Több mint 100 éves vízimalmokat rehabilitálnak Zöldtech *
2011.02.07
3 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Elkészült a műszaki tervdokumentáció az Európában egyedülálló, 25 egységből álló pápateszéri vízimalomrendszer első egységének felélesztéséről, ennek alapján mentik meg az enyészettől a hazai épített örökség e remekét.
H i r d e t é s
Kovács István László építészmérnök, a terv kidolgozója elmondta, hogy a kis bakonyi falun átcsörgedező három patak - Körtvély, Szakács-ér, Bánya-ér- mentén az elmúlt századokban vízimalmok egész rendszere működött. A Kisalföldön termesztett gabonát ide hordák szekerekkel a szántó-vetők, hogy a molnármesterek finom lisztet őröljenek belőle a víz energiájának befogásával. A malmok vízkerekének meghajtásához a patakokat felduzzasztották, gondosan karban tartották és egymással összehangolt malomtó rendszerré fejlesztették, e munka megélhetést és a faluközösség összetartását jelentette évszázadokon át.
Az elődeink által itt zsákokba töltött liszt pedig a mesze környék kenyerét adta. A malmokat 1952-ben államosították, attól kezdve fokozatosan ebek harmincadjára kerültek, egyik-másiknak ma már csak a puszta romos falai emlékezettnek a valaha volt életre.
A festői környezetben vegetáló falut a győri Reflex Környezetvédő Egyesület fedezte fel, erdei iskolát nyitott és célul tűzték ki a malmok helyreállítását - hangoztatta a mérnök, aki a civil szervezet felkérésére látott neki a tervezésnek. Az első malomegység rekonstruálása, a gépek pótlása, újraindítása hozzávetőlegesen 50 millió forintba kerül. A pénzt az egyesület EU-s pályázatok útján, illetve a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával szándékozik összegyűjteni. A mérnök szerint erre azért is megvan az esély, mert a zrt. különös figyelmet fordít az épített örökségben jelentős értéket képviselő vízimalmok rendbehozatalára, amelyek Magyarország idegenforgalmában hangsúlyos szerepet kaphatnak.
Valaha ugyanis az agrártevékenység részeként több tízezer vízi-, szél-, és ló hajtotta malom működött szerte az országban - emlékeztetett a szakember. E malmoknak nemcsak gazdasági szerepük volt, de a falusi közösségi élet összetartásában is fontos közreműködőként tartották őket számon. A molnármesterek - mivel értettek a gépekhez, a magokhoz, a vizek hadra fogásához - nagy tekintélynek örvendtek, vitás kérdésekben hallgattak a szavukra az emberek. Az éjjel-nappal egyenletesen zakatoló gépek jóvoltából pedig a malmokat a templomokéhoz hasonló, sajátos misztikus légkör lengte körül. Olyannyira, hogy például a szökevények, menekülők gyakran a falai között találtak oltalmat, a zsandárok is tiszteletben tartották a hely különleges státuszát. Mindez a kultúrtörténeti, néprajzi érdekesség a turizmus révén az idegenvezetők közvetítésével ma ismét megelevenedhet - vélte a mérnök.
A pápateszéri vízimalomrendszer feltámasztása egyfajta modellként is szolgálhat az idő vasfoga által kikezdett, düledező malmok javának megmentéséhez - hívta fel a figyelmet Kovács István László.
A pápateszéri ipartörténeti épületegyüttes romjairól Szabó József fotóművész készített a 70-es években képeket, ebből a kollekcióból nyílt a napokban kiállítás a Heraditas Galériában Budapesten az V. kerület, Vitkovics Mihály utca 12.szám alatt. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Ratioactiv
2011.02.09, 20:24
Szeretettel őrízek egy régi "angyalos" túristatérképet a Mecsekről.Számos patak futott a hegyről a síkságra, még számosabb vízimalom kísérte útjukat - rendszerint a tulajról elnevezve. De a bakonyi vízikerekes rendszerekről is vannak ismereteim. Tisztelem az emléküket.
Persze malomüzemként föltámasztani őket ma már anakronizmus lenne. Csupán túrista-látványosságnak, ha valakinek ez megéri.
Már a második világégés előtt megindult ezen remekművekben a nagy, lassan forgó vizikerekeknek a lecserélése sokkal hatékonyabb vízturbinákra, amelyekkel nem csupán gabonát őröltek, hanem villanyt fejlesztettek sokcélú hasznosításra.
És vajon mivégett fejlesztette ki műszaki zsenink, Bánki Donát prof. a kisesésű vízturbináját, amelyből számos darab üzemel ma is Európában. Hazánkban egyetlen egy sem.
Tehát ne a zakatoló fakerekeket állítsuk vissza, hanem a kevesebb számú, de hatékonyabb kiserőmű láncolatot!
streszi
2011.02.09, 18:46
Mekkora az a kistérség?
MolJan
2011.02.09, 18:02
A régi vízi malmok alkalmasak lennének kistérségek villamos energia ellátására.
Ez bevételt jelentene,mely megteremthetné az alapot ezeknek a berendezéseknek a
fenntartására és olcsó energia biztosítására.(Persze ez senkinek nem érdeke!)