Tűzbe megy a gyalogakác Békés Megyei Hírlap *
2010.03.12
3 hozzászólás
A Hármas-Körös hullámterében az egyik legnagyobb természetvédelmi problémát a gyalogakác terjedése okozza. A nemzeti park most a gyomaendrődi önkormányzattal összefogva megpróbálja orvosolni a gondokat.
»A gyalogakác elleni küzdelem leginkább kézi munkát igényel. Erre találtak most megoldást a gyomaendrődi önkormányzat és egy szintén gyomaendrődi mezőgazdasági vállalkozó segítségével. Az aláírt háromoldalú szerződés lényege, hogy a KMNP szakmai irányításával az önkormányzat által foglalkoztatott közcélú munkások elvégzik az irtást a nemzeti park vagyonkezelésében lévő gyepeken és a csatornák mentén, a vállalkozó pedig tüzelőanyagot, faaprítékot készít a gyalogakácból. Ha a program beválik, később brikettáló üzemet is létrehoznak. A faaprítékot az önkormányzat fűtésre használja majd, s a rászoruló családok is igényelhetnek belőle.«
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Dombigabi
2010.03.17, 15:07
Az ötlet már jó pár éve megszületett. Először a NEFAG alkalmazta, ha jól tudom a szolnok környéki ártereken. Megfelelő gépesítés hiányában a rendszer még nem elég kiforott. A lényege, hogy ugyanúgy, mint a erdőterületeknél részleteket jelölnek ki, majd megadott időszakonként (1-2 év) "aratnak". Természetesen figyelemel kell lennia területen élő vadállományra is. Ezeken a területeken is tervszerű gazdálkodást kell folytatni, hogy az állandó búvóhely biztosított legyen.
Az "aratást" vegetációs időn kívül (télen) lehetne folytatni, így nem okoz gondot az ártéri nehéz saras terep sem. Addigra ezek a sarjak 3-4 méteresek is lehetnek 4-5 centi átmérővel. Az aprító ledarálja és repíti a mögötte lévő kocsira. Onnan pedig mehet a tűzre.
Fűtőértéke az akácéhoz hasonlóan jó, mivel kemény fája van, + a jelentős illóolaj tartalma is növeli azt.
Az energiaerdő már adott, csak ki kell használni.
Ott ahol viszonylag nagy a túrizmus kitaláltak a Nemzeti Parkok, más alternatív megoldásokat is a gyalogakác eltűntetésére. Például a szürkemarhacsordákat. Ők is szeretik, nem csak kazán. Bár nem tudom mennyi kell belőlük egy nagyobb ártér rendben tartásához, traktorból elég egy :)
kormika
2010.03.14, 21:03
Megfigyeltem, Szegeden a medencés kikötő partján hihetetlen menyiségben újra termelődik a gyalogakác. Az illetékesek rendszeresen "lekaszálják" a 2-3 méterre egy év alatt megnövő növényt. Legyen bármilyen aszály, vagy zord időjárás. Ez a növény újra termelődik minden gondozás nélkül sokkal jobban, mint az eddig ismert energia ültetvények. Sok ember a megújuló energia felhasználhatóságán töri a fejét. Itt a lehetőség: az agresszív gyalogakácot mint megújuló energia forrást lehetne kihasználni.
Olvashattunk arról, hogy a Tisza mentén mennyi víztározót kellene megépíteni, ami az árvíz idején működne (védekezésre nem kellene milliárdokat költeni), viszont ezt a növényt ezen a területen lehetne gazdaságosan "termeszteni". A befektetés hosszútávon biztosan megtérülne, egy ésszerű technológia alkalmazásával. Az ötlettel kapcsolatban a környezetvédőknek biztos lenne jó néhány kifogása, de én azt mondom, ezen mégis el kellene gondolkozni. A helyzet adva van.
küldi: Karesz
