Szakdolgozat: A geotermikus energia felhasználás helyzete hazánkban Zöldtech * 2011.03.30 * Szerző: Listár Nikolett 23 hozzászólás

Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.

Listár Nikolett építőmérnök szakos hallgató a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán készített szakdolgozata.

H i r d e t é s

Részlet az Összefoglalásból:

A diplomamunkám megírásánál azt tűztem ki célul, hogy egy olyan munkát hozzak létre, mely mindenki számára érthető és világos képet mutat a mai geotermikus energia felhasználhatóságáról. Próbáltam egy egészen más csoportosításban megközelíteni azon módokat, melyek jelenleg a rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy ezt a kincset a felszínre hozzuk. Természetesen mindehhez elengedhetetlen volt azon kutató munka melyet annak érdekében végeztem, hogy minél szélesebb palettán tudjam ez szemléltetni, bemutatni.

Bízom abban, hogy a jövőnk a megújuló energiaforrások hasznosításával jobb lesz. Képesek vagyunk csökkenteni a káros anyag kibocsájtást, ami a jövő nemzedék tovább élhetésének kulcsfontosságú eleme. A mai fiatal mérnökök, azaz, a mi feladatunk a megújuló energiák mind szélesebb körű elterjesztése. Tervezési munkánk során már nem csak egy lehetséges opcióként kellene a beruházónak, megrendelőnek felvetni a megújuló energiarendszerek kiépítését, hanem automatikusan be kellene tervezni azt az adott épületbe, építménybe. Hasonlóan ahhoz, mint mikor az épületre nyílászárókat tervezünk, mely ablakot nyit számunkra a nagyvilágra.«

A teljes szakdolgozat itt letölthető:

• Listár Nikolett: A geotermikus energia felhasználás helyzete hazánkban

Navigáció:

• Geotermikus energia rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

Re: Tozo
2011.04.03, 14:53
Sok mindenben egyetértünk.

Kétségtelen, hogy a felsőfokú képzés elsősorban az azt követő "továbbképzés" megalapozója. Ez történik a munkahelyen. Az én felfogásomban a dolgozat elkészítése az "első munkahely". Mi más lehetne? Ugyanazt kell csinálni, csak most még nem fizetésért. A munkáltató sem indulhat ki másból, mint hogy a végzett a dolgozat sikeres elkészítésével bizonyította alkalmasságát, nyugodtan alkalmazhatja. A dolgozat elkészítése során éppen azt használja fel, amire előtte felkészítették. Össze tud gyűjteni elég információt egy adott probléma helyes megfogalmazásához, a lehetséges megoldások számba vételéhez, és egyet többé-kevésbé ki is tud dolgozni. Nincs magára hagyva, a kezdeti nehézségeken átsegítik. (Ha nem, ez nem a rendszer hibája.)

A hasznosíthatóságot nem pénzbeli értékben gondolom. Nem kell áruba bocsátani. Ezzel szemben a világhálón nagyon sok olyan dolgozattal találkoztam, amelyik nagyon értékes információkat tartalmazott a számomra (is). Miért? Mert egy életszerű feladatot tűztek ki, amit az illető egyébként nyilván kellő tehetséggel nagyon jól oldott meg. De a kevésbé tehetségesek is kaphatnak testhezálló feladatokat. Amelyek valahol, valakiknek egy kis pluszt jelentenek. Új tudást, új értéket.

Két végletet látok. Egyrészt van a szellemi betanított munka. Ehhez nem kell felsőfokú végzettség. Ha egyszerű, elég az általános iskola, ha bonyolult, középiskola. A másik véglet, hogy olyan feladatot tűznek ki, amit egy tucat, hosszú tapasztalattal rendelkező szakember lenne csak képes érdemben megoldani. Az "eredmény": az ismert tények össze ömlesztése, kiegészítve némi kényszeredett saját kommentárral.

Tozo
2011.04.03, 12:21
"Nem arra készítették fel, hogy majd elsajátítsa azt, ami a munkavégzéshez szükséges. Magyarán munkaképesnek kell lennie."

Én is ezt hittem, de azóta többen elmagyarázták, végzettek és oktatók is, hogy pontosan az ellenkezője az igaz: azaz az egyetemi diploma egyáltalán nem jelenti azt, hogy értesz valamihez. Annyit jelent, hogy megvannak bizonyos alapismereteid, amiknek birtokában már képes vagy elsajátítani azt, ami a munkavégzéshez szükséges.

Magyarul a frissdiplomás első pár hónapban szinte semmi hasznot nem termel. Az a cég részéről csak befektetés.

Az egyetemet azért hívják egyetemnek, mert egyetemes, univerzális összefüggéseket, jelenségeket, mechanizmusokat mutat be, amik 500 éve is így működtek és 3 fényévvel arrébb is így működnek, és nem aktuális technológiafüggő.
Legalábbis műszaki területen így van.

"Ezt tudja bizonyítani egy szellemi munkadarabbal, egy dolgozattal."
Szerintem azt bizonyítja vele, hogy képes beleásni magát egy számára addig ismeretlen témakörbe. Van akinek jobban megy, és van, akinek rosszabbul. Én az utóbbi voltam.

"Ebben még segítséget is kap."
Örök mondás: ne témát válassz, hanem konzulenst! Ugyanis van konzulens, aki nem szánja rá azt az n*10 órát sem.
Viszont minden témából bőven van mit tanulni.

"Egyszerűen nem látom akadályát, hogy egy értelmes feladatot kapjon, amit a saját tudása birtokában, segítséggel megoldhat."
Nincs is. Kap is.

"Ha ez a feladat életszerű, akkor hasznosítható is."
Hát piaci értéke nem sok van, mert a már tapasztalt 5 évvel idősebb végzett kolléga tized annyi idő alatt is meg tudja csinálni.

"Én így látom."
Te úgy, én így, és ez így normális. :)

Re: Tozo
2011.04.03, 08:44
Induljunk ki abból, hogy mi a végzős dolgozat készítésének eredendő célja. Azt kell bizonyítania, hogy felkészült. Felkészült arra, amire kiképezték. Mivel szellemi munkára képezték, szellemi teljesítményt kell bemutatnia.
Az érthető, hogy a tudása és főleg tapasztalata még kezdeti állapotban van. De a felkészültségének ténylegesnek kell lenni. Nem arra készítették fel, hogy majd elsajátítsa azt, ami a munkavégzéshez szükséges. Magyarán munkaképesnek kell lennie. Ezt tudja bizonyítani egy szellemi munkadarabbal, egy dolgozattal. Ebben még segítséget is kap. Egyszerűen nem látom akadályát, hogy egy értelmes feladatot kapjon, amit a saját tudása birtokában, segítséggel megoldhat.
Ha ez a feladat életszerű, akkor hasznosítható is. Ennek sincs akadálya. Számtalan még megoldatlan kérdés van az életben, amit egy végzős is feldolgozhat.
Azok a példák, amiket itt megvitattunk, sajnos a rosszul kiírt témák körébe tartoznak. Azokat nem kezdőknek kell oda adni.
Én így látom.

Tozo
2011.04.02, 21:45
Nem mondom, hogy jó ez így, csak azt, hogy nem én voltam az egyetlen, aki védéskor még nem is sejtette, hogy mennyire nem tud még semmit.

"Rengeteg munka van a sok dolgozatban, hasznosulhatna is."

A diplomamunka lényege, hogy amig írod, rendszerezed a gondolataidat, és közben rájössz ki nem mondott de már sejtett dolgokra. Hasznosítást nemigen tudok elképzelni, szerintem nem szerencsés olyan szerző irományából tanulni próbálni, aki éppen csak az íráskor ismerkedett a szakterülettel.

Ha diploma_terv_ről beszélünk, akkor azért benne van, hogy ott valamit tervezni kellett, készre, esetleg kivitelezni is. De ez nem tankönyv, nem az olvasó okítását szolgálja, hanem csak a projekt menetét dokumentálja és a tapasztalatokat összegzi.

Re: Tozo
2011.04.02, 21:03
Akkor jó ez így?
Egyébként értéket hagyunk veszni. Rengeteg munka van a sok dolgozatban, hasznosulhatna is.
Még egy adalék. Pár éve három műszaki felső oktatási intézményhez fordultam. Azt kértem, keressünk közösen dolgozat témákat. Felajánlottam néhányat, és saját segítő közreműködésemet.
Semmi nem lett belőle. Jobb esetben udvarias ígéret, rosszabb esetben néma csend.

Tozo
2011.04.02, 17:47
Egy jó diplomamunkának érnie kell. Nem lehet csak úgy leülni megírni. Meg kell írni, majd hónapokon át folyamatosan átírni, mással is elolvastatni és módosítani. Akár egy szoftvert.

A gyakorlatban viszont a diplomamunkák úgy készülnek el, hogy határidő előtt 2 nappal még a v1.0 sincs kész.

Tozo
2011.04.02, 17:44
BME diploma után a szakdolgozattémámba vágó területen kaptam munkát, és hónapokkal később fogtam csak fel, hogy a védéskor mennyire nem tudtam az ég világon semmit az egész témáról.

Állítólag ez így normális, ezért is nem szívóznak, de azért szólhatott volna a konzulensem, hogy még akkor képbe kerüljek.

Nagy ugrás
2011.04.02, 08:48
Szakmunkásokat tanítottam. Ott a gyakorlati vizsga élesben megy. El kell készíteni egy munkadarabot. Esetleg esztétikailag nem tökéletes, de késznek kell lenni. Akkor lehet valaki szakmunkás. Mindenki ugyanazt csinálja.

A szakdolgozat persze egészen más. Jó ez a megszokott rendszer? Itt a Zöldtechen már láttunk példát értelmetldenül kiadott szakdolgozat feladatra. Képes egy végzős ekkora nagy ugrásra? Vagy elég, ha nagy lendülettel neki fut, aztán leveri, átbújik alatta, azt mondjuk, hogy tulajdonképpen majdnem átugorta, nem is kellett volna átugornia, stb.
Mi lenne, ha reális feladat elé állítanánk a szakdolgozat készítőt, de azt úgy bírálnánk le, mint a szakmunkásokat. Nincs osztályzás, de van: megfelelt, nem, tessék újra próbálkozni.

Listár Nikolett
2011.04.01, 23:01
Kálmán László:
Kedves László!

Köszönöm szépen, hogy részletesen kifejtette véleményét.

Egyes esetekben igaza van, amire később a diploma megírása és leadása után, a további szaklapok tanulmányozásával jöttem rá.

Egy diploma megírásánál, nem teljesen az a diák érvényesül, aki írta azt.

Az első elképzelésem sem aratott osztatlan sikert az iskolában és nem volt egyszerű külső szakembert sem találni, aki felvállalt egy teljesen zöldfülű, tapasztalatlan és könyvszagú tudással rendelkező mérnök kezdeményt.

A leírtakat igyekszem megfogadni és áttanulmányozni.

Kálmán László
2011.04.01, 21:41
Kedves Nikolett!

Nagyon tisztelem, hogy felvállalta munkáját a nyilvánosság előtt, és vitára bocsájtotta azt:

1, Szerencsétlennek tartom, hogy amikor geotermikus energiáról beszélünk, akkor a hőszivattyút húzzuk ki az asztal mélyéről. Ezt azzal magyarázom, hogy a hőszivattyúzás a geotermikus energia hasznosításának a legrosszabb módja.
Az már csak a hab a tortán, hogy a szondás geotermikus hőszivattyúzás hatásfoka is a leggyengébbek között van. Ettől már csak a kollektoros rosszabb hatékonyságú, sőt ez utóbbi általánosan tervezhetetlen.

2, Koncepcionális bűn hagyományos radiátoros rendszerre hőszivattyút tervezni.

3, Az ön által említett családi ház vízigénye 5 l/perc, (Ahol ennyi vizet sem lehet elnyeletni, ott tényleg nagy gáz van.) ilyen kis vízigényre nemigen fog a hatóság tanulmányokat kérni, tehát ez egy félrevezetés, sajnos eléggé általános. Éppen ezért az engedélyezési költség erősen túlzó.
A szondás rendszerben érdekeltek mesélnek mindig a 10 m alatti COP romlásról, ami a fűtésnél igaz is, de ha figyelembe vesszük a 15-20-as COP-vel üzemelő passzívhűtést, akkor magasan a vízkútpár kerül ki győztesen.
Persze, nyilván egyszerűbb volt „szakértőkre” hallgatni, mint számolni.
(Egy kútnak sok egyéb hasznosítása is lehet.)
Természetesen - tapasztalatom szerint – ezek az erősen kútpárellenesek, minden esetben elhallgatják a szondakör szivattyúzás energiáját és a glikol okozta veszteséget is.
A visszatáplálás analógiája helyes, de nem értem a szondánál miért marad ki, mivel a szondákkal esetenként több vízréteget is harántolhatunk és nem megfelelő tömedékeléssel ugyanakkora kárt okozhatunk, sőt több szonda nagyobb kockázat. Azt se feledjük, hogy a szondákban - legtöbbször - etilén glikol kering és ez is bekerülhet ezekbe a rétegekbe!

4, Sajnálom, hogy kimaradt a szonda telepítési költsége, mert az ugye erre a teljesítményre 2-3 millió Ft. is meghaladhatja, de nem ritka, hogy egy ötliteres kút 50.000 Ft-ból is megúszható.

5, Gondos tervezésnél, méretezésnél nem szükséges a talaj regenerálása, regenerálódik az magától is, persze erre is vannak ökölszabályok, de modellező szoftverek is. Egyenesen szánalmasnak tartom, amikor mérnöki gondolkodás helyett valaki aktív hűtéssel akar regenerálni. Családi ház esetén elegendő lehet a passzív hűtés is, de akkor az „áramszolgáltatóbarát” regenerálás mítosza is romba dőlhet.

6, Nem értem, hogy egy anyagon belül miért szerepel kétféle kazánhatásfok.

7, A HMV is elég kuszára sikeredett, de ennek a javítását Önre bízom.

Természetesen ezen kívül is számtalan
javítani való lenne az anyagban.

A „FELHASZNÁLÁS HELYZETET” sem találtam.

Szerencsésebb lett volna a hőszivattyút belefűzni a címbe, mert a ”dolgozat” sokkal inkább erről szól, de sokkal közelebb ált volna az Ön szakirányához a geotermikus váltófűtés, perontemperálás, szerkezettemperálás, tübbingtemperálás, stb.

Tisztelettel:
Kálmán László

Javaslat
2011.04.01, 09:58
Nem tudom hány,de azt tudom, hogy jó néhány épület készült az utóbbi években geotermikus hőellátással. Megannyi értékes információ forrás!
Remek feladat lenne a szakdolgozat készítők számára ezeknek az épületeknek a tapasztalatait feldolgozni.
Illetékesek, megoldható?

Listár Nikolett
2011.04.01, 08:24
Kálmán László:
Kedves Kálmán László!

Azzal nem segít Nekem, hogy annyit ír le, hogy hőszivattyús marhaságok.
Kérem, emelje ki azokat a konkrét hibákat és téves gondolatokat, amiket a dolgozatban talált.
Ezzel tudna segíteni és építeni a tudásomat.

Névtelen olvasó:
Kedves Névtelen olvasó!
Köszönöm szépen hozzászólását!

Jó szándékkal:
Tisztelt Jó szándékkal!

Köszönöm hozzászólását!
Amit ír azt sajnos tapasztalom is, nem egyszerű elhelyezkedni és nem is sikerült a dolgozatnak megfelelő munkakört betölteni.

Kálmán László
2011.03.31, 23:13
Kedves Nikolett!
Higgye el, jobban jár, ha nem részletezem a hőszivattyús marhaságokat, jól tükrözi a hozzá nem értést.
Nem tudom a Faragó Úrnak mennyi része van ebben, de minél nagyobb, annál sajnálatosabb.

Névtelen olvasó
2011.03.31, 22:12
LOL, emberek, a szakdolgozat nem erről szól

mindenkinek eljön az a pillanat, mikor kikerül az iskolából, és szembesül azzal, hogy a megszerzett tudás köszönő viszonyban sincs a magyar valósággal

Jó szándékkal
2011.03.31, 21:11
Az összefoglalást olvasva érezhető a szerző lelkesedése és ambíciója. Maradjon is meg. Szüksége lesz rá, mert a mai magyar valóság más, mint amit a dán, litván, stb. professzoroktól hallott. Sajnos nem lehet mindent pusztán jó akarattal megváltoztatni.
"élhető szebb, jobb és természetesen gazdaságosabb építkezési módok"- írja. Ugye tudja, hogy az építőipar romokban, a fizetőképes kereslet a béka feneke alatt? Ki ne szeretne szebbet, jobbat, hát még gazdaságosabbat? Ez lenne a hőszivattyú? Ez a kérdés megérne néhány szakdolgozatot.

Listár Nikolett
2011.03.31, 18:34
Kedves szakmérnök!
Köszönöm hozzá szólását!

Egyetértek azzal a gondolattal hogy 2-est adna olyan dolgozatra mely tele van hivatkozásokkal.
Az én esetemben esetben bizonyos adatok lettek (napsütéses órák száma, átlagos szél sebesség) internetes hivatkozással igazolva, szakkifejezések kerültek megmagyarázásra, törvényi hivatkozás került beírásra, táblázat lett letöltve amire szükségem volt a dolgozathoz, valamint olyan web oldalak lettek beszúrva ahol KEOP-os pályázatok találhatók meg.
Vannak olyan adatok, amiket szakavatott tudósok sok évi megfigyeléssel és munkával következtettek ki, én ezeket is felhasználtam a munkámban.

szakmérnök
2011.03.31, 17:55
Kedves Nikolett !
A dolgozata, annak felépítése és tartalma megfelel az Ön korának. A geotermia ismerete, annak felhasználása nem ilyen egyszerű. Javaslom a tudományos elmélyülést. Az épület-energitikai rész, hát azt a konzulensei jól adták meg. Ezen túlmenően a munka elvégzésével kapcsolatban azt gondolom és tudom, hogy amikor egy dolgozat végén tele vagyunk internetes hivatkozásokkal, hát arra szoktam 2-es osztályzatot adni.
Pussz.

Listár Nikolett
2011.03.31, 14:24
sz:
Kedves sz!
Köszönöm a pozitív hozzászólást, és igen, a 2 szám helyes.

b2:
Köszönöm szépen a pontosítást, a jövőben figyelni fogok erre.

Seherezádé:
Kedves Seherezádé!
Így most már értem Kálmán Úrat és természetesen nem elvetendő a hőszigetelés ténye sem. Az épület hőveszteségeit jelentősen lehet vele csökkenteni, ami által olcsóbb lesz az építményhez szükséges fűtési rendszer kialakításának költsége illetve a jövőbeni fűtési díj is.

sz
2011.03.31, 10:35
Kedves Nikolett!
Gratulálok a munkájához!
Seherezáde véleményével azonosulok.
Kérdésem csak annyi, hogy a következő két szám helyes-e, vagy nem. 11,71 és 23,19.
Egyébként a témáját nagyon aktuális, fontos témának tartom, és remélem, hogy a jövőben is olvashatjuk publikációját ebben a témában!
Üdvözlettel
sz

b2
2011.03.31, 09:13
26. oldal
Egy 0.7-1.0 mW kapacitású erőmű létrehozható lehetne a régióban,
(Itt egy elírást javítani kell.)

Én ezt így írtam egy hozzászólásomban.

A vizsgálat idején napi 1000 köbméter víz, és 130 Celsius fok.
Ez 0,6 MW teljesítményű erőművet tudna működtetni

Ha netalán érdekel valakit, akkor fontosnak tartom, hogy a végeredményt, meghatározó paramétereket ne kelljen utólag keresgélni.

Tetszik a mű, de nekem így tetszene jobban.

Seherezáde
2011.03.31, 08:20
Tisztelt Listár Nikolett !
Kálmán úr csak azt szeretné mondani, hogy ami nem hőszigetelés az marhaság.
Ami a hőszigetelésnek konkurense lehet, olyat még Kálmán úr nem dicsért meg.
Pedig nem jó dolog a konkurens stratégiáját nem ismerni.

Listár Nikolett
2011.03.31, 08:00
Mióta marhaság amit egy rendelet előír, ami alapján az összes épületenergetika program is dolgozik?

Kálmán László
2011.03.30, 22:22
"Mérnökiesen" összeollózott anyag, a végén megfűszerezve egy kis hőszivattyús marhasággal.