Átláthatóbbá teszi tevékenységét a mecseki erdészet és a Pannonpower Zöldtech * 2010.05.04 2 hozzászólás

Ez a cikk több mint 2 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.

Átláthatóbbá teszi tevékenységét a jövőben a civil szervezetek és a lakosság számára a Mecseki Erdészeti Zrt. és a pécsi erőművet működtető Pannonpower Holding Zrt., miután a két céget sok kritika érte a fakitermelés módja és annak erőművi felhasználása miatt.

H i r d e t é s

Szőnyi János, az állami tulajdonú Mecseki Erdészeti Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese hétfőn Pécs központjában, a Széchenyi téren tartott sajtótájékoztatón elmondta: a cég a www.mecsekerdo.hu internetes honlapon közzéteszi a kezelése alatt álló erdőkben végzett összes tevékenységét. Az érdeklődők így követhetik, hogy a vállalat mely területeken milyen gazdálkodást folytat, milyen mennyiségű fát termel ki.

"A mintegy 250 embert foglalkoztató és a baranyai erdőterületek felén, 54 ezer hektáron gazdálkodó társaságnál nincs és korábban sem volt túlzott fakitermelés" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben saját döntésük nyomán harmadával, évi 200 ezer köbméterre csökkentették termelésüket. Mindezt abban az időszakban, amikor a pécsi erőmű beindította biomassza blokkját. Szavai szerint ez is bizonyítja, hogy az erőmű fafelhasználása nincs hatással a fakitermelés mennyiségére, módjára. A kitermelt fának mindössze 20-30 százaléka alkalmas további feldolgozásra, a többi nagy részéből tűzifa lesz.

Szőnyi János kitért rá, hogy a mecseki erdészet a termelés alá vont területek kevesebb mint felénél alkalmaz tarvágást, eddig is inkább a természetes felújítást részesítette előnyben, 2009-ben pedig már 4500 hektáron szálaló-átalakító üzemmódban gazdálkodik. Megjegyezte: utóbbit a tevékenység ellenőrizhetőségét biztosító, 10-15 évvel ezelőtt az erdészeti munkában még elképzelhetetlen GPS-technológia és a digitális térképek tették lehetővé.

Bozzay Péter, a francia érdekeltségű Pannonpower Holding kommunikációs vezetője arról szólt, hogy kéthavonta lehetőséget biztosítanak a civileknek, hogy az erőműben kövessék nyomon a fa felhasználásának folyamatát. "Az első látogatást már megtartottuk, a következőre május 6-án kerül sor. A csoportokat addig szervezzük, ameddig igény van rá" - közölte.

A kommunikációs vezető az erőmű biomassza programjának folytatásával kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy erről továbbra sincs döntés.

A cég korábban azt tervezte: 2012-ig 33 milliárd forintból a jelenlegi mellé akár két új, szalmával és energianáddal üzemelő dán, továbbá egy energianyárral üzemelő, finn technológiájú blokkot építenének. Rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, és a gáz árának emelkedése, s a gázellátás bizonytalansága miatt a biomassza hosszú távon kifizetődőnek tűnik. A kivitelezést a gazdasági és pénzügyi válság következményeként fellépett forráshiány nehezíti.

Az erdőgazdálkodást és annak módjait élénk érdeklődés kíséri a Dél-Dunántúlon, különösen Pécs környékén, amióta civilszervezetek többször is tiltakozásukat fejezték ki a pécsi erőmű nagy mennyiségű fafelhasználása miatt. Megítélésük szerint összefüggés van az erőmű működése és a Mecseket elcsúfító tarvágások között.

A tarvágások veszélyeire Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója is felhívta a figyelmet a közelmúltban. "A tarvágás alkalmazása ha átmenetileg is, de a természeti értékek eltűnésével jár. A régi erdők kivágása madárközösségeket, különösen az odúlakó madarakat érinti érzékenyen, de hatással van a rovarok életére is" - mondta az MTI-nek.

Hozzátette: a nemzeti park éppen ezért arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a nagyobb erdők eltűnésével járó tarvágásról a kisebb facsoportok kitermelését eredményező úgynevezett szálalásra, szálalóvágásra térjenek át, ezzel ugyanis minimalizálni lehet a természeti károkat, meg lehet akadályozni élőlények elvándorlását.

A vágásos erdőgazdálkodás állami és magánerdőkben egyaránt folyik, ennek következményeként a Dél-Dunántúl erdői felülnézetből egy sakktáblára hasonlítanak. Pedig a törekvés az, hogy folyamatos erdőborítás látszódjon madártávlatból - mondta Závoczky Szabolcs. (MTI)

Navigáció:

• Biomassza rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

ZUba János zubajanos@gmail.com
2010.05.05, 17:43
A franciák azért "érzik itthon" magukat, mert most ők találtak olyan kollaboránsokat itt, mint anno a németek a franciákból.
Csak a mieink még a végeredmény szempontjából még rosszabbak......

Adott nézőpontból, és a következmények alapján ez is lehet szubjektív-mentes vélemény is akár.

Sáfián Szabolcs
2010.05.05, 15:33
Szerintem szégyen és gyalázat, az, ahol egy vágásérett keményfából (tölgyek, bükk) csak 20-30% kerül felhasználásra ipari faanyagként. Ezt úgy tűnik, csak és kizárólag az állami erdőgazdaságok engedhetik meg maguknak, pazarló gazdálkodással (vagy előnytelen hosszútávú) szerződéssel. Egy pl. Nyugat-Európában működő magánerdészet fafajtól függően 50-70%-ban tudja hasznosítani továbbfeldolgozásra a kitermelt faanyagot, és ha éppen valamire nincs kereslet, akkor vagy piacot keres rá, vagy nem termeli ki, vagy ő maga kezd olyan beruházásba, amely értéked ad a termékhez. Ez még a kommunizmus alatt, a vertikális integráció során is érvényesült Magyarországon, mára azonban az elhibázott privatizáció során a külföldi tulajdonba került bútorgyárak-parkettagyárak, egyéb fafeldolgozó üzemek a konkurencia-csökkentése miatt bezártak (illetve eleve azért vették meg őket), a magyar bútoripar pedig a gyenge versenyképesség, tőkehiány miatt ment tönkre. A legnagyobb hiba a magyar erdőket elégetni egy francia tulajdonú erőműben, amely szintén csak extraprofit termelése miatt van itt nálunk, és nem várjuk tőle, hogy jótékonykodni fog. Az erőmű üzleti stratégiájáról pedig annyit, hogy ahelyett, hogy behurcolt energianádat és hibrid-energianyárát égetne, támogatnia kellene az ősgyepeken, természetvédelmi területeken termelt széna átvételét, amely az állattartás megszűnése miatt ottmarad a réteken lekaszálatlanul, és így nemcsak az erdők, de a gyepterületeink is tönkre mennek, amelyre 100.000 hektárnyi példa van Magyarországon. (írásom magánvélemény, a szubjektivitás faktorát ennek ellenére próbáltam a minimumra csökkenteni).