Kiemelkedő hozamot produkált az energiafű Kenderesen
Zöldtech *
2010.09.10
5 hozzászólás
|
 |
|
 |
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz. |
A hagyományos réti széna hozamának dupláját adta idén az energiafű Kenderes határában, ahol a korábbi rizsföldeken termesztik a nemesített, és állatok takarmányozására, legeltetésére, illetve alternatív fűtőanyagként is felhasználható növényt.
Baranyi Mihály, nyugdíjas helyi gazdálkodó elmondta: 2009-ben 100 hektárnyi rizsföldet telepített be energiafűvel, miután a gyenge minőségű talajon korábban indiánrizs, napraforgó és tritikálé termesztésével is eredménytelenül próbálkozott.
"Utóbbi növénykultúrák túlságosan nagy ráfordítást igényeltek, miközben hozamaik és értékesítési lehetőségeik alakulása jelentős kockázatokkal járt. Így többnyire veszteséget hoztak" – indokolta Baranyi Mihály a döntést.
Míg a hagyományos szántóföldi növényekben komoly károkat okozott a rendkívül csapadékos időjárás, addig a kora nyáron heteken át 10-20 centiméteres belvízben álló energiafű szemmel láthatóan jól viselte a szélsőséges viszonyokat.
A teljes termőterületen az aratás idején lekaszált növényből 2000 bála készült, ami azt jelenti, hogy a növény hektáronként 50-60 mázsa hozamot produkált. Szinte pontosan dupláját a kenderesi gazdálkodó egy másik területén található ősgyepnek, amely hektáronként ugyancsak jónak mondható 25-30 mázsányi réti szénát adott.
Baranyi Mihály szerint a Szarvason nemesített, ezért Szarvasi I. nevű növény mellett szól az is, hogy egy helyen akár 10-15 esztendőn át is eredményesen megél. Gyökere ugyanis 2-3 méter mélységig hatol a talajba, ezért a szárazabb időszakokat is biztonsággal átvészeli, ám mégsem hajlamos az eltarackosodásra.
Ami a hasznosítását illeti, az akár 150-160 centiméter magasra is megnövő energiafű virágzás előtt lekaszálva kiváló takarmány az állatok számára. Virágzás után azonban szára megkeményedik, így fűtőanyagként szintén értékes alternatívája lehet a jelenleg használt energiahordozóknak – mondta.
A kaszálás után ideális klíma mellett késő őszig akár újabb 40-50 centiméter friss sarjúnövedéket hozó növény másodszor is kaszálható, vagy legeltethető. Baranyi Mihály az év hátralévő részében ez utóbbi módon hasznosítja ültetvényét, amelyre tervei szerint október elejétől november végéig mind a száz szarvasmarháját kihajtja majd.
A bálák értékesítésével egyelőre kivár. Mázsánként 800 forintért a hazai erőművek korlátlan mennyiségben vevők volnának az energiafűre, ám a kenderesi termelő legalább 1000 forintot szeretne kapni érte. (MTI)
Navigáció:
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért
a Zöldtech magazin szerkesztősége
nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.
Czillinger Horvát László (Veszprém)
2010.09.15, 16:51
Kétségtelenűl jó terméseredménynek számít a gyenge- kvázi kilugzott rossz
szerkezetű felhagyott rizstelepek-területek ilyen hasznosítása. Kíváncsi
lennék azonban -ha van összevetés- a beltartalmi mutatókra is. A tömeg nem
minden esetben nyerő. Az égetéssel, pirolízissel történö hasznosításnál van jobb. Üdvözlettel: Cz.H.L.
22
2010.09.11, 12:02
A gyenge rizs földekre inkább halastavakat kellene építeni.Országos szinten jelentős víz megtartó képessége lenne iés még 8-10 q /hektáronként mennyiségű halat is hozna a konyhára.Mielőtt leócsárolna valaki gondoljon a hortobágyi halastavakra amit az I.Világháború környékén építettek a szikes alföldi legelőkön.Szerintem jól bevált az akkori elképzelés .Most is lehetne hasonlót a 8-12 aranykoronás földeken.
ZUba János zubajanos@gmail.com
2010.09.10, 18:48
Hát, 5-6 évvel ezelőtt még Dóczi (Dóczy?)azt skandálta, hogy szélsőséges viszonyok között 10-12 tonna/ha a hozam, egy kis öntözéssel akár 15 tonna/ha hozma is lehet!
Ehhez képest az energiafű (nem hallva a "verdiktet"), igen jó csapadékos időben "leküzdötte" magát egy hektár szalma-, vagy egy hektár kukoricaszár szintjére.
1-2 milliárd Forintért, 15 éves szarvasi k+f ámokfutás után mindez elkeserítő.
Az is, hogy aki benne volt, még mindig szabadlábon van....
hargi
2010.09.10, 08:47
Reméjük, azért az ősgyepet nem töri fel az energiafű kedvéért...
Névtelen olvasó
2010.09.10, 07:08
Én azért megkérdezném a teheneket is, mit szólnak a legújabb szalmához.
Vagy közzétenném a fiatalon kaszált széna beltartalmi paramétereit.
Lehet, hogy meglepődnénk?
|