A biomassza-felhasználás jelene és jövője Magyarországon e-gépész.hu *
2010.09.02
* Szerző: Simon Tamás
13 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A biomasszában rejlő jelentős magyarországi potenciálok, valamint a hazánkra vonatkozó Európai Uniós célkitűzések miatt vesz részt az Energia Központ a 4Biomass elnevezésű nemzetközi projektben, amely fő célja a biomassza potenciálok fenntartható módon történő kiaknázásának elősegítése.
H i r d e t é s
»Tanulmány készült a Közép-európai biomassza felhasználás jelenlegi helyzetéről. Ennek keretében minden résztvevő partner feltérképezte és elemezte saját országának energiafelhasználását, az energiafelhasználás összetételét, továbbá az ország biomassza potenciálját, annak jelenlegi kihasználtságát. Összegyűjtésre kerültek a biomassza felhasználást érintő főbb direktívák, törvények, jogszabályok. A tanulmányok kitérnek az egyes országok stratégiai dokumentumainak (esetleg cselekvési tervének) főbb célkitűzéseire, a megvalósítás tervezett módjára. A tanulmányok hozzáférhetők a www.4biomass.eu oldalon.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Seherezáde
2010.09.05, 21:14
Tisztelt névtelen!
Ne aggódjon a tápanyagellátás miatt.
Van ahol a tápanyag megszüntetése a probléma.
Tógazdasági tapasztalatokról mutatok be egy példát.
De adoptálható szántóföldi körülményekre is.
Eutrofizálódott tavak.
Időszakos, lefolyástalan tavaknál tápanyag mosódik be a vízbe.
Az ott felszaporodó növényzet beépíti, de a levegő széndioxidjából nagy mennyiségű szénhidrátot is.
Ősszel az elpusztuló növényzet (hínárok algák) elrothadnak.
A levegőből kölcsönvett széndioxidot, széndioxid, és metán formában visszaadják a természetnek. A bemosódott tápanyagok (foszfor, nitrogén, kén, és nyomelemek) a félig elrothadó növényzetben maradnak. Várják a következő tavaszt, amikor a felmelegedő víz az iszapban lévő félig elbomlott biomassza bomlását újraindítja. A múlt évről megmaradt, és a frissen bemosódott tápanyagok segítségével újra indul a biológiai élet.
A bemosódott tápanyagok évről évre tárolódnak, és raktározódnak.
Külső forgalma gyakorlatilag a széndioxidnak van.
Ha a lebomlást mesterséges körülmények között tesszük meg.
A lebomló szénhidrátból csak a metánt tartjuk meg, az összes megmaradó anyagot visszajuttatjuk a körforgásba, akkor gyakorlatilag nincs szükség egyéb tápanyagpótlásra.
Mért baj az, ha egy tó eutrofizálódik?
Amikor ősszel a bomlás beindul, akkor az első pillanatokban az aerob bomlás a víz összes oxigén-tartalmát felhasználja. Minden magasabb rendű állati élet elpusztul. Az oxigén elhasználódása után anaerob bomlás indul be Metán, ammónia, kénhidrogén stb. képződik.
Egy egészséges tó esetében a bomlás okozta oxigénelvonás nem akkora mértékű, hogy halpusztulást okozzon. Megakadályozására a tóban elszaporodó növényi produktumot rendszeresen el kell távolítani. A vízgyűjtő területen kívül szabad felhasználni, megakadályozva a tóba való visszamosódását.
Valahol érthető hogy nem öröm egy eutrofizálódott tó.
Ha sikerül lecsapolni, a lerakódott iszapot markolókkal (vagy kotróhajóval) eltávolítani. Még akkor is! 10 – 20 év folyamatos alga, hínár lehalászás szükséges, mert a tó fenekén korábban lerakódott, mineralizálódott (ásványosodott) tápanyag ennyi idő alatt csökken elfogadható szint alá.
ZUba János zubajanos@gmail..com
2010.09.05, 19:09
Nézze, elérkeztünk arra a pontra, amikor nincs tovább értelme Önnel beszélgetni.
Két lehetőség van, mint a vicc is mondja:
Ön vagy okos, csak hülyéskedik velem, vagy a negáltja.....
Névtelen olvasó
2010.09.05, 18:34
Marhaság:
- műtrágya nélkül nem megy, vagy csökken a profit
- nem helyben termelődik, tehát rájön egy rakás szállítási költség
- brutális tározókra van szükség
- a szárításhoz (esetleg + energiára)
- helyben a termelődő energiát zsinórban nem lehet elfogyasztani, a gázmotorokat nem lehet jól szabályozgatni,
- amennyiben szabadpiacon akarjuk értékesíteni, a termelődött villanyt, akkor is bukta van.
Ez egy nagy átverősó, ami egyedül a projektgazda pénztárcáját vastagítja, közpénzen.
Zuba János zubajanos@gmail.com
2010.09.05, 17:52
Nem mondtam, hogy nem trágyázunk.
Az anaerob fermentáció input biomassza mennyiségének mintegy feléből lesz biogáz.
A maradék szubsztrátumot vissza kell juttatni araa a földterületre lehetőleg, ahonnan behoztuk..
Így visszajut mindaz a szervetlen anyag, és a szerves anyagok egy része, amely az egyensúly megtartásához kell.
A műtrágya felhasználás szükségessége, az adott területen gyakorlatilag elenyészőre ha nem nullára) redukálóik, ha az induló állapot optimális volt a növénykultúrának.
A gondolat logikus, "a mindent helyben")felhasználás teszi megismételhetővé évről évre a folyamatot.
Gondoljon bele: voltak évek, amikor nagyon jó gyepeket zölden beszárítottak, és lepelletálva exportálták Észak Afrikába, tevetápnak. Minden évben.
Elhiheti, hogy a tevegané nem jött vissza talajerő pótlásra....
Gyakorlatilag eladták a természetes visszapótlást, és helyette importáltak műtrágyát.
Névtelen olvasó
2010.09.05, 16:30
Tehát nem kell trágyázni, minden helyben terem, és mindent helyben felhasználunk.
:)
ZUba János zubajanos@gmail.com
2010.09.04, 20:45
No, akkor saját gondolat semmi?
Ha belegondol, az egynyaras növények hatalmas tömeget tesznek ki a biomasszatortából.
Mivel a talaj C/N aránya állandó kiegyensúlyozottságra törekszik, ezért a talaj nem kumulál (halmoz fel)csak véges mennyiségű szenet.
Ezért nem számít a létező Isten elenni véteknek, ha a természetes C, és H lassú égés folyamat helyett "belépünk" e körbe, és anaerob fermentációval kinyerjük a C, és H többletet, mi alakítjuk át energiává, aminek elégetésének (gázmotorokban kogenerációs céllal) végül is ugyanaz a hőenergia, és CO2, és víz a vége, mint a természetes folyamatnak.
Névtelen olvasó
2010.09.03, 18:39
Nem a legjobban sikerült a másolás, akkor a lényeget kiemelném:
- "Az energetikai célú biomassza hasznosítási lehetőségek mindegyike jelentős energiafelhasználással jár, vagy a szállítás, vagy a szükséges mellékanyagok, vagy a feldolgozási folyamatok energiaigénye miatt"
- "A felhasznált energiának a nagyságrendjét akkor látjuk helyesen, ha
figyelembe vesszük, hogy a bevitt műtrágya jelentéktelen - kb. tized része - hasznosul a növény számára, jelentősebb része pedig környezetszennyezést okoz (levegőszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek elszennyezése).
- Ebben a logikában az életet kétszeresen pusztítjuk. Először a környezet szennyezése által, majd pedig azért, mert elvesszük a tápanyagot milliárdnyi élőlénytől, s ezzel csökkentjük az élet számosságát, az ún. biológiai sokféleséget."
Zuba János zubajanos@gmail.com
2010.09.03, 17:03
Volt egyszer egy levetélt gondolata egy "őazakijobbantudja" egyénnek, hogy majd a komposztálás flszabaduló hőenergiáját hasznosítja.
Csak annyi történt, hogy leállt a folyamat.
Mert nem bírta flfogni a jóember, hogy az csak akkor van, ha élnek azok az organizmusok, amelyek a többlet szenet, meg a többlethidrogént lassú égéssel CO2-vé, és vízzé alakítják vissza.
Ez a dolguk, és a felszabaduló hőenergia az életfeltételük része, amit maguknak hoznak létre, nem azért, hogy az emberünk melegedjen mellette.....
A metánképződés az más.
Zuba János zubajanos@gmail.com
2010.09.03, 15:14
"biomassza legkedvezőbb energetikai felhasználása, ha komposztot
készítünk belőle"
Mitől energetikai a komposztálásos felhasználás?
Tudja egyáltalán, milyen folyamatról beszél?
A természetes folyamatok során a növények lebomlása az adott körülmények között más-más arányban, de mindíg két folyamat révén zajlik:
1. anaerob bomlás (két-három részfolyamat,végén metánképző organizmusok, a távozó metánt más organizmusok vagy lebontják, vagy a légkörbe jutva bomlik el a napsugárzás egy hullámhosszán).
2.aerob bomlás (gombák, baktériumok részfolyamatai, végén CO2 keletkezik
Röviden ennyi.
A lényeg mindkét folyamatban, hogy HA BEAVATKOZUNK, HA NEM, az energia felszabadulás megtörténik, és a maradékanyagok (szerves, és szervetlen szárazanyag) ami marad, és visszaforgatódik a talajba magától is.
Ebből következik, hogy energetikailag a komposztálás nemhogy a legjobb, hanem egyáltalán nem megoldás!
Energetikailag a legjobb megoldás a metánképzés (anaerob fermentáció).
Ugyanoda jutunk, mint a természet folyamata, ugyanarra a kimenetekhez, csak közben használjuk a MINDENKÉPPEN felszabaduló energiát!!!
Úgyhogy tessék gondolkodni, mielőtt meséket írunk, mindenféle avítt forrásokból kimásolgatva.....
Névtelen olvasó
2010.09.03, 11:07
És amit nem lehet komposztálni?
Névtelen olvasó
2010.09.03, 08:51
A jövő energiaforrása?
"A biomassza legjobb
felhasználása: a komposztálás
Manapság az energetikai célú felhasználás háttérbe szorítja a biomassza
komposztálással történő hasznosítását. Pedig energiát úgy is „termelhetünk”,
ha nem pocsékolunk energiát. Az energetikai célú biomassza hasznosítási
lehetőségek mindegyike jelentős energiafelhasználással jár, vagy a szállítás,
vagy a szükséges mellékanyagok, vagy a feldolgozási folyamatok energiaigénye
miatt is. Ám másképpen is gondolkodhatunk! A földet termékeny állapotban
kell tartanunk. Ezt manapság művi módon tesszük. A műtrágyák előállítása
energiaigényes, különösen, ha az egész, un. virtuális energiaszükségletet
nézzük. A felhasznált energiának a nagyságrendjét akkor látjuk helyesen, ha
figyelembe vesszük, hogy a bevitt műtrágya jelentéktelen - kb. tized része - hasznosul a növény számára, jelentősebb része pedig környezetszennyezést
okoz (levegőszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek elszennyezése).
A jelenlegi logika, hogy gyűjtsük össze a keletkezett szerves hulladékokat, és
közvetlenül vagy átalakítás után égessük el azokat. Ebből nyerünk energiát.
Azután ennél sokkal több energia befektetésével termelünk környezetszennyező
anyagokat, amelyek helyettesítik azt az elégetett szerves anyagot, amely a
talajt táplálhatta volna.
Ebben a logikában az életet kétszeresen pusztítjuk. Először a környezet szennyezése által, majd pedig azért, mert elvesszük a tápanyagot milliárdnyi élőlénytől,
s ezzel csökkentjük az élet számosságát, az ún. biológiai sokféleséget.
Általános igazságként kell tehát elfogadnunk, hogy a természetnél jobbat nem
tudunk kitalálni. Bölcsek akkor vagyunk, ha hagyjuk dolgozni a természetet.
Ezért a biomassza legkedvezőbb energetikai felhasználása, ha komposztot
készítünk belőle vagy mulcsként, talajtakarásra használjuk."
Balogh László
2010.09.02, 21:39
Névtelen olvasó, 2010.09.02, 19:51
Érdekes módon erre a tényre már 2, vagy 3 éve Hegyi Gyula is felhívta a figyelmet.
