmazott: a megújuló energia előállítása stratégiai ágazat Magyarország számára, mely a biogáz hasznosítása terén kimagaslóan jó adottságokkal rendelkezik. Az elkövetkező időszak feladatait az a cselekvési terv jelöli ki, melyet a múlt év végén fogadott el a kormány - emlékeztetett.

A politikus arról is beszélt: hazánk jelenleg a Norvég Alappal való együttműködés első szakaszának lezárásánál tart: eddig száznál több projekt valósult meg a 135 millió eurós keret támogatásával. A következő szakaszban - mely jelenleg előkészítés alatt áll - várhatóan hasonló nagyságrendű forrás lesz elérhető, hangsúlyosan a megújuló energia hasznosítására vonatkozó fejlesztések számára. Fontos szempont azonban a Norvég Alap mellett az európai uniós kohéziós források kapcsán is a felhasználás átláthatóvá tétele - hangsúlyozta.

Ehhez kapcsolódva Vegar Andreassen, a norvég nagykövetség titkára jelezte: támogatóként a környezetvédelmi beruházások iránt elkötelezett norvég állam a jövőben is figyelemmel fogja kísérni a kecskeméti biogáz üzem tevékenységét, mely a két ország együttműködésének egyik fontos és kézzel fogható eredménye.

A Kecskemét-Kisfáiban kedden átadott Agrowatt biogáz üzem és kutatóközpont területe 2,8 hektár. A silótér nagysága 4.000 négyzetméter, míg az anyagfogadó tartály térfogata félezer köbméter. A fermentor térfogata meghaladja a 3.000, míg a két végtermék tárolóé együttesen megközelíti a 6700 köbmétert. A gázmotor villamos teljesítménye 635 kilowatt. (MTI)

Navigáció:

• Biomassza rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

Michael
2011.06.06, 20:08
Ez az állítás már nem valós. A kutató intézet (Robert Koch Institut) is majdnem bocsánatot kért ezért az egyik munkatársa elhamarkodott kijelentéséért.
Mivel bebizonyosodott, hogy:
1. a magokat csak vízzel locsolják/locsolták eddig is és nem használnak semmi vegyi/biológiai permetet a csíráztatáshoz. Ezt már dementálták (vizsgálatok után) a termesztö cégek és az intézmények is.
2. A sok megbetegedtek közül sokan nem vagy nagyon régen ettek egyáltalán csírázott magvakat, mint nyers saláta.

Most feltételezik, hogy a vírus esetleg már a magvakon volt rajta.

Re bs
2011.06.06, 18:10
A megtérülés abból adódik, hogy az előállítási költség kisebb az értékesítési árnál. Ma divat, hogy a nagy költséggel áramot termelők támogatást kérnek, hogy "ne legyenek veszteségesek."
A társadalmi hasznosságot is csak úgy lehet összehasonlítani, ha valamelyest forintosítjuk.
A villamos energia tárolása éppen a rendszertelenül termelő erőművek miatt időszerű. Ennek ma ismert legjobb módja a szivattyús tároló erőmű. A hegyekben gazdag országoknak ez óriási üzlet.

gzm
2011.06.05, 22:02
egyelőre még nem "konszolidált" hírek szerint felmerülhet, hogy a súlyos német hasmenés-járványt biogázüzemből származó (iszap)trágyával kezelt növényi csírák terjeszthették.

bs
2011.06.03, 11:14
Az átvételi ár valóban egy "dolog", de egy nagyon fontos dolog, hisz alapvetően befolyásolja a megtérülési időt. De még így is lassabban térülnek meg a szélerőművek.

"Beruházási szempontból a termelési költség az érdekes." Ezt sajnos nem értem. Beruházási szempontból sztem a megtérülési idő, és az elérhető haszon az érdekes. A támogatással nincs semmi probléma.

Nem elintézni akarom, hanem csak arra utalok rendkívüli hasznosítási lehetőségek rejlenek a biogáz erőművekben (vill. energia, hőenergia, gáz, szilárd/folyékony komposzt, hulladékgazdálkodás, bioetanol gyártás etc.) Mindezt kifejteni lehetetlen ezen a "fórumon" (nem is az én dolgom).

Társadalmi hasznosság az előbbiekből talán nagyjából kirajzolódik. Hozzáteszem, hogy ezekből az erőművekből nem érdemes gigakomplexumokat építeni, így kistérségi szinten fejti ki jótékony hatását.

Semmi indulat nincs bennem. Elsősorban az a problémám a SZET-tel, hogy jelenleg és belátható időn belül az égvilágon semmi szükség rá. Jelenlegi problémák jó része jogszabályi háttér rendezésével megoldható (úgy tudom ez ügyben már történtek lépések) és a MAVIR jelentős megreformálásával kezelhetők lennének.

Re bs
2011.06.03, 10:28
1.Így nem egészen értem a szélerőművel való összehasonlítást.
2.Az átvételi ár egy dolog. Beruházási szempontból a termelési költség az érdekes. Ma sajnos inkább a támogatás szerzés a jellemző, pedig ez csak pénzátcsoportosítás.
3.Komplex megoldás. Kétségtelen, hogy mindennek több oldala van. Nekem csak a bajom ezzel, hogy a tényleges versenyeztetés helyett általánossággal ("komplex") intézünk el valamit.
4.Társadalmi hasznosság. Ugyanez.
5.Eszement SZET. Indulatokkal nem megyünk semmire. Miért tartja rossznak?

bs
2011.06.03, 10:07
Nem gondolom. De egy kézenfekvő hasznosítása. Nem tudom mennyi az előállítási költség, ami biogáz esetén elsősorban szállítási költség, de ezek jellemzően a biomassza keletkezési helyén épülnek.

A szélenergia versenyelőnye (ha egyáltalán van ilyen) a brutális garantált átvételi árból adódik.

Egy biogáz-erőmű komplex megoldást nyújt, társadalmi hasznossága messze túlmutat egy szélerőműén. Nem elhanyagolható szempont, hogy megfelelő kialakítás esetén a biogázerőművek képesek kizárólag csúcsidőben termelni.

Épp ezért a szeleseknek :) nem ágálni kéne ellene, hanem támogatni elterjedésüket! És nem az eszement SZET-et propagálniuk!!! (lásd pl. Dr. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság)

Re bs
2011.06.02, 22:12
Úgy véli, hogy a biogáz elsősorban villamos energia termelésre való?
Ha igen, kérdésem a következő:
Mennyi a villamos energia előállítási költsége egy szélerőműben és egy biogáz-erőműben?

bs
2011.06.02, 20:14
Adottság: a wiki szerint a kulcsi szélerőmű 1,23 GWh termelt az első évében.
A cikkeben említett biogázerőmű:
- 4,1-4,9 GWh órányit fog a számításaim szerint.
- továbbá legalább ennyi hőenergia ist "termel" (kérdés tudják-e hasznosítani)
- a végtermék is jól hasznosítható

Továbbá a biogáz ~60% metán, ~40% széndioxid. A a földgáz 97% metán. Azaz a biogáz megfelelő tisztítás után olyan mint a földgáz. Vajon földgáz előnyösen felhasználható? :)

Adottság
2011.06.02, 19:08
Jó, valóban a hulladékból biogáz nyerhető.
De az sem mellékes, hogy mit csinálok a biogázzal.
Én azt nevezném jó adottságnak, ha a termelt biogáz előnyösen felhasználható lenne. Abban a pillanatban minden beruházó biogáz alapanyagra vadászna...

Zozipapa
2011.06.01, 18:58
1. Ez egyben hulladékkezelés is, ha így nézed akkor már nem is annyira drága. De nyilván kell ez is meg az is.
2. Hogy ne menjünk "messzire" pl. Norvégiához képest, ahol ugye nem nagyon van mezőgazdaság ezáltal ilyen hulladék sem.

Csak viszonyítási alap kérdése
2011.06.01, 14:33
"Magyarország a biogáz hasznosítása terén kimagaslóan jó adottságokkal rendelkezik."
Kik közül magaslunk ki?

Névtelen olvasó
2011.06.01, 03:25
Kb akkora teljesítmény mint a Kulcson épült szélerőműé. Bár a szél nem hajtja folyamatosan,de jóval olcsóbb a berendezés. Ennyi pénzből lehetne párat építeni belőle, és mondjuk hidrogént termelve egyenletessé lehetne tenni az áramtermelést ( pl gázmotorral ).