Felajánlásokból létesítenek mintaültetvényeket a vörösiszap sújtotta mezőgazdasági területeken Zöldtech *
2011.04.27
26 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Állami támogatás nélkül már a harmadik kísérleti energiaültetvény létesül a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területeken, a fűz- és nyárfa fajokat különböző intézmények, cégek és a fajtatulajdonosok segítségével telepítették hektáronként 500 ezer forintos költséggel.
H i r d e t é s
A gödöllői Szent István Egyetem docense által vezetett szakmai konzorcium a harmadik négyhektáros kísérleti ültetvényét mutatta be az ajkai térségben kedden, ahol az MTA Talajtani Kutatóintézetével és az Erdészeti Tudományos Intézettel közös projektet ismertették.
Gyuricza Csaba, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője elmondta: nincs pénz a tavaly októberi katasztrófában vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területeken tervezett állami mintaültetvény létrehozására, pedig az eredeti tervek szerint 40-50 hektáros területen 12 fajtából álló energiaültetvényt finanszírozott volna az állam.
Gyuricza Csaba tájékoztatása szerint a négyhektáros kísérleti magánültetvény 4-5 fajta, többségben magyar energianövényt tartalmaz; a fásszárúak közül fűzfát és nyárfát ültettek, a lágyszárúak közül energianádat telepítettek Devecser határában. Az energetikai célú termesztésnek kettős célja van: egyrészt a tudományos és szakmai munkát segíti, másrészt információt ad a helyi gazdáknak arról, hogy milyen növényt termesszenek - tette hozzá. A hektáronkénti 500 ezer forintos költséggel telepített energiaültetvényről kétévente lehet betakarítani a biomassza előállítására alkalmas növényeket, az egyes fajták 8-20 évig maradnak a területen.
A szakmai konzorcium által kidolgozott három fázisú program részleteiről Gyuricza Csaba elmondta, hogy első lépcsőben a szerves anyagok visszapótlásához és a lúgos kémhatás csökkentésére komposzt és tőzeg keverékét juttatták a vörösiszappal 1-2 centiméter vastagon elöntött földekre, amelyet ezt követően rozskeverékkel vetettek be, amely a szállópor-szennyezést megköti. Az így előkezelt területre telepítették a fásszárú energianövényeket, Kolontár határában már októberben. Az eddigi eredmények szerint a rendkívül hideg tél ellenére az elültetett fajták közel 100 százaléka megeredt, a létrehozott ültetvény a második évtől nem igényel különösebb gondozást - tette hozzá Gyuricza Csaba.
Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja arról tájékoztatott, hogy az energiafelhasználást helyben lehetővé tevő technológia kidolgozását szeretnék meghonosítani az ajkai térségben, amelyhez jogi szabályozórendszert kell kialakítani. Az elképzelések szerint az "átállás" idejére a gazdáknak többlettámogatást biztosítanának.
Kiemelte: a vörösiszappal szennyezet földekre jelenleg egyetlen rendelet van érvényben, amely a jövedelempótló támogatást igénybe vevőkre vonatkozik. A belügyminiszteri rendelet szerint az idén nem termelhetnek élelmiszernövényt azok, akik ezt a támogatást igénybe vették. Az iszapömlésben elöntött több mint ezer hektárnyi mezőgazdasági területre új szabályozást kell bevezetni, amely egyértelműen tiltja az élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését.
Szólt arról is, hogy a Nemzeti Földalap által ismételt egyeztetésre kiküldött szándéknyilatkozatokból kiderült, hogy háromszáz tulajdonosból száz gazda adná el az államnak a mintegy kétszáz hektárnyi földjét, a többség inkább megtartaná. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
gzm
2011.06.03, 20:36
"Ezeket az árakat kaptam:
szaporítóanyag: 600.000Ft
műtrágya és növényvédelem 0Ft
első évben 2x gyomirtózás: 45.000Ft"
Tisztelt Horváth Úr!
Melyik "független"(???) cégtől kapta ezeket az adatokat?
Kiszámoltam
2011.06.02, 21:47
Tavaly bruttó 450 000 Ft-ot hozott a kukorica
Tessék szíves megmondani hol termett 20 tonnát, ki vette át az energianádat és mennyiért ?
Horváth Ernő
2011.06.02, 21:34
Én úgy tudom, telepítettek 1ha energianádat felajánlásból, egy független cég.
Ezeket az árakat kaptam:
szaporítóanyag: 600.000Ft
műtrágya és növényvédelem 0Ft
első évben 2x gyomirtózás: 45.000Ft
aratás, aprítás, kihordás (2. évtől): 50.000 Ft
5év alatt a rendkívül jól fejlett gyökérzetnek hála a talaj kimutathatóan jobb állapotban lesz mint előtte.
(akár élelmiszer termelésre is alkalmas lesz még ha az iszap nem lett előtte eltávolítva)
Évente 15-20tonna (légszáraz)hozam: 270.000-360.000Ft/ha/év ha csak az erőműveknek adjuk el.
Tessék számolni, mennyit hoz azokon a földeken pl. a kukorica?
Balogh László
2011.05.16, 23:21
Akkor ez a csáti paraszt igencsak elmondhatná minek is szedték fel félméteres rétegben a termőföldet és szállították a tataiak a zagytározókba?
gzm
2011.05.14, 23:16
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.04.29, 21:46
valaki régebben mondta itt, hogy nézzük meg google térképen, hol a csudába van ott mentesítendő 1000 hektár?
Térlátással nem rendelkezőkneksegítségül ott van a bal alsó sarokban a távolság egység."
Olvasni tudóknak:
Dr Szabó Csaba VFM:
"Tehát a mentesítés gyakorlatilag kétféleképpen indul alapvetően: azokon a területeken, ahol vékony vörösiszap-réteg van, néhány centiméter, ott úgy ítéltük meg, éppen azért, amit elmondtam, hogy az iszapréteg eltávolítása nem szükséges, vagy nagyobb kárt okoznánk azzal, hogy talajt is viszünk el, hiszen a talajnak ott van a helye, hál'istennek azon már túlvagyunk, hogy ezer hektáros talajcserékről beszéljünk, ERRE NINCSEN SZÜKSÉG"
Dr Gyuricza Csaba:
"Talajvizsgálatokat végeztünk, felmértük a területet, és már akkor láttuk, megállapítottuk azt, hogy ha a talajokat, különösen a szántóterületeket nézzük, akkor - ahogy az már elhangzott a korábbiakban a miniszteri biztos úr, illetve a főtitkár úr szájából is - nem volt olyan súlyos a helyzet a szántóterületeken, ha tisztán azt a körülbelül ezerhektáros szántóterületet nézzük, mint ami a híradásokban megjelent, éppen abból adódóan, hogy az iszap gyakorlatilag végigszaladt a területen. Itt különösen a Kolontár és Devecser közötti több száz hektáros területre szeretnék utalni, ahol pontosan a korábbi vizsgálatok eredményeinek ismeretében azt állapítottuk meg, hogy TÉNYLEGESEN NINCS A TALAJBAN NEHÉZFÉMTERHELÉS, ezt az Akadémia kutatói is megállapították, ez nagyon rövid idő után fel is került az Akadémia honlapjára. Ez egy nagyon fontos megállapítás volt, hiszen a radioaktivitás mellett ez volt a másik folyamatos vészharangkongatás, ami megjelent itthon is és külföldön is."
gzm
2011.05.06, 11:59
"Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)
… én rendszeresen mondom azt, hogy a nehézfémeket felveszik ezek a növények, túl azon, hogy nincs a talajban - ezt továbbra is állítom, és mindannyiunk véleménye összecseng ebben a tekintetében -, egy dupla biztosítékot adjunk. Tehát hogyha valakinek esetleg kételye lenne, akkor is ráerősítsünk erre."
és ezt még jegyzőkönyvbe is bemondták ! nincs az akadémiának orvosa és gyógyszerÉSZE? ..tragikomikus
papa88
2011.05.03, 18:07
A szennyezett terület élelmiszertermelésből való kivonása az akadémia szerint csupán a várható piaci reakciók miatt szükséges. Ezt a nyilvános anyagok már nem tartalmazzák.
A nehézfém eltávolító növényekkel keltik a hisztit, miközben tudják az igazságot.
Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)
… statisztikailag igazolható módon a nehézfémekben nagy változások nem történnek. Nem történhetnek egyszerűen. Köszönöm szépen.
Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)
… én rendszeresen mondom azt, hogy a nehézfémeket felveszik ezek a növények, túl azon, hogy nincs a talajban - ezt továbbra is állítom, és mindannyiunk véleménye összecseng ebben a tekintetében -, egy dupla biztosítékot adjunk. Tehát hogyha valakinek esetleg kételye lenne, akkor is ráerősítsünk erre. http://www.parlament.hu...bizjkv39/MB/1011241.htm
Névtelen olvasó
2011.05.03, 12:15
Én is egyetértek, hogy hogy létezhet az , hogy nincs 40x200 ezer Ft legalább a korábban működő pályázati forrásból, amit ügyesen és szerintem indokolatlanul szüneteltetnek. Ugyanis minimális területen volt eddig is támogatva. 2007 -2011 közt max országosan 3000 ha energiaültevény települt. (3000x200 ezer Ft ha maximális támogatást vesszük figyelembe.ez lenne öt év alatt 600 millió Ft. Ezt nem találom olyan egetrengető összegnek.
Salix Viminalis
Felhasználási területük energetikai növény , szennyvízkezelő, a szennyvíz kertek , és a kadmium fitoremediáció víztisztító .
Salix viminalis ismert hyperaccumulator a kadmium , króm , ólom , higany , cink , kőolaj szénhidrogének , szerves oldószerek , MTBE , TCE és-termékek, szelén , ezüst , urán , cink , és a kálium-ferrocianid (próbáltam A S. babylonica L.),és mint ilyen, elsődleges jelölt fitoremediáció .
Tisztelt Konzorcium!
2011.05.03, 07:50
Tisztelettel kéretik tájékoztatni a közvéleményt az energianád, energiafűz hogyan teszi újra élelmiszeripari célra használhatóvá (pl.milyen biológiai, kémiai folyamatokon, reakciókon keresztül) azokat a területeket, amelyeken megetiltani szándékoznak az élelmiszer és takarmánynövények termesztését.Miért kell megtiltani?
Milyen eredményt várnak és mikor?
Hogyan fordulhat elő, hogy állítólag ilyen célra nincs 20 millió forint(40 ha x 500 000 Ft/ha)közpénz?a konzorcium miért nem tiltakozik, akolontáriakkal, a zöldekkel együtt ilyen "érzéketlen"(?) minisztériumi magatartás, álláspont ellen?
Köszönettel, az olvasóik nevében is
gzm
gzm
2011.05.03, 07:32
"Volt olyan, aki a MTA biozottsági tag is, aki egyszerűen az egészet beszántatta volna és azonnal energetikai célra hasznosítandó rekultivációs céllal növényt telepített volna."
ki volt ez a tudor?
gzm
2011.05.01, 07:39
re:2011.04.29, 21:46
Térlátással már rendelkező, de értelmezni még nem egészen tudóknak ajánlott újraolvasni értelmezésig.
Re:Balogh László
innen egyelőre úgy tűnik, nem zárható ki:körvonalazódni látszik egy Kolontárgate?
Balogh László
2011.04.29, 22:57
GZM, arról persze nem beszél senki sem, hogy a termőréteget helyenként 30-40 cm-es mélységben szedték le és szállították a zagytázrozóba, mert köbméterre fizetik a tatai céget. Még ott is, ahol az MTA bizottság megállapította a 0,8 cm-es iszapréteget. A területen tudomásom szerint a legvastagabb réteg 2,5 cm volt. Volt olyan, aki a MTA biozottsági tag is, aki egyszerűen az egészett beszántatta volna és azonnal energetikai célra hasznosítandó rekultivációs céllal növényt telepített volna. Így a talajba bekerülvén a későbbi agrotechnológiai tevékenység során nem porzott volna fel és a levegőben nem terjedt volna.
Van ám itt nagyon sok c inikus magatartás.
Persze a legfontosabbról továbbra sem tudunk. Mennyi is a mennyi?
Zuba János agrippaenergy@gmail.com
2011.04.29, 21:46
valaki régebben mondta itt, hogy nézzük meg google térképen, hol a csudába van ott mentesítendő 1000 hektár?
Térlátással nem rendelkezőkneksegítségül ott van a bal alsó sarokban a távolság egység.
gzm
2011.04.29, 21:36
"Az iszapömlésben elöntött több mint ezer hektárnyi mezőgazdasági területre új szabályozást kell bevezetni, amely egyértelműen tiltja az élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését."
Miért? Hiszen az eddig megismerhetett információk alapján az MTA laborvizsgálatai semmilyen mérés nem mutatott ki megengedett határértéket túllépő sőt azt elérő,vagy megközelítő számértéket.
amennyiben téves, vagy idejétmúlt az én ismeretem, akkor a szakmai konzorciumot kéretik megmagyarázni mit szeretnének az "energiamicsodáikkal" hatástalanítani, avagy "tájrehabilitálni". Ráadásul olyan mezőgazd.-i területeken ahol 9-10 tonna/ha kukorica, és 6-7 tonna búzahozamról számoltak be.
A konzorcium tájékoztassa a közvéleményt mit fog"csinálni" pl. az energianád, energiafűz(? az micsoda?) (biológiailag, kémiailag) azokon a területeken amelyeken betiltják az élelmiszer és takarmánynövény termesztését.
HGy
2011.04.29, 16:15
Nem lehetne többet tudni a Közép Dunántúli Bioenergetikai Klaszter céljairól?
Úgy hírlik,helyi nyersanyagokra alapozva és helyi energia felhasználással, Veszprémben, vagy környékén lévő településeken menedzsel biogáz gyár építését.
re Hanzély György
2011.04.28, 18:38
A Bakonyi Erőmű Zrt támogatásával, Devecserben 2007-2009 években,a helyi Művelődési Házban sok és igen aktív szakmai tanácskozást tartottak energianövények,- ültetvények telepítésének előkészítésére, termelési csoportok létrehozására, s a termelt energianövények helyi, energetikai hasznosítására.
Cél volt akkor egy kb. 3-4 MW kapacitású biogáz üzem építése-működtetése helyi nyersanyagokkal és helyi energia felhasználással.
Fejlesztési források hiányában azonban, akkor a termelő és hasznosító bioenergetikai vállalkozási közösség nem tudott megalakulni.
A témát a Közép Dunántúli Bioenergetikai Klaszter
(Pápa, 89-510-180)gondozza.
Ott kellene érdeklődni.
Devecser Város Polgármesteri Hivatalának, még múlt évben, a katasztrófát követően, tettek megoldási javaslatot.
Balogh László
2011.04.28, 13:43
Balogh László MMESZ
Tudja nekem ez a becsületes nevem. Sőt, azt is elárulhatom Önnek, hogy az egyik ősöm pont a megkülönböztetés végett a XIX. század elején a nevéhez hozzábigyesztette a h végződést. Gondolom a családban ennyi változás több évszázádra elegendő volt. Persze megértem Önt, hogy ilyen fontos pozícióban ez zavarja ez a névazonosság, de ezért az összes Balogh László nevű ember csak nem fogaj megváltoztatni a nevét az Ön kedvéért. Ámbár elnézve a jelenlegi változásokat nem lesz nehéz az Ön számára elintézni, hogy mindenünnét kicenzúrázzanak.
Egyébként a sida jelenti a valódi megoldást az iszap éltal eöntött területek gyors és hatékony rekultivációjára. Fél milliárd, de legyünk negyvonalúak, az összes területet 1 milliárd forintból lehetne a sid
ával rekultiválni és 5, azaz öt éven belül kultúr és élelmiszertermelésre alkalmassá tenni. A lágyszárúak egyik előnye, hogy 5, azaz öt év után egy egyszerű mélyszántással és biztos, ami biztos alapon egy gyomirtózással az ültetvény megszüntethető. Eddig állítólag 8 milliárd forintot elszórakoztak és amint itt sír Gyuricza docens úr, nincs semmire sem pénz. Szeretném felhívni figyelmét, hogy a lágyszárúak érdekében a szaporítóanyagot a helyieknek kipróbálás céljából az érintettek ingyen biztosítják. Eddig ezek az emberek ezért egy vasat sem kaptak, pedig nagyon is figyelemmel kísérték az MTA bizottságának a munkáját. Olvassa el a BITESZ honlapján írtakat és megismétlem az ott leírtakat.
˝A jelenleg ismert növények széles skálájából válogathatunk: csicsóka, cukorcirok, szilfium, sida, nád, nyár, fűz, akác és még lehetne folyatatni a sort. Ezek a lágyszárú és fás szárú növények alapvető egy hektárra vonatkozó költség elszámolási adatait illene az említett asztalra letenni.
Mennyibe kerül az adott növény telepítése? Szaporítóanyag, talajmegmunkálás, stb..
Mennyibe kerül az adott növény agrotechnológiai fenntartása? Sorközművelés, trágyázás, műtrágyázás, növényvédelem, stb..
Mennyibe kerül a növény betakarítása? Gépek beszerzése, amortizációja stb..
Mennyi a betakarított növények szárítási, szállítási, tárolási költsége?
Mennyi az ültetvény felszámolásának, megszüntetésének költsége?
Mennyi a betakarított növény értékesítéséből származó bevétel?
Mennyi idő alatt lehet a termőtalajt ismételten az élelmiszer vagy a takarmánytermelés szolgálatába állítani? Ez egy nagyon fontos megválaszolandó kérdés, mivel a kolontári, devecseri földek alapvetően jó minőségűek. A jelenlegi ismeretek szerint pár év alatt ez elérhető, ami már megkérdőjelezi a fás szárúak telepítésének létjogosultságát. Ennek ellenére ne szaladjunk előre.
A bevételi és a kiadási oldal mérlege legyen a meghatározó eleme a rehabilitációnak. Az emberi tényezők szerepét se becsüljük le. A mezőgazdasági tevékenységet végzők minél előbb és minél kisebb költséggel szeretnének ezeken a földeken hasznot hozó termelő tevékenységet végezni. Az állam érdeke is ebben az esetben egybevág a helyiek érdekeivel.˝
Szeretnék ezekre a feltett kérdésekre, a mi mennyibe kerülre választ kapni. Amennyiben annyira zavarja a nevem, akkor használja ki pozícióját és beszélje rá a szakmai konzorcium vezetőjét a válaszra. Egy ember egy hét alatt a számításokat el tudja végezni. Esetleg Ön is válaszolhat, ha nem derogál az Ön számára.
Balogh László MMESZ
2011.04.28, 10:21
Tisztelettel kérem Balogh László urat, szíveskedjék minden kommentje eseében használni megkülönböztető jelzést - Pl. Balogh László I. vagy hasonlót, mivel fordultak már többször az Ő véleményével is kapcsolatosan hozzám - miközben nem én írtam a hoizzászólást- emellett energia muskátlival kapcsolatosan is több alkalommal. Ez utóbbiról természetesen lebeszéltem az illetőket.
Hanzély György
2011.04.28, 00:29
Most már csak az lesz a kérdés, hogy ki és hol fogja felhasználni a megtermelt energianövényt. Eddig egy szót sem hallottam arról, hogy fűtőberendezések is létesesülnek majd (ki? milyen pénzből? hol?), vagy esetleg valamelyik erőmű átveszi?
Igaz, jelenleg csak kis területekről van szó.
Balogh László
2011.04.27, 20:21
Az origón pl. a csicsókáról is szó volt. Van itt bőven választék, csak akarni kell.
Joó Barna
2011.04.27, 20:07
Tudomásom szerint a Miscanthus x giganteus (Energianád) évelő, lágyszárú rizómás növény.
Hasonló az Arundo donax (Olasznád)de ennek engedélyezése még folyamatban van
és jelenleg csak egy cég forgalmaz szaporítóanyagot.
Balogh László
2011.04.27, 19:46
Igen, a nád lágytszárú. Kedves névtelen olvasó soroljon legyen szíves fel még lágyszárú növényeket, amelyek Magyarországon még pl. a VM (FVM) listáján vannak. Sőt olyanokat is amelyek kiváló rekultivációs tulajdionságokkal rendelkeznek. A többi olvasó nevében is előre is köszönném a tájékoztatását.
Névtelen olvasó
2011.04.27, 18:08
Balog Lászlónak kérdés: a nád véletlenül nem lágyszárú?? Mert a cikk arról számol be.
Balogh László
2011.04.27, 16:16
Gyuricza úr mindezeken kívül kijelentette még azt is, hogy őt és a konzorciumot egyáltalán nem érdekli a lágyszárú ültetvény. A konzorcium ellenében a lágyszárúak igen sok fajtáját egyéni felajánlások keretében a helybéli gazdák fogják telepíteni és így bebizonyítják az összefogás és a sokszínűség jelentőségét. Miután a 16%-os személyijövedelemadó a kormányunk és képviselőink zsebében jelentősen nagyobb havi jövedelmet hoz számukra, pártállástól függetlenül, tehetnének felajánlásokat a nagyobb méretű ültetvények létrehozására.
Névtelen olvasó
2011.04.27, 07:01
Ezek szerint már ősszel is lehet sikeres dugványozást készíteni, nem csak tavasszal.Így ha ősszel kiírnák a fásszárú ültetvények támogatását akkor még lehetne telepíteni az idén is 2012 es pályázatbeadással.Hátha észbe kap a minisztérium.
