Közel nyolcszorosára nő a magyarországi napelem-kapacitás Zöldtech *
2011.05.23
12 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot napelemes beruházásokra. Ennek köszönhetően 7 MWp névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás.
H i r d e t é s
Sajtóközlemény - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra (napelemek általi energiatermelésre) 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot. A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás – hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson, 2011. május 20-án.
Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is.
A rendezvénynek otthont adó község önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Programból nyert el 433 millió forintos támogatást, amely a korábban ismertetett adatokhoz képest további 0,4 MWp teljesítménnyel növeli meg a magyarországi mutatókat. A beruházás során 1776 napelemet telepítenek, az általuk megtermelt energia egy helyileg telepített transzformátorállomáson keresztül jut majd el a villamosenergia hálózatba.
Újszilvás példája rávilágít arra, hogy egy önkormányzat megfelelő szervezéssel, ésszerű gazdálkodással képes arra, hogy országos összehasonlításban is jelentős teljesítményű naperőművet hozzon létre, amellyel elősegítheti saját intézményeinek energiaellátását – fogalmazott az államtitkár.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv az egyik fontos sorvezető stratégiai céljaink eléréséhez, a fenntartható, megfizethető energiastruktúra megteremtéséhez, a magyar gazdaság megújításához és a foglalkoztatás növeléséhez. Ám önmagában ez a dokumentum nem hoz megoldást.
Magyarország európai összehasonlításban átlagos szintű, azonban nem eléggé kihasznált lehetőségekkel rendelkezik a biomassza, a geotermikus- és a napenergia terén – mutatott rá a klíma- és energiaügyi államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a napelemes termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése – vélekedett.
Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg. A kiszámítható támogatási rendszer, amely az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével egyidejűleg lép hatályba, kedvezően befolyásolhatja a hazai napelem- és napkollektor-gyártás felfutását.
Olajos Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a kormány határozott szándéka, hogy lendületet adjon a zöldgazdaság fejlődésének, és azon belül a megújuló energiaforrások hasznosításának. Mint mondta, az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.
A Valóságos Kincsesbánya Fórum célja, hogy olyan hazai megújuló forrásokból származó megoldásokra mutasson rá, amelyek csökkenthetik Magyarország kiszolgáltatottságát, és sikeresen valósítják meg hazánkban a zöld gazdaság, mint új munkaerő- és energiapiaci modell kialakulását.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
fejlesztő
2011.05.26, 12:12
A kollektor azt jelenti, hogy GYÜJTŐ tehát minden olyan berendezésre vagy személyre vonatkozik ami/aki gyűjt valamit. Napból származó sugárzást (ami széles spektrumú), bélyeget, stb.
Névtelen olvasó
2011.05.26, 10:09
Erössen megcáfolom az Ön téves állítását mégegyszer!
De nem kívánok többet ezzel a kifejezési-témával foglalkozni.
fejlesztő
2011.05.26, 10:04
Kedves névtelen olvasó.
A kollektor megnevezést mind a fotovoltikus mind a thermal-solar (melegvizet termelő) egységekre használjuk.
Névtelen olvasó
2011.05.26, 09:53
A kollektorral vizet készítünk elö, T. fejlesztö!
fejlesztő
2011.05.26, 08:52
A mai műszaki ismereteink szerint a fotovoltikus energiatermelő rendszerek az éllettartamon belül a beruházás+fenntartás költségeit nem hozzák be. Viszont jó buli a politikához/pénzhez közel állóknak.
Ha a kollektor kínából származik, akkor kb. 5 év után csak imádkozni lehet.
Névtelen olvasó
2011.05.25, 12:31
Amennyiben biomassza-erömüben gondolkodunk, úgy -szerintem- csak a decentralizált változat lehet a gazdaságos üzemrendszer, de az is csak más megújulóval kombinálva (biomassza+PV ill. biomassza+szélerömü).
Re:b2
2011.05.23, 10:29
Éves termelhetö villamosenergia 2tengelyes trakerrel: 555.498 kWh a.
400 kWp (1776 db 225Wp modul=366,6kWp)
b2
2011.05.23, 09:21
Fotoszintézis hatásfoka kb 2%
A megtermelt biomasszát learatni, beszállítani, megszárítani.
Erőműben 30%-os hatásfokkal villamos árammá alakítani.
Nem tűnik igazán jó megoldásnak, de szükség van rá.
Napelemek hatásfoka jelenleg 16% körül van.
Mivel éjjel nem süt a nap, és nappal is lehet borús az ég. A megfelelő hatásfokú tárolót pedig 100 év múlva is úgy fogják ígérni, mint most.
Ezért önmagában alkalmatlan.
Érdekességként megemlíteném a napteknőket.
Ahol parabolaívű tűkrők által fókuszált napenergiával vizet hevítenek, és hagyományos gőzerőmű módon termelik az áramot.
Kiegészíthetik hőtároló rendszerrel, és gázfűtésű kazánnal is. Annak érdekében, hogy ha nem sütne a nap, akkor is termelhessenek.
Ennél a rendszernél akár 10% (napenergiára vonatkoztatott hatásfokot is el lehet érni.
Újszilváson
433 millió támogatás 0,4MWp
A mostani tervezetek szerint
3,75 milliárd támogatás 7MWp
Ez teljesítményre vonatkoztatottan kb fele az Újszilvásinak.
Úgy hallottam Újszilváson vannak problémák.
Egykor próbáltam megsaccolni az éves termeltet. Később Netuddki pontosított.
Tud-e valaki még pontosabb adatokat?
Gyuri
2011.05.23, 07:24
válasz anonymusnak:
Érdekes elgondolás, de nem helyes.
A biomasszából csak erőművekben és csak 40% körüli hatásfokkal lehet villamos energiát termelni. Ráadásul a biomasszát szállítani kell, illetve csak akkor megújuló, ha ugyanannyit ültetnek is.
Hőt lehet belőle könnyedén termelni, de az vagy a cserépkályhás módszer, vagy a hőközpontos, amire nem hiszem, hogy szívesen rácsatlakozol.
www.napelemklub.hu
Névtelen olvasó
2011.05.23, 05:05
Lehet,hogy a növények jobb hatásfokkal alakítják át a napenergiát. és nem kerül 3,7 milliárdba a 7Mw. Ráadásul ha biomasszából állítunk elő áramot az nem csak akkor termelhető ha süt a nap, tehát szabályozható.