Az energiaszolgáltatók piacának reformját hozhatja az „okos” fogyasztásmérés Zöldtech * 2009.03.18 4 hozzászólás

Ez a cikk több mint 1 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.

Gyökeres átalakulást eredményezhet a háztartások energiafogyasztási szokásaiban, de az energiaszolgáltatók piacán is az úgynevezett „okos” fogyasztásmérési technológiák (smart metering) elterjedése.

A Deloitte sajtóközleménye

Gion Gábor a Deloitte Energia és energiahordozók szektor iparági csoport vezetője szerint az energiafogyasztást mérő „okos” rendszerek modern alternatívát jelentenek az energiaszolgáltatók - például gáz- vagy elektromos energia szolgáltatók - jelenlegi működési és elszámolási rendszereihez képest. Ezek a háztartásokban elhelyezett fogyasztásmérők a folyamatos információcsere révén valós időben képesek hiteles adatokat közölni a szolgáltató központjával.

A rendszerek kézenfekvő előnye, hogy a fogyasztók bármely pillanatban pontos képet kaphatnak az energiafogyasztásuk aktuális állásáról, költségeikről – illetve segítséget kapnak saját fogyasztási szokásaik optimalizálásában is. A rendszer információkkal segít például abban, hogy az energiaigényes, de nem fix időponthoz kötött teendőiket a fogyasztók egy kedvezményes, például éjszakai időszakra tudják időzíteni. A rendszer ugyanakkor a szolgáltatóknak is kedvez: az ilyen új típusú mérők használatával lényegesen egyszerűbbé válik a számlázás, leegyszerűsödik a vevőkapcsolatok menedzselési folyamata, továbbá csökkennek az árazásban és a mennyiségi kereskedelemben rejlő kockázatok is - vagyis a szolgáltatók a naprakész adatok birtokában mindig a legkedvezőbb árat érhetik el az energiapiaci beszerzéseknél. Azáltal, hogy a mérő pontosabb és szélesebb körű információkkal szolgál az elfogyasztott energiáról, hozzájárulhat a rendszerszintű veszteségek, valamint az illegális vételezés könnyebb feltárásához is. Mindamellett kiküszöbölhetővé válnak a jelenlegi becslési gyakorlatból eredő kockázatok, illetve az ebből származó lehetséges veszteségek is.

Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a számlák pontosan tükrözzék a fogyasztás aktuális értékét, valamint, hogy a számlák időzítésüket tekintve is úgy készüljenek, hogy a fogyasztók szabályozni tudják az energiafogyasztásukat. Hollandiában például az irányelv alapján nemrég átfogó programot tűztek ki arra vonatkozóan, hogy 2009 és 2014 között minden fogyasztót el kell látni ilyen „okos” fogyasztásmérővel. Olaszországban pedig az egyik nagy energiaszolgáltató már 2000-ben megkezdte a mérők cseréjét. A cég öt év alatt mintegy 31 millió „okos” mérőt helyezett üzembe, ami összesen 2,1 milliárd eurós költséget jelentett, azóta viszont átlagosan évi mintegy 500 millió eurós megtakarítást realizáltak.

A rendszer tömeges elterjedése ellen szól egyelőre, hogy bár a szolgáltatók közvetlen kapcsolatban állnak a végfelhasználókkal, ma még nem tudnak felmutatni olyan, kedvező konstrukciót vagy erős ajánlatot, amely a felhasználók számára is egyértelműen vonzóvá tehetné az új rendszert. Pedig az okos rendszerek alkalmazásával az évszakonként, vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák kialakítása is elképzelhető, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Egyes, merészebb üzleti modellek tudatosan ruháznák fel a fogyasztókat azzal a képességgel, hogy az összes lényeges, naprakész információ birtokában maguk irányíthassák az energiafelhasználásukat.

Az „okos” fogyasztásmérő rendszerek elterjesztését általában minden országban a környezetvédelmi törekvések közé sorolja a kormányzat, azzal az érvvel, hogy ez olyan átalakulást indíthat el a fogyasztási szokásokban, amely végeredményben képes csökkenteni az összfogyasztást – és lehetővé teszi az alternatív energiaforrások becsatornázását is az ellátórendszerbe.

Az egyértelmű előnyök mellett, főként a vállalati oldalon azonban ma még néhány komoly, részben megalapozott aggállyal is találkozhatunk: Ilyen hátráltató tényező például, hogy egy komplett átállás, a vele járó gyorsított mérőcsere-programmal együtt tetemes, egyszerre jelentkező kiadásokat, és hosszabb megtérülési időszakot jelent a szolgáltatók számára, ami a klasszikus költség-haszon szemlélet alapján sokszor kétségeket szül egy ilyen beruházással szemben.

Ha a szolgáltatók az összes mai rendszer-elvárásnak meg akarnak felelni, kevés mozgásterük marad, vagyis az eleve csökkenő profitkilátások mellett képtelenek innovatív szolgáltatásokat kínálni a felhasználóknak. Ha ellenben sikerül kihasználniuk az intelligens fogyasztásmérésben rejlő technológiai lehetőségeket – például a hagyományos becslési-elszámolási módszerekhez képest alacsonyabb beszerzési, kereskedelmi kockázatokat - az éppen a szolgáltatók innovációs mozgásterét növelheti. Egy központilag – állami szinten - ösztönzött átállás pedig nemcsak a fogyasztók figyelmét hívja fel az új rendszerrel kapcsolatos előnyökre, hanem az iparág szereplőit is meggyőzheti arról, hogy eddig bizonytalan jövedelmezőségűnek ítélt technológiai befektetéseiknek igenis van értelme. A központi, állami iránymutatás és koordináció egyfajta garanciát jelenthet az egységes, vagy legalábbis egymással együttműködni képes műszaki architektúrák megteremtésére.

Az okos fogyasztásmérési rendszer ellenben új, versenyképes üzleti modellek elterjedését is lehetővé teheti azzal, hogy megszünteti az új szereplők piacra lépésének utolsó akadályait, és teljesen átírja a szektorra jellemző ügyfélszolgálati, illetve ügyfél-menedzsment rendszerek üzemeltetésének jelenlegi szabályait. Az új belépőknek a legnagyobb kihívást ma még az jelenti, hogy a piacra lépéskor meg kell alkotniuk egy olyan üzemeltetési és folyamatszabályozási módszert, amely a jelenlegi összetett, sok eltérő szabvánnyal működő mérési rendszereket, és az üzemeltetésük során jelentkező kockázatokat is egyaránt képes kezelni.

Az „okos” mérőkre való átállás viszont olyan új, „virtuális közszolgáltatók” megjelenésének is utat nyithat, amelyek versenyképes, személyre szabható, pontos elszámoláson alapuló tarifacsomagokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek, módszereikben például a virtuális mobiltávközlési szolgáltatók gyakorlatát követve. A versenyképes ár feltétele ebben az esetben az, hogy a virtuális szolgáltatók a hagyományos rendszereknél jóval egyszerűbb folyamatok mentén, de ugyanolyan hatékony módon legyenek képesek felépíteni működésüket. Ehhez a virtuális szolgáltatók esetében szinte minden feltétel adott, hiszen tiszta lappal indulnak: Akár energiaszolgáltatói múlt nélkül, fő tevékenységük mellett, annak támogatásaként is belefoghatnak e szolgáltatások kiépítésébe - miközben a szolgáltatáson keletkező profitjukat visszaforgathatják a központi tevékenységükbe. Ennek során pedig az intelligens rendszer előnyei révén nem szükséges a korábbi, esetenként elavult, de mindenképpen bonyolult mérési rendszerekhez alkalmazkodniuk, vagy jelentős költségek árán átalakítaniuk azokat, de még csak önálló piaci márkaként sem kell feltétlenül megjelenniük az energiaszektorban.

Navigáció:

• Energiatakarékosság rovat további hírei és cikkei

Hozzászólások:
(A hozzászólások tartalmáért a Zöldtech magazin szerkesztősége nem vállal felelősséget.)
Hozzászólások listázása időben növekvő sorrendben.

Pólbá
2009.03.20, 20:35
Igen-igen! De ha majd mindenki éjszaka akar fogyasztani mert az a kedvezőbb, akkor majd a nappali lesz az olcsóbb!
És akkor majd mindenki nappal akar fogyasztani!És újból az éjszakai lesz az olcsóbb? Biztos hogy velünk fogyasztókkal van a baj? Roszkor fogyasztunk? Biztos hogy nekünk kell alkalmazkodnunk az eladókhoz?Nem tudom mitől lett olcsóbb a fogyasztásuk? Az okos mérőtől?
A fene érti ezt!

Chiovini György
2009.03.20, 17:21
www.smartmetering.hu

Virgula
2009.03.20, 09:33
A szöveg tele van marketing-közhelyekkel, hosszú, unalmas, végső soron érthetetlen.

Ha Olaszországban már van 31 millió ilyen okos mérési pont (a számadat erős kétségeket támaszt), lehetett volna életközeli példát hozni a könnyebb megérthetőség kedvéért. „...azóta összesen évi mintegy 500 millió eurós megtakarítást realizáltak." Kik? A fogyasztók vagy a szolgáltató?

Chiovini György
2009.03.19, 10:23
"Egy központilag – állami szinten - ösztönzött átállás pedig az iparág szereplőit is meggyőzheti arról, hogy eddig bizonytalan jövedelmezőségűnek ítélt technológiai befektetéseiknek igenis van értelme."
Erről jut eszembe a ma reggel hallott mondat: "A nyereséget privatizálni, a veszteséget államosítani."