Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Csak az egyéb célra fel nem használható energetikai fát használják a biomassza erőművek. A hivatalos adatok szerint nő az erdők állománya, ez cáfolja Lázár János fideszes képviselő állítását az erdőpusztulásról - áll a a Biomassza Erőművek Egyesülése által kiadott nyilatkozatban.
H i r d e t é s
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője január 21-én nyújtott be módosító indítványt az Országgyűléshez, amelynek lényege: a piaci árnál magasabb áron - mert megújuló forrásból származik - kötelezően átvett áramot csak meghatározott mennyiségű és minőségű fahulladék alapú biomasszából lehessen előállítani. A javaslata által kavart vita során a képviselő azt mondta, hogy "évente horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki nem gazdasági céllal".
A biomassza szervezet idézi az erdészeti hatóságot, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságát: az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel lehet számolni a jövőben is.
A fakitermelés során fa- illetve bútoripari célra nem hasznosítható fa a tűzifa, és ennek is csak egyharmada azt amit erőművekben használnak fel.
A fideszes képviselőnek arra a felvetésére, hogy a távhővel kapcsolt áramtermelők, "régen megtérült beruházásait miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni" az egyesülés a Magyar Energia Hivatal határozataira hivatkozik: "a Hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki (kötelező átvétel rendszer) kát engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a Kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a Hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét" - olvasható a közleményben.
A Biomassza Erőművek Egyesülése szóvá teszi azt is, hogy a kapcsolt áramtermelés Magyarországon mintegy kétmillió lakost érint, nem százezer embert, ahogyan azt Lázár János kijelentette. A közlemény európai uniós adatokat idézve cáfolja a fideszes képviselőnek azt a érvelését is, hogy Magyarországon drágább az áram, mint az Európai Unióban. Az idézett adatok szerint Magyarországon a lakossági áram ára az Európai Unió középmezőnyében van. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Tisztázzuk!
2011.07.21, 09:02
Idézet a most a kormány által elfogadott energiastratégiából:
"A fa energetikai hasznosításának feltételeit egyrészt szükséges szigorítani, megelőzendő, hogy tűzifán és erdészeti mellékterméken kívül más célra is hasznosítható fatermékek is elégetésre kerüljenek. Másrészt szigorúbb ellenőrzés szükséges a fenntartható erdőművelés igazolása terén is, különösen a magán erdőgazdálkodók esetén. Ez nemcsak azt jelenti, hogy tartamos erdőgazdálkodást kell végezni, hanem azt is, hogy az erdő fennmaradása mellett ismétlődő fahasználat is megvalósuljon. Vizsgálni kell a tanúsítványt kiadó szervezetek jogosultságát és szakmai kompetenciáját. Természetvédelmi okokból a nehezen újuló bükkfa égetését meg kell tiltani.Az erdei tűzifa energetikai célú hasznosítása csak akkor elfogadható, ha a Nemzeti Erdőprogram keretén belül sikerül megvalósítani az erdőállomány folyamatos megújulását és gyarapodását, valamint sikerül kialakítani, illetve megerősíteni a tűzifa-kitermelés fenntarthatósági kritériumrendszerét a hozzá kapcsolódó ellenőrzési rendszert, a szabályozás keretében."
Tessék megcáfolni, ha nem igaz.
Névtelen olvasó
2011.07.20, 23:40
lehet, hogy megoldaná a probléma nagyrészét az energianövény ültetvények telepítése a rossz földeken???
Hétfőn szavaznak
2011.03.04, 20:46
MTI
"Az Országgyűlés hétfőn szavaz az energetikai tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról: a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy fennmarad a kötelező áramátvételi rendszer (kát), de átalakítják; a hőenergiát támogatják majd.
A parlamenti honlapra felkerült az egyes energetikai tárgyú törvények kormány által támogatott listája, ebből kiderül: a kabinet - ahogy eddig bizottsági üléseken is nyilatkozott - nem támogatja Lázár János módosító indítványát.
A Fidesz-frakcióvezetője még január végén azt indítványozta: csökkenjen a hővel kapcsolt és a megújuló áramtermelés támogatása azzal, hogy a 2010. december 1-től hatályos, már 15 százalékkal csökkentett ártámogatás helyett 25 százalékkal mérsékeljék a támogatás mértékét 2011. január elsejétől, és a csökkentés aránya 35 százalékra emelkedjen 2012. januártól. Lázár János a megújuló energiából termelt áram kötelező átvételi árát is azonos arányban csökkentette volna.
Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár a Magyar Televíziónak adott interjúban kijelentette: megmarad a kötelező átvételi rendszer, de átalakítják. Hozzátette: ezt a megállapodást a miniszterelnök is jóváhagyta, hétfőn erről tájékoztatja a frakciót. Az átalakításról elmondta: nem a villamosenergia-termelés fogják honorálni, és nem azért fizetnek majd többet, hanem a megtermelt hőenergiáért. Itt hasznosul ugyanis társadalmilag a támogatás - fűzte hozzá. A lényeg - fejtette ki -, hogy a távhőszolgáltatás áremelkedését tudják csökkenteni, és nem az a cél, hogy a villamosenergia-termelésen keresztül jussanak a szolgáltatók extra profithoz. Ez a belső beavatkozási pont - hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint ez az intézkedés az intézményi költségvetésekben és a lakossági költségvetési kiadásokban érezteti hatását, illetve a villamos energia árában jelentkezhet csekély mértékű csökkenést előidézve. Kiemelte: nem lehetett úgy megközelíteni ezt a kérdést, hogy a teljes kötelező átvételi rendszert megszüntetik, mert akkor összeomolhatott volna maga a távhő-szolgáltatás. Bencsik János beszélt arról is, hogy a kötelező átvételnek van egy másik nagyon fontos része, az pedig a zöldenergia, a hő-, illetve a zöldáram átvételének támogatása. Erről azt közölte: ez egyelőre nem változik, 2012. január elsejére alakítanak ki egy új támogatási rendszert a szakmai szervezetek bevonásával.
Van egy harmadik rész - fűzte hozzá -, az pedig a biomassza, az erdei tűzifa használata; ezt két ponton szigorítják majd: egyrészt az erdészeti, másrészt pedig az energetikai törvények háttér rendeleteinek szigorításával; pontosítják, mi minősül tűzifának, illetve hogy az milyen hatásfok mellett lehet majd felhasználni. A távhővel kapcsolatban megerősítette: hatósági áras lesz; a távhőárak befagyasztása csak addig lesz majd érvényben, amíg az új rendszert nem vezetik be.
A Lázár Jánossal folytatott vitájáról az államtitkár úgy nyilatkozott: az szakmai volt, és szakmai beszélgetéseket folytattak. Aláhúzta: társadalmi érdek, hogy egy átmeneti időszakban biztosítsanak "levegőt" a társadalomnak, hogy az konszolidálni tudja saját anyagi, házi, otthoni költségvetési helyzetét, és talpra tudjon állni.
Ehhez szükség van arra, hogy az energia-ellátás területén műszaki hatékonyság javító beavatkozásokra kerüljön sor, illetve lehetőséget nyújtsanak az állam számára, hogy indokolt költségek alapján tudja megállapítani szolgáltatás az árát - emelte ki. Szerinte van egy politikai elvárás, és van egy műszaki adottság, illetve vannak a gazdasági kérdések. Úgy fogalmazott: ezeket kellett közelíteni, ebben volt vitájuk, de az elmúlt héten sikeresen megállapodtak."
re jakab
2011.03.04, 20:35
én reménykedem, hogy a józan ész felül fog kerekedni, és építenek ligniterőművet itthon is még
üdv gzm
re justice
2011.03.04, 20:33
gratulálok, találtam két tud.vizsgálati eredményt ahol az analízis egybehangzóan kimutatta a dioxint.
ez viszont nem tűnik jó megoldásnak:
"de akkor illik egy 1300 fokos utánégetés. "
ezen a hőfokon már ugrásszerűen megnő, határérték fölé emelkedik a levegő nitrogénjéből keletkezett nitrogénoxidok konc.-ja
Jakab
2011.02.26, 10:12
Néhány gondolat elhangzott lignit, Mátrai Erőmű kapcsán.
Engedjék meg hogy néhány apróságot én is hozzá-tegyek.
Kb. 10 kilométerre lakom a Mátrai Erőműtől.
A levegő egészen biztos, hogy sokkal tisztább mint Budapest levegője.
1995-ben privatizálták a Mátrai Erőművet.
Horn kormány idején Suchmann Tamás szervezésében.
A pályázat győztese az RWE lett.
Az adás-vételi szerződésben szerepelt hogy az RWE fejleszthet 800MW teljesítményű további erőmű építésével.
A következő ciklusban a kormányzás a Fidesz kezébe került.
Megállapították hogy az erőmű fejlesztés az Ország szempontjából vállalhatatlan.
A 800 MW visszarendezve, kamatostul.
Az elmúlt 10 évben mindenesetre építettek 2 db. 30 MW-os gázturbinát. Aminek hulladékhője, kapcsoltan a gőzturbinákat működtet.
Csak csúcs ellátási célokra. Éjszakánként nem üzemelnek.
Az erőmű teljesítményének növelésében mostanáig reménykedtek.
Az MVM-el közösen további (500MW) teljesítménnyel.
Megemlíteném a Mátrai Erőmű jelenleg 14-16 forintot kap 1 KWh elektromos energiáért.
Nemzetközi piacon ez esetenként olcsóbb.
Így logikailag megállja a helyét az a kijelentés hogy a Mátrai Erőmű az országnak ráfizetés.
…..Nem cikizni akarok, de a Gönyüi erőműnél, ahol import gázzal még drágábban állítanak elő elektromos áramot ott más logika működik.
Néhány éve Sólyom László Köztársasági elnökünk, meglátogatta a Mátrai Erőművet.
Miután tanácsadói megmagyarázták neki hogy mit látott, úgy vélekedett: legjobb lenne azonnal bezárni az egészet.
2010 Újabb kormányváltás, újra a Fidesz került hatalomra.
Első kijelentésük hogy a biomassza-tüzelést, a vele járó emelt áron (kötelező) átvételt nem a multiknak gondolják. Hanem az elmaradt térségek munkahelyteremtés és gazdasági felzárkóztatására tervezik.
Ami nagyon szép dolog, de a szövegkörnyezet inkább fenyegetést jelentett.
Lehet hogy csak véletlen, de ………..
Régebben a postaládámban, gyakran találtam Mátrai Erőműves újságot.
Most, már több mint fél éve nem.
Szeretném azt hinni, hogy nem a spórolás miatt.
gzm
2011.02.25, 21:15
saci ecsetelhetné aa foglalkoztatottság növelését, természetesen konkrét példával "számszakilag"...és úgy, hogy a kívánsága is teljesüljön, hagyja ki a politikai süket beszédet.Lássuk a medvét.
sac43
2011.02.25, 08:43
Egy AUDI S8 szélvédőn keresztül te is másképpen látnád ...?!
Talán hagyni kellene az erdészeket, mezőgazdászokat és energetikai szakembereket dolgozni, valamint azt célirányosan támogatni a megújuló energia termelés növelését. A politikai süket beszédeket a parlament folyosóin kellene felejteni ...
Az egyik lehetősége lehetne a foglalkoztatottság növelésének, amelyet egy párt erősen hangoztatott a médiában vagy csak frázis?
gzm
2011.02.24, 17:34
Kedves Papa!
73. § (1) Az ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént.
A kérdésére:
"A felmérést az erdészeti hatóság végzi. Vannak elegen?"
Nincsenek,mivel a pannon pumák céljait keresztezték.Így már érthető, ha nincsenek elegen.A nagyobb baj az, hogy az ellenőrzésre még kevesebben vannak.A miskárolók egyenlőre(?) lépéshátrányban.
Ezért még egyenlőre ott maradhat az FVM honlapján kiírva: "Európa legszigorúbb erdőtörvénye."
Most már csak a Vadászati Törvényről kellene levenni a liberót.
lelki betegünknek
2011.02.23, 08:14
a "vízügyet":) is sikerült második nekifutásra abszolválnod. A "nemkellgzm"-et:) is sikerülhet... majd eccer sokaccorra.
Ökologie(Springer Verlag, Heidelberg,New York,Hong Kong, London, Milano, Paris, Peking? Singapore, Tokyo1995) Rendeljek egyet "nem kellvizes" cimboránknak ?
De ha beüti a gugliba megspórolhat néhány ezer ft-t és néhány órát.
most már csak az oxigént kell felvilágosítania, hogy hol keletkezik:)
gzm
2011.02.23, 01:30
Nincsenek elegen Papa, ezt már 2 éve is szóvá tettem itt,(ha jól emlékezem a z. kabátfóbiással volt egy pengeváltás) és azt is hogy ennek milyen következményei lesznek.De, ezt annak idején az OEE is szóvá tette.Akkor még az illetékesek, amikor besuszterolták az erdészeket az MGSZH-ba tömegesen építették le a szolgálatot, meg kitalálták a szabd rendelkezésű erdőt,akkor még a háttérben az erdők, erdőgazdaságok privatizációjára készülődtek a p. pumák. Ehhez meg kellett tísztítani a terepet.Ugyanis az OEE nyilatkozatban deklarálta az "erdőt nem adjuk". Erre volt az egyik válasz az átszervezés= leépítés.
Utána nézek, de a műveleti tervnek (favágatási tervnek) része a becslés és jelölés, e nélkül nem tudja kitölteni az előzőt.Végrehajtani meg egyenesen nonszensz.Valahogyan nagyon nem kerek az egész.
ellengzm
2011.02.22, 22:12
Ezt az egyenletet nem a kukában találtad? Egy sajtóhibás főiskolai jegyzetben?
A bal oldalán 60-nal több oxigén van és 54-gyel több hidrogén. A C, N, P stimmel.
Először 12-ig tanulj meg számolni, majd utána 100-ig.
papa88
2011.02.22, 19:40
T. Gzm!
MVM már régen többséget szerzett a projektben.
"Korábban már bejelentésre került, hogy a Mátrai Villamos Művek Termelő ZRt (MVMT) keretein belül tervezett, várhatóan veszteséggel járó, de még csak előkészítés alatt álló beruházás leállítása, a 2008 után kedvezőtlen irányba mutató árampiaci és pénzügyi környezet indokolta. A mai közgyűlés azonnali konkrét megvalósításra hatalmazta fel az MVM ZRt. igazgatóságát a projekt lezárásával kapcsolatos pénzügyi és jogi lépések megtételére. 2011 01. 14."
Valóban azért kérdeztem, mert nem találtam sem a jelenlegi, sem az előző törvényben.
Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendeletben van leírva.
A körzeti erdőterv készítése során kell helyszíni felmérést végezni.
A terv elkészítésére van még 10 év, minden határ be van osztva, mikor kerül sorra.
Ahogy már 16-án írta.
A felmérést az erdészeti hatóság végzi. Vannak elegen?
A lényeg hogy közvetlenül a vágás előtt nincs felmérés, a korábbiból számolják a készletet.
justice.for.hu
2011.02.22, 09:10
Nekem nagyon tetszik ez a 4(H)pos + 4e (neg) , mert alig látszik belőle, hogy a hidrogén protonból (ez a pos H ) és a körülötte keringő elektronból áll... alapesetben... :-)
De, ha már így belementünk, akkor mégiscsak jobb lenne kvantum fizikokémiailag egy atomot néznünk, mert akkor megértenénk a fény szerepét is, sőt ez elvezetne a redox potenciálokig. Ebből lényeges, hogy ha a "fényt" általánosítom, mint eletromágneses hullámot, akkor kiderül, hogy éjszaka is van "fény" csak nem megfelelő hullámhosszú, s innen kezdve már az is ki fog derülni, hogy miért is zöld a falevél.
De mielőtt erre Stockholmban is felfigyelnének, én is attól tartok, hogy nem teljesen erről szól a lázári előterjesztés... :-)
Az (RWE) ME-nek az égetéses blokkokkal való bővítése lett leállítva, a 400 et/év hulladék együttégetésén meg pont a dioxin relációjában kellene elgondolkodni, de nagyon! Egyébként, amikor indult a Gagarin hőerőmű, a nyugatnémetek már akkor azt javasolták, hogy a gyenge fűtőértékű, de jó vizes lignit inkább gazifikációs technológiával legyen feldolgozva. (From Thorez külszíni fejtés) Gyakorlatilag ezt, a tiszta szén technológiát, jelenti a szintetikus üzemanyag gyártás is. Ezzel, relatíve nem nagy (cca 100 Bi HUF) beruházással simán elérhető a 20% "megújuló" arány (jogilag nullemissziós bővítményekkel), amihez nem hogy segély/támogatás nem kell, de a GDP-n akár 2000 Bi/év HUF-ot is lendíthet. Ez lenne egy valós megoldás!!! Ezt kellene végre "nyomatni" !!!
gzm
2011.02.22, 00:49
Tudom, hogy a Mátra bejelentette kb. egy éve, de nem úgy szerepelt a hírekben, hogy felfüggesztette,elhalasztotta? Mindegy, már ez is egy nagy áttörés, hogy ki merték mondani szükség van a szénre!
A kérdést( meg a körítést) elolvasva,és Papát(valamelyest) ismerve, nem sok jót sejtek. Kiszelektálták az új ETrv-ből?
papa88
2011.02.21, 22:15
T. Gzm!
"LEGALÁBB 15 %"
Kb. itt tartunk most. Kár, hogy Mátra bővítéséről MVM lemondott.
Egy kérdésem lenne:
Hol van előírva a műveleti lap kitöltése előtti állomány felmérés?
(De rég volt, de jó volt kapálás helyett napokig mérni!)
"az egyenlet jobb oldalán az oxigénatomoknak fogalmuk sincs, hogy az egyenlet bal oldalán a víz vagy a szén-dioxid volt a forrásuk."
Jelentem akkor már két "butuska" van= az oxigénatom és egy ellengzm(?) Ez nem tragédia, mert Okkult cimboránkat (ebben az esetben:)butuskának nevezni, be kell látnom túlzás. Ugyanis amit leírt, az az általános iskolásoknak és okkult ellengzm-eknek találták ki, azaz a leegyszerűsített fotoszintézis egyenletet. Hogy azután, később a középiskolában az összefoglaló egyenlettel világossá válhasson számára a fotoszintézis műhelye egy nagyon bonyolult biokémiai „kohó. A még mindig „leegyszerűsített” összefoglaló egyenlet:
Rögzítsük: a fotoszintézis két EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN ! részreakció során megy végbe:
1./ fénytől függő primer szakasz (fényreakció)
2./ fénytől FÜGGETLEN szekunder szakasz (sötétreakció )
A kloroplasztiszok tilakoidmembránjaiban (egyszerűsítés kedvéért hagyjuk el a def.-ját) fotoszintetikus egységenként kb. 400 (db-ig) fényelnyelő pigment (= klorofillmolekula) is elhelyezkedik. Ezek az elektronokat u.n. akceptor molekulákra juttatják, ezek pedig az I. fotorendszerben erős redukáló, a II. rendszerben erős oxidálószerként viselkednek. Az első rendszer abszorpciós maximuma 700 nm-nél van és redoxpotenciálja sötétben + 0,4 V, azonban ez a redoxp. fény hatására -0,6 V-ra változik, ez már megfelelő ahhoz, hogy ELEKTRONT juttasson egy FRS(ferredoxin)-redukáló anyagra. Oszt itt beindul a kohó. Lehet, hogy rosszul emlékezem, de eddig mindezt korábban elmondtam itt, egy frissen érettségizett ifjú töröknek pár éve. Aki szintén csak addig jutott, hogy 6C…..+12H…= valamennyi C6..…és akkor a 12 hidrogénig már számolni is tudónak: Szóval beindít egy a NADP-ig „futó” szállítóláncolatot:
A II. fotorendszerben a fény már erős oxidálószert aktivál, ami már képes arra, hogy a dihidrogénoxid elektronjait (ez az a „szer” amire Cancúnban a harcos klimavédelmi delegáltak lelkesen aláírták, hogy „tilcsák” be) azaz a H2O elektronjait leszakítsa, és ekkor nem más, mint O2 keletkezik :
2H2O>>>4H(pos) +O2+ 4e(neg)
Azután ezek az elektronok a II. fotorendszertől egy u.n.elektrontranszportláncon keresztül visszaáramlanak az I. rendszer felé, hogy pótolják az onnan eltávozottakat. .. és aztán eljuthatunk a nem ciklikus(ATP) és a ciklikus fotofoszforiláláshoz is, ..ha a mesének nem lenne vége, mielőtt valaki elküld bennünket melegebb éghajlatra, mert ezeknek vajmi köze a Lázár –féle javaslathoz, amit a magam részéről újfent csak üdvözölni tudok. Remélhetőleg nem fogják nagyon kiherélni.
A HÍR:
Bencsik ma reggel 6-7 óra között a Kossuth Rádióban bejlentette, hogy a SZÉNNEK A VILL: ÁRAM HAZAI ELŐÁLLÍTÁSÁBAN LEGALÁBB 15 %-ot szánnak. Helyes, innen már csak egy szöcskeugrás lesz a 20-25 %.
NADP = Nikotinamid- adenin- dinukleotid -foszfát
justice.for.hu
2011.02.21, 17:54
Ha az ősERDŐK oxigénmérlege nullszaldós lenne, akkor a szárazföldi élet megjelenése miatt nem emelkedett volna tovább a légkör oxigéntartalma. Márpedig ez nem igaz!
Sőt!, az is egy érdekes kérdés, hogy amíg nem volt elegendő oxigén a légkörben, ugyan hogyan is ment végbe a növényi korhadás? (Netán netto szenülés és oxigén a vége...)
Később elképzelhető egy olyan egyensúlyi (???) oxigénszint, ahol a korhadás miatt az oxigén-termelődés netto zérus a körfolyamatban, csak az elnyelt napenergia szabadul fel korhadáshő formájában.
Pontosan erről beszélünk: ne a vakvilágba menjen ez az így is-úgy is felszabaduló energia, hanem menjünk a korhadás elébe és használjuk mi föl ezt a kémiai potenciális energiát! Erről szól a "megújuló" égetőmű. Én meg azt mondom, hogy ez az energiakinyerés még jobb, ha pirolízissel bontunk, és üzemanyagot készítünk. Meg azt is mondom, hogy ha ez a harmonikus egyensúly megingott, és nő a CO2 cc. ? akkor további fotoszintetizáló növénnyel (alias erdőkkel) visszabillenthető az egyensúly (legalább is, a CO2/O2 légköri relációban...) és még energiát is nyerünk.
Gaia
2011.02.21, 12:17
Vannak ökotudatos jóemberek.
Azt mondják, hogy!
Amíg felcseperedik az őserdő addig széndioxidot, fogyaszt, és oxigént bocsát ki.
Amikor felhasználják (elégetik) akkor nullszaldós.
De vannak megátalkodott ökotudatlan, gonosz emberek.
Azt monják hogy az őserdő felcseperedése nullszaldós.
Amikor pedig elégetik! ( oh! Irgalom atyja ne hagyj el ) ,
azt mondják hogy széndioxidot bocsát ki.
Orr-mányukat fafüstbe merítvén, elfincsorodnak.
Egy természetes őserdő az üvegházhatás szempontjából
rosszabb a nullszaldónál.
Sokszor néhány arasznyi táptalaján úgy tudnak újabb növények növekedni,
ha a korábbiak elpusztulnak.
Az elpusztult növények aerob, és anaerob módon lebomlanak.
Lebomlás közben termelnek széndioxidot, és metánt.
Fotoszintézis során fogyasztottak kóser széndioxidot!
Bomlás közben termelnek METÁNT is!
Aminek üvegházhatás okozása 20-szor nagyobb, mint a széndioxidé.
Hogy még-is van szükség őserdőre,
annak oka máshol keresendő.
ellengzm
2011.02.21, 10:52
GZM: "Reménykedem, hogy majd megossza velünk a véleményét."
Ez a MEGOSSZA inkább csak négy elemit mutat, nem hatot.
Bár... 12 darab oxigént megszámolni menni szokott négy elemivel is.
justice.for.hu
2011.02.21, 01:01
re oxigén kilélegzés
Én azt hiszem, hogy nem az a lényeg, hogy a beépült víz 6 oxigénjéből melyik 12-őt lélegzi ki a fa, :-), hanem az, hogy az a 6 szén a levegő széndioxidjából vissza van irányítva a szenülési/pot. kém. energia termelési folyamatba. És használható állapotba került az emberi és állati számára 12 atom oxigén. (És most nem az a lényeg, hogy más hasonló folyamatok is vannak, hanem az, hogy ezt lokálisan is észleljük, pl. az erdő által lehet egy városnak "tüdeje", ahol még kikapcsolódni is lehet, meg egészségesebben sétálni, mint út mellett biciklizni...)
Az szén együttégetéses dioxinnál félreértés van. Akkor több a dioxin, ha nagyobb a biomassza arány. Azt hiszem, hogy ennek az az oka, hogy a kőszén salakjában elegendő koncentrációban vannak olyan fémek, amik a klórt megkötik, esetleg maga a dioxin épül be a salakba.
Ez utóbbi kevésbé valószínű. Viszont elsősorban a lágyszárúaknál figyelték meg a termelést zavaró égető/erőművi elüvegesedést. Az én olvasatomban ez azért lehet, mert a SiO2 kvarc matrixú üvegbe beépül az olvadáspontot lefelé vivő pl. káliumoxid, s az így kapott alacsony olvadáspontú üveg lerakódik, míg káliumoxid nélkül legfeljebb nagyobb lenne a hamu SiO2 homok tartalma. Viszont, ha a kálium bekötődik, akkor szabadon marad a klór... és jöhet a széngyűrűkkel és az oxigénnel a dioxin képződés. De ha a salakban van még további fém, akkor a klór inkább oda kötődik.
Mindezt fára és elsősorban szalmára vizsgálták. A szalmában, márcsak a káliumkloridos műtrágyázás miatt is, több a klór és persze a kálium is.
Az energiafűben meg még a kovasav is beleszólt az amúgy is magas káliumklorid tartalomnemkívánatos rendezésébe.
Maga a dioxin képződés nem akadálya a biomassza égetésnek, de akkor illik egy 1300 fokos utánégetés.
Viszont sokkal jobban hasznosul a biomassza (fa és szalma), ha abból inkább üzemanyagot gyártunk. Különösen gazdaságilag! Akkor extraprofitot termelünk, most meg dotációval égetünk.
NEM MINDEGY!...
gzm
2011.02.20, 23:41
jut eszembe évekkel ezelőtt a vértesi erőműben kamintételekben égettek el csávázott kukoricát is. Sőt egyéb "hulladékokat" is. Környékbeli lakostól halottam pár éve, hogy vizsgálták a lakosság gyanúját, hogy feltűnően megnövekedett a rákos megbetegedések száma.Nem tudom mi lett a vizsgálat eredménye? de, még mindig nehezen tudom elképzelni, hogy tisztán fa égetésekor
dioxin keletkezhessen. De, azért most már kénytelen vagyok szem előtt tartani. kösz.
gzm
2011.02.20, 23:34
Re justice
az említett izotópos vizsgálatot már kb.1,5- 2 évtizede elvégezték és ennek alapján állapították meg, hogy a "kilélegzett" oxigén nem a légköri CO2-ből származik.Erről is volt már szó itt évekkel ezelőtt.
A dioxinról írt tanulmány érdekes és, ha valóban így van, akkor eggyel több és nagyon nyomós érv, hogy korlátozni szükséges a biomassza égetését.
Feltűnt, hogy vegyes, szénnel való égetésnél merült fel a dioxin jelenléte. Mi a helyzet pl. Pécsett tisztán biomassza égetésénél. Valamennyi klórt, nyomokban tudtommal a fűzek, nyárak is felvesznek. Legalább is az osztrákok ezt a kettőt vizsgálták, de nem tartották aggályosnak,.erről is tájékoztattam már itt úgy 4 éve.
a tűztérben különböző hőmérsékleten lejátszódó ilyen mélységű, bonyolultabb kémiai folyamatokban sajnos nem én hanem Papánk az illetékes. Reménykedem, hogy majd megossza velünk a véleményét.
ellengzm
2011.02.20, 21:28
GZM:
"A növényvilág által termelt oxigén elenyésző. A fatestben =tüzifában 50 % oxigén van beépítve.
Az általa termelt csekély oxigén"
MIT CSINÁL A FATEST?? OXIGÉNT TERMEL?? VAGY A NÖVÉNYVILÁG TERMELI A CSEKÉLY OXIGÉNT??
" sem a CO2 elnyeléséből és a C beépítése révén keletkezik, hanem a fotoszintézishez a talajból felvett H2O-ból."
justice.for.hu már felírta a fotoszintézis alapegyenletét - a szőlőcukor helyett néha más szénhidrogén is keletkezhet. DE AZ EGYENLET JOBB OLDALÁN AZ OXIGÉNATOMOKNAK FOGALMUK SINCS, HOGY AZ
EGYENLET BAL OLDALÁN A VÍZ VAGY A SZÉN-DIOXID VOLT A FORRÁSUK.
AMIT GZM ÁLLÍT OKKULTIZMUS.
AZ EGYENLET JOBB OLDALÁN KÉTSZER TÖBB OXIGÉN KELETKEZIK, MINT AMENNYI A BAL OLDALON A VÍZBEN VAN.
"A légköri oxigén forrása az óceán.Az a nézet, hogy az esőerdők a Föld tüdeje lenne egy téveszme, a tüdő egyébként is nem oxigént, hanem szén-dioxidot termel."
Ha valami téveszme, akkor az az, hogy a szervezetben a szén-dioxid a tüdőben termelődne.
Felső tagozatosok is tudják.
Neked milyen iskolád van gzm, hat elemi, hogy ilyen bölcs vagy???
justice.for.hu
2011.02.20, 13:24
re..re GZM : A dioxinról...
A DIOXIN első közelítésben (mint ismeretes) két, benzol(gyűrű) jellegű molekula összekapcsolódása két oxigén híddal. Normál esetben a (mindkét) benzol gyűrű szabad vegyérték karjain egy-egy hidrogén atom kötődik. Ezt a környezetvédelemben még nem tekintjük (a normatív előírások hatálya alá eső) "dioxinnak", csak akkor, illetve csak akkor tekintjük veszélyesnek és a (pl. a füstgáz) emisszióban limitálandónak, ha a több hidrogén atomot klóratom helyettesít. Ez a poliklór-dibenzo-dioxin !!! (Ekkor viszont nagyon veszélyes --- és nemcsak az eredeti gombaölőszer funkciójában, hanem minden élőlényre és genetikai méreg is, ld. Juscsenko, Agens-orange/Vietnam, fáradtolaj/rodeo-verseny stb.)
Tehát a környezetvédelmileg tiltott, illetve limitjében nanogramm per kilogramm max. eü. veszélyességi koncentrációban limitált dioxin képződéséhez kell:
--- szénatom-gyűrű
--- oxidáló atmoszféra (redukálóban nem keletkezik!)
--- klór (a gyakorlatban klórion-vegyület) jelenléte
--- és kimutatták, hogy 600--800 oC a keletkezési hőmérséklet.
Megvizsgáljuk, hogy hogyan is állnak ezen dolgok a biomasszának nevezett növények égetése, vagy szénnel történő együtt- ÉGETÉSE során.
Ha a szenet, mint a lekondenzált szénatomok polikristályos, amorf (kváziüveg, nagy viszkozitású folyadék) elegyét tekintem, akkor az mikroszkópikusan a szén kristályos módosulatainak elegye kell, hogy legyen, azaz grafit, gyémánt és fullerén kristályocskák rendezetlen halmaza.
Bár a gyémántnak kiváló a fűtőértéke, de gyakorlati okokból most mellőzhetjük a tetraéderes kötéseinek elemzését :-) ...
Nagyon érdekes, hogy a fullerén szerkezetben pontosan a (hidrogéntől) lecsupaszított "benzol" (szén)gyűrűk speciális térben rendezett kapcsolódását figyelhetjük meg! Ennek sincs jelentősége a tömegtermelési és/vagy energetikai gyakorlatban, de felhívja a figyelmet a benzolgyűrű-szerű kapcsolódás lehetőségére, sőt, annak bizonyos körülmények közti szükségszerűségére!!!
Elterjedt kristályos szénváltozat a grafit, aminek hexagonális kapcsolódása modell értékű a kristálytanban.
Ha maguk elé képzeljük a méhsejt-szerű hatszöges rendezettséget, nagyon könnyű belátnunk, hogy a széteső kristályrácsból könnyen keletkezhetnek benzol-gyűrű bázisra felépülő molekulák.
Szerencsére, itt oxigén jelenlétében a C+O2=CO2 reakció a domináns, míg oxigén nélkül nem jellemző a diOXIN képződés, és sok káros vegyület a veszélyes lerakókban deponálandó salakba kötődik be...
A gyakorlatban azonban a növények által "termelt" szénnel, kőszénnek nevezett szenült növényi maradványokkal állunk szemben, az ipari/erőművi szénégetés során.
Itt a klorofillnak hívott isteni csoda a légkör széndioxidját a növény által felvett vízzel vegyíti és a Nap (fény) energiája segítségével szőlőcukorrá alakítja azt:
A szőlőcukor molekula víz kilépésével cellulózzá alakul:
C6H12O6 ------> C6H10O5 + H2O
és ily módon alakulnak ki a növényeket, így az ősi fákat is meghatározó mértékben alkotó CELLULÓZ és LIGNIN (kisebb volumenben hemicellulóz, más poliglükozidok, stb.) jellegű vegyületek. A legnagyobb fatömeget jelentő lignin vegyületben jelen vannak a benzolgyűrűk, de nagyon könnyen kialakulhatnak a cellulóz (kvázi)gyűrűs glükozidjaiból is!
A földtörténet (-i kor) szenülési folyamatában a fákból, fásszárú növényekből az oxigénhiányos atmoszférában sorra: tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit keletkezik. A szenülés abból áll, hogy jellemzően víz kilépéssel, csökken a szenült maradvány oxigén- és hidrogéntartalma. Valószínű az is, hogy a gyenge kötéserősségű és a növényekben megtalálható nátriumklorid, káliumklorid molekulák is átalakulnak kémiailag, távozik a sósavgáz is, s csak az elégetett növényi hamuban találjuk meg a fémes maradványokat (K2O, Na2O).
Ezért a normál kőszén bonyolult szénlánc kombinációkat tartalmaz ugyan, de ennek rendszeresen és leggyakrabban ismétlődő "motívuma" maga a benzolgyűrűhöz hasonló szénlánc!!!
De ha ez még kevés lenne...:-)
A kohászati gyakorlatban rendkívül fontos a koksz (nagy tisztaságú kőszén) segédanyag használata, de az 1800-as évek második felében és a XX. század elején nagyon elterjedt volt a világítógáz használata. Mindkét ipari anyag termelése a kőszén száraz lepárlási, (levegőtől elzárt hevítéssel) kigázosítási technológiájához kapcsolódik --- ezért ezt a folyamatot kitüntetetten és külön is megfigyelték, leírták.
Föltétlen észre kell vennünk és vetetnünk, hogy a 600---900 oC tartományban jellemző a policiklikus és gyűrűs szénvegyületek kialakulása --- pontosan azon hőmérsékleti intervallumban, ahol a dioxin képződés is várható!
Ráadásul, egy normál széntüzelésű erőmű tűztéri hőmérséklete is a 600--900 oC hőmérsékleti tartományba esik, tehát a "benzol" gyűrűs szénvegyületek kialakulásához igen jók a feltételek.
Mivel égetésről, azaz oxidációról szól a széntüzelés erőművek története (a szén oxidációs folyamatából történő energiakinyerésről), ezért az oxigén jelenléte is szükségszerű.
Már csak a klór (vegyület) jelenléte hiányzik... Hál'Istennek...!!!
Ha most a kőszén égetéshez bekeverünk friss (nem szenült) növényianyagokat , akkor a rendszerbe bevisszük a "hiányzó" klórt is. Az élő növények mindig tartalmaznak a földből felvett vizes oldatú (fém) kloridokat, sókat. Sőt, ez fontos az életükhöz, ezért tudjuk a növényi kultúrák terméshozamait forszírozni pl. kálium-kloridos műtrágyázással.
Nem sok klór(-id ion) található a növényekben, mindössze néhány tized, század gramm kilogrammonként.
Néhány század, ez 10 exp -2 (/kg). A dioxin emisszió koncentráció normatív limitje 10 exp -10 (/kg). Mindenféle atomtömeg, meg gramm-atomsúly számítások nélkül is láthatjuk, hogy a rendszerben sokmilliószor több klór lehet jelen, mint ami a dioxin emissziós normatíva előírását már átlépi.
Ha ezt nem tapasztaljuk, az pusztán azért van, mert a szén égésgázai (elsősorban a széndioxid) a kiáramló füstgázban "felhígítják" a dioxin koncentrációt, de természetesen maga a rákkeltő és genetikailag is mérgező anyag éppúgy jelen van. Ráadásul additív, tehát a biomasszát égető erőmű füstfáklyájának környékén élőket folyamatosan és a szervezetben halmozódva terheli.
A kis koncentráció ki nem mérése meglehetősen álságos dolog.
Ráadásul ez egy igen stabil vegyület, ami könnyedén túléli a tűztéri körülményeket (márcsak azért is, mert ott születik... :-) ). Jellemző bomlási hőmérséklete normál katalizálatlan körülmények közt 1250 oC körüli. Ha meg kívánunk szabadulni tőle, akkor szokás egy 1300 oC feletti utánégetőt alkalmazni. Ezt a (műanyag és más) veszélyes hulladék égetőknél alkalmazzák is sok helyen, nagyon sokszor a plazmás (itt valóban égetés) extramagas hőmérsékleteket sem sajnálva --- ezért volt a plasma energy pyrolysis első polgári alkalmazásának egyike a "kórházi veszélyes hulladék", meg a nem nevesített katonai veszélyes hulladék. (Itt most nem részletezve az okokat, de kvantum fizikokémiai okokra visszavezethetően, a plazmasugaras hőhatás mellett esélye sincs a dioxin vegyületek túlélésének!!! --- és ezt nagyon hamar észlelték kisérletileg az amerikai kollégák.)
Ehhez képest, amikor az oroszlányi VÉRT biomasszás blokkjait mérték, a nagyobb biomassza arány alkalmazásánál egyértelműen megjelent a dioxin.
Máshol, pl. az ajkai erőmű átállításánál, a felszabaduló sósavgáz (H-klorid!) jelentett műszaki gondot.
Kémiai számításokkal szintén azt kapjuk, hogy az égéstéri körülmények közt, a biomassza égetésnél kell dioxinnak keletkeznie!
justice.for.hu
2011.02.20, 12:45
RE Re GZM
Hogy a 6CO2+H2O--->C6H12O6+6O2 összefüggés SZABAD oxigénjéből melyik van a széndioxidból és melyik a vízből, azt talán radioaktív nyomjelzéssel ki lehet deríteni, de én nem ismerek ilyen kisérletet. A világtengerekből is kizárólag fotoszintézissel termelődik oxigén! Kémiailag KÖTETLEN szabad oxigén nincs fotoszintézis nélkül. Tény, hogy a fotoszintézis a tengerek/óceánok növényi életével jelent meg, s valószínű hogy a tengeri növényi élet nagyobb volumenű oxigén termelő, mint a szárazföldi erdő, vagy más növényzet. Ettől függetlenül minden fotoszintetizálás pozitív oxigén hozamú (lebomlással együtt, amit a beépült napenergia mozgat: a napenergia potenciális kémiai energiává alakult). Ezt limitálja, hogy oxigénben és széndioxid hiányban meghal a növény. Ezért hiszem, hogy a növekvő széndioxid "ellenszere" a növényi fotoszintézis, s ebből az ember leginkább csak az erdősültséget tudja hatékonyan és pozitívan befolyásolni, törekedve az önös harmónia stabil fenntartására.
A dioxinra egy következő levélben utalnék, reflektálva megtisztelő válaszára.
Re "gzm" 2
2011.02.20, 08:02
Kedves "gzm"
Kérdezem, miért nem fogadja a tanácsot, amelyben olvasni javasolták a 2011.02.19.12.50-s jegyzetben hivatkozott " A klímaváltozás hatásai a Google Föld térképen" c. írást?
Annak tartalma talán segíti oldani az Önben felhalmozódott klíma védelem ellenességet.
Ehhez ugyan joga van, de az itteni terméketlen és zavart keltő jegyzeteivel sehova sem jut.
Mondja- mondja a magáét, néhány bizonytalan és kellő hiteles alap nélküli, " lektorált-tudományos folyóiratokból" merített tételei mögül, miközben a fél világ retteg a klíma veszedelem katasztrofális csapásaitól.
gzm
2011.02.19, 23:35
re justice
„Mi a növényvilág parazitái vagyunk, nemcsak táplálkozásunkban, de az ő általa kitermelt oxigén az életelemünk”-justice
A növényvilág által termelt oxigén elenyésző. A fatestben =tüzifában 50 % oxigén van beépítve.
Az általa termelt csekély oxigén sem a CO2 elnyeléséből és a C beépítése révén keletkezik, hanem a fotoszintézishez a talajból felvett H2O-ból. A légköri oxigén forrása az óceán.Az a nézet, hogy az esőerdők a Föld tüdeje lenne egy téveszme, a tüdő egyébként is nem oxigént, hanem szén-dioxidot termel.
Dioxin keletkezéséről fatüzelésnél én is olvastam, itt is volt róla szó, de rejtély a mikéntje. Ugyanis a természetben nem fordul elő(ember által előállított termék) és a fában sincs olyan (pl. PVC) amiből az égetés során dioxin keletkezhetne.Valószínűleg a levegőből a fa felületére kiülepedett anyagból származhat. A fából üzemanyagot már 100 éves terv, de ebből ahogy eddig sem, ezután sem lesz semmi. Értelmetlen. A fát lehet és kell korlátozottan tüzelni, de a legésszerűbb feldolgozni. A tüzifa kiváló papírfa és a falemezgyártás alapanyaga. Legfeljebb a hazai papírgyártás újraindításán lehetne gondolkodni.Nem tudom, de érdemes lenne utána nézni mennyi az éves papírimportunk euróban vagy tonnában.
gzm
2011.02.19, 22:34
A sötétzöldek azok,akik a biomasszaerőművek miatt szakadatlanul erdőírtással, fekete kivágással, több millió m3 fa elsikkasztásával vádolták meg, vádolják ma is az erdészeket, és ráadásul e mellett még: "még több zöld áramot is követelnek"
a "hivatásos" zöldek honnan kapják a fizetésüket?Mennyit kapnak évente az adófizetők és egyes multik zsebéből és mire költik?
Igen, az erdészek azt teszik amiért fizetjük és amire felesküdtek és védik a rájuk bizott erdőt, amint azt az adatok nemzetközi szinten is fényesen bizonyítják.Ez fáj ennyire, hogy kivetkőzött magából?
Hol tudott a kedves rajongóm ennyi kultúrát magába szívni?
justice.for.hu
2011.02.19, 22:13
Néhány prof. barátom kutatása azt mutatja, hogy a klímaváltozás szignifiknsan nem a széndioxidra, és főként nem emberi tevékenységre vezethetők vissza. Az én elemzéseim is arra utalnak, hogy VAN (!!!) klímaváltozás, de az inkább a Nap és a Föld elektromágneses kölcsönhatásaira (napmágnesség, földi mágneses pólus gyengülés, vándorlás, Van Allen övezet és a Nap plazma áramai, stb. Érdekes, hogy időben ez véletlen egybeesik az ipari forradalommal, ld. dél-atlanti anomália. Úgy gondolom, hogy a lebiomasszázott erdeinket más szempontból kell vizsgálni. Nevezetesen a Föld szénkészlete állandó és pontosan annyi, amennyi az ősi légkör széndioxidjában volt. Mi a növényvilág parazitái vagyunk, nemcsak táplálkozásunkban, de az ő általa kitermelt oxigén az életelemünk. Alapvetően a növényi fotoszintézis által előállított energiakoncentrátumot, a szőlőcukor energiáját szabadítjuk fel életünk működtetéséhez (a hús is növények elfogyasztásával keletkezik... :-) ), s ráadásul ehhez az energiatermeléshez még a növényvilág által megtermelt oxigénnel égetünk. Ezért nem mindegy, hogy mi paraziták hogyan bánunk a gazdanövénnyel, jellemzően az erdőinkkel. A széndioxidtól a széndioxidig terjedő körforgásból nemcsak az életünkkel csatolhatunk ki energiát, de az élet számára, erőművekkel is. Nyilvánvaló, hogy vágásérettség után, már haldokló, korhadó fához hiába láncolja magát a sötétzöld az élet rendje erősebb. Viszont ha a korhadással oxidál, akkor azt a kis felszabaduló energiát okosabb, ha mi szabadítjuk fel égetéssel, erőműben. Ezért első közelítésben én nem ellenzem a fák tüzelését, ha az erdészek szakértelme biztosítja a harmonikus életet, ez maga az erdőgazdálkodás (egy része! .-) ).
Mégis, oda kellene figyelni egy két dologra. A fák, de különösen lágyszárúak égetésénél nagy a rákkeltő dioxin képződés. Mind a klór, mind a dioxin jól mérhető! Ez egy helyhez kötött erőmű térségében egy nemkívánatos tartós expozíció !!! Másrészt a lignin és a cellulóz ideális alapanyag a szintetikus benzin, dízel, kerozin termelésére, ahol ugyanaz a fatömeg gazdaságilag sokkal jobban hasznosul, extraprofittal, amiből még a biomassza tömeg termelésbe, az erdészetbe is sokkal többet lehet visszajáratni! Ráadásul fogy a fosszilis olaj, ami van, annak egyre drágább a kitermelése, az 1 dolláros nehézolaj most a 110-et döngeti hordónként. ...és lesz ez több is... Pedig becslésem szerint a fa versenyképes kb. 40 USD/barrel után. Szerintem a fa többet ér, az erdészet többet érdemel. Lassan meg kellene kezdeni a jobb értékesülésre történő átállást, és nem egy olyan, a piaci árhoz képest veszteséges, ezért dotációt, az emberek pénzét követelő eljárást forszírozni, mint a kát-os fatüzelésű áramtermelés.
ellengzm
2011.02.19, 20:58
"Szeretném újfent kihangsúlyozni, hogy ebből egyetlen zsebkendőnyi területet sem a s. zöldek helyeztek védelem alá, hanem a magyar erdészek."
Mekkora nagy ******** ilyet leírni. Gondolom zötétzöldeken a civil természetvedőket érted, akik jogszabályokat nem tudnak hozni. Ha hozhatnának jogszabályokat, akkor bevédenék az egész országot Csengertől Kőszegig. Akkor meg azért ugatna valaki. Talán éppen te.
Azok az erdészek, akik az erdészetnél dolgoznak, és erdőket védenek meg, tudod-e, mit csinálnak? Éppen a fizetésükért dolgoznak. Mint a mozdonyt vezető mozdonyvezető meg az operáló orvos meg a mondókákat tanító óvónő. Micsoda érdem, megdolgoznak a fizetésükért, brávó.
******.
gzm
2011.02.19, 13:55
Továbbra sem várom el, hogy valamit is elfogadjon azokból a tud. kut. eredményekből a melyeket LEKTORÁLT tudományos folyóiratokból citálok/citálunk ide.
De, legalább azt fel kellene tudni fogni, hogy az IPCC nem folytatott, nem folytat és a jövőben sem folytathat(sem eszköze, sem megbizatása) tudományos kutatásokat.Saját maguk ismerték el, hogy a véleményüket!!! nem a lektorált( tudományosan ellenőrzött) cikkekből merítették, hanem általuk "szürke irodalomnak"??? (értsd bulvársajtó) nevezett irományokból és sajnálkozásukat fejezték ki, hogy elfelejtették leellenőrizni és megmondani a közvéleménynek. Ezt maga a brit királyi klimakutató központ vezetője(CRU kelet-angliai egyetem)Phil Jones ismerte el a brit parlament vizsgáló bizottsága előtt tavaly.Sőt az IPCC külön sajtóközleményben . Itt is szinte szó szerint ismertettem anno.
Nevezett IPCC szakértő azt is kénytelen volt beismerni, hogy 1995 óta nincs glob. felm. Most írom le kb. negyedszer, csak kend mindig elfelejti bevenni a gyógyszerét. Bocsánatot kérek, de már aggasztó, hogy saját falkája beismeréseit is az én rosszindulatommá szeretné transzferálni.
A + 4 C fokról:
A Föld akkor prosperált minden szempontból, amikor az átlaghőmérséklet 19 C fok vagy a fölött volt. A nagy fajkihalások pedig akkor következtek be, amikor 16 C fok alá csökkent.A Föld történelmének 95 %-kában nem volt az Arktiszon jég, még télen sem, és 95 %-ban magasabb volt az átlaghőmérséklet , mint ma. A Jeges -tenger átlaghőmérséklete 23 C fok körül is volt. Amúgy az asztrofizikusok( azaz a hozzáértők ) 2050-re éppen mélypontjára várjáka Föld felzsíni hőmérsékletének alakulását. A Kis-Jégkorszak körülire vagy alattira. Az idei 200 éves hideg és hórekordokat sorra megdöntő tél, lehűlési szakasz eljövetelét már 2003-ben jelezték.Pontosabban 2012 ig történő bekövetkeztét. Csak az IPCC és úgy látom "rajongóm" is a Blikkből meríti ismereteit. Egykori és még mai prosperáló klimavészmadarunk Zágoni Miklós 2000- ben kiadott könyvében , még 2007 végére azt jelentette, hogy Portugália partjainál hatalmas jéghegyek fognak úszkálni, Európa megfagy,2 évvel később már az IPCC tanácsadójaként tolta magát előre. Éveken át nem volt olyan hét, hogy valamelyik médiában ne ö folyt volna a csapból is, és ne az ember okozta klimavésszel riogatta volna a pórnépet.
Ma pedig Miskolczi(számomra, mint laikusnak)kissé zavaros farvizén evezve fennhangon hirdeti, hogy az antropogén, vagy CO2 okozta ÜHH egy marhaság. Ebben igaza van, de a pálfordulásaival ő is az( volt). Főleg, ha is figyelembe veszem, hogy egyetemi tanár fizikus!
A CO2 bármennyire emelik az igehirdetők a konc. -ját nem tud ""csinálni" semmit. Még, ha úgy működhetne ahogyan azt elképzelik akkor is a sávja a konc. növ. vel telítődik(már vízgőzzel is) és mivel logaritmikus és nem lineáris összefpggés van a feltételezett konc.,elnyelés és kisugárzás között ezért gyakorlatilag(hangsúlyozom, ha igy működne is, ahogy elképzeli az IPCC)hiába duplázhatnánk meg a CO2 konc.(amúgy teljes képtelenség még a feltételezés is) a feltételezett folyamat egyébként is hatástalan lenne.
Már egyszer elárulhatná, alátámaszthatná mitől tetszik állandóan rosszindulatúnak minősíteni?
Úgy gondolom, hogy term. tud. érvekkel. Van ilyen is a tarsolyában?
erdőleltár II:
2011.02.19, 12:54
re: justice
én is köszönöm a kérdését. utána néztem globális adatoknak és egyik másik adat engem is meglepett.
A FAO adatai szerint (ENSZ mezőgazdasági,élelmezésügyi és erdészeti szervezete) a világ erdeinek területe(2000)
3870 millió hektár, ebből
95 % természetes
5 % mesterséges (ültetett) erdő.
a föld területének 30 %-át borítja erdő.
az összes erdő
17 %-a van Afrikában (erdősültsége: 22 %)
14 % Ázsiában (erdősültsége: 18 %)
27 % Európában (erdősültsége: 46 % nem összetévesztendő az EU-val)
14 % Észak- és Közép- Amerikában (erdősültsége: 26 %)
5 % Óceániában (erdősültsége: 23 %)
23 % Dél-Amerikában (erdősültsége: 51 %)
A Föld erdeiből legnagyobb erdőterülettel rendelkezők:
Oroszország 22%
Brazília 14%
Kanada 7%
Egyesült Államok 6%
Kína 4%
Ausztrália 4%
Kongó 4%
Indonézia 3%
Angola 3%
Peru 3%
Az egy főre jutó erdőterület a Föld lakosságára számítva 0,6 hektár, (legnagyobb Indonéziában: 6,6 ha/fő, D-Amerika: 2,6 ha.)Mégis Indonéziát támadják a leghevesebben az olajpálma ültetvényekért, pedig erdő helyére "erdő" kerül csak éppen monokultúrás, a "klimavédelem" szempontjából lényegtelen eltérés.
Ökológiai zónák szerint az erdők
47 %-a trópusi (ebből esőerdő 28 %),
9 %-a szubtrópusi
11 %-a mérsékelt övi
33 %-a a boreális övben (északi félteke tundrás fenyvesei)
Sötétzöldeknek:
A Föld erdeinek csak a 12 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt .
É-Amerikában 20 %
Dél Amerikában 19 %
Valaki megkérdezhetné a „dreampeace”-seket(=greenpeace), hogy eszükbe jutott-e, egyáltalán tisztában voltak, vannak-e, hogy mennyi a hazai védett erdők aránya, és ebből mennyit helyeztek ők védelem alá az elmúlt 200 év alatt? Miközben azt követelték az Erzsébet –hídról lepedőiket lelógatva:
Még több zöldáramot akarunk!
Egyáltalántudják-e mi az az erdőrezervátum, hány van M.o.-on?
Erdőrezervátum: olyan védett erdőterület, ahol mindennemű emberi tevékenységet végérvényesen betiltottunk! Még alkalmilag vadászni is tilos.1993 óta 55 rezervátumot alakítottak ki a magyar erdészek és jelenleg 8 nyivántartásba vétele van folyamatban !a legkisebb terület 20 ha síkvidéken, hegyvidéken a legkisebb terület pedig 30 ha –os.
..és van pofájuk ráírni a lepedőre még több zöld áramot akarunk! Valaki szólhatna már nekik, hogy hátrébb az agarakkal !
gzm
RE "gzm"
2011.02.19, 12:50
Szíves figyelmébe ajánlhatnánk
" A klímaváltozás hatásai a Google Föld térképen" c. 2011.02.16.-i cikk mondani valóját.
Gazdag háttér anyagra hivatkozva, a cikk kiemeli, hogy a jelenlegi tendenciák mellett a globális átlag hőmérséklet 2060-ra várt 4 Celsius-fokos emelkedésének hatásait bemutatta a Brit Energia- és Klímaváltozási Minisztérium.
A Minisztérium ugyanakkor a változás drasztikus hatásait illusztrálta Google térképen is.
A klíma változás - a Brit Meteorológiai Szolgálat munkatársi szerint - nem csupán a jövő generációjának lesz problémája.
Már a mai emberek életében is komoly hatások jelentkeznek.
Az ingyenes " Föld szoftver " telepítésével minden érdeklődő ember bővítheti klímavédelmi ismereteit.
E bővítés minden jóindulatú érdeklődő hasznára válna.
gzm
2011.02.19, 11:33
”kedves GZM-em, azt hiszem indirekt módon is bizonyítottad a felvetésemet, bármennyire is más volt a szándékod. Hiszen ha Európa leglaposabb országa (Dánia) erdősültsége a legrosszabb, a leghegyesebb országa (Svájc) viszont a legerdősültebb, akkor Magyarország erdősültsége pont az elvárható szinten van.”-fabatka
Fabatkának továbbra is a gyereket a gólya hozza. Teljesen mindegy számára mekkora zöldségeket hord össze ő, minden butasága után önfeledten triumfálna.
Fabatka!Európa leglaposabb országa nem Dánia, hanem Hollandia(Niederland érthető?) és az erdősültsége 9 % , Finnország is „lapos” az erdősültsége pedig 63 %.Az egyiknél korrekciózhatna a tulipánföldekkel, a másiknál a tavakkal esetleg a rénszarvaslegelőkkel, és máris besuszterolhatná a vízionált átlagába.
M.o. erdősültsége messze elmarad az európai átlagtól.A világátlag 0,6 ha/fő a magyar átlag 0,2 ha/fő.Az önellátó fagazdálkodáshoz kedvező ökológiai feltételek és 0,4–0,5 ha/főre lenne szükség. Eu kb. 160 millió ha-ral
rendelkezik,ez azt jelenti, hogy 0.36 ha/fő.Tehát az EU átlag 70 %-kal magasabb, mint a miénk.
Nincs esély azt megközelíteni, de értelmetlen/szükségtelen is lenne.
Nem érti, hogy ezekből és a korábbi adatokból sem, sehogyan sem vonható
le egy olyan következtetés, amit ő és a biomassza erőművek egyesülete szeretne megetetni a pórnéppel.Jelen pillanatban az erőművekben elégetett famennyiség legalább 70 %-a 70 évnél korosabb állományból kerül ki.Ezekben az erdőkben a LEGMAGASABB az IPARIFA kihozatal (60 % és felette) Pécs az ország legjobb erdőállományaival rendelkezik, mióta az erőműbe termel több, mint 10 %-ot romlott az iparifa kihozatala. Ehhez nem kell még fényképezőgép sem, csak bele kell tekinteni egy szakembernek az üzemtervben megtalálható állományleírásokba stat. adatokba és mindezt összevetni az éves választék tényadatokkal. Osz't akkor neki lehet állni korrekciózni „hegyekkel”, "leglaposabb" Dániával.Vagy esetleg felvetődhetne a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének tényállása?
Nem tudom mit akarnak a vízégető erőművek bizonyítani, alátámasztani azzal, hogy az ország erdősültségi szintje átlagos, vagy elvárható szinten van.Én mindenestre hozzászólásommal nem óhajtom ezt bizonyítani vagy cáfolni, mert ezt nem itt lehet eldönteni, és indifferens.
Azonban az erdősítésnek is van ökológia határa és korlátai. Itthon közel járunk ehhez.
Az eldöntendő kérdés itt és most ez lenne:
van- e értelme haszna az erdő ilyen módon történő eltüzelésének a társadalom számára 3 % bioáramért.
Egyáltalán jelenthetne-e valamit is a hamisan megkreált klimavédelem oltárán, ha egyáltalán létezhetne CO2 és ember által okozott klimaváltozás, nem is beszélve bugyuta klimavészről hazudozni?
Mindez a biomassza-égetés milyen környezeti, gazdasági kockázatokkal jár?
EZT A KÉRDÉST KÖTELEZŐ MEGVÁLSZOLNI AZ ILLETÉKESKNEK !
Mégpedi a döntések előtt, vagy legkésőbb azzal egyidőben.
Ha az a feltevés,érvényesülne, hogy igen= szükség van rá, akkor jön a következő eldöntendő kérdés:
HOGYAN ÉSSZERŰ BIZTOSÍTANI EHHEZ A NYERSANYAGOT, ÉS MILYEN FORMÁBAN ,
A 8 cm-es limitmeghúzás ésszerű, és teljesíthető, nagy valószínűséggel még „energiaerdőültetvények”(föl áll a hátamon szőr ekkora ökörséget leírni) tehát ezen butaságok nélkül is. Ez lenne a kérdés egyik, de nem egyetlen erdészeti/ szakmai oldala, a másik politikai/gazdasági: a támogatás formája, mértéke ?
Amennyiben kell(ene) még előteremteni biomasszát, ott van az agromassza. Persze ott már sz@.ban a befektetői részvénypakett, mert ott nem lehet levajazni köztulajdonban álló gazdaságokkal a hosszútávú alapanyag-beszállítási szerződést, többek között "ócsó" atrotonna trükökkel. A szalma annyiba fog kerülni amennyiért hajlandók odaadni.Szóval hamar megtudnák Fabatkáék mi az a piaci ár!
nyiz
2011.02.19, 00:51
Kedves Erbe
sajnos ellent kell mondjak, a kapcsoltak legtöbb esetben KÁTban vannak és nem saját felhasználsra termelnek villamos energiát.
a kapcsoltat üzemeltető cég nem a korház tulajdona, a korház kiadja a hőszolgáltatást egy külön cégnek aki kapcsoltan termel és a KÁT-ot lenyúlja.
justice.for.hu
2011.02.18, 20:24
Re GZM, erdőleltár
Köszönöm!
(Kicsit megnyugodtam. Azért jobb lenne üzemanyagot gyártani belőle, mert lehet és mert jobb üzlet!)
erbe
2011.02.18, 20:24
Ha egy kórház hőellátásra beállít egy áramot is termelő gázmotort, az a teljes megtermelt áramot is saját maga fogja felhasználni, emiatt a támogatósdi nem érinti. Nem fogja szabott áron eladni a szolgáltatónak, hogy drágábban visszavásárolja. :-(
Energetikus
2011.02.18, 15:32
Fordítsuk meg a dolgot. Az áramot könnyű nagy távolságra szállítani, a hőt nem. Ha valahol éves viszonylatban közel állandó hőigény van, ott érdemes hőenergián alapuló áramtermelésre berendezkedni. Van piac helyben a hőre, az áram pedig mindig kelendő. Ha körülnézünk, a városi távhő ezt felismerte, és a használati melegvizet (éves egyenletes hőigény) így állítja elő. Gázmotorokkal, Miskolcon gázturbinával. De hasonló a helyzet nagyobb hőigényű üzemekben is, én Szabadegyházáról tudok, ahol kukoricát dolgoznak fel, ott is gázturbina van.
Eddig ez fizika, meg egy kis energetika.
Innen kezdődik a "támogatósdi". Támogassuk! Miért? Nem áll meg a saját lábán?
Most már nem tudni, hogy kit, mit támogatunk. A gázmotort beruházót? Az üzemeltetőt? A távhő fogyasztóját?
Látjátok feleim mik vagyunk...
nyiz
2011.02.18, 10:04
Kedves fabatka,
amúgy nagyon ritka a 85% hatásfok kapcsoltban.
Az a baj, hogy a rendszerben való gondolkodás csak anyagi részről van meg. ha olyan hatékony lenne akkor egy egségre jutó villamos energia ár a leg versenyképesebb ár kellene legyen, és nem lenne szükség támogatásra. de amint azt mondtam, legtöbb ilyen kapcsolt egység létesítése nem az energiahatékonyságon alapult, hanem a biztos nyereség reményében. ez szerintem nem rendszerben történő gondolkodás, hanem kapzsiság.
Ha rendszerben gondolkozol akkor a magas kötelező átvételi közteher mellet még a rendszerirányító többlet szabályozási költségeit is figyelembe kellene venni.
amúgy azzal a dumával, hogy a villamos energia értékesebb mint a hő, sok embert félre lehet vezetni. mindig az igény mondja meg mi értékesebb. viszont az igaz, hogy a beruházó számára értékesebb egy kötelező átvételi villamos energia ár, mint egy hő ár. de vajon értékes volna e ha a versenypiac határozná meg az árat ?
nyiz
2011.02.18, 10:04
Kedves fabatka,
amúgy nagyon ritka a 85% hatásfok kapcsoltban.
Az a baj, hogy a rendszerben való gondolkodás csak anyagi részről van meg. ha olyan hatékony lenne akkor egy egségre jutó villamos energia ár a leg versenyképesebb ár kellene legyen, és nem lenne szükség támogatásra. de amint azt mondtam, legtöbb ilyen kapcsolt egység létesítése nem az energiahatékonyságon alapult, hanem a biztos nyereség reményében. ez szerintem nem rendszerben történő gondolkodás, hanem kapzsiság.
Ha rendszerben gondolkozol akkor a magas kötelező átvételi közteher mellet még a rendszerirányító többlet szabályozási költségeit is figyelembe kellene venni.
amúgy azzal a dumával, hogy a villamos energia értékesebb mint a hő, sok embert félre lehet vezetni. mindig az igény mondja meg mi értékesebb. viszont az igaz, hogy a beruházó számára értékesebb egy kötelező átvételi villamos energia ár, mint egy hő ár. de vajon értékes volna e ha a versenypiac határozná meg az árat ?
Fabatka
2011.02.18, 09:52
Re: GZM
"Az összehasonlító elemzés szerint a legrosszabbnak a helyzetet Dániában találta (erdősültség 11 %) (36 pont), míg a lista élén Svájc áll(46 %), amely a megszerezhető százból 62 pontot birtokolt."
Kedves GZM-em, azt hiszem indirekt módon is bizonyítottad a felvetésemet, bármennyire is más volt a szándékod.
Hiszen ha Európa leglaposabb országa (Dánia) erdősültsége a legrosszabb, a leghegyesebb országa (Svájc) viszont a legerdősültebb, akkor Magyarország erdősültsége pont az elvárható szinten van.
Fabatka
2011.02.18, 09:34
Kedves nyiz,
jó a problémafelvetés, de hiányzik a rendszerszemlélet.
A KÁT rendszer alapgondolata a kapcsolt energiatermelés kapcsán ugye így értendő:
"Ha már valaki erőművet épít, akkor ne csak villanyt termeljen (25-50%-os hatásfokkal), hanem legyen érdekelt abban, hogy értékesítse a hőt is (így az összhatásfok sokkal magasabb)."
Való igaz, ahogy fel is vetetted, hogy sokan így közelítették meg:
"Nem hőt termelek 90%-os hatásfokkal, hanem alacsonyabb hatásfok mellett villanyt is, mert anyagilag jobban járok".
És már lehet is hülyézni a KÁT-ot, meg a kapcsolt energia termelést.
Így beszél az, aki nem tud rendszerben gondolkozni.
De gondold át talán ezt:
Szükségem van 1 egység hőenergiára, és 1 egység villamos energiára.
Külön-külön termelve a hőenergiához 1/0.9=1.11, a villamos energiához 1/0.3=3.33 tüzelőhő kell.
Ha kapcsoltan termelem a kettőt, 85%-os hatásfokkal (ez közelebb áll a valósághoz, mint a 70%), akkor 2/0.85=2.35 tüzelőhő kell.
Ugyanakkor a villany értékesebb termék, a hő kevésbé.
Kérdés #1: megéri-e valamilyen mértékben támogatni a kapcsolt megoldásokat, ha ez energiahatékonyságomat növelem?
Kérdés #2 (és ez a valódi kérdés): milyen mértékben támogassam a kapcsolt megoldásokat, hogy a támogatás ne haladja meg a kapott előnyöket?
nyiz
2011.02.18, 08:00
a gázmotoros kiserőművek összes beépített teljesítménye 560 MW.
legtöbb gázmotoros beruházás hőigényre létesült de nem energiahatékonyság céljából, hanem gazdasági haszonélvezetből. ezeket támogatjuk mi a KÁT-ban. pl egy kórház hőigényére telepített gázmotoros beruházást. miért nem elég egy korszerű 95% hatásfokú kazán ? miért kell villamos energiát termelni kapcsoltan 70% hatásfokkal melyet kötelezően és drágán vesznek át ?
nem az energiahatékonyság a cél, hanem a biztosított nyereség.
Helyes irány
2011.02.18, 07:47
Mutatja a helyes irányt a kereskedelmi tévé, a Blikk, és sorolhatnám tovább. Ez csak egyik része a dolognak.
A mindennapi gondoktól gyötört ember örül annak is, ha megoldja a MÁT, meg mondjuk a HOLNAPOT. A jövő?
Tegyük ehhez hozzá még azt az agymosást is, amit tiszta üzleti érdekből csinál az euroatlanti fehér ember. Gondolok itt a céókettő mesére.
Akkor most mi a helyes irány?
egy péda helyett példa
2011.02.17, 19:25
Először is köszönöm a sok építő jellegű hozzászólást és pontosítást, elsősorban Fabatkának.
Gyárlátogatás keretáben, megnéztünk egy hulladékégető erőművet, ahol elhangzott, hogy a legtöbb kapcsolt hő- és villamosenergia termelő erőmű Dániában elsősorban háztartási hulladékot + zöldhulladékot éget el.
Egy másik példa a Hármashatárhegyi erdő csökkenése. A közelében lakom és gyakran járok az erdőbe kirándulni. Sajnos az utóbbi időben szemmel látható, hogy a fák száma csökken. Semmilyen új csemetéket nem látni, csak farönköket. Hány évnek kell eltelnie, hogy új fákat ültessenek ha egyszer tájvédelmi terület?
Két gondolat még Fabatkához:
Tudom, hogy nem mondtam újat az CHP renszerekkel kapcsolatban és hogy Mo. is használják ezt e technikát, csak az elterjedésére voltam kiváncsi és amit írtál hogy a rendszerváltás után mi történt velük.
Másrészt nem értem az embereket és a politikát. Ha élhetőbb környezetet akarunk, akkor megfelelő módon kell tájékoztatni az embereket a meglévő problémákról és emellett megoldást kellene mutatni nekik. Jó kommunikácóval és "bizonyítással" - hatástanulmánnyal - meglehetne értetni velük, hogy melyik a helyes irány!
gzm
2011.02.17, 19:04
Nem tudom és értelmét sem látom, hogy fabatka mit szeretne korrigálni és milyen cél érdekében a mezőgazdaságra alkalmatlan területekkel(=hegyvidék)Az itteni témát illetően jelentősége sincs.
De!
A magyar erdősültség nem tartozik az átlagba. Semmilyen szempontból.Csak néhányat. Egyrészt azért, mert az EU átlag 36 %, másrészt azért sem, mert a Pannon-medence természetes erdőtakarójának változatossága a világon sehol másutt nem figyelhető meg.(Dr.Bartha F. 2000)Ennek növényföldrajzi okai is vannak.
Találomra bármely európai országban szálljon ki az autójából, vagy le a repülőgépről és még egy laikusnak is szembe kell hogy tűnjön. Még azonos domborzati viszonyok között sem esik bele valamiféle képzelt átlagba.
Természetvédelmi Világalap (WWF) 2000-re vonatkozó európai erdészeti rangsora szerint, még rá lehetne húzni ezt a fajta "átlagos"kényszerzubbonyt.
Magyarország a húsz vizsgált ország közül - megelőzve többek közt Németországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot - 52 ponttal a kilencedik helyen állt. Az összehasonlító elemzés szerint a legrosszabbnak a helyzetet Dániában találta (erdősültség 11 %) (36 pont), míg a lista élén Svájc áll(46 %), amely a megszerezhető százból 62 pontot birtokolt. Még ez is nagyon gyenge. Az átlagos eredmény 52 pont, (ha csak ezt vehetnénk mérvadónak akkor ránk lehetne sütni az átlagot) mely nagyon alacsony értéknek számít. Így még a legjobbnak tartott országok esetén is jelentős előrelépés szükséges az erdők védelmében és megfelelő kezelésükben, hasznosításukban. Állítja a rangsoroló. A WWF európai erdők programjának vezetője egy brüsszeli sajtótájékoztatón nagyon leegyszerűsítve fogalmazott. Per Rosenberg szerint ugyanis az európai országok „nem törődnek erdeikkel".
”Természetesen” ez az én véleményem szerint nem igaz.Ha csak ennyit tettünk már akkor sem: Európa erdőállománya 1990-2010 között, 20 év alatt több, mint egy magyarországnyi területtel 105 000 négyzetkilométerrel nőtt!
A legáltalánosabb európai problémák a légszennyezés,(de ez nem a CO2, ez az életet jelenti az erdőknek és nekünk is) de arról a fajta légszennyezésekről ami az erdők leromlását okozhatja arról soha nem esik szó. Felvetik még a természet közeli erdők területének csökkenését, a védett területek kis arányát,(védettséget tekintve viszont mi élen állunk) a nagymértékű vegyszerfelhasználást.(ez lesz Európa környezeti tragédiája, ha ugyan már nem most is az). Ami még az erdőt illetően hamarosan a legnagyobb gondot fogja okozni, hogy az erdőkben a gazdálkodók nem hagynak (elegendő) elhalt fákat, ami számos növény- és állatfaj élőhelyének elvesztését okozza és nem adja meg az esélyt az erdőtalajok évezredes folyamatosságának, a talaj genetikai fejlődésének. Sőt a kifejlődött erdei talajtípusok(kb.25-30 ) fennmaradásának, fenntarthatóságának sem. (többek között ezért sem fogja fabatka sohasem kihordatni az erőművi biohamuját a magyar erdőkbe.)SOHA!
Az erdőkkel kapcsolatos egy másik dilemmának a forrása: nem szeretünk egymástól azonos távolságra ültetett, ( sokszor egy fajtából, egykorú fákból álló erdőben sétálni,(én sem túlzottan) ugyanakkor a kultúrerdőkben gyorsan és olcsón megtermelhető faanyagra szükségünk volt/van. Ha minden erdőt magára akarnak hagyni a tisztelt „zöldfülűek” akkor miből fog készülni a bölcsőjük, ágyuk, asztaluk és végül a koporsójuk? A porcelán urna, betonszarkofágban az környezetbarát?
A kultúrerdők magas aránya miatt: a mai erdőterületek 43 százalékán már nem őshonos, hanem „idegen” fafajok (főleg akác,egyes fenyőfajok) vagy klónozott fajták (nemes nyárfélék) állnak, ezért nem meglepő, hogy nekünk több akácosunk van, mint Európa többi országában együttvéve. De, fel kell tenni a kérdést és megadni a választ: vajon a tisztelt műkedvelő, önképzőkörös gittrágók mivel pótolták volna a futóhomokon, a trianon után elvesztett sok millió ha erdőt? Az Alföldfásítást, 70 év távlatában is, nemzetközileg még ma is, szakmai elismerés övezi, és ez elmúlt évtizedekben még távol-keletről is „zarándokoltak” tanulmányozni. Ezen tapasztalatok hasznosításával indult be Kínában az elmúlt években egy több évtizedes gigantikus méretű akácosítási program.(több millió ha!)
Miben tér még el az EU átlagtól a magyar erdőállomány? Abban is, ha megnézzük a korosztálytáblázatot, akkor kiderül, hogy az állomány kb. 50 %-a 40 évnél fiatalabb. Nem véletlenül tettem oda a kitermelési adatok közé, hogy a véghasználati (vágásérettségi kort elért, tehát idős= főleg 80-100 éves) fatömeg az össz fakitermelés túlnyomó része. Következésképpen az esztelenül elfüstölt faanyag döntő többségét még nagyapáink ültették és aligha azzal a szándékkal, hogy unokáik 20-30 %-os hatásfokkal évi 1,5 millió m3-t elégetve, , állami tőgyek napi lefejésével, kötelező felárral jussanak 3 % vill. energiához.
Fabatka
2011.02.17, 07:21
GZM adataiból jól látszik, hogy a magyar erdősültség az átlagba tartozhat, ha korrigáljuk az ország erdősültségét az egyéb mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan területekkel (hegyvidék).
A domborzati alapon az erdősültséget a felsorolt országok közül egyedül Ukrajnával érdemes összevetni, mert minden más felsorolt ország területének min. 50%-a hegyvidék (Alpok, Kárpátok, Dínári-hg.)
Re: Justice for HUN
Szakmai butaságnak tartom hulladékhőnek hívni a távhőt. Az melléktermék, aminek előállítása az erőmű számára beruházási költségbe (többek között tartalékkapacitás kiépítése), üzemeltetési költségbe, és a megtermelhető villamos energia mennyiség csökkenésébe kerül. (Már sokszor levezettem a zöldtechen, most nem fogom megtenni.)
Az erőműveknél a távhő hőárat nagyon gyakran a tüzelőanyag hőárral közel egyenlő értékűnek szokták meghatározni (értsd: ha a vásárolt földgáz hőára x Ft/MJ, akkor az eladott távhő hőára is x Ft/MJ).
javítás
2011.02.16, 23:15
bocs egy nullával többet ütöttem be
400 000 x 100 = 40 000 000 adat
erdőleltár
2011.02.16, 22:53
Re: justice
Erdősültség 20,6 %
Állami erdő 60 %
Magán 40 %
Gazdasági célú 60 %
Véderdő 40 % !!!
Szeretném újfent kihangsúlyozni, hogy ebből egyetlen zsebkendőnyi területet sem a s. zöldek helyeztek védelem alá, hanem a magyar erdészek. Ilyen arányú védelem nincs Európában.
Az erdők felmérését az 1770-es Mária Terézia Erdőrendtartásában elrendeltek alapján végzik a magyar erdészek. A rendszeres üzemtervezés az 1800-as évek ! elején kezdődött. Annak puszta ténye, hogy e törvény alapjaiban több, mint 200 éven át fennmaradt elgondolkodtató. Ajánlom, és egy dologra ráirányíthatná a figyelmét napjaink törvényalkotóinak is arra: hogy egy (erdő) törvényt, vagy bármily szakmai alaptörvényt, úgy kell(ene) megalkotni, hogy időtálló is legyen. Nem mondom, hogy bírjon ki 240 évet, de ne kelljen 1-2-3 évenként hozzányúlni,barkácsolni. Az erdőtörvény az erdészek/erdő és a társadalom közötti legfontosabb összekötő kapocs volt évszázadokon keresztül, és ezt nem árt szem előtt tartani napjainkban sem, amikor egyes magukat már előzőleg 77 helyen kipróbált, Erzsébet-hídról lepedőket lógató, szabadidős gittrágók, az erdőket az erdészektől óhajtanák megvédeni. Viszont egyre az erdészeknek is fel kellene figyelniük: csapnivalóan rossz a s. zöld rágalmakra a kommunikációjuk.
Ma 10 évente körzeti erdőterv készül, amely egyben erdőleltár is. Ez azt jelenti, hogy tíz évente,a következő tíz évre meghatározzák, hogy hol, mikor, milyen beavatkozásokat szabad ill kötelező ! elvégezni.
Erdőleltár: a folyamatosan változó biológiai rendszer jellemzőinek felvétele.
Tíz évente kb. 400 ezer erdőrészlet több, mint 100 adatának felvétele helyszíni, terepi mintavételezéssel= 400 000 000 adat rögzítése.(döntő többsége biológiai és klimatikus vonatkozású, a maradék statisztikai )
1975-től történik az adatok feldolgozása számítógéppel.
1997-ben kezdődött az erdőtérképek digitalizálása (méretarány: 1:10.000) 2004-től a teljes országot lefedően az erdőadatok rendelkezésre állnak,(ha van belépési jogosultsága) az Erdőállomány Adattár és az üzemi vektortérképekhez hozzájutni. Ezek az adatok képezik a szigorú terv szerinti erdőgazdálkodás alapját!
•Erdőtelepítés
•Erdőfelújítás
•Erdőnevelés
•Fahasználat (=kitermelés)
•Erdővédelem
•Vadászat, vadgazdálkodás
•Mag, csemete gazdálkodás (törzskönyvezett magtermőállományok, dugványtelepek)
•Mezőgazdaság (vadföldek)
•Műszaki tevékenységek: erdészházak, vadászházak, erdei utak és vízépítések, erdőrészlethatár-jelzések,orsz. földmérési pontok fenntartása
•Természetvédelem
•Fakereskedelem
•Für. üzemi fatermékek előállítása
•Közjóléti tevékenység: parkerdők, arborétumok, erdei vasutak, erdei iskolák, kilátók, halastavak stb.
a kérdésekre:
Jelenleg az erdőterület 57 százalékát őshonos fafaj foglalja el, 43 %-át pedig már meghonosodott (akác, vöröstölgy, egyes fenyőfajták)vagy klónozott nyárfajták
Élőfakészlet
1980 > 250 millió m3
1990 >290 millió m3
2010>360 millió m3
Fakitermelés
6,8 millió brm3
Ebből véghasználat 4,7 millió brm3
Erdőterület
1920 > 1,1 millió ha = 11 %
1970 > 1,5 millió ha
1980 > 1,6 millió
1990 > 1,7 miliió
2010 > 2 millió = 21%
Fafaj
Tölgy 21 %
Cser 11%
Bükk 6%
Gyertyán 5 %
Akác 24 %
Nemes nyár 7 %
Hazai nyár 4 %
egyéb lombos 11 %
fenyő 11 %
környező országok erdősültsége
Horvátorzság 38 %
Szlovénia 63 %
Ausztria 47%
Szlovákia 40%
Ukrajna 17 %
Románia 28 %
Szerbia 26 %
üdv gzm
justice.for.hu
2011.02.16, 18:58
Őszintén érdekelne, hogy a privatizáció utáni korszakban hogyan alakult az erdős területek nagysága, és emellett hogyan alakult az erdők fatömeg állománya, és ezen belül a nemesebb fák aránya.
Ha valaki tudná, előre is köszönöm!
Ami meg a kérdéskört illeti: a távhőnek nevezett hulladékhőt is aranyárban mérik, ezzel kompenzálva a kőkorszaki villamosenergia termelés veszteségeit. Messze piaci ár feletti a fatüzeléses áram ára is! Miért jó ezt támogatni a mi zsebünkből?
Távhő
2011.02.16, 15:45
A távhő két szempontból drága.
Valóságosan, mert nagy a beruházás, és meg kell fizetni a hálózati veszteséget. Ha viszont találunk valamilyen olcsó tüzelőanyagot, akkor ez ellensúlyozhatja. Ilyen a háztartási hulladék.
Látszólag drága, mert a hőenergia árában benne van minden. Összehasonlítani is csak az alternatívák összes költségével szabad.
Még egy szempont. Más a levegő a faluban, ha egy megfelelő nagy kazánban ÉGETEM el a fát (Ausztria), és más, ha a lakóházak ilyen-olyan tüzelő berendezéseiben FÜSTÖLÖM el(Magyarország).
Fabatka
2011.02.16, 12:41
Jót szórakoztam az "abszurd megoldás" szövegén. Maga a szöveg is abszurd.
Nem tudom pontosan, hogy kik azok az erdőírók, de megismerkednék eggyel.
Az érvelést olyan sok tárgyi tévedés tarkítja, hogy nem foglalkozom mindegyikkel.
A sorok igen tisztelt írójának javaslom (Pécsiként és környezetvédőként egyaránt), hogy próbáljon meg elfogulatlanul is tájékozódni, a "sötétzöld" szemellenzőt egy kicsit vegye le.
Akkor talán majd nem fog "véges erdőkről", CO2 és O2-vel kapcsolatos veszélyről , négyből három hiába elfüstölő fáról beszélni.
Nem az a baj, hogy a szöveg rendkívül elfogult, mert ez az illető habitusából is következik.
De az baj, hogy tele van butasággal.
Fabatka
2011.02.16, 12:32
Kedves "péda"
Biztosan sokat tanultál a CHP-kről, sajnos ez nemigen mutatkozik meg a tudásodon. Csak a pontosítás kedvéért:
A CHP egyáltalán nem azt jelenti, hogy "háztartási hulladékot tüzelnek el, elektromos áramot és hőt termelnek amit a távhőhöz kapcsolnak".
A CHP azt jelenti, hogy VALAMILYEN TÜZELŐANYAGBÓL áramot termelnek és a melléktermékként keletkező alacsony értékű hőt a távhőrendszeren keresztül értékesítik.
Magyarországon CHP rendszerek (magyarul: kapcsolt hő- és villamosenergia termelő rendszerek) az 50-es, 60-as évek óta léteznek, szinte valamennyi lakótelepet ilyen rendszer fűti, többek között Pécsett is.
Az viszont általában egy jó felvetés, hogy háztartási hulladékot miért olyan nehéz Magyarországon erőműben tüzelni.
A "miért van ez így?"-re az egyik ok:
Rengeteg kezdeményezés volt/van, de a lakosság ellenállása elképesztő. A szeméttüzelés megvalósítása a környezettudatos Dániában nyilván sokkal egyszerűbb.
A másik ok:
Az is érdekes tendencia, hogy míg a fejlettebb országokban (kezdve Ausztriától, Németországon át, Skandináviáig) az utóbbi években is épülnek távhő rendszerek (még apró falvakban is), Magyarországon a távhő rendszerek a rendszerváltás óta gyakorlatilag csak visszafejlődnek, a fogyasztók leválnak róla.
Ennek két oka van:
1. A mindenhol elérhető, olcsó gáz-infrastruktúra, aminek kialakulásában az államnak nem kis szerepe volt.
2. A távfűtés drága, de nem a fajlagos hőár drágasága miatt, hanem mert a távhő sajnos kapcsolódik az energetikai szempontból katasztrofálisan tervezett, hőszigetelés nélküli, vékonyfalú panel lakótelepek gondolatával. A távfűtés Magyarországon nem azért drága, mert drága a hő, hanem mert pazarlóan használják fel a lakásokban, köszönhetően a nemlétező hőszigetelésnek.
Magyarországon ha egy építkezést tervező embernek azt mondod, hogy "távhő", ő rávágja: "drága". Pedig ez messze áll a valóságtól.
Ilyen körülmények között nehéz távhő rendszert fejleszteni, rendszer nélkül pedig nincs kereslet az erőműben termelt hőre, tehát ha beruházó vagy, nem CHP-t építesz, hanem csak villamos energiát termelő erőművet.
Ez a válasz a kérdésedre.
Az erdeinket viszont ne féltsük olyan fékevesztetten, hiszen minden fórumon elhangzik, hogy az erőművi biomassza felhasználás ellenére Magyarországon az erdősültség folyamatosan nő.
Ez persze ellentmond az olyan kijelentéseknek, hogy "a kivágott erdők helyére újat nem telepítenek, mert arra már nincs pénz", de sajnos a szubjektív, hangulati vélemény kerülése és az objektív adatok megvizsgálása nem várható el mindenkitől.
Dánia
2011.02.16, 08:06
Dániában nem jártam. Viszont sok mindent tudok róluk. Korábban a vasútnál dolgoztam, és ismertem a dán vasút korszerűsítésének történetét. Utóbb az energetika és az épületgépészet terén dolgoztam. Ismerem az e téren működő dán cégeket. Így van rálátásom a dán példára. (Re: példa)
Röviden: ott a magánérdek és a közérdek jól megfér egymással. Ráadásul Dánia a dánoké. Itt a magánérdek óriási túlsúlyba került a közérdekkel szemben. Ráadásul Magyarország más csak látszólag a magyaroké.
Eladtuk. Vagy eladták?
egy péda
2011.02.16, 00:15
A véleményetekre vagyok kíváncsi. Dániában töltöttem egy félévet, sokat tanultam a CHP (combined heat and power) rendszerekről. A lényeg röviden, hogy háztartási hulladékot tüzelnek el, elektromos áramot és hőt termelnek amit a távhőhöz kapcsolnak.
A kérdésem csak annyi lenne, hogy zöld hulladék helyett miért nem háztartási hulladékot égetünk és nyerünk ki belőle energiát?
Dániában 34 míg Mo. 1 hulladékégető erőmű üzemel. Miért? Mitől jobbak a szemétlerakók, amiket még energiatermelésre se használnak itthon.
Csak remélem, hogy mielőbb észbe kapunk és változtatunk különben a hulladék elárasztása mellett az erdők is eltűnnek!!! :(
Nem is beszélve, hogy a kivágott erdők helyére újat nem telepítenek, mert arra már nincs pénz.
Előre is köszi a válaszért! :)
abszurd megoldás
2011.02.15, 17:29
Támogatják, hogy a 8 cm-t meghaladó vastagságú rönk illetve aprítéka ne minősüljön biomasszának, s így ne lehessen bedarálni erdeinket.
Alulírott Mecsek környéki civil szervezetek a lakosság nevében fordulunk Önökhöz azért, hogy támogassák dr. Lázár Jánosnak, az "az energetikai tárgyú törvények módosításáról " szóló T/1941/6 . számon, a 3. § 4. Biomassza címszó alatt benyújtott módosítási indítványát.
Szervezeteink az elmúlt évek során számtalan bejelentést kaptak, hogy a Mecsekben és Baranya, Tolna és Somogy megye tarvágásokkal irtott erdeiből hatalmas teherautókkal, teli vagonokkal viszik óránként a 30-40 cm-es és még nagyobb átmérőjű tölgy és egyéb rönkfákat a pécsi Pannon Power kazánjába.
Abszurd megoldás az, hogy az éltető fákat 25-30%-os hatásfokkal elégetve - azaz minden 4 fából 3 hiába füstöl el a levegőben! - elsődlegesen villamos energiát állítanak elő, - a PTE biomassza csoport tudósai szerint a kecsegtető 6 milliárd Ft évi nyereség érdekében,- s csak másodlagosan biztosítják a távhőt, ami melléktermék, ami akkor is keletkezik, ha el tudják adni és akkor is, ha nem.
A hőerőművek ne zsarolják a magyar lakosságot, hogy extraprofitjuk érdekében ellentmondás nélkül dobjuk oda erdeinket a távfűtésre hivatkozva.
Léteznek alternatív megoldások. Elsődleges cél, hogy megvédjük erdeinket, s másodlagos, hogy hosszú távon meg kell oldani alternatív módon a fűtést, de nem a Mecsek, vagy bármely más erdő tarvágásával. Vajon hány évig lenne csupán elég???
Itt az idő, amikor a gyorsuló klímaváltozás miatt a Földgolyón minden egyes fa kivágását nagyon meg kell gondolni, mert magunk alatt vágjuk a ….! A pécsi lakosok a levegőszennyezettség egészségügyi határértékének küszöbén élnek!
Támogatjuk Lázár János arra vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, hogy a 8 cm átmérőt meghaladó fával való tüzelés után ne járjon állami támogatás.
Felvetődik a kérdés, hogy az olcsóbb fűtés és az erdők között kell esetleg választani, de a kérdésfeltevés nem helyes, két okból sem.
Az egyik ok az, hogy van egy fontossági sorrend, ahol ez esetben az erdők védelme van elöl, és csak azután következik az energetikai rendszereinket üzemeltető vállalatok érdeke. Ez utóbbi nem keverendő össze a lakosság érdekeivel, akiknek megnövekedett távhődíjat kell fizetniük: ez csak akkor merülne fel, ha a vállalatoknak a támogatás elmaradása miatt nem a csak a nyereségük csökkenne, hanem az rendszerek üzemeltetése kerülne veszélybe. Így a támogatás elmaradásának a fogyasztókra való áthárítása csak a vállalatok nyereségszintjének megtartását eredményezi, tehát elsősorban a vállalatok érdekeiről van szó.
A másik ok az, hogy az erdőink végesek, így ha nem tennénk meg ezt a lépést (a támogatás elvonását az erdő égetése esetén), akkor a helyzet megoldását csak elodáznánk. Előbb-utóbb azonban valamit lépnünk kell, amikor már esetleg sokkal rosszabb helyzetben leszünk ahhoz, hogy igazi megoldást találjunk energiagondjaink megoldására. Mondhatjuk azt, hogy az évente keletkező zöldtömeg még így is több mint amennyit elégetünk. Ez ismét hamis érv, mert az abszolút mértékben való növekedés illúziója alatt megfosztjuk az erdőt az egészséges életfeltételeitől, a valódi erdőkké való átalakításának a lehetőségétől, a bevétel-növekedésük ellenére nyomás alá helyezzük az erdészeti vállalatokat, pénzszerzési lehetőséget adunk a gátlástalan erdőírók kezébe, és még sorolni lehetne a hátrányokat.
A fentebb felsorolt indokok alapján kérjük, hogy fogadják el a törvény-módosítási javaslatot, hogy minél előbb elkezdődhessen az igazi megoldások keresése energiaproblémáink kezelésére.
Korunk emberének és a jövő generációinak életminősége miatt fontos az oxigént adó és széndioxidot elnyelő, a kirándulásokon lelket gazdagító erdők védelme.
Ezért üdvözöljük azon energia tárgyú törvénymódosító-javaslatot, amely védi az erdőket, hiszen a beadvány szerint nem minősülne biomasszának a 8 cm-nél vastagabb rönk vagy ezekből előállított apríték: azaz ezentúl nem lehet BEDARÁLNI AZ ERDŐT A mega hőerőművek KAZÁNJÁBA!
Végre pontosításra kerül a biomassza fogalma. És bár nem tartozik ide, de azonos mértékben elemi fontosságú lenne az „erdősültség” fogalmának egyértelmű tisztázása, vagyis a 10-12 cm-es „erdő-ültetvény” és a 100 éves, szervesen fejlődő erdő összemosása annak érdekében, hogy a jövőnket felélő erdőirtások „jog betartásával” történhessenek. CMM, CZM, PME
Ez az!
2011.02.15, 16:27
Van ugyebár a gazdaság, csak úgy. Aztán jön a sok jó szándék. Ez is kéne, az is kéne, de...
Hoppá! Támogatással menni fog!
Támogatással minden megy. Támogatással a kerékpár dinamóval termelt áram is versenyképes.
Már az is elég gond, hogy a gazdaság spontán folyamatai okozta anomáliákat valahogy kezeljük. Hát még, ha mi is beleviszünk egy sereg anomáliát a támogatásokkal.
A témánál maradva. Bizonyára lehet fával is áramot termelni. Tessék ott, akkor és annyit termelni, ahol, amikor és amennyi megéri a BERUHÁZÓNAK.
Utóirat: ha nem a valóságos verseny alakítja az életet, akkor a támogatások versenye igencsak összezavarja a dolgokat.
Fabatka
2011.02.15, 11:29
Buta hozzászólás az, hogy az erőművek a fát nem a piaci áron veszik meg.
Tudni kell, hogy a fa árában ugrásszerű növekedést pont ezen erőművek piacra lépése okozta (2003 környékén). Azt is tudni kell, hogy az erőművek hosszú távú beszállítási szerződéseket kötöttek a nagyobb erdészetekkel, aminek bázisára természetesen a korábbi, az akkori tüzifa, papírfa, farost-fa piac által kialakított nyomott ár volt.
A nem hosszú távú szerződések keretében természetesen esélytelen ilyen áron fát venni.
Annak idején a beruházó azért döntött úgy, hogy néhány milliárd forintot beleöl a beruházásba, mert az üzleti tervéből kiderült, hogy a kalkulált tüzelőanyag áron (hosszú távú szerződések), a KÁT-os áramdíjak mellett, és az országkockázat figyelembe vételével (politikai kockázat, KÁT rendelet megszüntetése, stb.) is a projekt megtérül, és hasznot hoz.
A befektető nem jótékonykodás okán ruházott be és teremtett munkahelyeket, hanem azért, mert a bevételekből profitot akart kivinni. És ezt a KÁT rendszer megalkotásakor pontosan tudni is lehetett.
Most, évekkel később megpróbáljuk eljátszani a naiv hülyét, és ráeszmélünk, hogy a KÁT révén jut a külföldi befektető a profitjához. Micsoda korszakalkotó felismerés!
gzm
2011.02.14, 21:31
"A paraszt kimegy az erdőre a saját járművével és megveszi 16000-ért m3-ét, az erőműbe meg beviszik 8000-ért és még örülhet ha egyáltalán kap fát."
ez annyiban igaz, hogy az erdőn ennyi az ár a parasztnak, de az erőmű és a fa tulajdonosa közé be van építve HIVATALOSAN nepperek siserehada, ők veszik át a termelőktől nem 8000 ft-ért, hanem most hallottam egy neppernek beszállítótól, hogy őtőle 5 000ft/m3 még egyszer= ötezer ft-ért veszi át a fenyő és lágylombos köbméterét!
zé
2011.02.14, 21:09
A legnagyobb baj hogy az erőművek a fát nem piaci áron hanem kb a feléért veszik át. A politikai nyomásra készült nagyvolumenű szerződések plussz a zöldáram támogatás évi több milliárdot vesznek ki az állami erdőgazdaságok zsebéből. A paraszt kimegy az erdőre a saját járművével és megveszi 16000-ért m3-ét, az erőműbe meg beviszik 8000-ért és még örülhet ha egyáltalán kap fát. Egy időben attrotonába számolták át nedvesség alapján de úgyhallom legutóbb már Kjoule-ban számolnak. Ezt kövesse le vki.
Szerintem
2011.02.14, 18:43
Készítik elő a terepet a gázfűtés kiváltására vegyes kazánokkal.
gzm
2011.02.14, 18:25
"A javaslata által kavart vita során a képviselő azt mondta, hogy "évente horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki nem gazdasági céllal".
ez tényleg butaság.
Kitermelés= kifejezetten vagy gazdasági célú, ez a döntő többség, vagy egészségügyi kitermelés(mármint az erdők szempontjából eü-i)biotikus(rovar, gomba) vagy abiotikus(szél, talajerózió) károsítások miatt
Mindkettőhöz előzetes engedély kell.Állami erdőkben TELJESEN KIZÁRT ettől eltérni. Magánerdőkben is, ami ettől eltér és előfordul,azt nem az erdőtulajdonosk követik el, hanem birtokon kívüliek, de az nem erdőgazdálkodási probléma, hanem büntetőjogi kategória. Az erdőfelügyelő egyet tehet feljelent, bírságot szabhat ki kisebb esetekben, továbbá kötelezi az erdőtulajdonost, bárki követte el az illegális fakitermelést: az újraerdősítésre. Innentől neki nincs tovább hatásköre, mint bírságot köteles kiszabni a tulajdonosra, még akkor is, ha előkerülne a tolvaj.
"az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel lehet számolni a jövőben is.A fakitermelés során fa- illetve bútoripari célra nem hasznosítható fa a tűzifa, és ennek is csak egyharmada azt amit erőművekben használnak fel. "
Az állításuk első fele teljesen indifferens, mondhatták volna azt is, hogy az ötvenes években nőtt a gólyák száma Magyarországon(ez tény) és nőtt a szülések száma is(ez is tény,Ratkó korzsak), tehát egyenes az út az összefüggéshez: a gyermekeket a gólyák hozzák.
A tüzifaválaszték pontosan egybeesik= megfelel a papíriparnak, és forgács, farostlemezgyártásnak is.Sok millió m3 számra exportáltunk és használtunk fel ebből a választékból korábban. Míg pl. a papírgyárakat el nem adták, anno egy Thomas Prinz nevű osztrák, homályos háttérrel(kapcsolatokkal) rendelkező életművészek. Hány papírgyár működik ma
Magyarországon és mennyit használ fel?(talán még Dunaújváros egzisztál valamennyire)..és mi a helyzet a falemezgyártással, tudtommal nincs már magyar kézben egy sem.
„a távhővel kapcsolt áramtermelők, "régen megtérült beruházásait miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni" az egyesülés a Magyar Energia Hivatal határozataira hivatkozik: "a Hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki (kötelező átvétel rendszer) kát engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a Kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a Hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét" - olvasható a közleményben.”
Erre Papa lenne a legilletékesebb, de tartok, tőle(nem szeretném megbántani) csak olyan válasz érkezik legfeljebb, aminek megfejtéséhez egy rejtvénykulcs is kellene
Mosolyfakasztó EZ A „VISSZATÜKRÖZŐDÉS”(???)…, ha lenne kedve az embernek ezen mosolyogni. Bosszantóan komolytalan. Ezt már egyszer az év elején itt elkezdtük boncolgatni, és eljutottunk oda, hogy nagy valószínűséggel Pécs évi profitja meghaladja a 2,5 milliárdot is. A megoldás =több gólya és bába kell,(cégcsoportok tulajdonosokon belül) hogy elvésszen a gyermek(=adóalap). Meg közte egy fekete offshore gólya/bába.
„A közlemény európai uniós adatokat idézve cáfolja a fideszes képviselőnek azt a érvelését is, hogy Magyarországon drágább az áram, mint az Európai Unióban. Az idézett adatok szerint Magyarországon a lakossági áram ára az Európai Unió középmezőnyében van.”
Még jó , hogy nem törünk legalább ebben az élmezőnybe. Hol vagyunk az egy főre jutó áramfogyasztásban és miért ?..és a lakossági büdzsének hány százalékát teszi ki az energiaköltség? Ebben milyen mezőnyben foglalunk helyet? Mindezt összevetve a fizetésekkel?
Az erdőállomány korosztály megoszlása
1-20 év között 31 % !!!
21-40 év között 28 %
41-60 év között 16 %
61-80 év között 12 %
81-100 év között 8 %
101 év fölött 5 %
2009-ben a nettó kitermelés 60 %-ka volt tüzifa, a vízégetőművek(értsd erőművek) megjelenése előtt évtizedekre visszamenőleg 40 legfeljebb 45 % volt a tüzifa.Egyszerű eldönteni égetnek-e iparifaválasztékot, avagy sem? Meg kell nézni ledarálás előtt.A Fagazdaságok Országos Szövetsége szerint(melynek tagja valamennyi erdőgazdaság is) IGEN! Ezt nyilatkozatban is egyhangúlag deklarálták. De , mint tudjuk a gyereket M.o.-on gólyák hozzák, és Magyarországon nő az erdőterület, ergo más tények nem számítanak.
Don’t cry MBEE !
cs
2011.02.14, 17:44
inkább a hatásfokot kéne megpiszkálni, mire is megy a támogatás
