A miskolci biomassza tanácskozás üzenetei Zöldtech *
2010.03.02
* Szerző: Dr. Bérci Gyula
22 hozzászólás
Az Agrár Innovációs Szövetség és a Biomassza Erőművek Egyesülése szervezésében, az erőműi biomassza felhasználásról indított tanácskozás-sorozat utolsó állomása volt a február 24-én Miskolcon tartott szakmai konferencia.
A Miskolci Egyetemen 2010. február 24-én a Biomassza Erőművek Egyesülés megrendelésére az Agrár Innovációs Szövetség és a Ferling PR Kft. konferenciát tartott a tüzelő anyag kínálat bővítéséről. A népes szakmai esemény több figyelemre méltó üzenetet adott:
- Az erdészeti (faapríték stb.) és mezőgazdasági termékekkel (energianövények, melléktermékek) nagymértékben bővíthető az energetikai nyersanyag bázis. A mezőgazdasági termékekből képzett erőműi biomassza
felhasználás semmiképpen nem veszélyezteti a hazai élelmiszer- és takarmányalapot.
- A biomassza alapanyagok köre faaprítékkal, energianövényekkel akkor bővíthető sikeresen, ha azt adott térségben termelői összefogásra és szervezeti koncentrációra építik.
- 98 szakképzetlen munkás foglalkoztatására alapozott kistérségi energetikai modell építését szervezi a Tiszatarjáni Önkormányzat. A tüzelő nyersanyagot saját területükön termelik.
- A kistérségekben széleskörű felvilágosító munkával, a települések lakossága elsajátíthatja a helyi, saját energiakapacitások kiépítésének módszerét, például Ausztria gyakorlatának megfelelően, ahol ma már több, mint 1000 helyi-kistérségi erőmű működik.
- A kormány 2010. június 30-ig köteles elkészíteni a Nemzeti Bioenergetikai Cselekvési Tervet. E terv készítésében hasznosítani kell a civil szervezetek tapasztalatait is.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
A biomassza használat ellenőrizhető módon áll kapcsolatban a gabona,-takarmányalap kímélő követelménnyel.
Akik e témáról szóltak, a kukorica és gabona, főleg búza, bioenergetikai felhasználására utaltak. Itt két termék, nevezetesen a bioetanol, s a gyorsan lebomló műanyag-csomagoló nyersanyaga, a tejsav szükségletéről beszélhettek. E két termék előállítása, a mostani kilátások szerint 2013-ig, kb. 2.7 millió t/év+ 300.000 T/év kukorica és gabona nyersanyag felhasználással járhat.
A bioetanol és tejsav üzemek azzal járulhatnak az élelmiszer-, s takarmányalap kíméléséhez, hogy a két bioenergetikai termék nyersanyagaként, a szükséglet 1/3- t, cukorcirok sziruppal tudják helyettesíteni.
A felhasznált bioenergetikai nyersanyagok szár(szalma)mellék termékének legalább 50 %-t a Kistérség-i mini( 2,3,5,10 MW-s)erőművek hasznosítják, amelyekből a következő 10 évben 85-90 db.építésével számolhatunk, helyi, kistérségi biogáz üzemekkel kombinálva.
Számítások szerint a mező,-erdőgazdaságokból 30 km-s körön belül gazdaságos a biomassza nyersanyagok szállítása.
A tisztán biomassza nyersanyagot használó nagy és kis villamos erőművekben keletkezett hamu kitűnő talajerő pótló anyag, amelyet a beszállító agrár/erdészeti/ üzemek hasznosítanak talajerő pótlásra.A Bakonyi Erőmű Zrt.(06-88-211-355/ 23-23) kutatja e felhasználás módozatait. megoldásait.
villamos er
kiegészítő
2010.03.05, 17:16
Emberek!
Kéretik észrevenni, a miskolci konferencia a biomasszát használó erőművek gyakorlatáról szólt. Azt célozta, hogy miként lehet az erőműi tűzifa felhasználást optimálni? Pl. a mai felhasználás szintjén maximálni, s a 2020-ig várható biomassza termelés további kb. 30 %-s növekedéséhez szükséges tüzelő anyagot, az agrárium ( enegiaültetvény-energianövény ) és az erdészetek ( vágástéri apríték )új forrásaiból milyen feltételekkel lehet mozgósítani.
A konferencia ilyen célkitűzés mellett joggal üzenhette, hogy a biomassza erőműi jövő fejlesztések nem csökkentik az ország élelmiszer- s takarmány alapját.
Üzente továbbá, hogy a biomassza erőműi növekményt, a helyi ( kistérségi ) nyersanyag forrásokra alapozott kistérségi( települési ) biomassza kazánok, ill. mini biomassza erőművek építésére-működtetésére alapozza.
GézengúZM
2010.03.05, 10:55
Miért kellene az energetikai iparágat támogatni?
Chiovini György
2010.03.05, 08:34
Ahogy a hozzászólásokat olvasom, ezekből sem tudok valamilyen konzisztens támogatási rendszert kiolvasni.
Balogh László
2010.03.04, 21:53
Már többször is megírtam, ezért csak ismétlem önmagam. A torz támogatási rendszer a megújuló technológiák terén is az egészséges verseny helyett a lenyúlás irányába mozdítja a részvevőket.
Névtelen olvasó
2010.03.04, 19:47
Nem ! csak az alacsony árak mellett sem tudnának labdába rúgni. Állami támogatást kapnak, kötelező bekeverést,adókedvezményt, de ez sem elég, offshore paradicsom is kell hozzá
22
2010.03.04, 19:30
Csak annyit turidaninak:szerintem nem sok közünk van ahoz, hogy ki és hova adja el e gabonáját.Valószinűleg annak aki többet fizet.Egyébként szerintem
valószinűleg alacsonyak a mezőgazdasági termények árai.Nyílván ezért rughatnak labdába a etanolos cégek.A túltermelésről meg ne is beszéljünk.De nem lesz ez így mindíg...
Névtelen olvasó
2010.03.04, 19:28
....Csak mono bioetanolgyártást kifejezetten tiltanám....
És a mono gabonatermelést? A legátkosabb időkben volt mellette tápkeverő, sertéstelep, marhatelep, vágóhíd sőt még sokszor malom is! És az egész megkoronázása, hogy még a szövetkezetek is szövetkeztek. De hát a komcsi időket másolni? Hát azt azért mégsem ildomos...
Rampasek László rg@errsa.hu
2010.03.04, 18:44
Hát a magam részéről turidani mellé kell állnom így az ismeretlenből is. Az energiafarm leggyengébb láncszeme a bioetanol előállítás a felsorolt alapanyagokból. Kérdésem, a technológiai gőz előállításához mit használnak, magát az etanolt vagy netalántán földgázt? Valójában az egész rendszer energiamérlege lenne a lényeg, abból a hozzáértőknek egyértelmüen kiderül, hogy
miröl is van szó valójában. Kiváncsi lennék rá, ha publikus!
Már 2005-ben is volt arra csúcstechnológia, hogy a mezőgazdasági melléktermékekből nem pedig a takarmányból készüljön üzemanyag. Akit érdekel keressen rá a KDV technológiájára! A melléktermék víz és hamu, nincsen kéménye és nem pirolízis. Felhasználható hozzá a kukoricaszár, a csuta, napraforgószár és tányér stb...
Az érdekeltek figyeljenek oda rá, hogy mi történik a világban és ne pazarolják el a támogatásokat és a hírnevünket.
ZUba János zubajanos@gmail.com
2010.03.04, 15:03
Hát a dunaújvárosi gumigyár támogatását tessék firtatni, meg a multik adómentességét elsősorban.
Egyébként egy projekt nem kukoricás, vagy cirkos.
Semmi gond, ha összetett bemenetekre, és más-más kimenetekre alapozzák.
A lényeg a komplexitás.
Csak mono bioetanolgyártást kifejezetten tiltanám.
Ugyanúgy nem engedélyezném (tehát nem csak nem támogatnám) a mono áramtermelés-célú, hőhasznosítás nélküli biogáz projekteket sem.
Chiovini György
2010.03.04, 14:18
Nem kötözködni akarunk, János.
Az a baj, hogy a sok projekt mind valamilyen támogatást remél, vár. Pontosabban az a baj, hogy a támogatási igények versenyeztetése hiányzik. Tudomásom szerint már töménytelen pénzt költöttünk különböző támogatásokra. Látszik ez a gazdaságon?
Kedves János, ha döntési helyzetben lenne, melyiket támogatná, a kukoricás vagy a cirokos projektet, és miért?
Chiovini György
2010.03.04, 14:11
Nem vagyok szakértője a mezőgazdaságnak, az élelmiszer árképzésnek.
Úgy tudom, hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ára függ ugyan a kereslettől és kínálattól, de erős kiegyenlítő beavatkozások is vannak. Úgy tudom elképzelni, hogy az élelmiszer célú és az energetikai célú felhasználás is ilyen jellegű beavatkozás mellett történik.
Más. Németországban a szemes termék tüzelőanyagként való használata általában tiltott. Túltermelés esetén engedély kérhető rá. Így nem lehet élelmiszerhiány, ha valóban csak túltermelés esetén használják tüzelőanyagként. Ínséges évben nem.
Zuba János zubajanos@gmail.com
2010.03.04, 13:40
Turidani, ne értetlenkedj. Nézd végig értésig a prezentációt.
Bízom benne, hogy (ha lassan is), fel kell, hogy ismerd a rendszer (energiafarm)szinergikus moduljait, a teljes körforgást.
Mert aki akarja látni, nem csak a bioetanolt látja egyedül.
Saját megtermelt kukoricával számolnak, és pesszimista önköltséggel.
A szezonális termésingadozásra pedig ki van találva a tározás.
Tényleg ilyen nehezen fogható fel, vagy csak kötözködni akarsz velük?
turidani
2010.03.04, 11:48
Egyrészt elképzelni sem tudom, hogy megérje hosszútávon 25eFt/tonna áron kukoricát termeszteni.
Másrészt az etanolból az EU-ban túlkínálat van, a világpiaci ára pedig tudtommal 90Ft/liter körül mozog.
turidani
2010.03.04, 11:28
"Nem a malomnak adják el, hanem az erőműnek, az többet fizet."
(György)
Kedves György nem azzal van a gond, hogy kinek adja el.
Hanem azzal a kijelentéssel van gond, hogy ez "semmiképpen nem veszélyezteti a hazai élelmiszer- és takarmányalapot".
A gabona termésátlaga ugyanis évről évre széles tartományban változik.
Van úgy, hogy hatalmas túltermelés van, és van úgy, hogy hatalmas hiány.
A gabona energetikai felhasználása viszont hosszú távon állandó mennyiség felhasználását jelenti.
Vagyis az alacsony termésátlagú években gyakorlatilag eltűnhet a kukorica a piacról.
A biomassza energetikaifelhasználását "ex catedra" fenntarthatónak minősítő miskolci "üzenetek" vajon miért nem térnek ki ennek a problémának a tisztázására?
turidani
2010.03.04, 11:20
Kedves József, erre gondol?
I. Főbb adatok:
I./1. Alapanyagigény (kukorica) 2.500 ha területről 15.000 t
I./2.Termelt etanol mennyisége (35% kihozatallal) 5.250 t (6.090 m3)
I./3.Éves kihasználás 7.992 h/év
II. Összes költség: 641.158.328 Ft
III. Az etanol önköltsége 108,24 Ft/l
IV. Bevétel
IV./1. Etanol értékesítés (160 Ft/l) 974.400.000 Ft
IV./2. Bevételt növelő melléktermék értékesítés -
V. Várható eredmény (évente) 333.321.672 Ft
Meg erre?
II. Költségadatok
II./1. Alapanyagköltség 375.000.000 Ft
II./2. Hő felhasználás (gőz 1,6 t/h) 80.987.000 Ft
II./3. Áram felhasználás (2.800 kW) 7.059.528 Ft
II./4. Víz felhasználás (27.000 m3) 13.500.000 Ft
II./5. Enzim 42.282.000 Ft
II./6. Kénsav 124.800 Ft
II./7. Habzásgátló 14.175.000 Ft
II./8. Bér és járulékok 16.020.000 Ft
II./9. Javítási és karbantartási költség (évente) 20.000.000 Ft
II./10. Biztosítás 6.000.000 Ft
II./11. Bontási alap (tartalék) 2.000.000 Ft
II./12. Amortizáció (16 %) 64.000.000 Ft
II. Összes költség: 641.158.328 Ft
Nagyon érdekes.
Nem tudom, feltűnt-e Önnek a 25eFt/tonnás feltételezett kukoricaár, és a 160Ft/literes feltételezett etanol eladási ár.
Chiovini György
2010.03.04, 08:27
Az élelmiszerek árát többé-kevésbé az előállítási költségek határozzák meg. Ha egy élelmiszer alapanyag (mezőgazdasági termék) alkalmas energetikai hasznosításra is, akkor az árát a vele összevethető ásványi eredetű anyag előállítási költsége is befolyásolja. Nem a malomnak adják el, hanem az erőműnek, az többet fizet.
turidani
2010.03.03, 12:33
Hát igen, nem igazán jön le használható információ ezekből az "üzenetekből".
"A mezőgazdasági termékekből képzett erőműi biomassza felhasználás semmiképpen nem veszélyezteti a hazai élelmiszer- és takarmányalapot."
Ez alatt például mit értenek?
Azt, hogy nem gond a gabonát eltüzelni?
Vagy azt, hogy a mezőgazdasági MELLÉKtermékek energetikai hasznosítása hosszú távon is fenntartható lehet?
Chiovini György
2010.03.03, 07:37
Mezőgazdaság és energetika.
Vajon ma van-e megalapozott álláspont arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaságban keletkező biomassza hányad részét helyesebb a talajerő fenntartására fordítani, mint kivonni a mezőgazdaságból? Nekem úgy tűnik, hogy itt a Zöldtech-en eltérő vélemények voltak.
Ki hogyan látja a biomassza tüzelésből keletkező hamu hasznosítását?
Lehet-e a német és osztrák példát hazánkban követni: "Der Landwirt als Energiewirt." Milyen mértékben törekedjen a gazdálkodó energetikai önellátásra, sőt energiaértékesítésre?
Tévút-e a biomassza alapú áramtermelés?
Eljutunk-e oda, hogy időnként "tükörbe nézünk", azaz elfogulatlanul, objektív tények alapján ellenőrizzük korábbi elképzeléseink, terveink, projektjeink eredményességét és hatékonyságát?
GézengúZM
2010.03.03, 05:32
..merthogy a választások után nyilván az első dolga az új kabinetnek az lesz, hogy jún. 30.-ig lázas tempóban megkreálja az x+n-ik biomijós Cselekvési Tervet. No és addig a civil szervezetek tapasztalatait is feldolgozza. Vajon kire gondoltak a több tucat impotens biomijós gittegylet közül? és milyen tapasztalatokra gondolhattak ? csak nem támogatás szétosztásra?
GézengúZM
2010.03.03, 05:25
Megint egy összejövetel a meleg vízről.
"A kistérségekben széleskörű felvilágosító munkával, a települések lakossága elsajátíthatja a helyi, saját energiakapacitások kiépítésének módszerét, például Ausztria gyakorlatának megfelelően, ahol ma már több, mint 1000 helyi-kistérségi erőmű működik."
Mi van a milliárdokat felemésztő regionális "tudástranszfer-tudásközpontokkal", klaszterekkel, biomijós gittegyletseregletekkel?
"A kormány 2010. június 30-ig köteles elkészíteni a Nemzeti Bioenergetikai Cselekvési Tervet. E terv készítésében hasznosítani kell a civil szervezetek tapasztalatait is."
Ez hányadik lesz a sorban? Mennyibe kerültek eddig a már lejárt szavatosságúak?Vagy csak felmelegítenek egyet a sok közül?
