|
 |
|
|
|
Jelentős technikai potenciál mutatkozik a közép-kelet-európai (KKE) régióban a vízenergiát villamosenergia-termelésre hasznosító létesítmények fejlesztése és bővítése területén. Ezek megvalósulása esetén biztosíthatóvá válna a régióban élők tiszta energiával történő energia-ellátása és egyben az országok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése is - derül ki a KPMG 2010. novemberi energetikai tanulmányából.
Az Európai Unió önként vállalt kötelezettséget arra, hogy élenjáró szerepet töltsön be az üvegházhatású gázok csökkentése terén, hiszen az egy főre jutó energiafogyasztása és így a szén-dioxid gáz (CO2) kibocsátása messze meghaladja a fejlődő világét. A szén-dioxid-kibocsátás és az energiafogyasztás 20%-os csökkentésén túl az EU önként vállalta, hogy a teljes fogyasztás megújuló erőforrásokból való kielégítését 20%-ra növeli. Kiss Péter, partner, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője szerint a minimális szén-dioxid-kibocsátással járó nukleáris alapú energiatermelésen túl jelentős szerepe lehet a vízenergiának, az úgynevezett „háromszor húszas” direktívában kitűzött célok elérésében. „Az uniós klímavédelmi célok elérésével egyidejűleg egyre növekvő szükség van a szabályozói kapacitások bővítésére is. Ezt a megújuló erőforrások elérhetőségének szezonalitása - éven és akár napon belüli ciklikusságok a nap, a szél és akár a biomassza esetén is -, illetve az összes teljesítményigényen belül, a szintén változó lakossági fogyasztás folyamatosan növekvő részaránya indokolja”- tette hozzá a szakember. A vízenergia lehetséges szerepének bemutatására a KPMG budapesti székhelyű, energetikai és közüzemi tanácsadásra szakosodott globális kompetencia-központja elkészítette és a napokban közzétette legújabb „Central and Eastern European Hydro Power Outlook” címet viselő regionális tanulmányát, amelyből kiderül, hogy az évtizedek óta folyamatban lévő fejlesztések ellenére, a KKE-régió 17 országában, csupán a teljes műszaki vízenergia-potenciál egyharmadát használják ki. „A rendelkezésre álló vízi erőforrások kihasználatlanságának ténye a régió összes országában közös jellemvonásnak tekinthető; még a vízenergia-hasznosításában élen járó Albánia és Montenegró esetében is, amely országok saját villamosenergia-ellátásuk megközelítőleg 80 százalékát vízenergia felhasználásából fedezik. A rangsorban sereghajtóként szereplő országok, úgy mint Észtország, Magyarország és Koszovó, bár vízi erőforrásokban szintén bővelkednek, a vízenergia mégis jelentéktelen hányadot tesz ki jelenlegi villamosenergia-mixükben – mutatott rá Kiss Péter. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a KKE-régió jelenleg mintegy 29 000 megawatt vízenergia-termelő kapacitással rendelkezik, ez csaknem a teljes beépített kapacitás egynegyede, amely 2007-ben 62,5 terawattóra megtermelt villamos energiát, avagy 18 százalékos teljes villamosenergia-igény kielégítését jelentette. Jelenleg hatékony műszaki és üzleti tervezés, valamint kedvező szabályozási feltételek mellett, az új és korszerű vízenergia-létesítmények éves szinten akár 176 terawattóra villamos energia előállítására lennének képesek a régióban. „Ez a szám majdnem a háromszorosa a jelenlegi kapacitásnak, illetve nagyjából 50 százalékát jelenti a 2007-ben fellépő teljes közép-kelet-európai villamosenergia-igénynek”- hangsúlyozza a szakember. A vízenergia-potenciálban élen járó öt régiós ország, úgy mint Bosznia-Hercegovina, Románia, Bulgária, Albánia és Lengyelország tekintetében pedig évente akár a 103 terawattórát is elérhetné, amely mintegy 60 százaléka a régió teljes potenciáljának. Ausztriának - habár nem tartozik a KKE-régió országai közé – mégis kiemelt figyelmet szentel a tanulmány a vízi erőforrások felhasználása területén. A kiemelt figyelem egyik legfőbb oka az, hogy az ország hatékony közigazgatása, valamint kiváló természeti adottságai kombinációjának köszönhetően, egy olyan villamosenergia-rendszert alakított ki, amelyben a megtermelt villamos energia 60 százalékát vízenergiából állítják elő. Példaértékkel bír továbbá, hogy egy olyan termelői portfóliót tartanak fenn, amely megdöbbentő számú, mintegy 2400 kis vízerőművet működtet. A szomszédos Ausztriával szöges ellentétben Magyarországon a beépített vízerőművi kapacitás csupán 46 megawatt, amely évente alig több mint 200 gigawattóra villamosenergia-termelést jelent. Ez kevesebb mint 1 százalékát teszi ki az ország teljes villamosenergia-termelésének, habár a magyar műszaki vízenergia-potenciál éves szinten elérhetné a 8 000 gigawattórát is, amely hozzávetőlegesen 20 százalékát tenné ki az ország jelenlegi teljes villamosenergia-igényének. ”Tényként kell kezelni, hogy a Duna nagyon jó kihasználhatósági adottságokkal rendelkezik, így tiszta villamosenergia-előállítás szempontjából értékes és mindeddig kiaknázatlan zöld energiaforrást jelentene Magyarország számára. A Duna erejének hasznosítása azonban Magyarországon a mindenki által ismert történelmi, politikai vonatkozások miatt érzékeny pontokat érint” - mutatott rá a szakember. Kiss Péter szerint ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a magyar energiapolitikának jövőképe legyen akár a magyar, akár a régió vízenergia-hasznosításával kapcsolatosan mind energiatermelés, mind szabályozói kapacitások, például szivattyús-tározós erőmű létesítése tekintetében. A KPMG „Central and Eastern European Hydro Power Outlook” című tanulmánya a KPMG magyarországi honlapjáról a kpmg.hu-ról tölthető le.
Navigáció: Mit szól hozzá?Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni. Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket. Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Hozzászólások:
Most olvastam streszi Dunaszaurusz v. D. J. Zs. streszi hódvédő Reális Zöldek Dr. Héjjas István |
|
Hirdetések
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kérdés? Megjegyzés? Írjon: szerkeszto@zoldtech.hu vagy hívjon: 70/634-0265 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
