Energiaszegénység Magyarországon Zöldtech *
2010.03.10
11 hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Magyarország számára több szempontból is meghatározó az energiaszegénység kérdése, azonban a témában jelentősebb kutatást eddig még nem végeztek. A Közép-európai Egyetem és a Védegylet figyelemreméltó eredményekre jutott.
H i r d e t é s
Sajtóközlemény - Közép-európai Egyetem (CEU) Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontja, Védegylet
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a gáz ára, de a többi energiahordozó ára is az inflációt meghaladó mértékben növekedett. Mindez azért aggasztó, mert felmérések szerint a magyar lakosság 80%-a jövedelmének több mint 10%-át az energiaszámláira költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi standard szerint „energiaszegénységet” jelent.
Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy személy, vagy háztartás nem tudja megfelelő mértékben fűteni otthonát, vagy nem tud igénybe venni megfelelő energiaszolgáltatásokat. Önbevallás alapján hazánkban legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység problémája. Továbbá a lakosság 15%-a nyilatkozik úgy, hogy nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni, amely Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18%-a krónikus tartozást halmozott föl a közüzemi számláival - ez Európában a legmagasabb érték.
A háztartások túlnyomó többsége, mintegy 70%-a gázzal fűt. Az elmúlt években a kormány jelentős összegeket költött gázár-támogatásra és a távfűtés támogatására. Az energiaszámlák és az energiaárak közvetlen támogatása ugyanakkor nem járt pozitív mellékhatásokkal. Egyrészt a jelentős, mintegy évi 100 milliárd forintnyi összeget más célokra, az energiahatékonyság növelésére lehetett volna fordítani, ami ugyanúgy segítette volna az energiaszegénység felszámolását. Másrészt nem megfelelő jelzést küldött a lakosság felé is, mert nem ösztönzött a takarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, sőt, közgazdasági szempontból energiapazarló szintre emelte az optimális fogyasztást.
Végül, fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi gázár-támogatás nem a leginkább rászorulókat támogatja. A mélyszegénységben élő vidéki lakosság más fűtőanyagokat vesz igénybe, melynek állami támogatása sokkal alacsonyabb mértékű. Így sérülnek az egyenlő környezeti közjavakhoz való hozzáférés esélyei.
A magyar lakások egy négyzetméterre jutó fajlagos energiafogyasztása a harmadik legmagasabb az Európai Unióban. Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, ahol a fűtési energiahatékonysági index csökkent az elmúlt években. A lakások mintegy negyedében küszködnek nedves falakkal, penésszel, beázással. Ez Európában az ötödik legrosszabb arány. A megoldás ezért nem a közvetlen gázár-támogatás lenne, hanem a lakások gyenge minőségének és rossz energiahatékonyságának a javítása. Erre kellene komolyabb forrásokat szánni megfelelő ösztönzési rendszer kíséretében. Szükséges a rászoruló családok energiaszükségletének támogatása, de fokozatosan el kell mozdulni a célzott energiatámogatásoktól a megelőző energiahatékonysági beruházásokig.
A kutatás ajánlásai:
Növelni kell az energiahatékony beruházásokat. Tekintettel a hazai lakásállomány igen rossz mutatóira, hazánk függőségére az import energiahordozóktól és a környezeti kihívásokra, megállapítható, hogy az energiatakarékosságba invesztálni szociális, gazdasági, energiabiztonsági és környezetvédelmi szempontból is áldásos, nem beszélve annak munkahelyteremtő hatásról is. Közvetlen támogatással és államilag támogatott hitelkonstrukciókkal kellene ösztönözni az energiahatékonysági beruházásokat.
Az ártámogatásokat lassan csökkenteni kellene, illetve célzottabbá kellene tenni azokat. Tavaly a gázzal fűtő és a távfűtött lakások mintegy fele részesült gázár, illetve távfűtési támogatásban. A Magyar Államkincstár az ellenőrzések mintegy negyedében állapított meg jogosulatlan igénybevételt. Ugyanakkor a MÁK megközelítőleg annyit költ az ártámogatások adminisztratív kezelésére, mint amennyit az állam szán energiahatékonysági beruházásokra (a panelprogramok nélkül). Tehát a mostani rendszer többszörösen drága és nem hatékony. A támogatásokat lassan, fokozatosan csökkenteni kellene a rendszer megváltoztatása mellett. Érdemes lenne a tömbtarifa bevezetését megfontolni, illetve a támogatásokat a lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolni, és az önkormányzatokhoz rendelni.
A távfűtési rendszer korszerűsítésébe kell invesztálni. Miközben világszerte a távfűtés számít a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb fűtési módnak, ez nálunk drága és pazarló. A távfűtési támogatásra költött milliárdok helyett a távfűtési rendszer korszerűsítésébe kellene invesztálni.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Hol is kezdjük
2010.03.12, 08:01
Itt is, ott is. Én most maradnék az energetikánál. Ne mossuk össze Marika nénivel és a magyar jövedelmi színvonallal.
Az energiagazdálkodás is egy szakma. Vannak jó-rossz mutatószámai. Lehet és kell gondolkodni azon, hogy hol szorít a cipő.
A szegénységgel is lehet és kell foglalkozni.
SEC
2010.03.11, 22:44
Valami biztosan nem stimmel ezen a téren Magyarországon, szerintem a fent publikált cikk sok igazságot tartalmaz. Teljesen át kellene formálni az emberek energetikához való hozzáállását éppen úgy mint a médiából áradó nagy zöldre festet szamárságot (idézet Nem vagyok kutatótól). Ennek egy része pénzkérdés (pl. szigetelés, energetikai átállás az otthonokban) - ehhez jó forrás lehetne az eddig gázártámogatásként adott, (ezáltal teljesen rosszul hasznosult) pénzforrás, most meg ilyen a távhőhöz áfacsökkentésként odaadott támogatás (vagyis az egy elegáns mozdulattal be nem szedett, be nem folyó adóösszeg). Másik része viszont a dolognak az emberi fejekben való rendcsinálás. Ez aligha csak pénzkérdés, ez hozzáállás az illetékes hivatalos szervek részéről ehhez a problémához. 180 fokos fordulatra van szükség.
Látom és hallom. hogy a kijövő havi gázszámlák 70- 80 - 100 ezer forintot is elérik a szigeteletlen, rosszul kivitelezett, sokszor a kelleténél is nagyobb házakban. Olvastam valahol Marika néniről aki 112 ezer ft-os gázszámlát kapott (a nyugdíja 60 ezer) az amúgy nagynak mondható falusi házában Zalában, ahol Marika néni amúgy egyedül él. Biztos, hogy arányban vannak itt a dolgok?
Hol is kezdjük???
v. D. J. Zs.
2010.03.11, 16:05
Csupán annyit kívánok az idénre, hogy 100 hazai szakértőkből álló gárda, 10 milliárd forintot kapva kutassanak a Tuvok oldalán olvasható témákban...
GézengúZM
2010.03.11, 10:33
Milyen gázártámogatásról beszélhetünk, ha a gázt a nagykereskedők 60-70 Ft/m3 áron szállítják.Egyébként meg az un. szociálisan "rászorulók" visszatérítéstkaptak, amit nem lehet gázártámogatásnak nevezni.
Korai örvendezni a gázáremelésnek, mert az alternatívok tüzelőanyagok előállítói legalább annyira örülnek ennek majd, mint itt egyesek.
A gáz emelése, meg nem a vidéki lakosokat fogja sujtani, hanem a városiakat és főleg a panellakókat.
No meg az élelmiszerárakat.
Általánosan inflációgerjesztő.
Re: törpesas
2010.03.11, 09:48
A gázár-támogatásnak már csak néhány hete van....
GézengúZM
2010.03.11, 08:42
„az elmúlt években a kormány jelentős összegeket költött gázár-támogatásra és a távfűtés támogatására”
Egy hír:
2009.05.30 08:56,
Az E.ON hatvanmilliárd forint megfizetését kéri a kormánytól a fogyasztók által felhalmozott tartozás ellenében.
…a tartozás mértékének megállapításáról és a visszafizetés módjáról folyó tárgyalásokon a hazai gázkereskedelem és -tárolás java részét magáénak mondható E.ON 170 milliárdos követeléssel nyitott, de ebből HAJLANDÓ volt ENGEDNI 80 milliárdot azért, mert az év eleji orosz-ukrán GÁZVÁLSÁG ALATT 80 milliárd forint körüli "EXTRA PROFITRA" tett szert. UTÓBB MÉG TOVÁBBI 30 milliárd forintot engedett a cég, de a maradék 60 milliárdhoz már ragaszkodik.
Bár az E.ON szóvivője úgy nyilatkozott, hogy már látják a fényt az alagút végén a tárgyalásokon, az sem kizárt, hogy a német cég kivonul a magyar piacról, HA NEM LESZ megállapodás. Ezzel az orosz Gazpromnak nyitna utat.
Így fest itthon egy „kockázati tőkebefektetés” válságból extraprofit + kockázati veszteség államkasszából fedezve
..és hogy fest ez Izlandon, aki finanszírozta a fenti”kutatást”:
2010. január 3
Icesave-törvény
Az úgynevezett Icesave-törvény megvétózását kéri az államfőtől az izlandi választók közel egynegyede. Több mint 56 ezer izlandi - a választók 23 százaléka - írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérik az államfőtől, hogy ne írja alá a múlt szerdán elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben.
2010. január 5
Elutasította a vitatott Icesave-törvény aláírását az izlandi államfő, és emiatt a brit és holland betétesek veszteségeinek részleges kártalanításáról szóló törvényről népszavazást kell tartani....
2010. február 16.
Formálódik az Icesave paktum
Izland új javaslatot terjesztett Nagy-Britannia és Hollandia képviselői elé annak a több mint 5 milliárd dollárnak a visszafizetésére, amely bennrekedt 2008 őszén az összeomlott izlandi bankokban. ...
Na ez már sok volt az izlandiak számára:
2010. március 7
Elutasította az izlandi népszavazás az Icesave-törvényt
Népszavazáson mondott nemet az izlandi lakosság az Icesave-törvényre, amely az összeomlott bank külföldi betéteseit kárpótolta volna
törpesas
2010.03.11, 08:04
Megint látható, hogy állam bácsi a gázfogyasztás növelésére nemcsak buzdít, hanem kényszerít. Gondolom, az adóbevételek a kedvezmények ellenére is nagyságrendileg meghaladják a gázártámogatást. Talán három évi gázártámogatásból az összes lakás szigetelése megoldható lenne. Ha ugyanez az összeg kamattámogatásként lenne hozzáférhető, olyan országos fűtés-korszerűsítési program indulhatna, hogy kiröhögnénk a gázáremelést. Hasonló elvi megközelítést sejtek a tömegközlekedés tudatos leépítésében az üzemanyag-fogyasztás emelése céljából.
Félkegyelmű
2010.03.10, 23:49
Bakker, ezekhez a megállapításokhoz kutatás kellett? A hülyeség netovábbja. Javaslom bizottság felállítását az ég színének megállapításához.
én sem vagyok
2010.03.10, 22:26
kutató, de érdekelne hányan és mennyiért kutatták a hírekből összeollózható triviális dolgokat
Nem vagyok kutató
2010.03.10, 17:57
Mégis meg tudok állapítani egy' s mást. Ma Magyarországon a földgáz kisfogyasztói ára európai viszonylatban nagynak mondható. És a bérek, nyugdíjak? Így persze "energiaszegények" vagyunk. Nem elsősorban ezen kell rágódni. Egy sürgető feladat a szegénység csökkentése - úgy általában. Emellett lehet az energiafelhasználás mutatóit is javítani. Talán már az jó hatással lesz erre, ha javul az emberek jövedelmi helyzete, és többet tudnak költeni a korszerűsítésekre. De csak ésszel. Nem öncélúan! Tudom, hogy az építőiparban, a szerelőiparban mindenki munkára vár. Nagy a nyomás, hogy most aztán ide a sok támogatást. Félő azonban, hogy ráerőltetnek a megrendelőkre és a támogatást nyújtó költségvetésre egy csomó felesleges, célszerűtlen, rossz minőségű, kontár megoldást. Gátlás nélkül. A megrendelők tájékozatlanok, felkészületlenek, becsaphatók. (Lásd: Zöldtech kérdések.) A médiából árad a nagy ZÖLDRE festett szamárság. Hozzá nem értő újságírók szenzációhajhász, szakmailag nulla írásai. Hülyítik a jónépet. Sajnos a "kutatások" között is vannak értéktelenek, nem mértékadó külföldi példák reklámozói.
Agyilag ne legyünk szegények. Jó gazdagodást - fejben!
Janda
2010.03.10, 16:42
A fűtési költség egy nyugdíjasnak nem 10 %, hanem a férj és a feleség összevont 250 e FT-os havi nyugdíjának a 16 %-a, vagyis 400 eFt/ év., egy szerény méretű családi házban. És mit csináljanak a kisnyugdíjasok? Mi lesz, ha még 12-15 %-al emelik a gázárat? Én fogom kifizetni a be nem hajtható gázszámlák összegét? Mert szerintem ezt teszik a gázszolgáltatók.A panelban lakók ÁFA kedvezménye jogsértő. Az 5 % feletti részt, a 20 %-ot szedjék be a panellakóktól és költsék a házuk hőszigetelésére. Ez lenne az igazságos megoldás. Ezt kommunikálják a hírharsonák!
