Magyarország három lépcsőben veszi át az uniós hőszigetelési előírást Zöldtech *
2011.04.20
22 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A szakértői bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy három lépcsőben - 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben - szigorítsa az épületek hőszigetelési előírásait, mivel 2020-ra eleget kell tenni annak az uniós előírásnak, amely szerint csak közel nulla energiaigényű házak épülhetnek.
H i r d e t é s
A Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) közleménye szerint a szóban forgó uniós előírás a tavaly májusban született parlamenti és tanácsi irányelv. Miután a magyar hőszigetelési előírások enyhébbek, mint a régi tagállamokban alkalmazottak, így a szigorítás is nagyobb lesz.
A közlemény tartalmazza azt is, hogy a jelenlegi magyar követelményeket mennyire kell szigorítani. Például a falak hőátbocsátása kevesebb mint a felére - 0,45-ről 0,2-re - csökken az évtized végére. Így a tégla falakat is hőszigetelni kell, hiszen a jelenlegi 38 centiméter vastag üreges blokkok hőátbocsátása 0,4 körüli.
A MEPS az expandált polisztirol habot (EPS-t) gyártó cégeket tömöríti. A köznyelvben hungarocellnek nevezett hőszigetelő anyag minden egyes köbméterének előállításához 36 liter kőolaj szükséges. Egy átlagos családi ház hőszigeteléséhez pedig 670 liternyi kőolajból készült anyagra van szükség, ugyanakkor a hőszigeteléssel 50 év alatt 93 ezer liter fűtőolajnak megfelelő energia takarítható meg. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Tóth i
2012.04.23, 19:50
Tisztelt Uraim
Kár hogy korábban nem tudtam hozzászólni és érdemben kérdezni, de volna megvitatandó ötletem.A házunk hőkamerás vizsgálata alapján kiderült hogy alaqpvetően a rosszul kivitelezett koszoru és vasbetonlapok külső gyürüje "viszi ki" a hőt.
Tehát mi lenne ha ezen felületeket boritanánk 5-8 cm-es "foliával". A tágla fal páraalvezetése , és nyári fülledt idő után a benrekedt meleg éjszakai kiszellőződése valós lehetőség.
Ez a külső falfelület kb 15%-át tenné ki.
Másik lehetőség a szelektiven használt külső belső szigetelés hol belül hol kivül.
Nyilvánvaló hogy a belső szigetelés mögött a belső levegő által nem fütött belső fal izzadni fog ha nem szellőztetjük át. Tehát azt nem hagyhatjuk el.A belső szigetelés pld egy tetőtéri helyiségben a fal kissebb hőtehetetlensége és a földszintről felfelé áramló meleg levegő miatt lényegesen kissebb energiafelhasználást eredményezne.
Ezentul felvetődőtt bennem, hogy az északi vagyis nem napos oldalon lehetne a generálisan erősebb hőkiáramlás lefékezésére valamilyen szálas szigetelést kissebb vastagságban alkalmazni.
Akinek van kritikai megjegyzése Önök közül szivesen fogadom Tóth i
Pénzügyi eszközök
2011.05.18, 21:07
"Az EU kezdeményezéseinek a legnagyobb energia-megtakarítást ígérő két szektorra, a közlekedésre és az épületenergetikára kell összpontosítaniuk. A Bizottság 2011 közepéig beruházás ösztönző és innovatív pénzügyi eszközöket dolgoz ki, annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosokat és a helyi szerveket segítse az ingatlan-felújítások, valamint az energia-megtakarítást célzó intézkedések finanszírozásában."
Mennyire boldogok voltunk, amikor először Kádár apánk, aztán a többi országvezető alatt felvehettük a hiteleket. Most talán gyűjtést rendeznek a magyarok számára?
Ne számítsunk sok jóindulatra. A fehér ember már érzi a bajt, előbb-utóbb úgy fogunk viselkedni, mint a mérgezett egerek.
építész
2011.04.29, 10:56
alex, Ha nem fűtünk akkor biztosan megtakarítunk ennyit. Plusz ha hőszigetelünk annak is jelentős ára van, de a legjobb hőszigetelés mellet is fázunk vagy megfagyunk fűtés nélkül.
Érdekes polémia. Véleményem szerint egy átlagos háznál/lakásnál a hőszigetelés+fűtés arányban van egymással. Egy panelnél ez más.
Extrém
2011.04.29, 07:21
Jól hangzik. Lehet divatból is hőszigetelni. Lehet műszaki-gazdasági megfontolásból.
alex
2011.04.28, 15:24
Üdvözlet mindenkinek. Építész vagyok, az extrém hőszigetelést pártolom. De 50év alatt 93ezer liter fűtőolajnak megfelelő energia megtakarítás?
93000/50=1860 liter/év
1860liter*370=688.200.- forint Értem én, hogy az energia tartalmát kell figyelembe venni! A többi energia hordozó olcsóbb, de ez a megtakarítás!
Biztos jó ez a számítás? A magyar átlag 5cm polisztirol az én házamon 12cm van a 38cm blokktéglán. mi az átlagos?
Re
2011.04.26, 13:19
Köszönöm a "választ", részemről lezártam ezt a témát.
építész
2011.04.26, 09:23
Re:építész
A társadalomszociológiai felmérések szerint a társadalom kb. 40%-a szegény és nevezzük árnyaltan aluliskolázottnak, akiknél a "léten/létezésen" kívül igény nem merül fel.
40%-nál felmerülnek igények, viszont anyagiak híján azokat kielégíteni nem tudák.
A maradék 20%-ra koncentrál mindenki. De ez is csak viszonylagos, mert az életkor és árbevétel/fizetés meghatározza a élet/lakáskörülményeket.
Pl. aktív korban(25-60 év)3-4-5 szobás lakásra/házra van szükség a család növekedése miatt. 50-60 felett már elég 1-2 szba+jelentősen kisebb kszolgáló helyiségek. Ez egy jól működő társadalomban (ahol nem volt kommunizmus) megfelelően működik. Ezenkívül örököltünk egy építészetileg kifejezetten rossz systemet, amit panelnek hívunk.
Re: építész
2011.04.25, 16:58
Jó lenne, ha összetettre sikerült hozzászólását kiegészítené a jobb megértést szolgáló további részletekkel.
Saját észrevételeim:
1. A gravitációs vagy természetes szellőzés néha sok, máskor nem is működik. De úgy tűnik, az emberiség évezredek óta kibírta.
2. A mesterséges szellőzés jobban összehangolható az igényekkel. A "pontos" szellőzéshez elég drága érzékelők kellenek, nem sokat adtak el még belőlük. Anélkül a mesterséges szellőzés is lehet elégtelen és lehet túlzó.
3. A párát simán eltávolíthatjuk a légcserével. Nyugodtan hőszigetelhetjük az épületet.
4. Télen inkább túl száraz a benti levegő, párásítani kell, nem párátlanítani.
5. A drága és bonyolult berendezések is lehetnek hasznosak, ha jól lettek kialakítva. Van akinek drága és bonyolult telefonja van, másnak olcsó és egyszerű.
építész
2011.04.25, 11:27
Mesterséges, vagyis gépi szellőztetésnél nem elég csak a "rossz" elhasznált levegőt cserélni, hanem pótolni kell friss levegővel, valamint a feleslegesen keletkezett párát is el kell távolítani. Ha egy ilyen berendezést akarunk felszerelni, akkor az kb annyiba kerül mint maga a ház, és NEM LEHE ÁRAMSZÜNET.
Ha a konyhát, fürdőszobát, szárítót (vizes helyiségeket) használat közben mesterségesen egy kb. 10.000 Ft-os ventillátorral kiszellőztetjük, úgy a belső pára és szagok töredékére csökkennek. Az amerikai konyha nálunk marhaság, mert az amerikaiak nem főznek otthon. Legfeljebb a 100%-ban kész ételt melegítik a mikróban. A gravitációs szellőzés nem hatékony. De a szellőztetéssel pótolni kell az elasznált oxigént is.(A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz./Wikipédia). A lélegző fal kifejezés az átlagembernek szól. Gépész hozzászólónk véleménye korrekt. A párának ki kell szellőznie, de egy neylonzacskóba becsomagolt háznál (polisztirol) ez lehetetlen. Gépész és energetikus kollégáim korrekt módon közelítik meg a problémát. Változatlanul az a véleményem és a apasztalatom, hogy ne drága és bonyolult berendezésekkel próbáljuk megoldani a problémákat, hanem alkalmazzuk a régi, évszázadok/évezredek alatt bevált módszereket.
Vagyis:
- ne együk/zabáljuk túl magunkat,
- mozogjunk sokat,
- a hideg ellen öltözzünk fel,
- szellőztessünk, mert a földi élet fenntarásához a vízen kívül az oxigén a legfontosabb.
Üdvözlet mindenkinek.
pocsokol?
2011.04.23, 10:17
Szívesen látnék egy olyan mérési eredményt, amelyik adatokkal támasztja alá a mesterséges szellőztetés sokat emlegetett előnyét az ablakszellőztetéssel szemben. Télen a szellőztetés okozta hőveszteség az átlagos légcsere számmal arányos. Megmérte már valaki az átlagos légcsere számot pl. egy hét, egy hónap során?
gépész
2011.04.23, 09:13
olyan hőszigetelés, ami mellett a hőveszteség nulla lenne, a gyakorlatban nem megvalósítható, mert az végtelen vastagságú hőszigetelést igényelne. az ésszerűségi határ meg gazdaságosságtól függő érték, aminél szubjektívebb, zavarosabb dolog kevés van a világon.
a pára eltávolítása: miután eloszlása és vándorlása a párát képező anyag és a pára koncentráció eloszlásától függ, ezért a pára többnyire mindig behatol a szilárd épületszerkezetekbe is és ott tovább vándorol addig, mig folyadék állapotban ki nem csapódik. ott aztán a gravitáció és a kapillaritás harcából győztesen kikerülő erő hatására még vándorol egy kicsit, majd befagy a szerkezetbe. ha a szerkezet jól van megtervezve, akkor a kicsapódás nem a falban történik meg, hanem a pára kikúszik a falazatból és a kültérbe távozik. ezt nevezik előszeretettel az okostojások "lélegzik a fal"-nak nevezni. Ha már a levegő is átszellőzik a falon, azt inkább spanyol-falnak vagy paravánnak vagy egyszerűen lyukas sz.rnak nevezzük.a pára eltávolításánál tehát arra kell törekedni, hogy
-a falba ne ragadjon be a mindenképpen bediffundáló rész
-aképződött pára minél nagyobb hányadát a szellőztető levegővel eltávolítsuk a zárt térből
tulajdonképp nagyon egyszerű az egész, csak a lusta gazdag számára költséges gépészettel lehet megoldani és mellette a fűtési hőigényt is mérsékelni, a dolgos szegény meg nyitogathatja az ablakokat sűrűn és pocsokolhatja a fűtési energiát.
Energetikus
2011.04.22, 17:23
1. Megfogadtam, nem fogok zabálni.
2. Várom a választ a keletkező pára eltávolításával kapcsolatban.
gépész
2011.04.22, 16:32
az épületekbe beépítésre kerülő anyagok és a bútorok, szőnyegek, ruhák, stb. mind tartalmaznak az egészségügyi határérték alatti mennyiségben valamilyen káros anyagot, ami szép lassan kioldódik illetve kipárolog a beltér levegőjébe. ha nincs szellőztetés, feldúsulnak és ekkor a lakó már érez valamilyen furcsa lakás-szagot, de szellőztetés esetén is van a levegőben szennyezés, csak még nem érezhető a rossz emberi szaglással. Viszont hosszú távon mindenféle betegségekhez vezetnek. még akkor is, ha a körzeti orvos vagy a kórházi orvos nem tudja megmondani, hogy a ....tumor az éppen a vacak ...bútorból/padlóból/fe...gből/ragasztóból/stbből kipárolgott akármitől van. az ipart nem lehet arra kényszeríteni, hogy a 150-200évvel ezelőtti technológiák szerint termeljen, habár az un. zöldek ebben az ügyben tehetnének valamit (persze könnyebb a saját telkeik védelmében megtorpedózni Nagymarost)
építész
2011.04.22, 10:39
Nagyon örülök annak, hogy komoly vita indikálódott. Megpróbálom mélyebbről megközelíteni a "0" hőátbocsájtású ház prolmémáját.
Az evolúcó során a "természet" nagyon komoly védekező mechanizmusokat "alkotott" a földi élethez való alkalmazkodáshoz. Az 1950-es évekig , a fogyasztói társadalom létrejöttéig, az emberiségnek nagyon meg kellett dolgozni azért, hogy a élelemmel ellássa magát. Ez sok mozgással járt (anyagcsere!!!), és a mai értelemben véve mindig/vagy sokszor éhes volt. Az evolúció során miután nagyon sok növényi anyagot (levelek, hajtások, stb) ettünk, a méreganyag kivonására és annak a részbeni felhasználására alakult ki pl a máj, a vese, a lép, és még sok ezer szervünk. Ezenkívül a hideg ellen öltözködéssel védekeztünk, a fűtés (pláne a 22-23-24-25 C) luxus és értelmetlen volt. Az épületek olyan anyagból készültek, amelyek a környezetfizika hatásokra nevezzük úgy, hogy átszellőztek (bár ez lassú folyamat). Ma nagyon keveset mozgunk, túlfűttt térben élünk, rengeteget eszünk/zabálunk. Ennek következménye, hogy a szervezet egy-vagy több eleme felmondja szolgálatot mert un. túlhajtottá válik, pl. hasnyálmirígy (curkobetegség), érelmeszesedés, stb.
Általános gyakorlat szerint az ágyakat a szoba belső részeiben/zugaiban helyezzük el, ahol a szellőzés még rosszabb mint általában. Ha a nyílászárók a 100% záráshoz közel működnek, ezenkívül a ház egy neylonzacskóba van becsomagolva (polisztirol) és nincs megfelelő szellőztetés (mert ezáltal a meleget kiengedjük), úgy a nap egy jelentős részét nagyon rossz levegő körülmények között éljük meg, ami az alvás időszaka, ami kb. 6-10 óra.
Válasz az energetikusnak.
A régi módszerekkel a habarcs kötőanyaga/mész CaCo3 vagyis kalciumkarbonátból készült amit mészkőken nevezünk, égetéssel, ez az égetett mész (a kristályvíz és a Co eltávozott hő hatására), majd a mész oltásával visszanyerte az elveszíett vizet, a levegőből CO-t vett fel és ismételten CaCo3 vagyis mészővé alakult át. Ez egy természetes anyag, amihez az emeriseég a 100 millió évek során hozzászokott.
Ma egy házga több 100 kg mesterségesen előállított anyagot építünk be, amelyek idővel kipárolognak és elbomlanak, amelyek mért hatása nem a mérgező kategóriába esik, viszont ha tartósan ilyen környezetben élük (nincs megfelelő légcsere) úgy a rizikófaktorok többszörösre nőnek.
Pl. a Mátra gázbetont "atomhajtású" anyagnak tartjuk, mert a szén elégetését követően salakból készül, amelyben a természetes háttérsugárzás 2-3-4-5 szörösére feldúsul. Ez még alatta van a közvetlen sugárzási veszélynek, de ha évekig vagy évtizedekig ebben élünk, úgy biztosan lesz valami bajunk, főleg a rákos megbetegedések növekszenek.
Véleményem a következő:
- ne együk/zabáljuk túl magunkat,
- mozogjunk sokat,
- a hideg ellen öltözzünk fel,
- szellőztessünk, mert a földi élet fenntarásához a vízen kívül az oxigén a legfontosabb, (A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz./Wikipédia)
Kálmán László úrnek.
Amennyiben a nyílászáró a ÉMI teszt során nem kapja meg az "L1" minősítést, úgy az lakóépületbe nem építhető be. Ez pedigg ha nem is 100, de 98-99%-os légzárást jelent. Ezért írja elő szabvány a kiegészítő légcserét biztosító szerkezetet. Az más kérdés, hogy ezt nem alklamzazzák mert drága.
Nem kell 20 cm-es szálasanyag szigetelés, elég az 5-10 cm is. Ennek megvan a kidolgozott technikája, viszont ez legalább 2x annyiba kerül mint a neylonzacskó.
Aki a zártcellás polymer szigetelés mellett van/propagálja, az nem tudja azt, hogy milyen egészségkárosító hatást eredméyzet. Még annyit ehhez, hogy a nem megfelelő levegőztetés eredményeként az épület/lakás/helyiség pára és levegőösszeteétele megváltozik, más gombák és mikroorganizmusok szaporodnak el, amelyek szintés egészségkárosítóak (sztma, légúti panaszok, stb) mert nem szoktunk hozzá 1 vagy 100 millió év alatt. Egyébkén a legjobb méregtelenítés az, ha jól leízzadunk (ezt is a természet találta ki).
Vitatkozzunk tovább.
Energetikus
2011.04.21, 19:21
Válasszuk ketté. A pára átbocsátás kérdését nyilván meg tudja válaszolni építész hozzászólónk. Mennyi keletkezik, mennyi távozik a falakon, mennyit kell még kiszellőztetni.
A mérgező anyagok más téma. Erre is tud kicsit részletesebb tájékoztatást? Megjegyzem az építőanyagok állítólag komoly hatósági engedélyezésen mennek át. Mérgezőt is engedélyeznének?
Kálmán László
2011.04.21, 12:12
Nem szeretnék nagyon szakmázni, de ez a "lélegzés" megnevezés mindig fáj.
Nincs 100%-ban záró nyílászáró, de minden nyílászáró akkor hatásos, minél légtömörebb. A többrétegű méregdrága nyílászárót lerontani szellőztetőkkel, energetikailag értelmezhetetlen.
Kíváncsi lennék a szálasanyagokat milyen technikával lehet 20 cm-es vastagságban tisztességesen, hőhídmentesen rögzíteni és hányan alkalmaznak ehhez, megfelelő ragasztót, vakolatot, belső festést?
Nem gondolom, hogy a lényegesen drágább szálas anyag mindenre tudnának megoldást kínálni.
Szerintem egyik technika sem jobb, mint a drágább, de ha valaki újban gondolkodik, barátkozzon a szalmatechnikával. :-)
építész
2011.04.21, 10:59
Kálmán Lászlónak
A zárt cellás polimerek használatával a házat becsomagoljuk egy neylonzacskóba, amin nem tud un. lélegezni. Ha ismerné az épület és környezetfizikát úgy tádná azt, hogy a szél hatására (a széiránban nyomás, amásik oldalon szívás/vákum keletkezik) ami un. átszellőzteti az épületet, a porózus anyagok alkalmazásával az épületben lévő levegő természetes módon cserélődik. A 100%-ban záró nyílászárók mellé be kell szerelni egy szellőztetőt (jogszabályi előírás). Egy épület nagyon bonyolult szerkezet, pl. a tégla égetésekor a pórusokban nagyon sok mérgező gáz marad, amit ha nem engedünk ki a szabadba, úgy az csak a belső térbe jut ki. Ez egészséges környzet? Ha ezt akarjuk biztosíani, úgy nagyon komoly és drága szellőztető berendezést kell beszerelni amely energiafüggő, vagy egészségtelen környezetben élünk !!!!!!!!!!
Kálmán László
2011.04.21, 08:55
Miért is jobb a szálas anyag?
Szellőztetni nem a polisztirol miatt kell, hanem elsősorban a légtömör nyílászárók miatt.
Építész?
építész
2011.04.21, 08:27
A "0" körüli hőátbocsátási tényező marhaság, főleg ha pilisztirolt használunk, ami zártcellás polimer, amin legfeljebb a neutronsugárzás diffundál át. Vagyis az ilyen jellegű hőszigeteléssel az egészségre ártalmas, kifejezetten rossz lakókörnyezetet hozunk létre, miután a szellőztetés csak gépészeti úton történhet. És akkor mi van a belső páratartalommal valamint az épületbe beépített-bevitt vegyi anyagok kipárolgásával-kiáramlásával? Ez kiváló ötlet a rövid és betegségekkel teli élethez.
Elvtársak! Sok sikert a Lenin úton!
Energetikus
2011.04.20, 20:46
Mi szól a javasolt hőszigetelők alkalmazása mellett és ellen?
Zöld Áron
2011.04.20, 13:15
A szigetelőanyag előállításhoz használt kőolaj felhasználás miatt célszerű az alacsony energiabefektetéssel készülő és környezetbarát cellulóz vagy szalmabála hőszigetelést alkalmazni, ahol lehet.
