Az amerikai hadsereg és az alternatív üzemanyagok Zöldtech *
2011.03.02
23 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Az Egyesült Államoknak nem származik érdemi katonai előnye abból, ha fokozottabb mértékben támaszkodik az alternatív forrásokra repülőgépeinek, hajóinak és más fegyverezeti rendszereinek üzemanyaggal való ellátásához - áll a RAND Corporation kutatóintézetnek az amerikai kormány megbízásából készített tanulmányában.
H i r d e t é s
A jelentés érvei között szerepel, hogy a legtöbb alternatív tüzelőanyag-technológia vagy még nem bizonyított, vagy túl drága, vagy pedig nem érte el azt a kereskedelmi méretet, amely alapján eleget tudna tenni a hadsereg követelményeinek az elkövetkező tíz évben.
Alga és magvas gomborka
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az amerikai védelmi minisztérium rengeteg időt és pénzt áldozott a különböző forrásokból kinyerhető bioüzemanyagokkal folytatott kísérletekre (így nyersanyag-alternatívaként vizsgálták az algákat vagy a nálunk magvas gomborkának, illetve sárgarepcének nevezett virágos növényt). A RAND Corporation szerint viszont nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az energiahatékonyságra, mert úgy eredményesebben lehetne felvenni a küzdelmet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása ellen.
Az intézet sürgeti a kongresszust, hogy vizsgálja felül az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos katonai jellegű programok költségvetését. Ugyanakkor ha mindenképpen elkötelezettek akarnak maradni az alternatív üzemanyagok használata mellett, a jelentés készítői azt javasolják, hogy törekedjenek a leggazdaságosabb, a leginkább környezetbarát és rövid távon is eredményes megoldásra: a szénből és a biomasszából származó kombinált folyékony üzemanyag előállítására, a gyártási folyamat közben pedig összpontosítsanak a széndioxid-kibocsátás mértékének szabályozására.
Obama milliárdjai
A nonprofit kutatócsoport tanulmányának megállapításai alighanem sok vitát váltanak ki majd a későbbiekben is Washingtonban. Az Obama-kormány ugyanis eddig már több milliárd dollárt irányított át azoknak a technológiáknak a támogatására, amelyek célja új, tiszta energiaforrások feltárása, miközben a kongresszus vonakodott jóváhagyni bármilyen, a klímaváltozással vagy a megújuló energiákkal kapcsolatos jogszabályt. A Pentagon a maga részéről arra törekszik, hogy növelje a hadsereg hatékonyságát és csökkentse a fosszilis üzemanyagoktól való függőségét a következő évtizedben, 300 millió dollárnyi gazdasági ösztönző pénzügyi forrást és kutatási pénzt szentelve e célok elérésére.
Nem lehet csodálkozni azon, hogy a RAND Corporation következtetéseit szinte azonnal éles kritikával illették a hadsereg egyes ágai - főként a haditengerészet, amely már igen előrehaladott vizsgálatokat folytatott a speciális, alga alapú üzemanyagok alkalmazásának területén. "Egyáltalán nem tartjuk meggyőzőnek a jelentés készítőinek érvelését - nyilatkozta Thomas W. Hicks, a haditengerészet energiaellátásáért felelős helyettes államtitkár a The New York Timesnak. - Nem hisszük, hogy megfelelő volna az elkötelezettségük e piac iránt... Ez a jelentés nem éri el a RAND-től megszokott színvonalat."
Az elemzés felbosszantotta a környezetvédő csoportokat és a bioüzemanyagok támogatóit is, szerintük a kutatóintézet szakemberei alábecsülik az algák felhasználásában lévő piaci potenciált, miközben túlbecsülik a széndioxid-elkülönítési és -tárolási technológia rendelkezésre állását és hatékonyságát.
Az Egyesült Államok légiereje átfogó teszteléseket folytat bioüzemanyag-keverékkel repülőgépein, a haditengerészet pedig tavaly nyáron több mint 75 ezer liternyi alga alapú üzemanyagot kapott vizsgálati és tanúsítási célból a kaliforniai Solazyme cégtől. A Solazyme további 570 ezer liter idei szállítására is szerződést kötött a védelmi minisztériummal.
Ismét a civil szféra lesz a haszonélvező?
E törekvések támogatói azzal érvelnek, hogy a katonaság jelentős vásárlóereje révén segíthet ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát a civil szférában is.
"Nem ez az első példa arra, hogy egy katonaiként induló projekt jóval nagyobb hasznot hajt a polgári életben, mint eredeti közegében. Elég csak az internetre gondolni" - fejtette ki Paul Winters, a biotechnológiai ipar amerikai szervezetének egyik szóvivője Washingtonban.
A haditengerészet államtitkára is osztja azt a nézetet, amely szerint a kőolaj-alternatívák használata iránti törekvés előnyei nem a katonai közegben jelentkeznek. "Amikor ezt tesszük, energetikai biztonsági kérdéseket is szem előtt tartunk. Minden egyes hordó olaj révén, amelyet alternatív forrásból nyerünk, javul a biztonságunk és a függetlenségünk" - hangsúlyozta.
Ugyanakkor a jelentés témavezetője - James T. Bartis, a RAND Corporation vezető politikai kutatója - azzal érvelt, hogy bár a folyékony üzemanyagok katonai jellegű felhasználása igen jelentős - mintegy napi 340 000 hordó -, ez nem éri el az össznemzeti használat 2 százalékát sem: utóbbi a becslések szerint mintegy 19 millió hordó naponta. (Egy hordó hozzávetőleg 159 liternek felel meg.)
Így hiába tesz nagy erőfeszítéseket ebben az irányban a hadsereg, az üvegházhatás mérséklését szolgáló hozzájárulása elenyésző lesz. A tanulmány szerzőinek álláspontja szerint mind a védelmi minisztériumnak, mind pedig a kongresszusnak felül kell vizsgálnia, hogy a védelmi előirányzatoknak továbbra is támogatniuk kell-e az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos fejlesztéseket.
Arra is rámutatnak, hogy az energiafüggetlenségről és -biztonságról rendelkező 2007-es törvény szerint a szövetségi ügynökségek által "mobilitással kapcsolatos felhasználásra" beszerzett minden alternatív és szintetikus üzemanyag esetében csökkenteni kell - vagy legalábbis szinten kell tartani - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ugyanúgy, mint a hagyományos üzemanyagoknál.
A legtöbb növényi alapú üzemanyag-alternatíva esetében még mindig nincs teljesen tisztázva a teljes életciklusra vetített emissziós hatás - hangsúlyozta Bartis -, különösen annak a változásnak a mértéke, amelyet az új formulák a művelési talajra közvetlenül vagy közvetve gyakorolnak az egész világon.
Harcban a termőföldért
Az alternatív üzemanyagok céljaira szolgáló növények versenyben állnak a termőföldért az élelmezési célú növényekkel. Csupán ahhoz, hogy 200 000 hordónyi ilyen üzemanyagot előállítsanak - ami az egyesült államokbeli olajfogyasztás körülbelül 1 százalékát jelentené -, az ország jelenleg művelés alatt álló szántóföld területének mintegy 10 százalékát kellene átengedni az energianövények termesztéséhez - fogalmazott a témavezető.
A legígéretesebb alternatív üzemanyagok a RAND-jelentés szerint az úgynevezett Fischer-Tropsch-folyamat révén nyerhetők ki: már csaknem egy százada kidolgozták azt a technológiát, amelynek segítségével a kőszénből folyékony üzemanyag állítható elő. A módszert korlátozott mértékben még mindig használja néhány ország, és lehetséges kombinált alkalmazása is - szénnel, földgázzal, biomasszával. Az átalakítási folyamat azonban rendkívül energiaigényes, és mivel szenet használnak fel, ez hatalmas mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával jár együtt - sokkal többel, mint amennyi a hagyományos üzemanyagok rovására írható.
Ugyanakkor a szén és a fenntartható módon előállított biomassza-nyersanyagok keveréke, kombinálva a széndioxid-leválasztási technológiával, életképes alacsony széndioxid-kibocsátású alternatíva lehetne - vetette fel a kutatóintézet.
Mindeközben az olyan tüzelőanyagok, mint amilyenek az algából származók, kereskedelmi szempontból messze nem tekinthetők késznek - jelezték a RAND-szakértők. Nagy kutatási és fejlesztési beruházásokra lesz még szükség ahhoz, hogy megbecsülhetők legyenek a technológia termelési költségei és a környezetre gyakorolt hatásai.
Érthető, hogy a kutatócsoport által publikált eredmények alaposan felbosszantották az iparág és a környezetvédő csoportok képviselőit.
A lobbi ellenérvei
Brian Siu, a Nemzeti Erőforrás-védelmi Tanács (Natural Resources Defense Council) politikai elemzője szerint a folyékonnyá tehető szén előállítását szolgáló technológia a szénbányászatnak a mai szintet messze meghaladó növekedését eredményezné. Ez pedig egész hegyek eltávolításával, a felszín alatti vizek szennyeződésével, a biodiverzitás csökkenésével és további, nemkívánatos bányászati hatásokkal járna együtt.
Mary Rosenthal, egy algákra és biomasszára szakosodott kereskedelmi szervezet ügyvezető igazgatója e-mailben adott hangot felháborodásának: szerinte az, hogy a jelentés úgy jellemzi az algákkal kapcsolatos fejlesztéseket, mint egyszerű kutatási témát, nemcsak megalázó, hanem nyilvánvalóan hamis is.
Mint írta, már több mint 100 vállalat, tudományos intézmény és egy sor országos laboratórium dolgozik közösen az algákból előállítható üzemanyagok fejlesztésein. Meggyőződése, hogy a technológia kereskedelmivé válása jóval közelebb van annál, mint amit a RAND Corporation jelentése sugall. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
erbe
2011.06.10, 22:59
"-Sok hülye autós! Mind szembe jön az autópályán."
nakaroly
2011.06.10, 14:14
Komolytalan értetlenekre nem szabadna válaszolnom. A magasabb szalma ár segítené mezőgazdás problémáit csökkenteni, nem támogatások várása lenne , hanem tisztességes profit kevesebb CO2-vel.
nakaroly
2011.06.10, 13:46
Nem kívánom jelöltetni egyik párhoz sem mert nem én feladatom, mert egyikkel sem értek teljesen egyet. Keresztény -zöld párt még nincs. Ha lehetne az lennék.
Ja az uborka az finom saláta, persze nem spanyol, mert az megtanítja futni az embert állítólag.
b2
2011.06.10, 08:58
Az amerikai hadseregnél nem kis problémát jelent a harcoló csapatok ellátása.
Nem ritkán az odaszállított energiahordozó, emberéletekbe, felrobbantott szállítmányokba kerül.
Kétszer akkora tömegű, fele olyan energiatartalmú, anyagot szállítani kétszeres kockázat.
Nyilvánvaló hogy a legnagyobb energia-sűrűségű üzemanyagot kell szállítani.
Ez jelenleg nem a megújuló.
Helyszíni előállításkor számolni kell a technikai eszközök, mint jó célpont nyújtotta problémával.
Nem jó megoldás hatalmas területeken algatenyésztő, algahalászó, szárító, elgázosító, és egyéb technológia.
Eredetileg a tengerészgyalogosokat arra képezték ki, hogy (titokban) tengeren gyalogolva vízi uborkát szedegessenek.
Főleg így uborkaszezon idejében.
De aztán lebuktak, az arabok észrevették, és hülyére röhögték magukat.
erbe
2011.06.09, 20:54
uborka!
Már nem is szólok hozzá. A végén még jobbikos képviselőnek jelölteti magát (Zagyva...). :-(
uborka
2011.06.09, 20:15
károly, most jön az uborkaszezon, nincs kedve egy kis szünetet tartani?Rém fárasztó...bocs, de komolyan...
nakaroly
2011.06.09, 15:56
1, Önmagában a homok is lehetne egy szűrő fajta végül is ez választotta a tengerparton azt rengeteg alga tömeget, ami problémákat okozott. A homok szűrés technikáját alkalmazzák ívó víztisztítás esetén is.
Ebben az esetben nagyobb homokszemek gyors ülepedése ragadná magával az algát, ha ez lehetséges.
2, Vagy mesterséges úszó tengerpartot kialakítani, ami szűrőként funkcionálna, amire természetes hullámzás hordaná ki a szerves anyagot. (ilyen esetben az volna probléma, hogy homok kimosódna meg kellene tervezni ezt a rendszert és visszaforgatni a homokot, sőt elválasztani az algától)
3, Ezen kívül sokféle szűrőt el tudnék képzelni pl. forgó henger szűrőt, aminek nem kell olyan hatalmas víztömeget megmozgatni, hanem forgása esetén leválasztódik a felszínéről a szerves anyag.
4, Vagy olyan rendszert, ami homokkal keverné és ülepítené az algás vizet.
5, A víz magától is mozog, nem csak hullázik, ezt ki lehetne használni egy álló szűrő fallal vagy forgó hengerrel amit folyamatosan tisztítunk.
Nem tudom, melyik lehetne a gazdaságos vagy a legjobb.
nakaroly
2011.05.04, 20:30
Nagyobb alga farmokon is használnak szűrő rendszert, ezt nem lehetne tengeren alkalmazni vagy valami hasonlót? Mellé préseket, centrifugákat, öblítőket, ha szűkséges?
nakaroly
2011.04.28, 19:29
Ez az alga koncepció persze fantasztikusnak tűnik, de én úgy érzem nem az 21. században hanem teljesen természetesnek kellene lennie. Én arra gondoltam vizsgálni kellene kutatni ezt, a kérdést.
Még ha ezt az alga gázt nem is tudjuk hasznosítani csak annyit, tudunk, hogy az olajmezőből kiszivattyúzzuk a tenger vizet és kicseréljük ipari szennyvíz szivattyúkkal kb. 10 % szerves anyag tartalmú algás tengervízzel ezt végbe visszük nagyobb csöveken, amiket lezárunk. Még ha soha sem használjuk fel (ami nagyon ésszerűtlen lenne) akkor is le van kötve a szén szerves anyag formájában. Ha ez nem lehetséges, akkor tartály megoldásokat is megvizsgálni. A tartály felszíne négyzetesen növekszik a térfogata köbösen. Persze nyomásállónak kell lennie. Vagyis arra gondoltam nagyban olcsóbb lenne. Több tartály kellene vagy sekélyebb tengereken vagy szigeteken, amik ciklusban működnek, úgy azok közel legyenek az alga mezőkhöz. ezek vagy csak zárt tenger öblökben lennének lehetségesek vagy természetes káros vörös alga befogásával, foglalkoznának így természet káros feleslege lenne befogva. Gondolom függőleges rácsos úszó keretek, megfelelnének. Mint írtam ez nem lehet Mo-rtól megoldani hobbiból egy -két óra alatt, hanem rengeteg számításra (több száz mérnök-geologus-biólogus munka évre, vagyis egy csapat több évi munkája lenne vagy) van szükség az optimalizáláshoz. Vagy legalább néhány emberrel választ kell adni, hogy lehetséges e.
Legalább a szűrési energiát, szállítási energiát meghatározni, lebomlási időt, tartály méreteket.
Ez szállítás lehet lassabb nagy tömeg esetén, mint ahogy fa uszály is lassan halad a folyókon.
Ez gondolat kicsit hasonló, amikor visontai lignit helyett ajánlottam a feldolgozott nád használatát. Az elv ugyanaz ez a szén légkörből származik és nem a földből.
re-1
Ha te tudnál tized annyi jó gondolatot kitalálni, mint én akkor már írnál is valamit, lenne mondanivalód nem csak az én lejáratásommal lennél elfoglalva fajankó. Vagy legalább racinálisan számításokkal cáfolnál meg.
Fabatka
2011.04.27, 09:13
Ha össze lenne gyűjtve egy könyvben a világ valamennyi megvalósíthatatlan, holdkóros ötlete, akkor a könyv felét biztosan nakaroly ötleteinek kellene szentelni.
A könyv címe ez lehetne:
"Még egy pár apró problémát meg kell oldani, de..."
nakaroly
2011.04.26, 19:26
Még ehhez néhány gondolat:
Nyilván a jobban szűrhető tengeri (folyami) szerves anyagot kellene gyűjteni, vagyis nem magányosan lebegő egysejtűeket, hanem szerves algákat, amik nagy tömegben vannak jelen.
Ezzel kapcsolatban egy másik gondolat: ha sikerülne tömegesen és gazdaságosan (és véleményem szerint nagyon gyors lenne rothadása, mert ideális elem összetétele van és finom szerkezetű), akkor keletkező biogáz CO2 tartalmát leválasztani és azt lepréselni tengeri olaj kutakba. Persze csökkenteni kell víz és só tartalmat.
A másik cikk írta, hogy hatalmas a CO2 tárolási lehetősége van Mo.- nak is gondolom ezek mennyiségek még nagyobbak az északi tengeri olaj kutakban. Így megoldódná olcsóbban az a problémát, hogy hogyan szállítsuk egy helyre nagy mennyiségű CO2 gázt. Egyszer már említettem CO2 -gáz csővezetéken történő szállítását igazából azon is gondolkodtam, hogy gáz bontoknak lehetne-e CO2 tároló olajmezők, mellé kellene épülnie. Akár ugyanezt, gondolatot alkalmazni Mo.-i olaj kutaknál, Szolnok is Tisza mellett van.
nakaroly
2011.04.21, 20:28
Ha nem itt akkor olyan részen ahol nincs gazdag természetes élő világ csak arra kell vigyázni szerintem , hogy nem metánt gyártsunk az üvegház hatású CO2-ből. Vagyis teljesen be kell gyűjtsük a keletkező szerves anyagot.
Ha az aglal bloom -t beírjuk a keresőbe képekhez akkor kijön egy pár tanulságos kép pl. alga gyűjtő kombájn Indonéziában vagy alga kisodródások francia vagy kínai tenger partokon stb...
nakaroly
2011.04.21, 20:11
Ez nem így van! ha világ más részén elkezdenek és tudnak valamit akkor mi is tanulhatunk tőlük ! (gyűlnek gyakorlati tapasztalatok) vagyis világ, ha anyagilag nem is de lélekben és értelemben egyszerre fejlődik!
Vagyis akkor ez gondolat eljut hozzánk is. ha nyugaton jól működnének az alga farmok akkor hozzánk is telepítenének belőle!
Fitoplankon felesleget is elő lehet idézni vas vegyületekkel, foszforral.
Persze hazai dolgokra kellene figyelni elsősorban. tökéletesen igaza van, legyen az alkotmány, kertészkedés, vagy más munka.
Na meg persze itt van húsvét áldott ünnepe is.
Névtelen olvasó
2011.04.20, 18:10
"Abból gázt -abból olajat ha kell ...vagy lehetséges" -> vagy esetleg teljesen más valamit nakaroly Úr?
Adjuk meg a választási lehetöséget azoknak, akik értenek is hozzá!
Mi pedig törödjünk az alkotmányunkkal...
Fabatka
2011.04.20, 13:46
Na attól mentsen meg minket az ég, hogy nakaroly főállásban boncolgassa a rémálmait...
A fitoplankton szűrést szerintem továbbra is bízzuk a bálnákra és a halrajokra - így talán még tíz év múlva is láthatunk bálnát, illetve ehetünk szardíniát.
Továbbá nagyon nehezen hihető, hogy az egyébként jelentéktelen méretű Biscay-i öbölben (mert nyilván erre gondolt) az egész bolygó fitoplankton (vagy alga?) "produktumának" több mint 1%-a van...
Ez van megadva forrásként megadva, annyi hiba tényleg van, hogy nem alga hanem fitoplankton-virágzás a Vizcayai-öbölben- műhold képen. (van többfajta alga szaporodás is)
Ha csak ezzel az egy kérdéssel foglalkoznék egész nap , hogy oldjam meg ezt az egy kérdést, az is elég nagy feladat lenne kitalálni. Azt az elég nagy méretű nagy áteresztő képességű , erős, de kis energiai igényű szűrőt, ami abból szerves anyagból kitermeli először kísérleti mennyiségeket.... Kérem ne várjanak többet egy kérdésről, addig amíg nem ez lesz munkám fő állásban megbecsült fizetéssel. Gondolom műanyaggal kombinált acél szűrök kellenének esetleg lemásolni valamilyen természetes megoldást (bálna, hal) vagy helyben forgatni tengerben műanyag szűrő rendszereket és arról letermelni-leválasztani a szerves anyagot. Abból gázt -abból olajat ha kell ...vagy lehetséges gazdaságosan ezért kellene kísérletezni. vagy eldönteni természetes metán hidrát források olcsóbbak és erre kitalálni befogási módszert vagy valamit csinálni...vagy világ mely pontjai olcsóbbak melyik pontján nem?
Névtelen olvasó
2011.04.18, 21:29
"Az amerikai hadsereg és az alternatív üzemanyagok"
nakaroly
2011.04.15, 17:40
Láttam egy algavirágzásos szép műhold képet egy régi élet és tudomány újságban Francia-Angol -Spanyolország között lévő tengeren egy kimondhatalan nevű öbölben. Volt mellette egy számadat: a föld óceánjaiban évente 90 millárd tonna CO2 kötődik meg alga formájában! Akkor ebben az öbölben lehet évente kb 1 milliárd tonna (?), ha figyelembe vesszük, hogy óceánok nagy része kék sivatag. Ez gondolatot írtam már csak a számadatok megleptek. Azt nem tudom lehetséges, lenne ilyen mennyiségek kis részét leszűrni valahogy és helyben biogázt termelni belőle úgy, hogy a környezet a tengereket, a halállományokat nem terheljük vele.. tengeri úszó biogáz farmokon. Vagy milyen speciális ráccsal lehetne szűrni algát sótlanítani, a mennyi idő alatt termel biogázt? Fel lehetne használni termelődő trágyát valamire vagy Káliumot kinyerni belőle. Lehetséges e érdemes e algából biogázt termelni?
Ez csak gondolat csak egy elmélet, magyar vonatkozása nincs, esetleg ennyi, hogy tiszai algaburjánzásokat (vagy azok egy részét) is le kellene szűrni valahogy, ha ez lehetséges szintén úgy, hogy környezetet, halakat ne terheljük vele.
nakaroly
2011.03.04, 12:37
Van száz megoldás amit nagyon pontosan ismernek nagyon régen csak nagy adag nem akarás van dologban, mert akkor kevesebb olaj kell.
pl . víz- üzemanyag emulzió. Amit 20% -ig lehet növelni és keverni az üzemanyagba vagy beporlasztani az égésbe . Az égés tökéletesedik kevesebb korom képződik, nagyobb lesz az égés termék vízgőz tartalma ami eddig is tartalmazott vizet ugyanis az olaj hidrogén tartalma is vízzé alakul. Ez a témát olaj tanszéken is elismerik, csak a gyakorlatba nem engedik ki. (persze ez a technika télen másképpen használható)
És a többi százat had ne soroljam fel. CO2 folyadék injektálás, NH3 stb.
Valahogy tényleg kell annak az országnak megújuló energiára pénzt félre rakni tudnia, mert szégyen az ami ott folyik, hogy 10% pénzt nem hajlandók költeni mint hadi költségvetésre.
Habzsolják az állam pénzét bizonyos cégek...
Névtelen olvasó
2011.03.03, 14:53
Kell az a sok repülő, tank és a többi üzemanyag zabáló?
