ZÖLDTECH  
 Magazin 
 Piactér 
 Webáruház 
  Címlap   Hírlevél   Eseménynaptár   Lexikon   Számítások   Hozzászólások   Partnereink

Rovatok:
Megújuló energiaforrások
Napenergia
Napelem
Napkollektor
Szélenergia
Biomassza
Hőszivattyú
Geotermikus energia
Vízenergia
Környezetbarát technológiák
Energiatudatos építészet
Energiatakarékosság
Energiapolitika
Klímaváltozás
Pályázatok
Oktatás
Jogszabályok
Egyéb
Legnépszerűbb cikkek
Támogatóink:


A Zöldtech magazin támogatója

A Napelem rovat támogatója

A Hőszivattyú rovat támogatója

A Napenergia rovat támogatója

A Zöldtech magazin támogatója

A Zöldtech magazin támogatója
Partnereink >>>
Tudta-e, hogy ... ?
... Magyarország területére egy év alatt 400-szor több napenergia érkezik, mint az ország teljes éves energiafelhasználása.
Figyelmébe ajánljuk
Hugh Piggott:
A szélturbina készítés kézikönyve
Téma: szélturbina építése házilag
Szélenergia

A szélenergia támogatás vitás kérdései Magyarországon
Zöldtech * 2011.02.22
6 hozzászólás
Magyarország
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság közleménye a szélenergia támogatásáról és a fogyasztói árakra gyakorolt hatásáról.

H i r d e t é s

Sajtóközlemény - Magyar Szélenergia Ipari Társaság

A környezetbarát energiatermelés szabályozási és támogatási rendszerének problémáiról és átalakításáról szóló sajtóhírekben félrevezetően jelenik meg a szélenergia támogatása által a fogyasztókra gyakorolt hatása. A szélenergia hazai energiaforrás, melynek fokozottabb használata csökkenti Magyarország orosz földgáztól való függését, a külső árhatásoknak való kitettségét, növeli a környezetbarát módon megtermelt villamosenergia részarányát, így nem csak hozzájárul hazánk nemzetközi és uniós kötelezettségeinek teljesítéséhez, de piacon értékesíthető széndioxid kvótát is termel. A szélenergia támogatása a fogyasztók számára szinte érzékelhetetlenül minimális terhet jelent, hiszen kilówattóránként mindössze 0,176 Ft jut a szélenergia termelőkhöz, ami egy átlagos magyar háztartás 48,54 Ft/kWh díjának 0,35 %-a.

A szélenergia hazai, tiszta energiaforrás, ami hozzájárul az energiaimport csökkentéséhez, és a károsanyag kibocsátás csökkentéshez. Légszennyezettségi adatok az egészségügyi határérték közelében, füst, szmogriadó Magyarország nagyvárosaiban - erről szóltak a hírek 2011 januárjában. Az emberek többsége tehetetlen aggodalommal figyeli ezeket a híreket. Közben pedig a Magyarországon beépített 330 MW összteljesítményű szélerőmű kapacitás hozzájárul egy élhetőbb környezet megvalósításához. A szélerőműveknek ugyanis egyáltalán nincs károsanyag kibocsátásuk, csökkentik az üvegházhatást azáltal, hogy fosszilis energiatermelést váltanak ki. A hazai szélenergia-potenciál alapján a szélenergia hasznosítása kulcsfontosságú szerepet játszhatna a tiszta, élhető, egészségesebb környezet megteremtése érdekében.

A szélenergia támogatása minimális fogyasztói terhet jelent. Sokszor sajnos téves állítások jelennek meg a sajtóban, miszerint a szélerőművek jelentősen drágítják a fogyasztói árakat. Valójában azonban a szélenergia fogyasztói árakra gyakorolt hatása minimális. A Magyar Energia Hivatal 2010 első félévének villamos energia termelés adataiból, a KÁT átvételi árból és a KÁT támogatás mértékéből meghatározható a szélerőműveknek a fogyasztói árra gyakorolt hatása. 2010. I. félévében a villamos energia fogyasztás 17.717 GWh volt. Ebből a szélenergia 230 GWh, melynek támogatása a KÁT kasszából 3,126 milliárd Forintot tett ki. 2010 január elsejétől átlagosan egy magyar háztartás 48,54 Ft-ot fizetett kWh-ként az áramért, aminek nettó értékéből 0,176 Ft/kWh támogatást biztosít a fogyasztói ár a KÁT rendszeren belül működő szélerőművek számára. A szélerőmű üzemeltetőktől 2010-ben nettó 29,28 Ft/kWh-ért vették át a megtermelt villamos energiát.

A jelenlegi támogatási rendszer szennyező termelőket részesít előnyben, és igazságtalan támogatásokat is nyújt, amelyeket meg kell szüntetni. Összehasonlításként az olyan, szintén a villamos energia fogyasztói árában többletként jelentkező támogatás jellegű tétel, mint például a szénpiaci szerkezetátalakítás támogatása, a fosszilis tüzelőanyagot használó, tehát környezetszennyező Vértesi Erőmű Zrt. életben tartásának költsége 0,2 Ft/kWh többletköltséget jelentett.

A szélenergia termelők nem kapnak beruházási támogatást, és hosszú távon csökkentik a fogyasztói árakat. Az üzemeltetők a piaci árnál magasabb KÁT árat csak a beruházás megtérülésének idejéig kapják, utána a szabad piacon értékesítik a megtermelt energiát. A jelenleg megtérült, szabad piaci áron értékesítő szélerőművek nettó 8-12 Ft/kWh áron értékesítenek, ez ugyanabban a nagyságrendben mozog, mint a már szintén megtérült Paksi Atomerőmű által termelt áram ára.

Magyarország a környező országokhoz képest a zöld energiában rejlő lehetőségek kiaknázásában is lemaradhat a versenyben. Nem véletlen, hogy Romániában 2010-ben egy év alatt 446 MW kapacitást építettek ki, és 2020-ra várhatóan 4000-5000 MW-nyi szélerőmű kapacitás fog üzemelni. A románoknak megéri jelenleg 15 eurócentet (40,61 Ft-ot) fizetni kilowattóránként a szélerőművekben megtermelt áramért, hogy később olcsón juthassanak teljesen tiszta forrásból elektromos energiához.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság partner a KÁT rendszer fair, a környezetbarát energiatermelést támogató, és a zöld iparba történő beruházások biztonságát segítő átalakításában és felhívja az érintett politikai és szakmai szereplőket a korrekt, tényeken alapuló kommunikációra és egyeztetésre.

Navigáció:

Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni. Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket. Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
 
Név:
 
A hozzászólás szövege:

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

eszi
2011.04.29, 11:46
T. Hölgyek/Urak!

Ha most hasonlítjuk össze a szél- és az atomenergiát, azt látjuk, hogy az előbbinek az időjárás-függősége az utóbbit egyáltalán nem jellemzi. Mindkettőről elmondható viszont, hogy a termelés akkor is lehetséges, amikor a fogyasztók nemigen tartanának igényt rá. Ráadásul az atomerőmű termelésének napi igényekhez igazodó korlátozása egyszerűen lehetetlen. Új blokkokra szerintem sem lenne szükség, ha a fogyasztás jelentős részét a völgy és mély-völgy időszakba átirányító műszaki fejlesztés már az új blokkok előkészítésével azonos ráfordítással lenne folyamatban. Az új műszaki lehetőséget azonban csak új fajta gazdasági folyamat révén, a megfelelő jogszabályi környezetben működő üzleti modell segítségével lehetne igazán az összes közreműködő javára hasznosítani.

nakaroly
2011.02.25, 14:41
A CO2 kvóta biznisz miatt is mindenképpen növelni kell a megújulók arányát. Ez is nagyon fontos szempont. Ebben komoly pénzek vannak. Véleményem szerint az iparunkat NEM gyengítenék az alacsony CO2 -jű módszerek ha modernizálunk. Sőt !
A román átvételi ár nem reális vagy nem igaz vagy nem lesz hosszú távon igaz. Azzal az árral 1-2 éven belül megtérülne teljesen egy szél turbina még úgy is ha fél időben működnek a turbinák. Így bomba üzlet lenne a szél turbina. Mint a másik spanyol cikkből látható van ott azért profit.
A románoknál két atom erőmű is működik amik olcsón termelnek szintén CO2 mentesen.
Közismert hogy néhány milliárdosunk áram kereskedelemből profitált Mo.-n. Ez felveti kartellezés és valódi szabad verseny kérdését.
Nagyon sok szempont van és ezek nagyon bonyolult kérdések. jó lenne kifejezetten szakemberek hozzászólnának több területen.
Az államnak is nagyon érdeke, hogy minden köz intézmény fűtése, világítása, szellőztetése lehető legolcsóbb legyen (és jó legyen) ez nagyon sokféle módon megoldható különböző helyi előnyös szempontok és lehetőségek figyelembe vételével.
Még egy fontos állami és nemzeti érdek . az az alacsony ipari áram ár, ami nagyon fontos szempont olyan szempontból nézve, hogy mennyire tartják hazánkat verseny képesnek a külföldi befektetők.
Amíg növekszik zöld gazdaság ez munka helyet is teremt persze különböző területeken másképpen.
Nyersanyagunkból elsősorban szénből, biomasszából üzemanyagot kell gyártani és nem elégetni erőművekben, helyette szél energiát is használni.

Szomorú
2011.02.24, 13:48
Ha korrekt tényeken alapuló kommunikációról beszél a, társaság ,nevében NE példálozzon a Vértesi Erőmü környezetszennyezőségével, mivel a több
milliárd forintért megépített retrofit kémény megszűri a káros anyag kibocsájtást, a megengedett határ alatti értékekre.
A fentiekben leirtakra tekintettel. a Magyar Szélenergiai Társaságot és a tevékenységét üdvözlöm, és örülök, hogy már müködő szélerőmüvek létesültek
Magyarországon is ,de a Vértesi Erőmüben még mindig 1 200 ember dolgozik.

Re: NPbk
2011.02.23, 19:24
Kihagyta, hogy a szél ingyen fúj, a nap ingyen süt.

NPbk
2011.02.23, 19:03
Néhány további érv a szélenergia hazai hasznosítása mellett:
1./ A szélerőművek az az orzágban elszórtan (többségükben éppen az alaperőművektől távol) találhatók igy a környezetük energiaellátásával jelentős szállítási veszteséget is megtakarítanak.
2./ A szélerőművekkel - egy végrehajthatalan képtelen rendelkezés alapján - a "megjósolt" (prognosztizált) és a tényleges napi termelésük (egy tolerancia határt meghaladó) eltéréseit a teljes árbevétel 1-5 %-át kitevő kiegyenlítő energia pódíj megfizetésére is kötelezik.
3./ Ha az ország véges szén és más ásványi vagyona hazánk külsö alapanyag és energia kiszolgáltatottságát csökkentő stratégiai jelentőségű nemzeti kincs, akkor az itt kifogyhatatlanul fújó, energiatermelésre fogott szél és nap is ilyen kincsnek tekinthető.

nakaroly
2011.02.23, 16:26
A politikának az energia adó legfontosabb akkor ad teljesen zöld utat minden megújulónak. A politikának azért nagyon fontos adó bevetél, mert ebből van finanszírozva minden az országban. A támogatás sokkal kisebb mint későbbi adó bevétel nyereség. A legtöbb terméket adó mentesen kellene adni és csak ezután kellene megadóztatni több évvel később, minimálisan a zöld energia termelés mennyisége alapján. (vagy hasonló adómennyiséggel amit kereskedők fizetnének az államnak) Ez főleg ott lenne kedvező, (az államnak és a fogyasztóknak) ha direktbe kapna néhány nagy fogyasztó áramot a termelőktől.
Persze a csalóktól és kell törvényileg védekezni, akik direkt csak ezért néhány évre rendezkednek be.

Hirdetések
Középkori szélmalmok
A Nap - a legtöbb földi energia forrása
Napelem és napkollektor
Szalmabála mint biomassza
Modern szélerőművek
Napenergiát hasznosító ház
Vizet szivattyúzó szélerőgép (AER-21, Nyír-Öko-Watt Kft.)
Fa mint biomassza

Impresszum  |  Ismertető  |  Hirdetési árak
Kérdés? Megjegyzés? Írjon: szerkeszto@zoldtech.hu vagy hívjon: 70/634-0265