|
 |
|
|
|
2009. április 16-18. között harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a RENEXPO Central Europe 2009, a közép-európai régió legnagyobb megújulóenergia-ipari kiállítása és vására a kőbányai vásárvárosban.
Fókuszban a független, decentralizált, fenntartható energiatermelésA háromnapos kiállítás és kongresszus a régió és Magyarország számára kulcsfontosságú területekre; így a biomasszából és biogázból termelt energia hasznosítására, a decentralizált energiatermelésre – vagyis a megújuló energiát helyben megtermelő és felhasználó települések gyakorlatának bemutatására, valamint a földhő és a napenergia hasznosítására koncentrál.A nemzetközi mércével kevéssé kedvező hazai szabályozási környezetben a megújulóenergia-piac szereplőinek elszántságát jelzi, hogy a válságban tapasztalható általános gazdasági visszaesés közepette 2008-hoz képest mintegy 10-20 százalékkal nagyobb kiállítói részvétel várható. A két hét múlva kezdődő kiállítás és konferencia sorozat Magyarország és a régió országainak megújuló energiához fűződő tapasztalatát mutatja be. Így a RENEXPO 2009 katalizátor szerepkörrel bír a megújuló energiahasznosítással foglalkozó vállalkozások számára, egyúttal a látogatók számára átfogó képet ad a zöldenergia kiaknázásának egyes módozatairól. A több mint 3600 regisztrált szakmai látogatót és érdeklődő magánszemélyt vonzó 2008-es RENEXPO nyomán a szervező REECO Hungary Kft. ügyvezetője, Varga István úgy látja, hogy az idei érdeklődés mellett a tavalyival megegyező méretű területen, azaz mintegy 2500 négyzetméteren jelennek meg a megújulós iparágak hazai és külföldi képviselői. Az egyes rendszerek és eszközök a helyszínen megtekinthetőek, illetve sok esetben megrendelhetőek is lesznek. Megújuló energia: kitörési pont a válságbanA szakértők szerint várható GDP visszaesés, valamint a pesszimista gazdasági környezet mellett 3 héttel a kiállítás megnyitója előtt 86 kiállító részvétele biztos, amely már most meghaladja a 2008-as részvételt. Mindez egyértelműen a piaci résztvevők elszántságát jelzi.Tavaly új tendenciaként jelentkezett több multinacionális energetikai szolgáltató megjelenése, amelyek fenntartható növekedés egyik kulcselemét a megújuló energia hasznosításában látták. Idén e cégek javarészt távol maradni látszanak, míg a magyarországi KKV-k, valamint ezeket tömörítő, integrált szolgáltatásokat kínáló klaszterek erősödő részvétele tapasztalható. A hazai KKV-k erősödő képviseletét jelzi, hogy az eddig regisztrált kiállítók háromnegyede magyarországi, javarészt piaci kitörési pontot kereső kis- és középvállalkozás. A magyarországi vállalkozások mellett Ausztria, Németország, Kína, Románia, Franciaország képviselteti magát 20 kiállítóval. Varga István, a szervező REECO Kft. ügyvezetője szerint a hazai részvétellel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a korábbi években tapasztalható kezdeti iparági felbuzdulás és a pozitív kiállítói visszajelzések ellenére nem mindig jelentkeztek a kiállítással egyébként egyébként elégedett cégek a következő évben: visszajelzésük szerint ugyanis túl kevés konkrét szabályozói intézkedés történt a megújuló energiahordozók elterjesztésére. Mindazonáltal, a megújuló energiaiparnak, e forradalmi, feltörekvő iparágnak az innovációs, foglaloztatási, energiahatékonysági (- és függetlenséget hozó) hatásai révén a válságkezelés aktív, jelentős eszközévé kellene válnia. Megújuló energia felhasználása: átfogó szabályozásra és támogatásra lenne szükségVarga István szerint jellemző a helyzetre, hogy több fontos területen elkészült, tanulmányszintű stratégia áll rendelkezésre (Megújuló Energia Stratégia, Energiahatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, stb.) de ezek összehangolása és összefogása csak kis részben látható a szakhatóságok és a végrehajtó intézmények döntéseiben.Komoly problémája az egész iparágnak, hogy a megújuló energiára vonatkozóan 8 szakhatóság ténykedik egymás mellett párhuzamosan; eközben nem látható a palettán a meglévő fenntarthatósági stratégiákat összefogó felelős szervezet. Varga kulcsfontosságúnak tartja emiatt, hogy Magyarország felelős döntéshozói összehangolt gyakorlati cselekvést mutassanak a megújuló energiaforrások ipar erőteljes emelkedő pályára állításához. Erre számos lehetséges eszköz áll rendelkezésre: felhasználói és gyártói adókedvezmények, pályázati rendszerek nagyfokú egyszerűsítése, erőteljes kommunikációja, a megújulóenergia termelő berendezések telepítésének szabályozása – és nem utolsósorban helyi támogatása. „A megújuló energiák hasznosításához korántsem csak pénzre, vagy új eszközök megvásárlására van szükség; jóval fontosabb a szemléletváltás és a rendszerben történő gondolkozás, ezáltal pedig az aktív cselekvés.” – nyilatkozta Varga István - „Mindezek hiányában azonban komoly kockázata van annak, hogy Magyarország középtávon lemarad a régiós versenyben.“ RENEXPO 2009 - megújuló energia kongresszusokAz egyes konferenciákon összesen mintegy 100 előadó és hivatalos hozzászóló osztja meg tapasztalatait a RENEXPO 2009 kulcs témaköreiben, bemutatva a legjobb gyakorlatot, és a megvalósításhoz szükséges gazdaságossági, jogi, környezeti és technikai vonatkozású részleteket:
A megújuló energiaforrások hazai helyzeteA REECO Kft. 2009. március 31-én kerekasztal beszélgetést szervezett, Ámon Ada, az Energia Klub igazgatójának, valamint Gémesi Zsolt, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. projektmenedzserének meghívásával.Bevezetésként Varga István, a REECO ügyvezetője szerint Magyarországnak ugyan létezik cselekvési terve: a minisztériumok és egyéb szakhatóságok tevékenységének eredménye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az egymással párhuzamosan kialakított terveket, és állásfoglalásokat kiteszik az internetre, és további lépések nem vagy alig láthatóak. Ami a megújulók gyakorlati prioritás rendszerét illeti, Magyarország számára talán a legfontosabb, hogy létrejött a zöldenergiák helyi megvalósítását célzó modell, amelynél az adott közösségek helyben megtermelik és használják az energiát. Emellett fontos kitörési pont lenne a határon átnyúló, klaszter jellegű regionális együttműködések kialakítása a Pannon medencében - erre a geotermikus adottságok rendkívüli lehetőséget nyújtanak. Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója kifejtette, hogy semmilyen jelét nem látta a Megújuló Energia Akció Program kialakulásának, ezzel egy időben azonban a paksi kapacitás konszenzus nélküli megduplázásáról lehet olvasni. Jellemző, hogy ha megújuló energiáról kell dönteni, koncepciók nélkül születnek döntések. Csak egy példa, hogy a hőszivattyús kapacitások kialakítása kapcsán célszerű lenne az ehhez szükséges villamos energia igény kalkulációja. A szeles beruházások esetében is megfigyelhető volt, hogy a hatáselemzés hiányában meglepte az államot, hogy mintegy 1000MW-os szélenergia kapacitásra adtak be engedélyezési papírokat, amelyre válaszként elrettentő, restriktív intézkedés született és 330 MW-ban korlátozták a kiadható engedélyeket. A további szabályozási anomáliák miatt azonban ebből is csak 130MW épült meg máig. Továbbá, a megújuló energiából termelt energia átvételének átvételi áron „támogatása” kétharmad részben a fosszilis földgáz kogeneráció támogatására megy el, és csak a maradék egyharmad szélre és biomassza alapú energiatermelésre. A felek egyetértettek abban, hogy a legfontosabb lenne a stabil jogszabályi környezet biztosítása, továbbá határozott keretrendszer nyújtása a tőkebefektetőknek:
Ámon Ada szerint nemcsak megújuló beruházások kellenek, hanem az energiahatékonyságra is rendkívüli módon kell koncentrálni. Ennek hiányában a megtérülési idők is megduplázódnának. A naapenergia a legnagyobb potenciált jelenti Magyarországon. Erre nézve a kormánynak arra kéne összpontosítania, hogy ezt Magyarország lakossága minél gyorsabban ki tudja használni, minél szélesebb körben. Az Energia Klub önkormányzatok napenergia felhasználását célzó „Napkorona Bajnokság”-ot hozta fel példaként. Gémesi Zsolt kiemelte a forrólevegős emissziós vagyon értékesítésének fontosságát: ennek lényege, hogy Magyarország és az összes többi volt szocialista ország egyaránt kevesebb CO2-t bocsát ki mint amennyit a kiotói jegyzőkönyvben megszabtak – a megtakarításból származó, görgetett többlet bármikor, ill a 2012-ig kereskedési időszak után is értékesíthető, akár egy összegben is. Ez a mintegy 100 millió tonna éves CO2 kvóta értékesítése kiugró lehetőség, amelyre nézve elvárás, hogy a potenciális bevételt az ország megújulós projektek finanszírozására fordítsa. Ez a hazai kvóta mai pénzben mintegy 450 milliárd forintot jelent. Ez a kvóta potenciál két-három év után újratermelődik, így a bevétel később is megújuló energia projektekre fordítható. Ilyen nagyságrendű kvótára az EBRD vagy a Világbank lehetne vevő, mindez komoly lökést adhatna a megújuló energia iparnak. Egy ilyen megegyezéshez bizalom is kell – a jelenlegi politikai válsághelyzet azonban bizalmi válságot is jelentett, amely nehezítő tényező. Mindez indító löketként működhetne a megújulók terén, mivel szerinte az ország még mindig nincs fent a világ megújuló energia térképén. Szerződéskor figyelembe kell venni, hogy a bevételt kibocsátás csökkentési produktumokra kell fordítani. Gémesi Zsolt kifejtette továbbá, hogy a kvótakezelésre nézve fontos lenne egy független validáló szervezet létrehozása., amely garanciát jelent a vevő(k)nek. Ámon Ada kifejtette, hogy a 20 milliárd forintnyi, már megkapott kvótakifizetést célszerűen, mielőbb fel kellene használni, akár panel programokhoz, akár új pályázatok kiírására is. Ez alapvető a kvóták későbbi értékesítésének biztosításához is. Gémesi Zsolt szerint egy EBRD tárgyalásnál konkrét, egyszerűen átlátható technológiák telepítésére lenne szükség.; ezzel egyúttal elkerülhetőek a zöld szervezetek jogos ez irányú kritikáit, amely több nyugati ország hasonló projektjénél felmerült, amelynél nem volt igazolható az ígért CO2-kibocsátás csökkenés. Gémesi Zsolt kiemelte még az innováció fontosságát: az OBEKK Zrt. összehozza a vállalkozókat, kutatóintézeteket és egyetemeket: KKV-k és nagyvállalatok egyaránt tagjai. Újságírói kérdésre Ámon Ada kifejtette, hogy a megújulóenergia-ipar egyes diszciplináinak képviselői már nem küzdenek egymással, egyúttal az egyes szakágakon belül is elindultak már a szakmai szövetségek piacot egységesítő intézkedései, amely piacszűrést és homogénebb szolgáltatásokat és árakat jelentenek, mint akár 2-3 éve.
További információ más lapokban:
Navigáció:
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kérdés? Megjegyzés? Írjon: szerkeszto@zoldtech.hu vagy hívjon: 70/634-0265 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
