Érvek, számítások a hőszivattyús rendszer mellett Mérnök Újság *
2011.02.16
* Szerző: Komlós Ferenc, Fodor Zoltán
23 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A hőszivattyús rendszerek ajánlhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez, öntözővíz-temperáláshoz, szárításhoz, élelmiszeripari célokra, távfűtésre és távhűtésre.
H i r d e t é s
»Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a következő kérdést tette
fel a hőszivattyúk elterjesztésének hasznáról: az üvegházhatást okozó
gázok (ühg) kibocsátásában mekkora csökkenés lenne elérhető, ha
Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal
szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig? Az eredmény: a hőszivattyúk széleskörű
felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hőszivattyút jelentene. Az
összes felszerelt egység az EU ühg-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%-
kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk
megújuló energiából több mint 770 TWh-t termelnének. Ez az EU céljának
kb. 30%-a. Primer energiából a hőszivattyúk több mint 900 TWh-t
takarítanának meg.
Ma az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb hőszivattyú piac a világon,
60 ezer hőszivattyús rendszer évenkénti üzembe helyezésével. Európában
Svédország az első.
Magyarország napenergia- és földenergia-potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív
hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hozzájárulhat Magyarország
nemzetközi
kötelezettségeinek
eléréséhez,
ha
a
hőszivattyúzás
jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válna.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Névtelen olvasó
2011.03.09, 22:07
kedves Ezt is!
Titkos, hogy hol olvastad? adnál linket?
Ezt is
2011.02.23, 14:53
Ezt is most olvastam:
"Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a következő kérdést tette fel a hőszivattyúk elterjesztésének hasznáról: az üvegházhatást okozó gázok (ühg) kibocsátásában mekkora csökkenés lenne elérhető, ha Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig? Az eredmény: a hőszivattyúk széleskörű felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hőszivattyút jelentene. Az összes felszerelt egység az EU ühg-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%- kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk megújuló energiából több mint 770 TWh-t termelnének. Ez az EU céljának kb. 30%-a. Primer energiából a hőszivattyúk több mint 900 TWh-t takarítanának meg."
Mint írt Váci Mihály? "Nem elég."
Valóban. Én többet javaslok.
1.Minden házat alakítsunk át passzívházzá.
2.Minden házban legyen pellet kazán.
3.A használati melegvizet csak napkollektorral állítsuk elő.
4.Minden ház tetejére kerüljön napelem.
5.Minden város telepítsen legalább egy szélerőművet.
Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség! Megértve?
Zuba János zubajanos@gmail.com
2011.02.22, 19:34
Már hogyne lehetne a használati melegvíz energiaigényt csökkenteni?
1. Nem koszoljuk össze annyira magunkat,
2. langyosabb vízben mosakszunk,mosunk.
Ez paralell a fűtési hőigény tetszőlegességével...:-)
Zuba János zubajanos@gmail.com
2011.02.22, 19:25
Igen, és?
Ezt már Dr. Komlós Ferenc barátunktól is megtudhattuk az elmúlt években.
Most olvastam
2011.02.22, 17:05
Forrás: német dokumentum 2008-ból.
"Im Vergleich zu einer Wärmeversorgung mit einer Außenluftwärmepumpe ist die
Lösung mit Sole-Wärmepumpe und Erdsonde aufgrund der hohen
Investitionskosten der Erdsonde nicht wirtschaftlich. Die Wasser/Wasser-
Wärmepumpe mit Grundwasser als Wärmequelle ist hingegen wirtschaftlich,
jedoch nicht an allen Standorten wasserrechtlich möglich."
Napkollektor
2011.02.21, 14:25
A fűtési energiaigény szinte tetszőleges mértékben csökkenthető. Nem így a használati melegvíz hőigénye. Talán erre kellene több figyelmet fordítani. Némi fantáziával minden elképzelhető. Azonban érdekesebb, hogy mi látszik a leginkább követendőnek.
Kedves passzívház kiállítók, mi lenne az?
Földgáz
2011.02.21, 14:03
A kőolaj árának nem sok köze van a készletekhez, a kitermelési költséghez. Inkább a nemzetközi helyzethez. De ez többé-kevésbé igaz a kulcs ásványkincsekre.
Azt elég nehéz megjósolni, hogy a villamos energia és az ásványi tüzelőanyagok ára milyen arányban lesz a jövőben. Lehet ezen görcsölni, de garancia nincs a legnagyobb körültekintéssel elkészített tanulmány megállapításaira sem. Aki biztosra akar menni, az az erőszakra alapoz. Ez lehet látványos, pl. Irak. Lehet rejtett, amiről csak sejtéseink vannak.
A kisember kockáztat. De nem ezen múlik az életünk. Ettől persze még vitázhatunk ameddig a kedvünk tartja.
Re: névtelen
2011.02.21, 13:56
Céókettő elszámolás? Inkább ne!
Névtelen olvasó
2011.02.20, 20:33
Kedves erbe, nem jól tudod. Minden évben van egy, néha két nyílt nap a megvalósult passzívházakban. Kérj időpontot és személyes látogatással győződj meg a megépített épületgépészeti rendszerektől.
Az igaz, hogy nem kerül mindegyikbe hőszivattyú, de gázkazán még csak rosszízű tréfából se, viszont napkollektor van.
Szuzukiszamuráj
2011.02.20, 20:32
A passzívház energiafelhasználása minimális, ezért oda több milliós költségen hőszivattyút telepíteni esztelen pazarlás. Ha kevés az épület hőigénye, és nagyok a radiátorok, akkor alacsony vízhőmérséklettel nyugodtan üzemelhet kiváló hatásfokkal a kondenzációs gázkazán. Ilyen esetben a hőszivattyú beruházása soha nem térül meg.
Még egy érdekesség a bűvös "megtérülésről". Ezt mindig a "hagyományos" gázkazánhoz viszonyítják. A fatüzeléssel összehasonlítva a hőszivattyú, pelletkazán beruházás soha nem térül meg, viszont sok milliós költségbe veri magát az ember. Mindezt a kényelem jegyében: a fűtésnek gombnyomásra kell működnie, a legkisebb mozgás és elfáradás nélkül. Ez annyira beleivódott az emberekbe, hogy sokan el sem tudnák képzelni, hogy reggelente, délután és este 5-10 percet a fás kazánnal foglalkozzanak, és a drága fűtést elkerülhetetlen rossznak fogadják el, és megtanulnak együtt élni vele. Én egyszerű, 150.000 Ft-os kazánnal fával fűtök, a gázkazán tartaléknak van (3 és fél év alatt 402 m3 gáz fogyott). Szerintem ez a környezetvédelem.
És még egy érdekesség. A környezet védelméért az emberek sok mindent hajlandóak megtenni, egy dolgot kivéve: a saját életükön nem hajlandóak változtatni. Ezen gondolkodás alá adja a lovat a hőszivattyú és pellet ipar, akik a kényelmet, mint a boldogság forrását ígérik.
erbe
2011.02.20, 20:18
Nem ok nélkül mondják, hogy passzívház esetében értelmetlen a hőszivattyúba ölni a pénzt, mert az árából egy kis ventillátoros melegítővel 200 évig fűthetek árammal. :-(
HMV-re meg amúgyis ritkán használnak hőszivattyút.
Névtelen olvasó
2011.02.20, 11:22
Bocsánat, de a passzívház és a hőszivattyú nem zárja ki egymást, sőt!
Másik észrevételem. Mintha divat lenne, és nem csak a politikában a fikázás. Aztán majd a következő tervezési, kivitelezési megbízásnál meg köpönyeget és véleményt váltani: de ha velem csináltatja, akkor tuti jó lesz főnök!
Álságos viselkedés, nem uraim?
A kondenzációs kazánok valóban hoznak megtakarítást, de csak ha a hőledők alacsonyabb előremenő/visszatérő hőmérsékletre vannak méretezve és ezt nem írja felül sem a beruházó, sem a kivitelező - minek ide ekkora radiátor? felkiáltással. A megtakarítás azonnali, látványos, de behatárolt. Csakis a mindenkori hagyományosnak mondott gázkazánokhoz képest értelmezhető a megtakarítás. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, mennyire válik el az áram és a földgáz ára, de azt már tudjuk biztosra, hogy a szaudi kőolajkincs lényegesen kevesebb, mint azt a feltáráskor megbecsülték. Vagyis marad 100dollár felett/körül a nyers kőolaj ára, ami magasan tartja a földgáz árát is.
Szerintem pillanatnyilag jó megoldás a kondenzációs kazán, de mindenképpen zsákutca.
Az előremutató, hosszútávú megoldás mindenképpen a jelentősen erősebb hőszigetelés és a hőszivattyú alkalmazása. A passzívházak esetén már megengedhető a levegős hőszívattyú alkalmazása a lényegesen rosszabb hatásfokával is (egy vizeshez, vagy szondáshoz képest nézve), mert olyan kevés az épület energiaigénye, hogy beruházás+10 éves üzemeltetési költség összevetésben versenyképes megoldás.
Továbbra is tartom a véleményem, hogy a földgázár támogatást át kellene konvertálni hőszigetelés+nyílászárócsere+megújuló energia támogatássá. Egyszerű lenne a képlet. Aki földgázt használt eddig fűtésre, kapjon VALÓBAN kedvező hitelt, legyen a CO2-megtakarítás is elszámolva és ezzel egyidőben kapja a földgázt a továbbiakban teljes áron. Itt a teljes áron az EU-s átlagárat értem.
Ki mit nyerne vele?
1. A polgár egy gazdaságos rendszert.
2. Az állam csökkenő gazdasági függőséget az energia importon keresztül.
3. az emberiség élhetőbb környezetet, haladékot a kipusztulásra.
Re: erbe
2011.02.19, 08:17
Hasonló példát hozhatnánk az élet minden területéről. Egy fogalom köti össze mindet: megtévesztés.
Mit énekelt egykor Koncz Zsuzsa?
"Én nem tudtam azt kérem...."
erbe
2011.02.18, 20:33
Közelünkben épül egy családi ház. Nem valami apróság, hiszen készen áll már mellette a családi úszómedence.
Eddig 24 szondát fúrtak, 29 millióba került a gépészet. A gázt nem kötötték be, kéményük nincsen, csak a hőszivattyúra alapoztak. A 24 szonda még nem hoz annyit, hogy elégedettek legyenek.
Ekkora összegből hány évig lehetne fűteni egy átlagos családi házat folyamatosan emelkedő árú gázzal?
Mennyibe került volna, ha hőszivattyú helyett passzív házba ruháznak be?
Energetikus
2011.02.18, 07:37
Amikor a "kétszer 5500 forintos" épületenergetikai tanúsítvány ügyét tárgyalgatjuk, gondolhatnánk azokra az anomáliákra, melyeket erbe és Kálmán László emlegetnek. Ha komolyan vennénk az épületenergetikai bizonyítványt, akkor hamar kiderülne többek között az értelmetlen kazán csere vagy hőszivattyús beruházás. Pontosabban lenne egy kényszerpálya, hogy bármilyen beruházást is végeztetünk, annak pozitív eredménnyel kell járnia.
Névtelen olvasó
2011.02.17, 23:45
Ha valamit nagyon szomorúnak tartok, az az a tény, hogy a Mérnökújság hivatkozott cikke, CSAK nyomtatásban olvasható.
Kálmán László
2011.02.17, 21:50
Kedves Feri bátyám, örülök, hogy Te is olvasod írásaimat.
Kálmán László
2011.02.17, 21:46
erbe,
1, gyanítom, hogy ha nem kondenzációs kazánra cserélsz egy rossz hatásfokút, akkor is el lehet érni a két számjegyet.
2, kondenzációs kazánnal is lehet lapradiátort fűteni, 104%-on.
3, sokszor elég temperálni, akkor is düböröghet a 104%,
4, konvektorokról meg nem is merek beszélni.
erbe
2011.02.17, 20:28
Kedves Kálmán László Úr!
Sajnos, a kondenzációs kazánok nem születnek semmivel sem jobb környezetbe, mint a hőszivattyúk.
Új tervezésű épülő társasházak Budapesten:
Leírásban ...márkás kondenzációs kazán LAPRADIÁTORRAL!!!
Kérdem, a fűtési szezon hány százalékában fogja teljesíteni a kondenzációs kazán a szenzációs 104%-os hatékonyságát? Gyanítom, egyszámjegyű lesz az eredmény. :-(
Onnan meg olyan, mintha a 99999.-es bóvlikazánt vette volna.
Névtelen olvasó
2011.02.17, 18:51
Megtörténik?
Sok disznóságról olvasni (pl. VGF).
Komlós Ferenc
2011.02.17, 18:25
Kedves Kálmán László Úr!
Bizonyára Ön is olvasta pl. az
"Energiahatékonyság hőszivattyúval" c. írásomat ( http://zoldtech.hu/cikk...ysag-hoszivattyuval.pdf ):
...Ezért szerződéskötéskor kérni, ill. adni kell garanciát a teljesítmény-sokszorozási tényező, ill. a COP [kW/kW] és a szezonálisteljesítmény-tényező, ill. az SPF [kWh/kWh] értékre!...
Lásd még a„Magyar Installateur” című, XX. évfolyam, 2010/augusztus-szeptember számú lappal együtt megjelenő lgphx című folyóirat 2010/4 szám pp. 16 – 18.
Kálmán László
2011.02.17, 09:07
Kondenzációs kazánnal a legtöbbször több primerenergiát lehet megtakarítani, mint hőszivattyúval, sőt ma senki nem ad arra garanciát, hogy a hőszivattyú úgy is fog működni, mint ahogyan azt a "marketingszakemberek" ígérik.
Márpedig, ha nincs a felhasználónak kimutatható haszon, akkor a hőszivattyús rendszer nem megtakarítást hoz, hanem primerenergia többletfogyasztást. (Sajnos, ma Magyarországon az utóbbiból van több!)
Balázs Sándor
2011.02.16, 20:10
Nekem tetszik, csak nagyon drága.
Amennyiben hitelben gondolkodom, akkor meg koldus botra juttatnak a bankok.
Egy átlagos lakásban kb 60 m2, 2 Millió Ft egy hőszivattyús megoldás, ez ma a háztartások 80 %-ban luxus, amikor az autókat félre teszik, hogy a hiteleket kitudják fizetni.
Mindenesetre 15 év a megtérülési ideje,
ezt ma egy átlagos háztartás nem tudja felvállalni, mikor a holnapi munkahely sem biztos.