Híd a megújuló energiákhoz SG *
2011.02.15
* Szerző: Balázs Richárd
5 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Egy olasz tervezőcsapat új terve, a "Nap-Szél" híd kiváló példa erre a találékonyságra, a hatalmas völgyhíd szerkezet ugyanis nem kevesebb, mint 115.000 háztartást tudna ellátni kizárólag megújuló energiaforrásokból.
H i r d e t é s
»Koncepciójuk az Olaszországban kiírt „Solar Park Works - Solar Highway” újrahasznosítási pályázat egyik pályaműve, melyben a nevezőknek egy Bagnera és Scialla városok között átnyúló autópálya-viaduktot kellett modernizálniuk. A magasban átívelő híd több száz méterrel a föld fölött magasodik, ami nem éppen az a közeg, ahol a hatalmas szélturbinákat el szokták helyezni, pedig a pontosan a nagy magasságokban átívelő hidak azok, amik leginkább ki vannak téve az elemeknek. A magasság és az itt uralkodó szelek együttese ideális a szélenergia termeléséhez. A tervezők 26 szélturbinát integrálnának a híd tartószerkezetébe, ez azonban csak az egyik fele a megújuló energiaforrásokat kiaknázó megoldásoknak.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
nakaroly
2011.03.23, 14:48
Van egy gépészeti probléma többszintes- vagy összekapcsolt széltornyokkal: ez a rotor forgás síkjának elforgathatóságának technikai problémája az első szélturbina rétegben vagy első szinten. Az a probléma, ha nem a szerkezet tetején van a turbina és a gépháza, akkor olyan gépházat kell tervezni, amelyben egy relatíve rövid vastag acél cső tengely, van (Kb. 2m átmérővel-5m magassággal 2cm fal vastagsággal) és így folytatódik a torony szerkezete és ezen fordul a turbina gépháza és generátora. A legfelső szinten nincs ilyen probléma. Mint írtam lentebb az összekapcsolt szerkezet mechanikailag stabilabb.
Ez gépészeti probléma. Lehetséges első szinten más megoldásokat pl. nem elforgatható, vagy függőleges tengelyű szélturbinákat alkalmazni.
A másik kérdés egy híd pillér szél torony mérete ( vagy egy tengeri hatos -körkörösen összekapcsolt szélturbina telep mérete), ha egy rotor sugár kb. 44 m-es 2MW esetén akkor ennél kisebb kb 1MW-os (?) turbinákhoz kell optimalizálni a hidat, véleményem szerint két réteg turbina szinttel. (tengeren)
akkor ennek megfelelően. Ez egy kicsit nagy méret egy hídhoz, még akkor is, ha felváltva vannak rotorok. (és ha szükségünk van a híd funkcióra is)
nagyon sok kapcsolódó kérdés van pl. hajózhatóságot ne zavarja
Hasonló gyakorlati problémák vannak a vízben forgó maglev turbinákkal is, amik vízen lebegnek. meg kell oldani rögzítést ,már pedig ez nem egyszerű forgó hengernél, és hullámzás esetén azt is hogy ne billegjen , sőt azon is gondolkodtam , hogy szárazföldi maglevekhez építeni egy mini kör tavat amiben "lebeg"-vagyis úszik a maglev turbina hengere. Amiről már írtam reális méretekben sőt kicsiben kellene elkezdeni kísérletezni vele.
nakaroly
2011.02.19, 13:43
A lentebb leírtakhoz még egy gondolat: írtam azt hogy három pont határoz meg egy síkot. vagyis háromszöges elrendezés nagyon kedvező lenne. A híd pillérek gyakran párosával vannak építve. Egy szél energia hídnál éppen ellenkezőleg kellene építeni: felváltva, ez hasonló lenne ahhoz ahogy az ember lépked, ha felváltva lenne egy páros oszlop sor kedvező lenne egy szél energia hídhoz. Mint írtam ez a híd, nem csak vízszintes lehet. Sőt síkjában is lehetne egy hajlítás, a stabilitás és szél energia nyerés miatt íves hajlított elrendezések vagy félíveket el tudnék képzelni. Völgyekben vagy sík terepeken pl. CAD-ben számítógépen meg kell tervezni őket.
nakaroly
2011.02.17, 15:38
Ezt megoldást tekinthetjük egy völgyet kitöltő szél energia gátnak is, aminek nem kell vízszintesnek lennie.
Választhatunk két kisebb közeli hegy csúcsot vagy egy hegyoldalt ehhez megoldáshoz. Sőt akár sekély tengerekben is lehetséges mint nem úszó megoldás ami tenger fenékre van rögzítve.
Emeletes turbinák nem léteznek a gyakorlatban. Ennek több oka van: mert általában úgy tervezik őket , hogy a turbina és torony aránya nem legyen különböző egymástól és ne legyenek nagyon különböző méretűek a gazdaságossági szempont miatt, és azért mert nem lehetséges nagyon magas szerkezetet úgy stabilizálni, hogy azokon szabadon elfordulhasson egy szélturbina. Gondoljunk a solti pl. rádió toronyra hatalmas 400m -es torony drót kötelekkel van kikötve. Erre nem lehetne szél turbinát rakni, ha viszont össze kapcsolnánk (mint leírtam lentebb) több váz szerkezetet akkor véleményem szerint lehetőség lenne arra hogy a toronyhoz relatíve kisebb rotorokat telepítsünk több szintben . Ugyanis rotor átmérője sem növelhető gazdaságosan végtelenségig a nagy kerületi sebesség és az abból adódó lég ellenállás miatt. (mert magasabban több szél fúj) Gondoljunk jel erősítő tornyokra vagy rádió telefon tornyokra.
Persze egy kicsit "szörnyűek" lennének ezek konstrukciók. ez a híd megoldás arra hívja fel a figyelmet , hogy több turbina telepíthető egy komplett váz rendszerben és fel lehet használni természeti adottságokat. Persze legtöbb hidat nem erre tervezték régebbi szerkezetek amiknek, nem ez az eredeti rendeltetése.
András
2011.02.17, 10:17
A több száz méteres magasságot kétlem, de az ötlet jó.
nakaroly
2011.02.15, 21:21
Ez nagyon jó gondolat sőt kiváló gondolat. Annyival pontosítanám hogy függőleges tengelyű turbinákat is próbálnák rakni a híd tartó oszlopok közé. (Ez helyet is jobban kihasználná és lakot terület közelségének zaj problémája is csökkentené)
Ez gondolat eszembe juttat egy régebbi gondolatom: ha össze kapcsolnánk fent több szél turbinát úgyhogy függőleges tartó szerkezet meghosszabbítjuk felfelé azért, mert rotorok tengelye általában magasan van., és azért hogy erősebb szerkezet kapjunk. Minimum 3 szél turbinát kell össze kapcsolni 3 pont határoz meg egy síkot, vagy lehet pl. 7 darabot egy hatszög és a középpontja. Természetesen ez a megoldás csak egy síkban épített, szárazföldi turbináknál lehetséges. Az össze kapcsoló elemet úgy képzelem el mint kb. egy daru vízszintes vas szerkezetét, ami nem túl nagy tömegű viszont nagyon erős. Ez megoldás olyan mértékű fixációt eredményezne fent magasan, amiről nem is álmodhatunk eddig így függőleges elemek lehetnének gyengébbek mert egymást támasztanák turbinák. Ez a tartó szerkezet felfelé nyújtását és összekapcsolást, úgy kell megoldani a szél turbináknak , hogy ne zavarja azt amikor rotor forgatás síkja változik. Talán ez hibája csak a hídba beépített megoldásoknak (forgás sík és szélirány változás) és lakott terület közelsége néhány esetben. Számító gépes modellek mindenképpen szükségesek.
